Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-13 / 291. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993« December 13-, Hétfő--------- APROPÓ--------H ipnózis Dobos Klára Boszorkányok pedig vannak. A hétvégén Miskolcon is járt egy, M. Kiss Csaba hívta meg Szószórójába. Azaz a hívás még az előző alkalomra szólt, de akkor - milyen furcsa. is a tél - esni kezdett a hó, így nem érhetett ide. Persze seprűn szállni élvezet - lehet nyáron. De a mi boszorkányaink nem seprűvel közlekednek, az túl feltűnő lenne, beérik a vonattal. Legalábbis Binger Vilmos, a Magyar Boszorkányok Szövetségének alelnöke ezt mondta. A műsorban boszi úr nemhogy - a „kaptafánál” maradva - kártyából vagy varázsgömbből jósolt volna nekünk, de „tömeghipnotizált”... Gardelli mester jutott eszembe, akinek ugyan semmi köze a boszorkánysághoz, de ő is a pszichológusok kenyerére pályázva azt nyilatkozta, hogy bizony a karmesternek hipnotizőrnek kell lennie. O nem büszke erre a képességére, hiszen közös a „produkció” a zenével. Pedig lehetne, hiszen úgy hipnotizál, hogy az „alany” erről nem is tud. Nemrégiben itt próbált a miskolci szimfonikusokkal. Ahol kellett, farkassá vált, teljes erejével csapkodta a levegőt, majd báránnyá szelídült, hogy jobban értsék a zenészek, Istenről beszélt, mozdulataival támasztva alá a mondandóját. A boszorkányos história nem volt ennyire hatásos. A közönség viszonylag egyszerűen megúszta, mindössze egy éber szuggesztió- banpróbálhatta ki magát, aki akarta (mert szerencsére nem volt kötelező a részvétel). Ez arról szólt, hogy ha két kezünket felemeljük, majd elképzeljük, hogy az egyikben egy tököt tartunk, akkor az a súlytól egyre lejjebb ereszkedik. És lön. Csakhogy ez igazán nem boszorkányság... A jogász és a többiek Vikidál Gyula, az ordibátor Miskolc (ÉM - DK) - A jogász: Rudolf Péter. Az újságíró: Rudolf „Péter. De leginkább a színész: Rudolf Péter. Ő(k) volt(ak) M. Kiss Csaba hétvégi Szószórójának első vendége(i). Kiderült, hogy legelső interjúit a gombfocicsapata tagjaival készítette, és amellett, hogy most rendezésbe kezdett, novellákat, verseket ír a fiókjának („...Amikor megírom, hiszem, hogy legalább József Attila, Ady szintű, másnap hajnalban már kezdek gyanakodni, aztán egy hét múlva már tudom, hogy ilyen gyalázatosat még senki nem írt.”) Kollár István eletric boogie világbajnok eletric boogie-zott nekünk, először bőrszerkóban, majd később kísértetnek álcázva magát. Megismerkedhettünk egy magyar boszorkánnyal, Binger Vilmossal, és meghívta M. Kiss Csaba a P. Mobil zenekar egykori frontemberét, Vikidál Gyulát. Belőle igazán „készült” a műsorvezető, legalábbis úgy tűnt, róla tud a legtöbbet. Azon talán kicsit sokáig „vitatkoztak”, hogy művész-e Vikidál, vagy nem művész, azaz miért olyan szerény, miért nem vállalja a szerepeivel már bizonyítottan kiérdemelt minősítést, miért az áll a névjegykártyáján, hogy Vikidál Gyula, ordibátor. Vendége szerénységét bizonyítandó Csaba felidézett egy történetet: egy olaszországi fellépéskor, ahol jelen volt Göncz Árpád is, Pitkin (ez a becenév még általános iskolában ragadt Vikidálra) a szünetben nem ment a többiekkel a köztársasági elnök után, hanem mivel esett az eső, felmosta a színpadot, hogy könnyebb legyen a táncosoknak... Páholy-party a bálteremben A Miskolci Nemzeti Színházban nézőtéri székeket adtak el. Nem kell félni, nem keletkeztek foghíjak a felújított színházban, hiszen a „vásárlók" a székhelyet is megvették. S ott ülnek majd azokon az előadásokon, amelyek nekik szólnak. Hiszen egyfajta bérlet ez is. Csak abban különbözik a többi bérlettől, hogy sokkal drágább. Akik megvették, a színházat kívánják támogatni, s a színház pedig az előadás mellett, ahol csak tud, reklámot biztosít a Miskolci Páhoty tagjainak. Az elmúlt szombaton este foglalták el helyeiket azok a vállalkozók és magánszemélyek, akik „páholy"-! vásároltak. A Kurázsi mama és gyermekei című előadás után a vendégeket partyra hívtak, ahol Hegyi Árpád Jutocsa igazgató, Körtvélyesi Erzsébet reklámfőnök és Asztalos Ildikó polgár- mester köszöntője után a színház művészei műsorral kedveskedtek a megjelenteknek, az elkelt 163 páholy tulajdonosának. S Hogy minden bemutató után rendeznek majd ilyen összejövetelt, azzal azt szeretnék elérni, hogy a színház méginkább központja legyen a társasági életnek. Aki járt mostanában a Miskolci Nmezeti Színházban, az tudja, hogy egy kiállítás is látható ott Má- aer Ágnesnek a Kurázsi mamához készített rajzaiból. A képeket tegnap elárverezték. Mindössze két kép kelt el alapáron, a többire licitáltak. Az alkotó bejelentette, hogy a befolyt összegből színházi életmű-díjat alapít. Fotók: Dobos Klára Az elérhetetlen Erdélyi Gyopár Csorba Csaba Miskolc (ÉM)—Harmadik éve jelenik meg Gyopár, majd Erdélyi Gyopár címmel kéthavonta egy 16 oldalas füzet, az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye (alcíme: Természet és turizmus). Az Erdélyi Kárpát Egyesületet 1880-ban alakították az erdélyi szászok, székhelyéül Nagyszebeni választva. 1891-ben az erdélyi magyarok Erdészrészi Kárpát Egyesület névvel, Kolozsvár székhellyel alakították meg hasonló célkitűzésű természeti áró-honismertető egyesületüket. 1892-ben indult (s 1948-ig jelent meg) nagy hírű folyóiratuk, az Erdély. Az egyesület székháza megszűnéséig Kolozsvárott volt, Mátyás király szülőháza. Sok más egyesülettel együtt ennek a működését is betiltották, és csak 1990-ben alakulhatott újra. 1991 áprilisában látott napvilágot a Gyopár első száma. A szép fotókat, rajzokat, térképeket közlő folyóirat jól szerkesztett kiadvány, sok érdekes olvasnivalót kínál nemcsak az erdélyieknek, hanem a magyarországi Izsófalva (ÉM) - Első alkalommal saját falujában, az izsófalvi Izsó Miklós Művelődési Ház galériájában mutatta be alkotásait a mindössze 23 éves festő - foglalkozása szerint szerszámkészítő technikus - Filek Szabolcs.- A képzőművészeti alapismeretek elsajátításában sokat segítettek Drótos Jánosné és Szabó Gyuláné tanárnők - emlékszik vissza a kezdetekre az ifjú festő. - Az első években szinte csak ceruzarajzokat készítettem. Ha festésre került a sor, mindent elrontottam. Bár rajzolóként szép eredményeket értem el, ennek ellenére mégsem sikerült felvételt nyernem a budapesti Képző- művészeti Szakközépiskolába. A művészetektől teljesen távol álló pályára kerültem: előbb szerszámkészítő szakmát szereztem, majd leérettségiztem, és technikusi végzettségre is szert tettem. Őszintén bevallom, hogy ez kényszerpályát jelentett számomra, mert mindig hozzám közelebb levőnek éreztem a festést és a rajzolást, mint a gépészetet. De az élet a legtöbb embert - köztük engem is - arra kényszeríti, hogy alkalmazkodjon az adott körülményekhez, álmok kergetése és bizonytalan érvényesülés helyett a realitások talaján álljon. Azonban sohasem tettem le arról, hogy egyszer visszatérjek ifjan dédelgetett tervemhez: a művészethez. Miskolcon gyakran látogattam galériákat, kiállításokat. Rengeteg szép festményt láttam. Lenyűgözőnek találtam a festőknek olvasóknak is. Tegyük hozzá, hogy tudatosan ápolják a magyarországi kapcsolatokat. Kirándulásokat (túrákat) terveznek, s beszámolnak a látottakról. Még miskolci vonatkozással is találkozunk a hírekben: írnak az 1991-es hegyimaratonról, amit a Miskolci Alpinklub szervezett. Nagyon hasznosak az egyes tájakat bemutató, térképvázlattal illusztrált cikkek, hiszen Erdély hegyeiről megbízható, a legújabb adatokat közlő magyar nyelvű útikalauz (turistakalauz) nem kapható a könyvpiacon. Van környezetvédelmi rovat, csakúgy, mint a síeléssel, tájfutással, alpinizmussal és barlangá- szattal foglalkozó. A gombászatra is jut hely, s minden számban találunk keresztrejtvényt is. A turistatörténelem is érdeklődésre tarthat számot. A túraleírások közül (mintegy kedvcsinálónak) megemlítjük a következőket: Szamos-bazár, Nagy- Hagymás hegység (l.sz.), Torockói- hegység(2-3. sz.), Gutinés Kőhát (5. sz.), Szt.Anna-tó és környéke (9. sz.), Kelemen-havasok (10. sz.), Jád-völ- gye (13. sz.). :alusi hangulat (tempera) azt a képességét, hogy a természetet képesek egy piciny vászonra élethűen „fölvetíteni”. Éz inspirált arra, hogy kipróbáljam „berozsdásodott” kézügyességemet, s ismét az eddig számomra ellenségesnek tűnő ecsethez nyúljak. Magam is meglepődtem azon, hogy első képem milyen jól sikerült - ezt igazán önteltség nélkül állíthatom. Ezután szabad óráimat a festésnek szenteltem. Ahogy teltek a hónapok, úgy érzem, tehetségem egyre jobban kibontakozott, fejlődésem szemmel látható volt. Festettem csendéletet, tájképet, falurészletet, gyermekekhez szóló állatfigurákat. De kedvenc témám a természet: „A fa, mely az ember legősibb barátja. Hisz ő fogad bennünMinier Csaba Erdélyi várak címmel indított sorozatot. Az 5. számban egy történeti áttekintést közöl, májd a 7. számban az ép várak közül válogat (Arad, Borosjenő, Brassó fellegvára, Fogaras, Gyulafehérvár, Nagyvárad, Törcsvár, Vöröstorony. Majd következnek a romos várak, megyénként, a 10. számtól kezdve. A folyóirat ára kezdetben 15, majd 20,1993-ban már 50 lej, de a forint árfolyamát figyelembe véve ez a magyarországi árakhoz viszonyítva csekély. Csak az okoz gondot, hogy az erdélyi (romániai) magyar újságok és folyóiratok nálunk nem vásárolhatók meg. A Megyei Könyvtár nagysikerű határokon túli sajtót bemutató kiállítása és tanácskozása után talán remélhetjük,, hogy legalább a nagyobb könyvtárainkban a legérdekesebb határainkon túli sajtótermékek hozzáférhetők lesznek. Érdemes lenne, mert nagyon színvonalas az erdélyi mai sajtó. De az Erdélyben megjelenő magyar könyvek sem jutnak el hozzánk, pedig az újjászerveződő magyar könyvkiadás igazi ritkaságokat, könyvcsemegéket is kínál. két először és ő kísér el egészen a sírig”. Olajjal és temperával dolgozom, papírra, farostlemezre. Sajnos, viszonylag kevés időt szentelhetek a festészetnek, mert napjaim nagyrészét „pénzkereső” munkával töltöm: a kazincbarcikai Bányagépjavítónál vagyok szerszámkarbantartó. Hiányát érzem annak is, hogy nincs, akitől segítséget kaphatnék, tanácsot kérhetnék, teljesen magamra vagyok utalva. Arra törekszem, hogy festményeim mondanivalóját mindenki megértse. Szeretném, ha képeim láttán melegség, békesség és öröm töltené el a szemlélőket. Ha ez sikerülne, már nem érezném azt, hogy feleslegesen fogtam ecsetet a kezembe. Adventi muzsika Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház vegyeskara ad adventi hangversenyt december 14-én, kedden este fél héttől a Középiskolai Fiúkollégium (Lo- rántffy Zsuzsanna u. 32.) ebédlőjében. A műsorban Kodály, Farkas, Bárdos, Bach-művek szerepelnek. Vezényel Pogonyi Lászlóné és Juhász Tibor. Eisele — Kriston Izsófalva (ÉM) - Emberek, tájak, hangulatok címmel Eisele Gyula és Kriston Béla alkotásaiból nyílik kiállítás ma, hétfőn délután 4 órakor az izsófalvi Izsó Miklós Művelődési Házban. A tárlatot Hadobás Sándor, a művelődési ház igazgatója nyitja meg. Gönci tárlat Gönc (ÉM) - Kiss László festményeiből és grafikáiból valamint Szalóczy Tibor fotóiból rendeztek kiállítást Göncön a Polgármesteri Hivatal nagytermében. A tárlat január 5-ig látogatható. ArtRevue ’93 Budapest (ÉM) - Az elmúlt hétvégén a Budapesti Kongresszusi Központban rendezték meg az ArtRevue Budapest ’93 elnevezésű nemzetközi iparművészeti és formatervezői fesztivált. A rendezvényen félszáz alkotói műhely, több mint száz hazai, illetőleg külföldi művész mutatta be, milyen eredményt ért el az iparművészet, az ipari formatervezés, a csomagolástechnika és a környezettervezés területén. A négynapos szakkiállításon és vásáron láthattuk a Miskolcon élő művészházaspár, Balatoni Klára és Litwin József alkotásait is. Angyal a plaketten, Balatoni Klára alkotása Fotó: Laczó József Öregdiákok ünnepe Miskolc (ÉM) - Az ősi miskolci (Lé- vay, Fráter, Mikszáth, Földes) gimnáziumok volt növendékeinek egyesülete december 14-én, kedden délután 4 órakor a Földes Ferenc Gimnáziumban baráti találkozót rendez, melyre minden érdeklődőt, a volt és a jelenlegi iskolatársakat - hozzátartozóikkal együtt — szeretettel meghívnak. Az összejövetelen a gimnázium tanulói, az énekkar tagjai karácsonyi műsort adnak Juhász 'Tibor, Puskás István, Juhászné Molitor Edina tanárok vezetésével. Hobo Blues Band Miskolc (ÉM) - A Hobo Blues Band újra Deák Bili Gyulával ad koncertet december 14-én, kedden este 6 órától a Miskolci Egyetem I. előadójában. Jegyek válthatók az egyetem Közművelődési Titkárságán. Pantheon-könyvek Budapest (MTI) — A Könyvesház Kft. Pantheon Kiadójának gondozásában jelent meg a Nagy Képes Biblia, amely a biblia teljes szövegét/O és Újszövetség/ közli a katolikus egyház 1972-ben jóváhagyott, tehát legfrissebb szövegével. E biblia különlegessége képanyaga: a 68 festmény-illusztráció diapozitív filmjeit a Vatikántól kapta kölcsön a kiadó. Az 500 számozott díszkötet első példányát a budapesti Pápai Nunciatú- ra útján juttatta el a könyvműhely II. János Pál pápához. A Pantheon megjelentette Madách Imre Az ember tragédiája drámájának díszkiadását is, amelyet Keré- nyi Ferenc irodalomtörténész rendezett Síijtó alá. A kötetet Zichy Mihály húsz rajza illusztrálja.
