Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-05 / 232. szám
8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1993. Október 5., Kedd----------APROPÓ--------M últ [ Dobos Klára ' Földtúrással még lehet keresni valamit. (Sajnos nem a mezőgazdaságra gondolok,- meg a „gilisztázásba” is sokan belebuktak már). Kincset kutatni - pláne találni - azonban mindenki szeret(ne). Mert ez nagy kaland-mini a Kacsamesék... Gazdagéító) titkokat rejt a föld mélye. Ölében a múltunk. A minap százezer forint jutalmat kapott egy tatabányai férfi a helyi önkormányzatoktól, mert beszolgáltatta a múzeumnak a családi háza udvarán talált kincset. Vízvezeték-árok ásása közben bukkant a csaknem 4000 darab ezüstérmét tartalmazó cserépedényre. A szép gyűjteményben a tatárjárás előtti korszakból, III. Béla, II. András és IV. Béla uralkodása idejéből egyaránttalálható vékony és vastag ezüstlemezből vert fizetőeszköz. A szakemberek a lelet értékét félmillió forintra becsülik... Vesztett ugyan négyszázezret az úr, de pénze így is - a szó szoros értelmében - talált... Ugyanolyan szerencse ez a múzeumnak is. Hiszen többnyire nincs túl sok pénz ásatásokra. Egyre-másra hagynak fel évtizedes ' munkákkal. Százezer forint úgy a „nagy egészben” nem segítené ki őket, viszont hetekkel meghosszabbíthatná a munkát. S az idő itt nagyon sokat jelent, hisz a régészek munkájában nagy szerepé van a véletlennek. Egy hétbe még Attila sírjának megtalálása is belefér... Költői kérdésem tehát a következő: ha a múzeum kéri az önkormányzatoktól azt a százezer forintot költségvetésen kívül, megkapja-e valaha is?... Alapítvány a magyar orgonákért Budapest (ÉM - GR) - Virágh András orgonaművész, a salgótarjáni Állami Zeneiskola tanára, aki néhány alkalommal már Miskolcon is nagy sikerrel szerepelt, művésztársaival - Ella Istvánnal, Kovács Endrével és Solymosi Ferenccel -, továbbá Váradi István orgonaépítővel, a Váradi és Fia Orgonaépító Cég vezetőjével alapítványt hozott létre a magyarországi műemlék- és műemlékjellegű orgonák javára. A Pro Renovanda Organis Hungáriáé Alapítvány bemutatkozó koncertjére a hétvégén került sor Budapesten, a Mátyás-templomban. A négy élvonalbeli művész Liszt kompozícióiból válogatott. A nyugalmat, könnyedséget tartalmazó Evocationt Ella István, míg az orgonairodalom atyjának, Bachnak emléket állító BACH prelúdium és fugát Kovács Endre interpretálásában hallhattuk. Solymosi Ferenc az Angyali üdvözlet misztériumát feldolgozó Angelust szólaltatta meg. A meditációból a kitörést a Weinen Klagen variációk felhangzása jelentette, amelyet Virágh András adott elő, aki 1983-ban a II. Liszt Ferenc Nemzetközi Orgonaversenyen a Cziffra Alapítvány különdíját kapta, a zeneszerző műveinek legkiválóbb előadásáért. Játékában jól tükröződött Liszt romantikus belső világa, amely az apró rezdülésektől egészen a viharos kitörésekig megnyilvánult. A Pro Renovanda Organis Hungáriáé Alapítvány (1142 Budapest, Szatmár u. 53. Telefon: 163-45141. Számlaszám: MHB 327-11259) várja a támogatók és érdeklődők jelentkezését. Az elmúlt évtizedekben orgonáink állaga inkább romlott, mint javult. Érthető, hiszen többnyire a templomok hangszerének tekintették, s így felújításukat nem tartották fontosnak, holott nemzeti kultúránk szerves részét képezik. Miskolcon például az év elején újította fel a Váradi és Fia Orgonaépítő Cég a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola orgonájának játszóasztalát, amelynek diszpozíciós terveit Virágh Endre orgonaművész-tanár tervezte, aki negyven esztendeig az iskola orgonatanára volt. Paravánok a Csarnokban Magyarországi színpadon Miskolcon mutatják be először Jean Genet A paravánok című darabját. A ma már klasszikusnak számító francia drámaszerző vonzódott a rosszhoz, s többször megjárta hazája börtöneit. A harmincas éveiben járó fiatalembert az egzisztencializmus nagymestere, Jean Paul Sartre nemes egyszerűséggel „Szent Genet"-nek nevezte abban a hosszú tanulmányban, amit róla írt. A paravánokat Genet az algériai háború idején vetette papírra. Honfitársai enyhén szólva is zokon vették tőle ezt a franciák nemzeti büszkeségét kifigurázó művet. Iszonyatosan hosszú munkája ez. Ha az eredeti változatban mutatnák be, legalább öt órán át tartana az előadás. A miskolci produkció, amejyet a teátrum tehetséges rendezője, Zsótér Sándor állított színpadra - s amellyel a színház új játszónelyét, a Csarnokot avatják - értelemszerűen rövidebb ennél. A főbb szerepekben Kuna Károlyt, Horváth Zsuzsát, Varjú Olgát, Orosz Annát, Szegedi Dezsőt, Molnár Annát láthatja a közönség az október 7-i, csütörtöki premieren, amely este 7-kor kezdődik. Fotók: Dobos Klára Einstein is dyslexias volt Kuala Lumpur (MTI) - Mi lehetett Einstein, Thomas Edison és Tom Cruise közös jellemzője a hírnéven kívül? Mindegyikük a dyslexia nevű betegségben szenved(ett). A dyslexia görög eredetű szó, az írott szóval való zavart jelenti. Ez a rendellenesség hallható, beszédbeli, olvasásbeli, betűzésbeli vagy másolásbeli lehet. Ez az állapot, melyet túlságosan gyakran félreismernek, bizonyos mértékig javítható, s a dyslexiások olyan sikeres és eredményekben gazdag életet élhetnek, mint egészséges embertársaik-, feltéve, hogy ismerik bajukat és segítséget kapnak, minél előbb, annál jobb. Sajnos, napjainkban nemzők ismeret áll rendelkezésre a betegségről és a betegeknek adható segítség is csekély a malajziai társadalmon belül. Amint az „Universiti Ke- bangsaan Malaysia” (Malajziai Nemzeti Egyetem) gyermekideggyógyásza, dr. Husszein Imam Izmail megfogalmazta: „Meg tudom állapítani a betegséget, de minek? A betegeket nincs hova küldeni.” Ezt a hiányosságot szülők, tanárok és szakemberek egy csoportja fedte fel, de szót emelt miatta a Rotary Club nevű szervezet és mostanság a Hadászati és Nemzetközi Tanulmányok Intézete (ISIS) is. Ez utóbbi szervezte a Dyslexia felismerése című szemináriumot: A szemináriumon megszavazták a dyslexiások országos egyesületének létrehozását. Nincsenek még adatok a Malajziában található dyslexiások számáról, de az Universiti Sains Malaysia Hospital (a Malajzia Kórház Tudományegyeteme) orvosa, J. P. Gupta beszéd- patológus tanulmánya szerint az északkeleti Kelantan állam 860 iskolás korú gyermeke közül 109 fiúnál észlelték a dyslexia tüneteit. Van egy kevésbé megbízható tudományos bizonyíték, s több feltevés is létezik a dyslexia okára vonatkozóan, de csak annyit tudnak, hogy a hiba az agynak a nyelvet irányító részében van, s hogy a betegség örökölhető. Az is tény, hogy az anya terhessége alatt a környezetszennyezés dyslexiát okozhat a magzatban. Husszeinék megállapították, hogy a fiú-leány dyslexiások korábbi, 4:1-hez aránya az utóbbi időben már majdnem azonos nemi előfordulásra váltott, de a rendellenességet a fiúknál a külvilág iránt tanúsított viselkedésük miatt könnyebb megállapítani. Az orvos azt is elmondta, hogy a dyslexiások között a balkezesség is növekvő arányt mutat, de ez az összefüggés még vizsgálat tárgya. De hogyan lehet a betegség korai jeleit felismerni? Mikor jelennek meg, és mit kell tenni, ha már megjelentek? A dyslexiásokra csecsemőkorban és iskoláskor előtt a bátorság, a ve-, szélykeresés, a bajkeresés jellemző. Az átlagosnál rosszabb az emésztésük, rosszul alszanak, kevés vagy egyáltalán nincs is csecsemőkre jellemző hangjuk, elmaradnak az ülésben, felállásban, járásban, s későn kezdenek el beszélni. Mások nehézkesen ugrálnak, kapják el és dobják a labdát, nehezen tudnak felöltözni, a cipőfűzőjüket megkötni. Nagyon mozgékonyak, korán járnak és szaladnak, kerülik az ölelést és a test közeli kapcsolatot. A hangokra nem, vagy túlérzéke- nyen reagálnak. A dyslexiás gyermekekre jellemző, hogy meglehetősen lassan tanulnak meg beszélni, számolni, nehezen tanulják az abc-t, ismerik fel a betűket és számokat, de emellett meglepően jók a mozaikjátékban — mondta Leong. A dyslexia mindezen jellemvonásai ellenére, valószínűleg a szülőknek nem kell túlságosan aggódniuk addig, amíg a gyermeknél a tanulásban vagy az iskolakezdésnél váratlan nehézség nem jelentkezik - állítják az orvosok. Leong „váratlannak” nevezi ezeket, mert a normális intelligenciájú gyermekek 5-6 éves korukban minden nagyobb nehézség nélkül kezdenek el olvasni. Hozzáteszi, hogy más iskolai problémák is gyorsan jelentkeznek, mindenekelőtt az írásban, a betúzésben, a matematikában és az idő felismerésében. A dyslexiából származó hátrány lehet kis mértékű, mérsékelt fokú vagy súlyos, miközben a tüneteknek nincs előre meghatározható csoportja. Néhány tünet: Olvasás: a dyslexiás rendszerint pontatlanul olvas, hibázik és ismételnie kell. Betüzés: az olvasási készség lassan fejlődik ki, betűtől a hangkapcsolatig felcserél és kihagy betűket. Néha betűzése olyan bizarr, hogy megfejtésre szorul. Memorizálás hosszú távra: jól megtanulja az olyan általános következtetéseket, mint tízig számolni, az abc, a hét napjai, az összeadás, a kivonás és a szorzó tényezők. Memorizálás rövid távra: a legtöbb dyslexiás számára a számok egy bizonyos sorának megismétlése nehézséget okoz, de meg kell jegyeznünk, hogy nincsenek hátrányban az olyan teszteknél, melyekben nincsenek szavak, például zenei tételek lemásolása. Hallás: a gyermek, úgy tűnik, nem képes hosszú ideig figyelmét összpontosítani, az utasításokra való visszaemlékezés és azok végrehajtása gondot okoz számára. Kézírás: egyeseknek gyönyörű kézírása van, míg másoké macskakaparás. Rendszerint lassan sajátítják el a betűalakítást és másolást. A „b” és „d” betűket gyakran felcserélik, a közel azonos hangzásból adódóan. Matematika: a dyslexiás gyermekek hozzávetőleg felének okoz gondot a számtan. Kisgyermekkorban a számokat lassan ismerik fel, később besorolási gondjuk van, általában az egyes és a tízes helyértékét cserélik fel. A beteg gyermekeknél a leghatásosabb a korai beavatkozás, mivel bizonyított tény, hogy szellemi fejlődésüknek 4 éves korukra 50 százalékán, 8 éves korukra 80 százalékán vannak túl. Tízéves korukig agyuk 90 százalékig fejlődik ki, s kerül kihasználásra. Rajzpályázat Miskolc (ÉM) - A Nemzetközi Raiffeisen Unió (IRU), valamint a Japán Mezőgazdasági Szövetkezeti Kiadó (IE-NO-HIKARI) nemzetközi rajzpályázatot hirdet 6-13 éves korú gyermekek részére. Az idei verseny témája a természet. A 42x30 centiméteres rajzok készülhetnek vízfestékkel, színes ceruzával, krétával, de fametszet lenyomatokat is elfogadnak. A pályázatra 1993. november 30-ig lehet jelentkezni az alábbi címen: MOSZ Raiffeisen Iroda Budapest, V. Akadémia u. 1.-3. (Tel.: 1323-930, fax: 1532-552). A szervezők kérik, hogy egy pályázó csak egy rajzzal versenyezzen, amelynek a hátlapjára úja fel a következő információkat: választott téma, név, kor, otthoni cím és országnév, iskola neve, iskolaév. A rajzokat az MOSZ Raiffeisen Iroda juttatja ki Japánba, ahol elismert japán festőkből és szakemberekből álló bizottság bírálja el a pályamű- veket. A győztesek névsorát minden országban az IRU tagszervezet hirdeti ki 1994 május végéig. Az IE- NO-HIKARI 200 tengeren túh pályázót jutalmaz majd arany-, ezüst-, bronz- illetve tiszteletdíjjal. Az arany-, ezüst- és bronzdíjas rajzokat egy emlékkönyvben jelentetik meg, melyeket minden ország IRU tagszervezete juttat majd el a győzteseknek. Műemlékvédelemről Nyírbátorban Nyírbátor (ÉM) - Tegnap este kezdődött Nyírbátorban a XVII. Országos Műemléki Konferencia, amelyet a város önkormányzata, Szabolcs- Szatmár Bereg Megye Közgyűlése, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága szervezett. A szimpózium vendége és védnöke dr. Gyurkó János környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter, aki a műemlékek kormányzati referense. Petrócz- ki Ferenc polgármester elmondta: mintegy háromszáz szakember részvételére számítanak. A szakmai program már hétfőn elkezdődött, de a tudományos előadásokra szerdán kerül sor a nyírségi városban 9.30- tól. Az előadók sorában lesz többek között dr. Bodó Sándor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium köz- gyűjteményi főosztályvezetője, dr. Fejérdy Tamás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, dr. Tég- lássy Tamás egyetemi tanár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, továbbá több neves építész és műemlékes szakember. A Gépipari kiállítása Miskolc (ÉM) - Október 6-án délután négy órakor nyitja meg Halász Rózsa alpolgármester a miskolci Andrássy Gyula Műszaki Középiskola bemutatkozó kiállítását Miskolcon, a Tehetséggondozó Szakkollégium Diákgalériájában (Miskolc, Selyemrét u. 1. sz.). A tárlat október végéig tekinthető meg. Nemzetiségekről Békéscsaba (MTI) - A Magyar Néprajzi Társaság immár ötödik alkalommal szervezi meg a néprajzi nemzetiségkutatók konferenciáját. Az október 7-9-e között, Békéscsabán rendezendő tanácskozáson a XX. század történelmének megválaszolásra váró nemzeti, nemzetiségi problémái szerepelnek a középpontban. Az V. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök. A konferencia elnöke András- falvy Bertalan a Magyar Néprajzi Társaság elnöke. A szervezők szerdai tájékoztatóján elhangzott: tizenhét ország 205 etnográfusa találkozik Békéscsabán, ahol az előadók - mintegy százötvenen - anyanyelvükön tartják előadásaikat. Szekciókban foglalkoznak a nemzetiségi együttélés népi intézményeivel és annak, formáival. Előadások hangzanak el az etnikai, nemzetiségi és kulturális előítéletek kérdéskörről. Szó lesz a folkloriz- musról a kisebbségek hagyomány világában, illetve a kultúra etnizálá- sáról is. A résztvevők ellátogatnak a magyar, német, román lakosú Gyulára és a magyar, szlovák, német etnikumú Mezőberénybe. A folklóresten Békés megye nemzetiségeinek - magyar, német, román, szerb, szlovák — néptáncait, népdalait adják elő a megye népiegyüttesei.
