Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-02 / 282. szám

ZABAÜIBO Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1993. DECEMBER 2. Kertbarát Télen is ápoljuk a gyepet Az őszi, utolsó nyírással nem fejeződ­het be a többéves és igényes gyepnö­vényzet ápolása. Ha a tél derekán, amikor éppen nem takarja hó, alapo­san átgereblyézzük akkor pázsitunk szép marad, nem ritkul ki. A gyep takarítására olyan napot vá­lasszunk, amikor a földfelszín már szikkadt, nem sáros. A gereblyét alaposan a fűre nyomva fésüljük át a pázsitot, és tisztítsuk meg a tava­lyi, száraz vagy korhadt növényi ma­radványoktól. A szépen beállott, sű­rű gyepet, különösen kötött talajon, nem árt villával is alaposan meg- szurkálni, hogy a talaja levegőzzék. A megtisztított gyepre már most te­ríthetünk érett szervestrágyát vágy komposztot. Hogy nyáron szép legyen! Természetesen a Cofuna, vagy a Szuperkomposzt nevű bioaktív hu- musztrágyák is igen megfelelnek, ezek azonban igen drágák. Bármi­lyen tiszta és helyesen kezelt szer­vestrágya jó, az a fontos, hogy föld­dé érett legyen. Annyi trágyát hasz­náljunk föl, hogy az másfél-két cen­timéter vastagon borítsa be a gyepet egyenletesen. Helytelen gyakorlat nitrogén mű­trágyát (pétisót) szórni a gyepre, kü­lönösen télen. A tavaszi olvadások alkalmával ugyanis a műtrágyaol­dat jó része elfolyik, nem hasznosul, mert a mélyebb, még fagyos rétegek nem fogadják be. Az egyoldalú nitro­géntrágyázás azért sem jó dolog, mert fokozott növekedésre készteti a füvet, amiért azt többször kell nyír­ni, de ebből semmi technológiai vagy biológiai előny nem származik. A gyep éke a kertnek Az északi lejtésű területeken vala­mint a mélyen fekvő, árnyékos ré­szeken a gyep mohásodik. Itt még alaposabban gereblyézzük át, és Vasvillával sűrűn szürküljük meg a pázsitot. Ide is szórjunk komposztot. Amennyiben a mohásodást nem si­kerül megszüntetnünk, célszerű az dyen területekre árnyéki gyeppótló növényeket telepítsünk. Amyéki ta­lajtakarónak megfelelnek a boros­tyán és a télizöld meténg, amelyet tavasszal ültessünk. A fagymentes téli napokon már el­kezdhetjük a lombhullató sövények metszését. Ritkíthatjuk a fagyait, a gyertyánt, a mezei juhart. A korán virágzó díszcserjékhez azonban ne nyúljunk, ezeket csak majd elvirág­zásuk után metsszük meg. Adventben is: mondd virággal Az ember ezekben a napokban különösképp vágyik színekre Hajdú Imre Advent, így neveztetnek - írja Bőd Péter - a mostani rendtartás szerint a karácsony előtt való négy hetek. Régen voltának hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kez­di most is a görög ekklézsia a maga böjtit. De idővel a deák ekklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fun­damentumon: mert a Krisztusnak négy adventtusa; eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtérí­ti. Midőn halála óráján elmégyen az emberekhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján. Minthogy ezek a na­pok a Krisztus testben eljöveteléről való szent elmélkedésekre készülő napok voltának, kezdették ezeket megböjtölni.” Az advent négy hete csakugyan Krisztus négyféle eljövetelét jelké­pezi. III. Ince pápa fogalmazása sze­rint megjelenik a test felhőjében, a kegyelem harmatában, a halál tusá- jában és az ítélet tüzében. Az adventi időszak az előkészület, várakozás, reménykedés ideje. Ré­gen advent kezdetét éjféli harang­szóval jelezték. Igazi meghitt han­gulatát a hajnali mise vagy angyali mise, liturgikus szóval roráté adja, amely még a középkori hazai litur­gia maradványa. A hívek a hajnali sötétben várják a napfényt, a Messi­ást, mint hajdan a próféták. A Te­ures vármegyei Nagyzsámon ad­ventben a gyerekek hajnali harang­szóval kelnek — írja Bálint Sándor. Megjelölt helyen gyülekeznek és házról házra járva költögetik csen­gővel és énekszóval az alvó hívőket, hogy idejében odaéljenek a hajnali misére. Utolsó nap aztán mindenütt kapnak valami ajándékot, amelye­ken igazságosan megosztoznak. A fiatalságot másfelé is megfogta a hajnali miséből kicsendülő bizako­dás, hiszen az ifjú szívek várakozá­sa és advent hangulata között olyan nagy az egyezés. Az Alföldön, ha ro- rátére harangoznak, cukrot vagy mézet eszik a lány, hogy édes legyen a nyelve, és így minél előbb féijet édesgessen magához. Máshol az el­ső hajnali misére való harangozás­kor a férjhezmenendő lány a harang köteléből Ids darab kócot igyekszik kicsípni, azt a hajfonópántlikájába varija, s a hajában viseli, hogy far­sangkor sok kérője legyen. A karácsonyi ünnepkor hagyomá­nyainak részese a virág is, egészen pontosan az adventi köszönik. Ad­venti koszorúkat már a 19. század­ban készítettek. Az ötlet állítólag egy hamburgi lelkésztől, Johann Wi- chemtől származik, aki 1860-ban otthonában egy hatalmas fenyőko­szorút függesztett a mennyezetre, és 24 gyertyát állított bele, minden ad­venti napra egyet. Az idők folyamán ez a szokás annyiban módosult, hogy az adven­ti vasárnapoknak megfelelően 4 gyertyát helyeznek a koszorúra. Az ünnepi hangulatot emeli a lakás­ban elhelyezett, ajtóra akasztott, asztalra állított adventi koszorú, amin a legelső adventi vasárnaptól kezdve minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg. A hagyomány szerint az adventi ko­szorú piros. A koszorú formájú alap­ra piros gyertyát tűztek és piros sza­laggal függesztették fel. Azóta per­sze a divat itt is betört, a koszorúk sokféle színben készülnek, s a felfüg­gesztettekkel szemben napjainkban keresettebbek az asztalra tehetők. És ezzel el is érkeztünk egy Sajó- szentpéteren minap nyílt leállítás­hoz. Amit ott látnak, ehhez azt hi­szem nem kell fogadott prókátor. A köszörüli önmagukért beszélnek. Mégis engedtessék meg nekem egy­fajta személyes vallomás. A virág része életünknek Fotók: Fojtán László Lassan két évtizedeismerem a házi­gazda, Kalcuk Lajos művészetét. Igen, én ennek nevezem, művészet. Egyszer egy írásban a „perc­művészet mesterének” tituláltam, de itt az időtartamra utaló perc nem pejoratív értelmű, a virágok múlan­dóságát fejezi ki, s éppen ezért egy­ben azt is: itt, mivel az alkotás nem oly maradandó, mint egy kőszobor, nap mint nap újat, mást kell alkot­ni. Kosztolányinak van egy verse: Ez arról szól, van egy bot, van egy vá­szon, de az ebből készült alkotás már nem bot és vászon, hanem egy minő­ségileg sokkal értékesebb alkotás: zászló. Kakuk Lajosék ilyen érte­lemben zászlókészítők. A fenyőág, a statice, a gyertya, a toboz, külön-kü- lön egy-egy tárgy, de így, ember ál­tal megálmodva, megtervezve, összeállítva már egészen más: kom­pozíció. Nekem mindig így tűnt, Kakuk La­josnak a virág egyfajta önmegvaló­sulás, és csak aztán üzlet. Számom­ra sok egyéb mellett az is bizonyítja, hogy annak a helynek, ahol meg­nyílt ez a gyönyörű kiállítás, nem Kakuk virágbolt, hanem Kakuk ga­léria a neve. Valahol olvastam: hogy valaki a virágokból, növényekből és még jó néhány természetes anyag­ból született kompozíciókat bioart- nak nevezte. Találó. Kifejező. Mert kérem jó, ha tudja az ember, hogy mi az advent, s tudja, hogy ennek része, tartozéka az adventi koszorú is. De ha nem tudja, ám ettől függetlenül, amit e kiállításon lát, szép neki, tet­szik neki, hazaviszi, vagy hasonlót önmaga is készít, szóval öröm, béke, meghittség hatja át, akkor ennek van értelme. Igen, van értelme. Ezt bizton állí­tom. Évezredek óta a virág üzenet, gondolat, érzés, vágy továbbítója ember - ember között. Gyönyörű az a szlogen, felszóh'tás: Mondd virág­gal. Kakuk Lajosék - úgy lúszem - soha­sem csak üzleti alapon hangoztatták ezt. Megyénkben sok száz, de talán több ezerre tehető azok száma, akik vagy felnőttként, vagy díszvirágker- tész szakmunkástanulóként megta­nulhatták tőlük a gyönyörű mester­ség, a virágkötészet fortélyait, s mindemellett egy életvitelt, hogy a virág része életünknek, a szeretet, a belső harmónia, a bensőséges légkör mindennapi tartozéka. Odakint lúdeg van, lőcs, sár, szürke­ség, feketeség. Az ember ezekben a napokban különösképp álmodik és vágyik színekre, fényre, s melegre. Sajószentpgteren együtt van min­den, amire vágyunk. Én biztos vagyok, hogy a Kalcuk há­zaspár adventi koszorú tárlatában — akik megtekintik -, örömüket lelik. S amit belőlük elvisz a szem, a szív, a gondolat, afféle medicinája lesz - közelegve karácsony ünnepéhez - lelki békénknek, szeretetünk kitel­jesedésének. Híres borvidékek világszerte Dr. Török Sándor könyve (Borászok új zsebkönyve) segítségével tovább folytatjuk a világ híres borvidékei­nek a bemutatását. Cognac Cognac városról elnevezett francia borvidék Charente és Charente-Ma- ritime megyékben. Borpárlatáról nevezetes. A17. században készítet­tek először „égetett bort” messziről jött idegenek, a Csatorna-szigetek­ről származó Martell és az írországi Henessy. A borvidék egyes tájait a termőhely adottságai alapján különböző minő­ségi csoportokba sorolják. A legkivá­lóbb termőhely a Grand Champagne (a név nincs kapcsolatban az észak­kelet-franciaországi Champagne-i borvidékkel), aztán a Petit Cham­pagne, majd Borderiers, a Fins Bois, a Bon Bois és végül a Bois Ordinai­res. Legelteijedtebb szőlőfajta az Ugni blanc, amelyet itt St.-Emilion-nak neveznek, valamint a Folie blanche és a Colombard. A konyak alapbora kb. 7,5 százalék alkoholt tartalmaz, és savtartalma nem lehet több 10 g/litemél. A szólót teljes érés előtt szüretelik, amikor a savtartalom lecsökken a kívánt szintre. A borpárlat minőségét a sző­lő talajával hozzák összefüggésbe. A borvidék szívében, a legjobb termő­helyeken krétatalajokon termesztik a szőlőt. Körülbelül 70 százalékos párlatot készítenek (10 hordó borból 1 hordó párlatot), amelyet tölgyfa hordóban érlelnek. A párlatot legalább két évig kell érlelni. A VSOP (Very Spe­cial Old Pale) minőségűt pedig lega­lább öt évig vagy tovább. Az érlelés után a párlat alkoholtartalmát desz­tillált vízzel 40 százalékosra hígít­ják, édességét és színét cukor, illet­ve karamell hozzáadásával állítják be. Ez a „konyak”. Colares Kicsi borvidék Portugáliában, Lisszabontól nyugatra, közvetlenül a tenger partján, homoktalajon. Fő fajtája a kék héjú Ramisco. A colare- si bor kitűnő kísérője a nehéz portu­gál ételeknek. Gyógyító petrezselyem A petrezselyem a leveles fiiszerek királynője, s egyben a magyar konyha, a hazai ízek legrégibb tartozéka. Első írásos nyoma 1395-ből való. A szó latin eredetű. Szinte bizonyos, hogy maga a növény, csakúgy, mint neve, a kolostori keretek révén vált közhasznúvá. Gyógyhatását illetően - a több értizeddel ko­rábbi kutatások szerint - kedvező az idegrend­szerre; erőbeli gyarapodás érzetét, a gyomortá­jon meleg és jó érzést vált ki. Zöldje, gyökere gyomorerósítő, szél- és vizelethajtó. Feltétele­zik róla étvágygerjesztő hatását is, ami - lega­lábbis ülata alapján - valószínűnek tűnik. Az antik görögök az alvilág növényeként ter­mesztették, de ugyanakkor a sportversenyek győzteseit is petrezselyemlevél koszorúval ajándékozták meg. Ám, hogy a dicsőség másik növénye a babér, ugyancsak tartozéka lett a ko­rabeli és későbbi konyhaművészetnek, a petre­zselyem pályafutása zöld fúszerkénti hasznosí­tásába torkollt. A petrezselyem hazai népszerűségének nyomai a legrégibb szakácskönyvekben is meglelhetők. Bornemisza Anna 1680-ból való szakácsköny­vében például egy ma is elkészíthető kemény­tojás saláta egyik hozzávalója az apróra metélt zöld levél. A recept így szól: „Főtt tyukmonya- kat öregen metéld el, rakd egymás mellé. Sózd meg, tölts ecetet reá, hintsd bé, apróra metélt petrezselyemmel.” Apró madarakat úgy készít, hogy „fonnyaszd meg vízben, s tisztítsd meg. Tölts tehénkús-levet reá, pergelj lisztet bele, és petrezselymet s szerecsendióvirágot is tégy, hadd főjön. Tégy írós vajat is: szép fejér lészen attul...”' Miskolci mintakertek Miskolc (ÉM) - Az elmúlt héten adták át Mis­kolcon a Polgármesteri Hivatal Petőfi utcai épületében a Mintákért kitüntető címeket és ju­talmakat azoknak a .miskolci kertbarátoknak, akik az elmúlt esztendőben sokat tettek a me­gyeszékhely zöldövezetének fejlesztéséért, a kertkultúra színvonalának emeléséért. A jutal­mazásra dr. Gyurkó Péter önkormányzati kép­viselő ajánlott fel jelentős összeget a képviselői keretből. A Mintákért pályázat értékelése után 1993-ban a következő kertbarátok érdemelték ki a kitün­tető címet. Dr. Kovács Miklós, Köpeczi János, Szentiványi Pál, Laczó József (lapunk fotórovatvezetője), dr. Németh Zoltán, Nagy Balázs, Bényei János, Székely Miklós, Varaga Lajos, Mlhalik József, Módan János, Csiszár László, Csengeri Pál, Csatári Ernő, Gyenes László, Rácz Imre, Tóth Ottó, Lapos György, Dósa Kálmánná, Miklósi Béla, Dankóné Antall Tünde, dr. Súlya Pál, Putzné Márk Judit, Kolyuth Lajosné, Gyükér Mária, Sipos Károly, dr. Pető József, Lövei La­jos, Czető Mihály, Seres József, Pap János, Lá­bas István, Kondor Gyula, Révész László, Nyer­ges András, Bodnár Zoltán, Jurecz Albert, Jusz- kó István, Veres József, Pető Lajos, id. Bor Sán­dor, Gergely István, Szabó Tibor, Jakab Ferenc, Ferencsák Pál, Simonyák Sándor, Gedeon Ár­pád, Berta István, Szemán Jánosné, Bárány Er­nő, Szűcs László, Fehér István, Borsai Endre, Kató István, Tóth János, Nagy Bertalan, Bor­bély Imre, Veres Lajosné, Daku András, Zseni­ben András. Valamennyiüknek gratulálunk, s további jó kertészkedést kívánunk! Mintakert résziét - kerekes kúttal Fotók: Laczó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom