Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-30 / 305. szám

10 SZABADIDŐ Utazás 1993. December 30., Csütörtök Busszal Európa útjain Miskolc (ÉM - Nyl) - Szülei nagyfokú hallássé­rültek. Ez determinálta Mészáros Gyula pályavá­lasztását. A középiskola elvégzése után Budapes­ten, a Bársony Gusztáv Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskolán folytatta tanulmányait, majd szer­zett diplomát, lett igaz­ságügyi szakértő és fordító-jeltolmács.- Az életnek azonban más tervei voltak velem- meséli. - Kellett a pénz, taxisként dolgoztam a Főtaxinál, majd testvéremmel megalakítot­tuk Miskolcon a KolomBus Tours utazási vál­lalkozást, amely sokáig a Széchenyi utcában székelt, újabban pedig az Arany János utcában működik. Ekkor már mindketten rendelkez­tünk gépjárművezetői „D”-vizsgával, vihettük utasainkat a Borsod Volántól bérelt busszal. A Volánnal a kapcsolatom'azóta is megvan, az iro­da, ha lehet, a busszal engem is „kibérel” tőlük egy-egy útra. Első külföldi útján Svájcba veze­tett autóbuszt: egy budapesti hallássérült cso­portot vitt, akiknek egyben fordító-jeltolmácsa is volt. Azóta már bejárta egész Európát. Szíve­sen utazik a nagyothallóiddal, siketekkel, né­mákkal, akiken, ha csak tud, segít. Igazságügyi szakértőként is többnyire őket képviseli. Mivel az iroda az utóbbi két évben az iskolai osztály- kirándulásokra és a zarándokutakra speciali­zálta magát, olyan helyekre is eljutott, ahol még nem túl sok buszvezető járt.- Nagyon szeretek járni a zarándokokkal a franciaországi Lourdsba és a portugáliai Fati- mébe. Óriási élmény volt Portugália, noha első alkalommal eltévedtem, s emiatt „sétabuszocs- káztunk” vagy száz kilométert. De az utasok nem haragudtak érte. A zarándokcsoportot kí­sérő atya a többezer méter magas hegyek, fel­hők között még humorizált is: az angyaloknak a lába kilóg a felhők közül - jegyezte meg, egy­ben elterelve néhány félénk utas figyelmét a mellettünk tátongó szakadékról... Nemrégiben nősült, felesége a Győri kapu ifjú­sági intézményközpontban népművelő és kul­turális menedzser. Középfokú angol nyelvvizs­gával rendelkezik, így az ifjú férj nemigen bán­ja, ha olykor-olykor elkíséri valamely utazásra.- Sajnos, ilyen lehetőség azonban csak ritkán adódik. így azután nem csodálom, ha morog, amikor két francia, vagy portugál út között né­hány napot ha találkozunk. Pedig ilyen út - re­mélhetőleg - 1994-ben is adódik majd néhány. Különösen Portugáliába vágyom vissza. Na­gyon szép ország, s nagyon kedves emberek lak­ják. Ahol csak tudnak, segítenek az idegeneken. Pláne amikor megtudják, hogy milyen messzi­ről, Magyarországról érkeztünk hozzájuk.. Országról országra Szlovákia. A Kis-Fátra. Szlovákia, de leginkább Kelet-Szlovákia a mis­kolciak és borsodiak kedvelt kiránduló úticélja. Évente ezrek és ezrek jutnak el az .Alacsony és a Magas-Tátrába, amelyek az országrész leglá­togatottabb turisztikai központjai. A tőlünk ugyancsak jól megközelíthető Közép-Szlovákia, annak egyik legszebb része, a Kis-Fátra viszont már kiesik figyelmünkből. Érdemtelenül, hi­szen nincs messze, Bánréve felől Rimaszomba­ton és Besztercebányán át, az Alacsony-Tátrá- ból Dobsinán át, a Magas-Tátrából Liptószent- miklóson és Turócszentmártonon (Martin) át könnyen elérhetők legszebb tájai, értékei. Té­len és nyáron, tavasszal és ősszel igen lenyűgö­ző a Kis-Fátra, amely a Tátrai Nemzeti Park (1948) és a Szlovák Paradicsom (1964) után az ország harmadik nemzeti parkja (1988. április 1.) A Kis-Fátra Nemzeti Park 197,9 négyzetki­lométeres területét 66,4 négyzetkilométer nagyságú védősáv veszi körül. A terület majd­nem fele a zsolnai, egyharmada az alsókubini, negyede a turócszentmártoni járásban találha­tó. Az igazgatóság Gbelanyban székel, informá­ciós központja pedig Stefanovában. A nemzeti park területén 24 rezervátum, illetve védett ob­jektum található, például Rozsutec, Chleb, Ti- esnavy, Suchy és így tovább. Ezek növény és ál­latvilága hallatlanul gazdag, megtalálható még a barna medve, a hiúz, a szirti sas, a vidra, a si- ketfajd, a nyírfajd, a vadmacska, gyakori a hol­ló, de a keresztes vipera is... A közlekedési vi­szonyok igen jók. Akár Kassa- Poprád, akár Bánréve—Bodsina, Bánréve— Besztercebánya felől indulunk, jó utakon utazhatunk. A marti­ni és a zsolnai autóbusz-pályaudvarokról a leg­több kedvelt kirándulóközpont elérhető. Négy felvonóval (Vrátna-Chleb, Vrátna-Grún, Pod- strane-Martinske hole, Malá Lucsivna- Ma- gurka) a magas hegyek is könnyen meg­közelíthetők. A turisztikai kiinduló bázisok: Vrátna, Trasalova, Podstráne-Martinske hole, Facskói - nyereg,- valamennyi helyről csodála­tos gyalogtúrákat tehetünk, amelyek tartalma terjedhet a mindössze két órástól akár az egy­két naposig. Szerkesztette: Nyikes Imre Mészáros Gyula Utazás, sztori —1993 Miskolc (ÉM - Nyl) — Utazni jó, utazni szép! — vallják ezrek is ezrek. De a legjobban szervezett útnál is mindig történhet valakivel valami. Ilyen történéséket, sztorikat adunk most közre, tanulságul, vagy éppen csak szórakoztatására sokaknak. „Szállás” a jesolói fogdában A miskolci Golden Toursnak a velen­cei Redentoréra ellátogató csoportja Cavallinóban, a Camping Scarpi- landban szállásoltatott el, négysze­mélyes sátrakban. Az egyik sátor egyik pár lakója kedves, nyugdíjas házaspár volt: fájós lábú asszony, fürge, német és francia nyelvtudá­sát fitogtató öregúr. Akit társa éjsza­ka és reggel hiába keresett maga mellett. Szegény asszony kétségbee­setten újságolta reggel: férje még előző nap délután elment sétálni, azóta nem látta. Nem kis pánik kerekedett... Mivel a feleség semmit nem tudott férjéről, a Golden Tours vezetése ri­asztotta a rendőröket. Eredménye­sen, hiszen az öregúr a délelőtt folya­mán már elő is került. A következő dolog történt vele: Délután a kempingből kiment az or­szágúira, elsétált a legközelebbi buszmegállóig, s bement Jesolóba bizonyos alkatrészt vásárolni vala­mihez. Nem kapott, de ráadásul fo­galma sem volt, hogy honnan, mi­lyen busszal, s főként hová kell visszajönnie. Talpraesettsége révén bement a rendőrségre, kérvén, vi­gyék már vissza a kempingbe, az olaszok ugye mindig barátai voltak a magyaroknak... Vitték volna, de nem jutott eszébe a „Scarpiland” szó, vagyis a kemping neve. Kempingből pedig legalább háromtucatnyi van a tengerpart cavallinói részén, így azután adtak neki enni, megmu­tatták a zuhanyozót, majd párnák­kal, takaróval betessékelték az egyik kényelmes cellába, jó éjszakát kívánva neki, s megnyugtatva: reg­gel úgyis keresni fogják, s megtalál­ják útitársai. Ami meg is történt, a miskolci csoport s a Golden Tours ve­zetőinek nagy megkönnyebülésére. Ne gombázz Birkenauban! Ősszel előfizetőinkkel kirándultunk Lengyelországba. Eljutottunk Auschwitzbe és Birkenauba is. Az újságíró - nagy gombász lévén - még a buszból kiszúrta, hogy ahol meg­állt a busz, a fűben gyönyörű sampi­nyonok fehérlenek. Kiszedésükben segítségére volt a Társtourist Utazá­si Iroda tulajdonos-vezetője, Kon­koly Sándor, lévén ő maga is gyerek­korától nagy gombász. Mire a cso­port visszajött a koncentrációs tábor körbejárásáról, mi a birkenaui ré­ten, a drótkerítésen belül szatyomyi harmatgombát szedtünk a sampi­nyonokhoz, elhatározva mindjárt azt is, estére megcsináljuk a szállo­dában, s vendégül látjuk a negyven utast. Vasárnap este lévén, nem ju­tottunk azonban hozzá sem tojás­hoz, sem vöröshagymához, meg azu­tán fáradtak is voltunk. így azután sem mi, sem az útitársak nem ettek gombát, az a busz aljában hazauta­zott Miskolcra. Majd itthon megsüt­jük, s eszünk egy jót belőle - döntöt­tük el. Feleségem azonban sosem nyúl olyan gombához, bármennyire is is­merem, amit nem látott gombasza­kértő. így a szatyomyi gomba társa­ságomban a Búza téri gombavizsgá­ló hölgy elé került. Bizony belesá­padtam, amikor rámrivallt: hol szedtem, tudom-e, hogy ez nem szeg­fűgomba, hanem parlagi tölcsér­gomba, amiből kevésnek az elfo­gyasztása is azonnali kórházi ellá­tást igényel, ha nem okoz rövid időn belül halált?! Mondanom sem kell talán, hogy Konkoly Sándorral megfogadtuk: soha többet nem gombázunk Birke­nauban... Madridi vám Külhonban a legtöbb idegenvezető figyelmezteti utasait, vigyázzanak jól értékeikre. Újra és újra megtör­ténik azonban, hogy megfeledke­zünk erről, s megvámol bennünket az idegen környezet... Pláne, ha egyedül sétálunk Madrid zsúfolt fő­utcáján, mint tette ezt a nyáron hi­vatalos kiküldetésben lévő Gáspár Tibomé, a miskolci Centrum Áru­ház kereskedelmi igazgatóhelyette­se.-Nagyon meleg volt, s mitagadás, az ezernyi látnivaló is lekötötte a fi­gyelmemet - meséli. - Az első pilla­natban szinte semmit sem vettem észre. Egy idegen férfi szólt, hogy be­lenyúltak a vállamon fityegő tás­kámba, s kiemelték pénztárcámat. Természetesen benne volt néhány száz dollárnyi zsebpénzem is. Való­sággal megbénultam, szinte földhöz gyökerezett a lábam. Azt még lát­tam, hogy egy rohanó fiatalember el­tűnik pénztárcámmal a nagy tömeg­ben, de mire felocsúdtam, hogy mi történt, már értelmetlen lett volna utánafűtni. Elképzelhető, milyen nehéz pillanatokat éltem át, min mentem keresztül azokban a per­cekben?! Még rágondolni is rossz. Nem csoda hát, ha később fogadal­mat tettem magamban, máskor job­ban vigyázok külföldön értékeimre. Éjszaka a Szajna-parton A Világjáró Utazási Iroda autóbusza megállt a párizsi Notre-Dame köze­lében. Az utasok megnézték a neve­zetes székesegyházat, időztek egy picit a főbejárat előtti téren, majd gyalog sétáltak el, egy a közelben lé­vő másik idegenforgalmi nevezetes­séghez. Buszra csak később szálltak, folytatva a városnézést. Már készül­tek haza, amikor valaki észrevette: a leghátsó ülésről hiányzik egy mis­kolci fiatalember. A busz visszament a katedrálishoz, s miután a lemaradt utas nem volt ott, körözött még egy kicsit, majd elindult a külvárosi diákvárosban lévő szállásra. Abban a reményben, hogy az utastárs majdcsak hazata­lál egyedül is, metróval, vagy busz- szal. Este már némi pánikhangulat ural­kodott barátai között, reggel pedig, miután nem került elő, mindenki sürgette az idegenvezetőt: tegyen feljelentést a rendőrségen. A legkü­lönbözőbb kitalációk forogtak köz­szájon: kicsapongott az éjszakában, hiszen nemrégen vált el, vagy: leü­tötték, kirabolták, esetleg azóta már meg is ölték, és így tovább... A belvárosban a csak németül tudó idegenvezető megszólította az első útjába kerülő párizsi rendőrt. Az, miután egy szót sem értett németül, bekísérte az őrsre. Ott már jegyző­könyvet vettek fel, a végén meg­nyugtatva az idegenvezetőt: biztos, hogy előkerül valahonnan a magyar, vagy a teste, s akkor majd értesítik a szállásukat... Az elveszett utassal, aki másnap délután került „haza”, ez történt: Miután a Notre-Dame- nál észrevette, hogy lemaradt a buszról, egyéni városnézésre indult, remélvén, majdcsak összetalálkozik a csoporttal. Mivel ez nem jött össze, az éjszakát Párizsban, többnyire a Szajna-par­ton sétálva töltötte. Reggel bement a rendőrségre, ám fogalma sem volt a miskolci csoport szálláshelyének cí­méről, így nem tudták hová vissza­vinni. Hazatelefonált hát a rendő­röktől Miskolcra elvált feleségének, aki megszánta, s felhívta a Világjá­rókat, s miután ott megmondták ne­ki a párizsi címet, visszahívta a pá­rizsi rendőrségen egykori férjét. A rendőrök így már elmagyarázhatták neki, hogy juthat ki a diákvárosi szálláshelyre... Halál Firenzében (A története közreadását a hozzátar­tozók engedélyezték) Azon az októberi napon a borsodi za­rándokokat Rómába szállító autó­busz 5.30 órakor állt meg Firenze belvárosában. Trestyánszky Tibor idegenvezető az állomásra sietett, megnézni, nyitva van-e az illemhely. Az utasok addig leszálltak, cigaret­tázni, nyújtózkodni egyet. Mire visszaért, már vijjogva közeledett egy mentő a buszhoz. A járdán összeesett, eszméletlen, 61 éves sa- jóvámosi Jankovics Gyulánéhoz hí­vatta ki az olaszul jól beszélő, ro­sszat sejtő Kormos Illés görög kato­likus lelkész, a zarándokcsoport tag­ja. Az ezt követő órákat sosem felejti el Trestyánszky Tibor... Mire taxival a kórház intenzív osztályához értek, Jankovics Gyuláné szívműködési zavarokkal meghalt. Óriási herce­hurca kezdődött: jegyzőkönyvezte- tés, a magyar konzulátus felkeresé­se, Miskolcon a Társtourist értesíté­se és így tovább. Eközben a zarán­dokcsoport az autóbuszon imádko­zott az elhunyt lelki üdvösségéért. Csak nagy* sokára indulhattak to­vább Rómába, ahol az idegenvezető folytatta a hivatalos ügyintézést... Visszaúton Jankovicsné útlevelét Trestyánszky Tibor hazahozta Mis­kolcra, s ez nagy baj volt, mert Ró­mában szükség lett volna rá az azo­nosítás egyetlen elfogadott hivatalos irataként. Az útlevél végülis B-né Zsuzsika, az utazási iroda képviselő­je óriási erőfeszítései nyomán, mondhatnánk kalandos úton, moz­donyvezetők jóindulatának köszön­hetőenjutott ki időre Rómába. Jankovicsné fém- és fakoporsóba zárt tetemét egy siófoki halottszállí­tó hozta haza Olaszországból októ­ber 16-án délután Sajóvámosra. Ha Zsuzsika nem beszéli rá utazás előtt az elhunytat, hogy kössön biztosí­tást, s az Atlasz Biztosító képviselő­je nem olyan jóindulatú és rugal­mas, a hazahozatal és a többi költ­ség (csak a Sajóvámoson eddig so­sem látott szép koporsó 180 ezer fo­rintba került!...) jóval több, mint fél­milliót tett volna ki a család számá­ra! Ahogy ők fogalmazták: egyikük családi háza ráment volna a hazaho­zatalra, a temettetésre... Jankovicsné két fia, Gyula és Tibor október 17-én temettették el Sajóvá­moson édesanyjukat. Soha a község ilyen nagy temetést még nem látott! A gyászszertartást Erdődi Imre ka­tolikus lelkész vezette, de elbúcsúz­tatta a halottat Kormos Illés görög katolikus lelkész, a zarándokcsoport tagja is. Szállások a Kis-Fátrában Az oldal más részén bemutatott Kis- Fátra Nemzeti Park területén és környékén igen jók a szálláslehető­ségek. A városokban szállodák és motelek, turistaszállások, faházte- lepek, kempingek, turistaházak, sá­torozóhelyek, fizető-vendégszolgá- lat várja a turistákat. íme csak né­hány ezek közül mutatóba: Autocamping Turiec, Autocampig Vrátna, Autocamping Trusalová, Chata na Grúni (970 m), Chata pod Chlebom (1415 m), Chata na Klaci- anskej Magure (1153 m), Chata na Martinskych holiach (1250 m), Cha­ta pod Sokolím (650 m), Chata pod Suchym (1075 m), Chata Zázriva (585 m), Chata Vodopád (550 m). (A szálláslehetőségek részletes lis­tája és Kis-Fátra leírása Hazs- linszky Tamás: Kis-Fátra (Sport, 1990) című könyvében található.) Vámszabály (Folytatjuk vámszabály ismertetőn­ket) A vámkiszabás alapját a vámáru­nak külföldön fizetett, illetve felszá­mított és a külföldi jog szerint levon­ható vagy visszatéríthető adó levo­nása után fennmaradó külföldi ár­ból (nettó ár) kiindulva állapítja meg a vámhivatal. A külföldi eszközben kifejezett vámértéket - ha a jogsza­bály másképp nem rendelkezik - naptári hónaponként a Magyar Nemzeti Bank által a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó előtti szerdá­ján (ha a szerda munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) megállapított devizaeladási árfolya­mon kell forintra átszámítani. A vámáru vételárát a számlával kell igazolni, amennyiben azonban ez valamely oknál fogva nem áll ren­delkezésre, a Vámáru és valutanyi­latkozaton tett értéknyilatkozat is elfogadható. A vámhivatal nem köteles a számlá­ban vagy az értéknyilatkozatban fel­tüntetett vételárat (vámértéket) el­fogadni, ha az nem felel meg a vámá­ru szokásos külföldi vételárának. Ilyen esetben a vám alapját a vám­hivatal a nemzetközi rendelkezések szerint állapítja meg. Egységesen 15 százalékos vámtétel­lel kerülnek vámkezelésre az utasok által behozott vagy általuk külföl­dön feladott 8000 forint egyedi érté­ket meg nem haladó vámáruk, a sze­szesital, a dohánytermék és a kávé kivételével. Ez utóbbiak, valamint az olyan vámáru után, amelynek egyedi értéke a 8000 forintot megha­ladja, a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával ke­rül kiszabásra a vám. A külföldről behozott áruk után vámkezelési díjat kell fizetni. Ennek mértéke utas és ajándékforgalom­ban 2 százalék, de a 2000 Ft-ot nem haladhatja meg. Nem kell vámkezelési díjat fizetni azoknak az áruknak a vámkezelése során, melyeket nem a Kereskedel­mi Vámtarifa vámtételeinek alkal­mazásával vámkezeltek. Az utasforgalomban behozott vámá­ruk után általános forgalmi adót is kell fizetni, melynek mértéke 25 szá­zalék, alapja pedig a vámalap, avám és vámkezelési díj és a fogyasztási adó együttes összege. Nem kell áfá- t fizetni az utasforgalmi kedvez­mény terhére vámfizetés nélkül kia­dott áruk után.______ Hírcsokor- Főként iskolák, diákok részére utazással együtt 9 napos sátortábo­rozást kínál az olaszországi Monfal- cone-ban 1994-ben a Világjáró Uta­zási Iroda. A 4 személyes sátrak la­kóit autóbusszal szállítják a Trieszt­től 25 kilométerre lévő tengerparti üdülővárosba. A táborozok részére velencei kirándulást is szerveznek.- Négyszáz évvel ezelőtt gyulladt ki, s égett le az Insbrucktól 22 kilo­méterre lévő Inntalban a Stamsi Apátság. Ma a zarándokutak egyik kedvelt célpontja, az osztrák barokk építészet és művészet egyik ékköve. A kolostor templomában látható 12 szobor az itt eltemetett tizenkét uralkodónak állít emléket. -Velencében február 5-én és 6-án rendezik meg a híres farsangi, álar­cos karnevált, amelynek előkészüle­tei máris tartanak. A nagy esemény­re autóbuszos, két éjszakai szállá- sos utazást szervez február 4-7 kö­zött a miskolci, az Arany János utca 19. szám alatt működő KolomBus Tours Utazási Iroda. Fotózta: lapunk olvasója... Lőcse történelmi központja ősszel. A felvétel a lapunk előfizetőivel tartott kiránduláson készült. Fotó: Trestyánszky Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom