Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

XLIX. évfolyam, 177. szám 1993. július 31., szombat Ara: 14,80 Ft. / rMAGYARORSZAG BORSOD - ABAÚj - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nem minden zöld... „Zöld az az ember, aki szeretné egységben látni úgy a világot, hogy annak az ember része és nem rombolója, s kötelességének ‘ elveink megvalósítását. (3. oldal) HÉTVÉGE ÉM-hétvége Heti mellékletünkben: riport, interjú, rejt­vény, műhelybeszélgetés, heti esemény­összefoglaló (»-15. oldal) Szilágyi Domokos szobra Szilágyi Domokos szobrot kapott Szat­márnémetiben, emléktáblát Nagysomkú- ton, s ugyanazt Magyarláposon a szülőház falán. (6. oldal) Tisztelt Olvasók! Az áfa-törvény módosítása miatt az Észak-Magyarország példányon­kénti eladási ára augusztus 2-től 14,80-ról 15,40 forintra emelkedik. Az áfa-módosításból származó emel­kedés az előfizetői díjat nem érinti. IPOSZ-KDNP megbeszélés Budapest (MTI) - Szűcs György és Surján László vezetésével pénteken megbeszélést folytatott az Ipartes­tületek Országos Szövetsége, vala­mint a Kereszténydemokrata Nép­pártelnöksége. A KDNP sajtóirodá­jának tájékoztatása szerint: alapve­tő hasonlóság van a két szervezet gazdaságpolitikai elképzelései kö­zött, ugyanis mind a keresztényde­mokraták, mind az ipartestületek csak a szociális piacgazdaság gya­korlati megvalósítása esetén látnak lehetőséget a jelenlegi gazdasági és szociális helyzet javulására. Véle­ményük megegyezik a privatizáció eredményeinek és hibáinak megíté­lésében is. Ideiglenes határátkelőhelyek Budapest (MTI) - A magyar- és a ro­mán határőrizeti, valamint vám­szervek egyetértésével ideiglenes határátkelőket nyitnak meg a ma­gyar-román határon, hogy csök­kentsék a torlódást az ártándi, a gyulai és a nagylaki határállomáso­kon - tájékoztatta az MTI-t pénte­ken Krisán Attila, a határőrség szó­vivője. Elmondta, hogy Méhkerék és Sza- lonta, valamint Battonya és Tumu között július 31-én, augusztus 1-jén és 2-án 7 és 19 óra, illetve 7 és 20 óra között lehet közlekedni. Előrelátha­tóan a Méhkerék-Szalonta ideigle- • nes átkelőhelyet augusztus 6-án, 7- én, 8-án és 9-én, 7 és 19 óra között is nyitva tartják. Lapzárta: Bosznia Genf (MTI) - Megállapodás jött lét­re pénteken Bosznia jövőbeli alkot­mányáról a polgárháborúban érin­tett felek genfi értekezletén. Ennek értelmében a mai Bosznia területén három köztársaság jön létre, és az új államalakulat a „Bosznia-hercego- vinai Köztársaságok Uniója” elneve­zést viseli. Erről Lord Owen és Thorvald Stol­tenberg, a jugoszláviai békekonfe­rencia két társelnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondották, hogy a még tisztázan­dó kérdésekről, így a megalakulan­dó három köztársaság közötti hatá­rok kijelöléséről, szombaton folyta­tódnak a tárgyalások. A megállapodás részletekbe menő és mélyreható viták után jött létre, azt követően, hogy valamennyi fél elfo­gadta az előterjesztett módosításo­kat és új elgondolásokat - mondotta a két társelnök. A dpa hírügynökség emlékeztet ar­ra, hogy Aljjá Izetbegovic boszniai elnök még a déli órákban is elutasí­totta a három köztársaság uniójáról szóló elgondolást és ragaszkodott Bosznia-Hercvegovinának önálló, szuverén államként való fennmara­dásához. Franjo Tudjman horvát el­nök Genfben kijelentette, hogy a megállapodás alapul szolgál a volt Jugoszláviát sújtó más válságok megoldásához, és megnyitja az utat a szerbek és horvátok közötti kap­csolatok normalizálásához. Kerozin a kifutópálya alatt Sok kárt hagytak maguk után a szovjet csapatok Mezőkövesd (ÉM - Nyl) - Tegnap délelőtt kármentesítési bemutatót tartott a mezőkövesdi volt szovjet katonai repülőtéren az Eötvös Ló- ránd Geofizikai Intézet (ELGI) és az Észak-magyarországi Környezetvé­delmi Felügyelőség. A bemutatót megelőző szimpóziu­mon dr. Endrédy István, a Környe­zetgazdálkodási Intézet képviselője ismertette, országunk milyen kör­nyezeti károsodásokat szenvedett a szovjet megszállás következtében, hol tart ennek a felmérése, felszámo­lása. Hazánkban 48 ezer hektáron, 6 ezer épületben és 171 helyőrség­ben működött szovjet helyőrség. Egész Közép-Európa legnagyobb szovjet katonai gyakorlótereinek ad­tunk kényszerből „otthont”. A felmé­rés 60,2 millió forint környezeti kárt állapított meg, amelyek nagyrésze a talajt és felszíni vizeket károsította, de az élővilág is „megkapta a magá­ét” s a kommunális hulladék eltün­tetéséről is ázsiai módon gondoskod­tak a megszállók. Három csoportba sorolták a beavatkozás menetét (az első 20 legjelentősebbe beletartozik Mezőkövesd is), s itt a kármentesí­tés javában tart A második csoport­ba sorolt 84 objektumnál 1995-ig, a többinél 2010-ig fejeződik be a mun­ka. Az első kategória kármentesíté­se (lokalizálás és megszüntetés) 930 millió forintot igényel, ezt a kor­mány már biztosította oly módon, hogy az 5 éves program során 12 ob­jektum teljes kármentesítése fejező­dik be, további 151 objektumnál pe­dig megkezdődnek a vizsgálatok, fel­mérések. Gavallér István, a helyi Környezet­védelmi Felügyelőség vezetője me­gyénk helyzetét ecsetelte, ahol tud­valevőleg Mádon és Mezőkövesden tartózkodtak szovjet csapatok. Min­den hadsereg jelenléte káros a kör­nyezetre - fogalmazta meg - de a Mérnök-geofizikai szondázás a mezőkövesdi volt szovjet katonai repülőtéren Fotó: Fojtán László szovjetek semmire sem ügyeltek. Mádon az üzemanyag és gáztartá­lyok szennyezték a környezetet, a klementinái átszálló bázison 15 ezer köbméternyi kommunális hulladé­kot egyszerűen elföldeltek, nem egy­szer lőszerrel együtt. A kövesdi lak­tanyában, a repülőtér központi üzemanyag-tárolójában és a repülő­téren a gázolaj és a kerozin nem egy­szer négy méter mélyen elszeny- nyezte a talajt, mesterséges kerozin tavak keletkeztek a beton kiíútópá- lya alatt... A kifutópályánál akadt olyan 200 négyzetméteres rész, ahol 6 méter mélységben szennyezett a talaj kerozinnal. Szerencse, hogy a környező települések ivóvízbázisa nem szenvedett károkat. Magyar Balázs, az ELGI munkatár­sa a mezőkövesdi repülőtér kármen­tesítési munkálatairól tartott diave­títéses előadást. Egyebek között megtudtuk, hogy az üzemanyag-tar­tálysorok között 100-150 méter ki­terjedésben 30-40 cm vastagságú szabadfázisú kerozinrétegek húzódr tak, sőt akadtak egy méteres vastag­ságúra is. Jelentős a szénhidrogén­szennyezés. A föld alatt húzódó, ir­datlan mennyiségű, sok helyütt kor­rodált üzemanyagoséból szivárgó kerozin is sok kárt okozott. A kár­mentés egyik fő színhelye egy 150 méter szivárgóárok, ahol 6 méter mélységig kiemelték a talajt, s ehhez egy 6 tartályból álló tisztító rendszer csatlakozik. Majdnem 10 ezer köbméter szennyezett és 5 ezer köbméter tisz­ta földet mozgattak meg eddig. (En­nek során nyomára akadtak egy 4 ezer évvel ezelőtti kultúrának is, fel­tárása megkezdődött.) A szimpózium után helyszíni bemu­tatót tartottak a nem is olyan régen még szigorúan titkos és őrzött szov­jet katonai bázison. BT-állásfoglalás a blokádról New York (MTI) - A magyar diplo­máciának is érdemi szerepe volt ab­ban, hogy a héten az ENSZ szank­cióbizottsága, majd csütörtökön a Biztonsági Tanács is igen határozot­tan állást foglalt a szerb dunai blo­kád ellen és felszólították a belgrádi kormányt: tegyen meg mindent an­nak megakadályozása érdekében. Ronaldo Sardenberg brazil nagykö­vet, a szankcióbizottság elnöke csü­törtökön tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot eddigi lépéseiről: arról, hogy határozottan tiltakozott Ju­goszlávia ENSZ-képviselőjénél, aki ezután szóban, majd írásban is kö­zölte, hogy a blokádot nem hivatalos szervezetek kezdeményezték és a kormány azt meg kívánja akadá­lyozni. A brazil diplomata ezután csütörtökön levélben tájékoztatta Belgrád képviselőjét arról, hogy a szankcióbizottság súlyos aggodal­mának adott kifejezést az ügyben és elfogadhatatlannak tartja a dunai hajózás leállításával való fenyegető­zést. A bizottság elvárja a jugoszláv kormánytól azt, hogy Belgrád - ígé­retéhez híven - mindent megtesz a külföldi országok hajóinak szabad és biztonságos közlekedéséért a Dunán - hangoztatta levelében az elnök. A BT ülésen Sardenberg közölte, hogy a szankciókat ellenőrző euró­pai központ is jelezte: egy ukrán ha­jó-konvojt a szerbek már feltartóz­tattak. Budai Iván, Magyarország állandó ENSZ-képviselójének he­lyettese ezúttal is szólt arról, mennyire aggasztó és milyen súlyos gazdasági kihatásokkal fenyeget a helyzet és közölte: a magyar értesü­lések megerősítik, hogy a szerbek immár csak akkor akarnak külföldi hgót átengedni, ha egyidejűleg sa­ját hajóik is átjuthatnak (a szerb ha­jók közlekedését az ENSZ-határoza- tok tiltják - a tud. meg.). A magyar diplomata javasolta: tájékoztassa a BT elnöke a sajtót a fejleményekről és szögezze le, hogy elvárják a belg­rádi kormánytól írásban is vállalt kötelezettségeinek teljesítését, a szabad hajózás biztosítását. Az olajügy gyanúsítottjai Három személyt őrizetbe vettek a pénzügyőrség nyomozói Debrecen (MTI) - Három személyt vett őrizetbe az olajügy kapcsán a Hajdű-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei vám- és pénzügyőrség nyomozó hivatala - tájékoztatta az MTI-t pénteken a Hajdű-Bihar Me­gyei Főügyészség illetékese. J. Ferenc, N. András és Sz. Sándor a vizsgálat eddigi adatai alapján ala­posan gyanúsítható azzal, hogy ás­ványolaj-származékok hamisításá­val úgynevezett jövedéki visszaélést követtek el.. A hatóságok a hét elején, lakossági bejelentés nyomán, ellenőrzést tar­tottak a Hajdű-Bihar megyei Ticsa- csegén és a debreceni repülőtéren. A vizsgálat célja az volt, hogy kiderít­sék, törvényes módon működnek-e azok az olajforgalmazó társaságok, amelyek a tiszacsegei és a debreceni repülőtéri tartályokban tárolják az árukészletüket. A helyi környezetvédelmi felügyelő­ség, valamint a vám- és pénzügyőr­ség szakemberei a tartályokban levő olajiszapból és az olajmaradványok- ból vett minták alapján megállapí­tották: az ott tárolt olajszármazé­kok meglehetősen magas koncent­rációban tartalmaznak idegen anya­gokat, ami azt jelzi, hogy az olaj va­lamilyen kémiai „kezelést” kapott. A vizsgálat eredményei súlyos visszaélésekre utalnak, ezért vették őrizetbe szerdán J. Ferencet és N. Andrást. Ók annak a két - miskolci és debre­ceni székhelyű - kft.-nek a vezetői, amelyek a debreceni repülőtér tartá­lyait bérelték. A harmadik őrizetbe vett személy, Sz. Sándor beltagja annak a tisza­csegei betéti társaságnak, amely le­hetővé tette, hogy az általa bérelt te­lepen az ügyben szereplő olajforgal­mazó cégek működhessenek. Amint a megyei főügyészség illeté­kese az MTI tudósítójának elmond­ta, a bíróság időközben elrendelte J. Ferenc előzetes letartóztatását.------KOMMENTÁR-------­S zégyenlős szegénység Brackó István A minap egy pesti, piaci kofát kérdeztek a szegényekről. Az alkalmi felmérők jó ér­zékkel választották ki riportalanyukat. A hölgy nemcsak jókat mondott, hanem szé­pen is beszélt... Legalább ez szépítse meg azt a tényt, hogy ma, Magyarországon vannak „tiborcok” is. Az elesettséget ugyanis nem a Váci utcában, puccos szál­lodákban és áruházakban lehet lemérni. Aki negyed kiló krumplit vesz, aki kétfo­rintos, törött tojásból gyúr tésztát, aki egy forintért kér meggyet: azt nem dobja föl, hogy olcsóbb a homár az agyonreklámo­zott Rekordban... A piac minden statisz­tikánál beszédesebb. A pesti kofa elmond­ta, hogy ismerősöknek, ezer forintig hitelt ad. Amíg megjön a nyugdíj, amíg leszur­kolják a szociális segélyt. A szegények megbízható adósok. S hogy ki a szegény ? A tudós szociológus azt vallja, hogy egy kétgyermekes család­ban a létminimum összege ma, Magyar- országon 15 ezer forint fejenként és ha­vonta. Más számítások szerint az egye­dülálló tízezer valahányszáz forintból megél, illetve vegetál. Ez a küszöb. A tele­vízióban is megszólaltatott közgazdász úgy vélte, hogy a lakosság 40-45 százalé­ka a létminimum alatt él, azaz a szegé­nyek száma 4,5 millióra tehető. Persze, a kép árnyalt, s az „eredmény” mindig a vi­szonyítási alaptól függ. A kor színvonalá­hoz, a potenciális lehetőségekhez igazít­juk a mércét. Az egyik véglet lehet a Szo­máliái éhezők biológiai életlehetetlensé­ge, a másik véglet a segélyből „tengődő” svéd munkanélküli állapota. Ezektől te­kintsünk el. Ma Magyarországon szégyen szegény­nek lenni... A szégyenlős szegénység miatt a szociális juttatás nem kerül mindig a legrászorultabbnak. A piaci árus elmon­dotta, hogy ismerős kuncsaftjai nem kér­nek hitelt, inkább azt füllentik, hogy el­hagyták a pénzes kazetta kulcsát. A szé­pítő hazugság a régi büszkeségből táplál­kozik: engem ne sajnáljon senki... Egy pszichológus úgy vélekedett, hogy az a szegény, aki bevallja. Tudja a fene! Olyan ez, mint annak firtatása, hogy szükség lenne-e a butaság elleni gyógyszer feltalá­lására és forgalmazására. A kérdés ön­magában hordja a választ: nem. A buta ember ugyanis nem venné be a tablettát, mert okosnak hiszi magát. Aki bekapná, annak fölösleges, mert aki tudja, hogy in­telligencia-kúrára szorul, az már nem bu­ta... Világos ez a szegényes okfejtés? Pácinnál megnyíltak a kapuk Miskolc (MTI) - Szombaton reggel 8 órától es­te 6 óráig, ideiglenes jelleggel, a magyar és szlo­vák illetékes hatóságok egyeztetése alapján, egy napra megnyitják a Pácin - Velky Kame- nec (Nagykövesd) határállomást. Ugyancsak szombaton, 13 és 14 óra között, egyórás időtar­tamra, egy kerékpártúra áthaladásához, meg­nyitják a Lácacséke - Pribenik magyar-szlovák határátkelőt is. Augusztus 20-21-22-én, három napon át - szintén ideiglenes jelleggel - reggel 6 órától este 10 óráig ismét nyitva lesz a Pácin — Velky Kamenec, továbbá 22-én a kékedi ha­tárátkelő. A Miskolci Határörkerület igazgató­ja elmondta, hogy a mostani ideiglenes határ­nyitások nincsenek összefüggésben a két község polgármesterének közelmúltban folyta­tott éhségsztrájkjával. Az átkelőket a jelzett időpontban csak a két szomszédos ország ál­lampolgárai vehetik igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom