Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-06 / 233. szám

Az MDF küldöttsége Marosvásárhelyen Bukarest (MTI) - Marosvásárhe­lyen töltötte az MDF Lezsák Sándor ügyvezető elnök vezette küldöttsége erdélyi utazásának harmadik, hét­fői napját. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnö­ke, aki maga is marosvásárhelyi, fo­gadta a delegációt, amely találko­zott az RMDSZ Maros megyei elnök­ségével, a város polgármesterével, Nagy Győzővel, az RMDSZ megyei és városi tanácsosaival, majd Erdő- szentgyörgyön és Szovátán folyta­tott megbeszélést a szövetség és az önkormányzat képviselőivel. Délu­tán fórum jellegű találkozóra került sor az RMDSZ megyei választmá­nyával és a marosvásárhelyi értel- miségiekkel.Vasámap Kolozsváron a küldöttség Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével - a szö­vetség végrehajtó testületének veze­tőjével -, illetve az ügyvezető elnök­ség tagjaival folytatott eszmecserét. Az RMDSZ közlése szerint kölcsö­nös tájékoztatást adtak a két politi­kai formáció munkájáról és megálla­pították, hogy szükséges a kapcsola­tok intézményesítése. Találkozóra került sor a kolozsvári magyar értel­miség képviselőivel is. Kedden a de­legáció, útban Temesvár felé, több erdélyi várost keres fel. Szerdán az aradi vértanúk emlékművének megkoszorúzásával ér véget az MDF-vezetők látogatása. 1993. Október 6., Koszorúzás Aradon Miskolc (ÉM) - Ma, október 6-án az 1848-as szabadságharc mártírjai­nak aradi emlélunűve előtt a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja nevében Miklós Árpád, a Borsod megyei 6-os választási kerület országgyűlé­si képviselője helyezi el a tisztelet és a megemlékezés koszorúját. Mis­kolcról és Borsod Abaúj Zemplén megyéből is többen utaztak el az aradi ünnepségre. Környezetvédelmi szeminárium Siófok (MTI) - Első alkalommal rendez szemináriumot Kelet-Euró- pa olajipari környezetvédelmi szak­értőinek bevonásával a nyugat-eu­rópai olajtársaságok környezet­védelmi és egészségvédelmi szer­vezete, a brüsszeli székhelyű CONCAWE. A MÓL Rt.-vel közösen szervezett nemzetközi rendezvény - amelyen a nagy külföldi olajtársaságok, a Shell, a BP és az Agip képviselőm kí­vül bolgár, cseh, lengyel, szlovák és román szakemberek is részt vesz­nek - színhelye október 6. és 8. kö­zött Siófok lesz. A szemináriumon a környezetvédelem külföldi és hazai jogi szabályozásáról, a környezeti ártalmak és szennyezések megelő­zésének és elhárításának irányítási módszereiről és költségeiről, vala­mint az olajiparág környezetvédel­mi minősítéséről lesz szó. A szakem­berek azt váiják a rendezvénytől, hogy az kellőképpen bemutassa: az olajiparban alkalmazott korszerű technológiák és berendezések - pá­rosulva a felelős irányítással - képe­sek megóvni környezetünket a ká­ros hatásoktól. Nemzeti Üzleti Innovációs Központ Budapest (MTI) — Nemzeti Üzleti és Innovációs Központot létesített a Magyar Innovációs Kamara a Kis- és Középvállalkozók Kamarájával, a Magyar Gazdasági Kamarával, va­lamint az Innotech Kft.-vel közösen. A kis- és középvállalkozások innová­ciós tevékenységének fejlesztését szolgáló információs központot meg­alakulása alkalmából kedden sajtó­tájékoztatón mutatták be az alapí­tók. A központot egy, erre a célra lét­rehozott alapítvány alapította, amely pályázaton nyerte el ezt a jo­got. A központ 500 ezer ECU Phare- támogatással és mintegy 80 millió forint hazai forrásból jött létre. A központ elsősorban marketing-, pénzügyi és jogi tanácsadással, m- formáció- és technológia-transzfer szolgáltatással áll a kezdő és gya­korló vállalkozók rendelkezéséle. A budapesti központtal egyidőben Szegeden, Debrecenben és Miskol­con is nyílik egy-egy alközpont, sza­mukat a későbbiekben tovább bővítik. Szerda Hírek- Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Emlékezzünk a vértanúkra! Gyöngyösi Gábor Október hatodika nem maradt az egyetlen nemzeti gyásznapunk, de a sokasodok között is egyike a leg­nagyszerűbbeknek, ha egyáltalán il­lik a nemzeti szabadságeszme egyik temetéséhez a nagyszerű jelző. Azt az emberi magatartást viszont, amely az Aradon kivégzettek nevé­hez fűződik, biztosan méltán nevez­hetjük nagyszerűnek, sőt hősiesnek, - olyannak, amelyeket eme elkopta­tott szavak kifejezni se képesek. A szavak, fogalmak kopnak, de a nem­zet emlékezete nem, s olyan korok­ban is mindig lelkiismeret ébresztő volt, amikor ez kifejezetten nem vált előnyére. Az emlékezet ugyanis nem méricskél, nem aszerint működik, hogy hoz e valami hasznot vagy sem, hanem aszerint, hogy mit, milyen eseményt tart történelmileg is felje­gyezni méltónak a nemzeti sorsfor­dulók sorát őrző kótáblákra. Az a 144 esztendővel ezelőtti októbe­ri nap ilyen volt. Az Aradi vár falai alatt kivégzett tizenhárom magyar tábornok halála olyan mementóvá vált a nemzet emlékezetében, ame­lyet mindig felidéz, ha a zsarnokság­gal, az elnyomással találja szemben magát. Kitörölni e napot, s az e na­pon a magyar szívekbe vésődött ne­veket nem lehet. Miként az esemény korszakos jelentőségét sem lehet csökkenteni, - bár ezt is megpróbál­ják időről időre. Vagy itthon, vagy idegenben, - szinte egyre megy, hi­szen az aradiak ma, nekünk idegen­nek mondott földben nyugszanak. A magyar szabadságeszme harcosai úgy látszik idegen földre járnak meghalni. Vagy úgy, hogy száműze­tésbe, emigrációba kényszerülnek, vagy úgy, hogy az a föld válik idegen­né amelynek szabadságáért vérüket hullatták, életüket áldozták. Ma­gyarként a magyar földért, s a rajta élő népek szabadságáért, leghala­dóbb törekvéseiért. Olyankor tény­leg tekintet nélkül arra, hogy anya­könyviig milyen nációhoz tartozó aki harcba száll, vagy akiért harcba szállnak. Ezért sem fontos az, s nem is lesz, hogy az aradi tizenhárom kö­zül kimondható magyarnak, s ki nem. Ók akkor mindnyájan magya­rok voltak, a magyar szabadságért magyarként haltak meg, s nem más­ként. Azokon, akik születési helyük szerint más ország fiainak voltak mondhatók, semmit nem segített az, hogy éppen saját fajtája írta alá a ki­végzési parancsot. A nemzet emlé­kező tisztelete különben is korrigál­ni szokta az ilyen lényegtelen eltéré­seket. Sőt, művészei, a vértanuk ar­cát, nevét megörökítők hálából „betűhibát” is vétenek, hogy a hősök neve azoknak a nyelve, kiejtése sze­rint maradjon meg az örökkévalósá­gig, akinek az érdekeiért harcba szálltak. A legtöbb korabeli metsze­ten, emlékeztető plaketten - szár­mazzon az a legnagyobb magyar képzőművészek keze alól is -, ezért szerepel „cs” a „ts” vagy a „eh” he­lyett, Damjanich-ot Damjanics-nak írva, Knézits-et Knézics-nek, s így tovább, úgy ahogy a nemzet emléke­zete - sőt az aradi obeliszk is megő­rizte őket. Knézics Károly, Nagy Sándor József, Damjanics János, Aulich Lajos, Lahner György,Pöl- temberg Ernő, Gróf, vagy Graf Lei- ningen Károly, Török Ignác, Gróf Vécsey Károly, Kiss Ernő , Schwei- gel József, Dessewfly Arisztid, Lázár Vilmos nevei így kerültek a legszen­tebb magyar nevek közé, amelyeket csak feljegyzett emlékezete kőtáblá­jára a hol gyászos, hol dicsőséges magyar történelem. Hollandiába érkezett Göncz Árpád Hága (MTI) - Háromnapos hivata­los látogatásra kedd délelőtt Hollan­diába érkezett a magyar köztársasá­gi elnök. Göncz Árpádot, hitvesét és a kíséretéhez tartozó személyisége­ket a hágai Noordeinde Palota előtt Beatrix holland királynő üdvözölte. A fogadási ceremónia után Göncz Árpád a hágai parlament épületé­ben Ruud Lubbers miniszterelnök­kel kezdett megbeszélést. Az eszme­cserét azon az ebéden is folytatják, amelyet a holland kormányfő és fe­lesége ad a magyar elnök és hitvese tiszteletére. A magyar köztársasági elnök látogatása nem csak a két or­szágjó kapcsolatait hivatott bizonyí­tani: a vizit során különös súllyal ke­rülnek majd szóba a gazdasági kér­dések. Emiatt tartozik az államfő kíséreté­hez Szabó Iván pénzügyminiszter, Balázs Péter, az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium államtitkára, vala­mint Barsiné Pataky Etelka, az Ex­po főbiztosa és Kristóf László, a vi­lágkiállítás fővárosi biztosa is. Ők az 1996-os Expóra hívják fel a holland gazdasági élet fontos szereplőinek fi­gyelmét. Az államfői látogatás kapcsán Ma­gyarország iránt megnyilvánuló ér­deklődést sok magyar gazdasági szakember és vállalkozó is kihasz­nálja: az eddigi legnépesebb üzlet­ember delegáció kísérte el Göncz Ár­pádot a 15 millió lakosú Benelux ál­lamokba. A magyar üzletemberek a három nap alatt holland partnereikkel tár­gyalnak, illetve próbálnak holland üzletfeleket szerezni. Drágább a távfűtés és a meleg víz Viszonylag elfogadható megoldást találtak a képviselők Legjobb lenne egy saját, modern fűtőmű - vetették fel többen a vi­tában Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - A miskolci önkor­mányzati képviselő-testület tegnap rendkívüli közgyűlésen határozott a távfűtés és a meleg víz díjának eme­léséről. Lévén szó nagyon nehéz kér­désről, többször próbáltak már dön­teni ez ügyben, most - ha nem is könnyen, de - sikerült elfogadható megoldást találni. Nyilván sokan így sem örülnek, mert október 15-étől drágább a fűtés és a meleg víz, de ez utóbbi nem annyira, mint azt eredetileg akarta az előterjesztő. Petrasovszky István alpolgármester elóteijesztésében azzal indokolta az áremelést, hogy a hót szolgáltató Fű­tőmű Kft. drágábban adja a hőt a Miskolci Hőszolgáltató Vállalatnak, s a szolgáltató csak úgy őrizheti meg gazdasági egyensúlyát, ha ennek legalább egy részét a fogyasztókra terheli. A lakossági távfűtés alap- és hődíját együttesen (évente és légköbméte­renként) 196 forintra emelte java­solni az alpolgármester, a meleg víz díját átalánydíj fizetésénél (alapdíj és hődíj) 111 forintra köbméteren­ként és évente. Az előterjesztést kö­vető vitában többen ellenvélemé­nyüknek adtak hangot. Dr. Csiba Gábor (KDNP) kijelentet­te, hogy nemet mond a javaslatra, mert ó elsősorban a szociális szem­pontokat tartja szem előtt. Fejér Ist­ván (MDF) ezzel szemben azt mond­ta: struccpolitikát folytat, aki nem veszi tudomásul, a realitásokat és nem szavazza meg az áremelést. Pintér István (SZDSZ) szerint az nem az folytat strucc-politikát, aki nem emel, hanem aki nem néz szem­be a dolgokkal, adott esetben azzal, hogy ha most is a város fedezi a költ­ségek és az árak közötti különbség egészét, milyen teher jut az önkor­mányzatra. Szabó Tamás (SZDSZ) azt vetette fel, meg kell vizsgálni an­nak lehetőségét, az egyes házak, házközösségek hogyan tudnának le­szakadni a nagy rendszertől és ol­csóbban, esetleg saját hóközponttal fűteni. Ludnik Ferenc (KDNP) más városok példáját citálta: kiderült, a legtöbb helyen hasonlóak az árak, mint amekkorát a képviselők indo­koltnak tartanak. Ruszkabányai András (MDF-ffakció) jónak tál álfa a fűtési rendszer átalakításának öt­letét. A vita alapján úgy tűnt, hogy patt-helyzetbe került a közgyűlés, hiszen a szavazatok szempontjából döntő pártok között nem jött létre egyetértés. Ezt segítendő Juga György (Fidesz) pártközi egyezte­tést sürgetett, amelyre a szünetben került sor. Időközben az alpolgár­mester is módosította előteijeszté- sét, amelyet végül is elfogadott a közgyűlés. Eszerint a fűtési díj 182 forint lesz október 15-étől, a meleg víz 111 forint. Erre 39-en igennel szavaztak, 1 képviselő nemet mon­dott, 3-an tartózkodtak a döntéstől. Október hatodikáról a román parlamentben Bukarest (MTI) - Borbély Imre RMDSZ-kép­viseló javaslatára, a román-magyar közeledés gesztusaként kedd reggel a román képviselő- házban néma felállással emlékeztek meg a ti­zenhárom aradi vértanúról, majd az 1948-49- es forradalom összes, - magyar és román - ál­dozatáról. Napirend előtt elhangzott felszólalá­sában Borbély Imre temesvári RMDSZ-képvi- selő emlékeztetett a román és a magyar nép kö­zött még ma is fennálló, történelmi gyökerekre visszanyúló gyanakvásra, amely a feszültségek egyik geijesztóje. Hangsúlyozta, hogy a történelmi múltban a „nemzetmeghatározó ellenség” (mint a görögök szemében a török, vagy valaha a franciák sze­mében a német stb.) a magyarok szemében Ausztria volt, a románok esetében viszont a ma­gyarság, és úgy tűnik, részben még ma is az. 1989 decemberében a magyar nép baráti kezet nyújtott a román népnek, de, mondotta, a Cea- usescu-diktatúra éveiben felhalmozódott düh­nek, mely a szélsőséges sajtóban kíméletlen magyarellenesség formájában tört elő, sikerült mindmáig megakadályoznia a pozitív választ ama kinyújtott kézre. Ébben a helyzetben a má­sik gyászában való részvétel is pozitív reakciót jelenthet, a megbékélés, a normalizálódás jele lehet. A magyar nemzet október 6-i gyásznap­jában részt vállalni egy perc néma felállással közeledési gesztus lehetne most, amikor - mon­dotta Borbély Imre az oroszországi események­re utalva - vihar fenyeget a szláv tengeren, s amikor mindkét nem szláv nemzet egy közös házban találta meg a helyét. A szónok kérésére ekkor felálltak előbb az el­lenzéki pártok képviselői, őket követte a kor­mánypárt tagjainak többsége, beleértve a kép­viselőházi frakció vezetőjét, s a parlamenti ál­landó irodájának (elnökségének) tagjait. A né­ma tiszteletadás után Petre Turlea, a kormány­pártból kivált független képviselő sietett a szó­noki emelvényre azzal a kijelentéssel, hogy a honvédhadaknak 40 ezer román áldozata volt. Egy másik képviselő javaslatára ekkor 1948-49 harcainak minden áldozatáról is néma felállás­sal emlékezett meg a képvislőház. Végül Ta­kács Csaba RMDSZ-képviseló, az RMDSZ ügy­vezető elnöke kért szót, a történelmi igazság ne­vében visszautasítva a 40 ezres számot. Borbély Imre előzőleg, a parlament gesztusát kérő beszédében maga is utalt arra, hogy az ese­mények idején a civil lakosságot érintő kölcsö­nös atrocitásokra is sor került mindkét oldalon, ezek azonban nem öltöttek nagy méreteket, ezért nem változtathatják meg a forradalom történelmi jelentőségét. A román parlamentben gyakori a történelmi eseményekről, mártírokról való megemlékezés egy-egy képviselő kezdeményezésére, javas­latára. Állásbörze fiataloknak Budapest (MTI) - Ifjúsági napot szervez októ­ber 7-én 10 és 16 óra között a budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetem aulájában a Főváro­si Munkaügyi Központ - hangzott el a keddi saj­tótájékoztatón. A helyszínen a fiatalok számít­hatnak jogi tanácsadásra, tájékoztatják őket a pszichológiai szolgálat tevékenységéről. Állása­jánlatokkal is váiják a fiatalokat. A munkaügyi központ igen sok vállalatot keresett fel az ifjú­sági nap előkészítése során. Ennek nyomán várhatóan 1100 álláshely között válogathatnak a pályakezdők. A szakmunkások éppúgy megtalálhatják a ke­resett munkahelyet, mint az érettségizettek vagy a diplomások. A börzén képviselteti magát 11 képzőintézmény, valamint hat munkaközve­títő cég is. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy szep­tember végén a fővárosban 70 725 munkanél­külit tartottak nyilván, így a gazdaságilag ak­tív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta 7 százalék volt Buda­pesten. A fővárosi nyilvántartott munkanélkü­liek száma januárban 62 883, februárban 67 231, márciusban 66 883, áprilisban 66 585, májusban 66 399, júniusban 65 497, júliusban 67 965, augusztusban 69 107 volt. A szeptemberi regisztrált munkanélküliek kö­zül a hónap végén 44 273-an részesültek mün- kanélküli-járadékban. A bejelentett üres állás­helyek száma 7000 és 7500 között változott. A fővárosi központ szeptemberig 6658 engedélyt adott ki külföldi állampolgárok egyéni munka- vállalásához. A kérelmek közül 1121-et elutasí­tottak. Az elutasítások oka, hogy például az épí­tőiparban egyébként is nagyarányú a munka- nélküliség, így foglalkoztatáspolitikai okokból nem adható ki engedély. A fővárosban igen sok munkanélküli érdeklő­dik a képzés, átképzés iránt. Ennek magyará­zata, hogy a budapesti munkanélküliek között igen sokan rendelkeznek valamilyen végzett­séggel, s így könnyebben részt vehetnek a tan­folyamokon. A csoportos képzéseken január és augusztus kö­zött 10 359-en vettek részt. A kérelmek ismere­tében elmondható, hogy még további több mint 10 ezer munkanélküli kíván bekapcsolódni a csoportos képzésbe. Az egyéni képzésben janu­ár és augusztus között 2848-an vettek részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom