Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

2 ÉSZAK-Magyarország .............Országban-Világban 1993. Augusztus 4., Szerda B rüsszel aggódik a valutarendszer miatt Brüsszel (MTI) - Az Európai Közösség előtt álló súlyos kihívásnak nevezte Henning Chris­tophersen, az EK bizottság pénzügyi kérdése­kért felelős alelnöke a pénzügyiminiszterek hétvégi döntése nyomán kialakult helyzetet, amely szavai szerint az EK számára nem elha­nyagolható kockázatokat rejt magában. „Sokkal hamarabb el kellett volna kezdeni a nemzetgazdaságok közelítését” - mondta, és úgy vélte, hogy az új helyzetben veszélybe ke­rülhetnek a szorosabb gazdasági együttműkö­dést célzó törekvések. A közösség pénzügyi biz­tosa egyebek között arra figyelmeztetett, hogy a felpuhult pénzügyi rendszer alááshatja az Egységes Piac működését, és különösen sok gondot okozhat az agrárágazatban, ahol rész­ben közösségi meghatározás alapján formálód­nak az árak, ezek megállapítására azonban az új feltételek mellett ezután akár havonta, ha ugyan nem „minden harmadik napon” is szük­ség lehet. Azt már mint csak apróságot említet­te, hogy ha a tagországok a nemzeti valutáikat leértékelik az ECU-hoz képest, ezzel reálérték­ben csökkenhetnek a közösség tervbe vett költ­ségvetési bevételei is. „Az európai álom vége?” — teszi fel a kérdést a brüsszeli sajtó többségéhez hasonlóan a Le So- ir is, amire a La Libre Belgique válaszul már címlapján azzal válaszol: talán igen, talán nem, de mindenképpen „Egy jókora lépés visszafelé”. A különböző értékelések visszatérő módon azt róják fel, hogy ha a vasárnapi döntéssel a pénzügyi rendszer formálisan fenn is maradha­tott, eredeti értelme azonban - az európai pénzügyi stabilitás biztosítása - ebben a formá­jában súlyos sérülést szenvedett. Részint mert továbbra sincsenek tényleges garanciák a spe­kulációk megújulása ellen, részint mert az ár­folyammozgások kiszélesítése aláássa az üzlet­kötésekkel kapcsolatos kalkuláció eddigi vi­szonylagos kiszámíthatóságát. Mindez súlyos csapás a monetáris unió és az ECU jövőjére is, hiszen így a majdani közös pénz csírája is veszít hiteléből - véli a Le Soir és ennek kapcsán Ma­gyarország példáját említi, amely máris inkább a német márkával cserélte fel az ECU-t a forint értékét meghatározó valutakosárban. A belga EK-elnökség minden erőfeszítésére szükség lesz, hogy a korábbi építmény megmaradt da­rabkáit ismét össze tudja illeszteni az év végé­ig - mutat rá befejezésül a belga lap. A jen, mint biztos menedék Tokió (MTI) - Kedden újabb rekordot döntött a jen árfolyama, a délelőtti üzletmenet során megközelítette a 104 körüli átváltási árfolya­mot a dollárhoz viszonyítva. A spekuláció biz­tos menedéknek tekinti a japán pénzt az euró­pai valuta-mechanizmus válsága idején - kö­zölték a tőzsdei szakemberek. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Görombölyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, titkárság: 341-888, Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866 Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsüinszky u. 15.3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. ül. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELÍR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra . Az előfizetés díja egy hónapra 298 formt. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 15,40 forint. Index: 25 655. ISSN 01334)357. Nyomás: Inform Stúdió Kft, 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 341-611/223-as telefonszámot! Egy hét a légicsapás terveire NATO-döntés a jövő héten várható Bosznia ügyében Brüsszel (MTI) - Lényegében egy hetet kaptak a NATO katonai terve­zői, hogy, kidolgozott formában lete­gyék az Észak-atlanti Tanács aszta­lára az immár kiterjesztett célzatú boszniai légicsapások forgatóköny­vét - derült az amerikai NATO- misszió szóvivőjének tájékoztatójá­ból, aki szerint legközelebb jövő hét­főn ül össze újra a NATO politikai döntéshozó testületé, hogy megvizs­gálják az operatív tervezeteket. Az első brüsszeli vélemények szerint az Egyesült Államok voltaképpen csak félsikert siratott. A testület ugyan elviekben elfogadta, hogy szükség esetén légicsapást hajtsa­nak végre, amennyiben tovább foly­tatódik Szarajevó és a többi szoron­gatott mohamedán település mind kevesebb reményt hagyó ostroma, il­letve a humanitárius szállítmányok veszélyeztetése. Másfelől viszont eltökéltségüket összekötötték az ENSZ jóváhagyá­sával. A maratoni - csak kedden a kora reggeli órákban véget ért - ülésről kiadott NATO-főtitkári kom­müniké külön pontban kifejezetten hangsúlyozza, hogy ezekre az intéz­kedésekre „csakis az ENSZ Bizton­sága Tanácsának felhatalmazása alapján, a BT vonatkozó határozata­inak keretében” kerülhet sor, s hogy a szövetség „szorosan együttműkö­dik majd az Egyesült Nemzetek Szervezetével”. Nyoma sincs tehát az egyes értesü­lések szerint korábban Washington­ban kiszivárogtatott fenyegetésnek, hogy szükség esetén akár ENSZ-ke- reteken kívül is sor kerülhet bizo­nyos akciókra. Az egyik szóvivő egyébként - még az éjszakai ülés egyik rövid szünetében - azzal igye­kezte kifogni a szelet a mindezt fir­tató kérdésekből, hogy úgymond „a sajtó hétfő reggel felkapott ilyen amerikai szándékra vonatkozó hí­reszteléseket, valójában az ülés so­rán hasonló felvetésekről egy szó sem hangzott el”. Annyi bizonyos, hogy Washington szövetségesei a hírek szerint ha ké­szek is voltak határozottabb fellé­pésre - vagy legalábbis az ezzel va­ló fenyegetésre -, azt legfeljebb a kü­lönböző ENSZ-mandátumok „széle­sítéseként” tudták csak elképzelni. A legkövetkezetesebben érthető mó­don azon országok képviselői követ­ték ezt a vonalat, amelyek - mint például Franciaország, Spanyolor­szág, Belgium, Nagy-Britannia, vagy Kanada - ENSZ-kötelékekben máris viszonylag nagy számú erők­kel vannak jelen a térségben. De többnyire pártjukat fogták a közvet­lenül nem érintett tagországok is: mi lenne az Egyesült Államok meg­közelítése, ha már 1500 katonája a kritikus zónákban állomásozna - tette föl ennek kapcsán állítólag a kérdést a dán nagykövet. Egyedül Izland, s mind hírlik Törökország volt a keményebb „odacsapást” szor­galmazó amerikai álláspont feltét­len híve a 12 órás ülésen, amit több­ször is megszakítottak, hogy ki-ki konzultálhasson saját fővárosával. Brüsszelben egyébként figyelmet keltett az is, hogy az említett Wör- ner-kommüniké első alkalommal helyez kilátásba katonai megtorló lépéseket nem csupán a szerb erők ellenében, hanem „a szerbek és mindazok ellen, akik felelősek a Bosznia-Hercegovinában kialakuló helyzetért”. A tervezőknek és szakértőknek mindezek figyelembe vételével kell a „lehető legrövidebb” időn belül el­készülniük operatív javaslataikkal, beleértve a parancsnokság, az ellen­őrzés és a döntéshozatal mechaniz­musának a kérdését is. Véleményeltérés a beavatkozásról Genf, London, Washington, Moszkva (MTI) - Clinton elnök hétfőn reményét fejezte ki Washing­tonban, hogy a Nyugat „nem hagyja elesni vagy éhen veszni” Szarajevót -jelentette az AP hírügynökség. Né­hány órával később a NATO éles hangú figyelmeztetést intézett a boszniai fővárost ostromló szerb csa­patokhoz. A Brüsszelben tanácsko­zó NATO-nagykövetek kijelentet­ték, hogy készek hozzájárulni a légi­csapáshoz, amennyiben a szerbek be nem fejezik Szarajevó „fojto- gatását”. Az amerikai kormány üd­vözölte a NATO döntését, amely „megerősítette azt az amerikai ál­láspontot, hogy a helyzet Bosznia- Hercegovinában, s különösen Szara­jevóban tarthatatlan”. Lord Owen EK-közvetítő kedden Genfben kijelentette, hogy a NATO boszniai szerbek ellen irányuló eset­leges légicsapása lendületet adna a Genfben zajló Bosznia-konferenciá- nak. A tárgyalások hetedik napján nyilatkozó Owen szerint a nagykö­vetek többsége azt akarja, hogy a genfi béketárgyalások ösztönzést kapjanak az előrelépés érdekében - jelentette a Reuter. ,A boszniai szerb haderők elleni NATO-légicsapás csupán még in­kább kiélezné a korábbi Jugoszlávi­ában kialakult konfliktust” - nyilat­kozta Radovan Karadzic boszniai szerb vezető kedden a BBC tévétár- ságnak. Mint kifejtette, a háború a NÄTO beavatkozása nyomán csak súlyosabbra fordulna, és tovább ter­jedne. „Sqját egyesített csapatain­kat irányítanánk és az emberek úgy védenék magukat, ahogy tudják. Egyre nagyobb harcok lennének a háborúskodó felek között, és a kül­földiek mindhárom oldalról ellensé­ges magatartással találnák szembe magukat” - tette hozzá Karadzic. A boszniai szerb vezér elmondta, hogy a külföldiek elleni esetleges tá­madást - bár maguk sohasem adná­nak ki ilyen parancsot - a félelem válthatná ki, s az nemcsak a térség­ben tartózkodó ENSZ-erők ellen irá­nyulna, hanem a Vöröskereszt és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak alkalmazottai ellen is. A Krasznaja Zvezda című orosz ka­tonai lap kedden annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy egy eset­leges amerikai légitámadás Boszni­ában szörnyű következményekkel járna. Christopher Izraelben tárgyalt A libanoni válság újabb ok a tartós béke megteremtésére Kairó, Jeruzsálem (MTI)-Kairó­ból közel-keleti kőrútjának második állomására, Izraelbe érkezett ked­den Warren Christopher amerikai külügyminiszter. A washingtoni diplomata látogatásának célja, hogy megmentse az arab-izraeli béketár­gyalásokat, amelyeket legutóbb Iz­rael libanoni támadása torpedózott meg. Christopher, Jichak Rabin -kor­mányfővel és Simon Peresz külügy­miniszterrel, továbbá palesztin poli­tikusokkal tárgyal Jeruzsálemben. Előre tudni azonban, hogy a béke­tárgyalásokon tárgyaló palesztin küldöttség vezetője nem fog talál­kozni vele: így kíván ugyanis tilta­kozni Libanon megtámadása ellen, amit Washington - palesztin véle­mény szerint - nem ítélt el kellőkép- pen. Christopher még Kairóban úgy véle­kedett: a libanoni válság meg kell, hogy erősítse a békekötés szük­ségességét az ellenfelek sze­mében. Mubarak egyiptomi elnök egyebek között figyelmeztette őt, hogy amennyiben a palesztinok önálló kormányt hozhatnának létre az Izrael által megszállt övezetek­ben, akkor egyúttal külső pénzügyi támogatásra is szükségük lenne e Warren Christopher amerikai külügyminiszter és izraeli vendéglá­tója, Jichak Rabin miniszterelnök Fotó: AP területek fejlesztéséhez. A pénznek pedig az egyiptomi államfő szerint az arab világon kívül az Egyesült Ál­lamokból és Japánból kellene szár­maznia. Az amerikai külügyminiszter Izra­elbe érkezve reagált a boszniai légi beavatkozással kapcsolatos kedd hajnali NATO-döntésre is. Rövid Bányászsztrájk a Zsil völgyében Bukarest (MTI)-A petrozsényibá­nyaközpontban összegyűlt több ezer sztrájkoló Zsil-völgyi bányász hétfő este szavazással úgy határozott, hogy se a bányász-szakszervezet, se a bányavállalat vezetői ne menjenek Bukarestbe, ahol kedd délelőtt 10-re várták őket a kormány képviselői. A hétfő reggel óta tartó jól szervezett sztrájk keretében a bányászok a vál­tások időpontjában megjelennek az aknák bejáratánál, majd a bánya­vállalat központjába vonulnak és ott váltják egymást. A Miron Cozma ve­zette szakszervezeti központ vezetői várhatólag kedden döntenek arról, hogy a bányászokon kívül az össze­sen mintegy 400 ezer tagot számlá­ló szakszervezet más ágazatainak tagsága is csatlakozzék-e a sztrájk­hoz. Vacaroiu miniszterelnök a kor­mány sztrájkkal kapcsolatos hétfő esti tanácskozása után megerősítet­te, hogy a kormány által a Zsil-völ­gyi bányavidék számára legutóbb biztosított keret nem fordítható tel­jes egészében béremelésre, mert ez elfogadhatatlan inflációs folyamatot indítana el. A keret egyszerre szol­gálja a fizetéseknek a többi bányász­kategóriához hasonló arányú növe­lését és a Zsil-völgyi bányászok munkakörülményeinek javítását. A kormány szerint a bánya igazgató­ságnak és a szakszervezeteknek kellene tárgyalniuk a bérezésről. ENSZr-libanoni megbeszélés Bejrut (MTI)-Libanon és az ENSZ képviselője kedden a libanoni kato­náknak a déli határvidék falvainak megvédését célzó telepítését tár­gyalta meg. A Reuter jelentése sze­rint Trond Furuhovde tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek pa­rancsnoka a libanoni katonák tele­pítésének teljes támogatásáról biz­tosította Faresz Bueiz libanoni kül­ügyminisztert. A libanoni diplomá­cia vezetője arra kérte az ENSZ-tá- bomokot, hogy a világszervezet 5400 fős békefenntartó kontingense tartsa fenn jelenlétét a déli határvi­dék megtépázott falvaiban, együtt­működve a libanoni egységekkel. Az ENSZ-tábomok Emil Lahud libano­ni hadseregparancsnokkal tárgyalt a világszervezet libanoni békefenn­tartó erője (UNIFIL) által ellenőr­zött és az Izrael által biztonsági zó­nának kikiáltott dél-libanoni határ­vidék 70 falvának megvédéséről. A brit hírügynökség hangsúlyozta, hogy a fegyveresek telepítésének időpontja ismeretlen. Muzulmán támadás NATO-repülők ellen Belgrád (MTI) - A Tanjug jugo­szláv hírügynökség kedden azt je­lentette, hogy muzulmán csapatok aznap kora délelőtt légvédelmi ágyúkkal tüzet nyitottak a Szaraje­vó feletti tiltott repülési övezetet el­lenőrző NATO-gépekre. A Tanjug a boszniai szerb katonai parancsnok­ságra hivatkozva közölte ezt az érte­sülést. A parancsnokság értesítette az esetről az ENSZ békefenntartó erőket. Manojlo Milovanovic tábor­nok, a boszniai szerb erők vezérkari főnöke a Tanjug szerint kérte a bé­kefenntartókat: tegyenek lépéseket, mert „a muzulmánok hajlamosak a provokációra és azután a szerbekre hárítják a felelősséget”. Az erdődi szerződés a múlté Belgrád (MTI) - A maslenicai pon­tonhíd elleni szerb támadás miatt a zágrábi kormány és a krajinai szer- bek közötti erdődi szerződés a múl­té lett — jelentette ki kedden Franjo Tucfjinan horvát elnök egy zágrábi sajtókonferencián. - A jövőben nem akarunk tárgyalni semmiféle horvát csapatkivonásról — közölte a horvát elnök. A maslenicai híd elsüllyesz­tésével a szerbek minden mértéket túlléptek. Tudjman szerint Zágráb követelni fogja az ENSZ Biztonsági Tanács 769-es számú határozatá­nak megvalósítását, amely szavatol­ja Horvátország határait és nem en­gedi meg, hogy a krajinai szerbek megtartsák fegyverzetüket. Az erdődi szerződés értelmében a horvátoknak július 31-éig kellett volna kivonulniuk a maslenicai híd, a zárai repülőtér és a perucai vízi erőmű térségéből. A szerbek elfogad­ták a határidő augusztus 3-án éjfé­lig való meghosszabbítását, hétfőn azonban tűz alá vették és el­süllyesztették a Horvátország észa­ki és déli felét összekötő maslenicai pontonhidat. Az eredeti híd 1991-ben a szerb-horvát harcokban semmisült meg. Jelcin állapota súlyos Moszkva (MTI) - Borisz Jelcinnél vasárnap este súlyos keringési zava- rok léptek fel, amelyek a vérkerin­gés teljes összeomlásával fenyeget­tek - szolgáltatott újabb adalékot kedden az orosz elnök egészségi ál­lapotáról szóló híresztelésekhez az EPS, a lipcsei székhelyű kelet-euró­pai sajtószolgálat. A Kreml elnöki stábjára hivatkozó jelentés szerint Jelcin dolgozószobájában azonnal orvosi kezelést kapott. A rosszullét nem tette szükségessé, hogy az elnö­ki teendők intézését átengedje poli­tikai riválisának, Alekszand'r Ruc- koj alelnöknek. Az APA a hírrel kap­csolatban megjegyzi, hogy Jelcinnek 1987-ben volt már egy szívinfarktu­sa. Igaz, a sajtó mostani találgatása­inak sorában első helyen az alkohol- fogyasztás okozta májbetegség áll. nyilatkozatában elégedettségét fe jezte ki a félnapos vita után születeti határozatot illetően, amely légitá­madásokat helyez kilátásba a szer- bek ellen, ha azok folytatják Szara­jevó ostromát. - Egyszerűen nem en­gedhetjük meg a szerbeknek, hogj továbblőjék Szarajevót - mondta Christopher.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom