Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 120. szám

1993. Május 25., Kedd Mindenes ÉSZAK-Magyarország 13 Dózsa parasztháborúja A nők tűrik Hamburg (MTI) — A nők jobban eltűrik partnerük alkalmi félrelé­pését, mint fordítva. Ez derül ki az amerikai Michigan egyetem vizsgálatából, amelynek eredmé­nyét egy hamburgi magazin, a Petra legutóbbi száma ismertet­te. A férfiaknak csupán negyven százaléka venné könnyedén, ha partnerét más karjaiban látná, míg a megkérdezett hölgyek 83 százaléka egyetlen félrelépést ke­vésbé tragikusan fogna fel, mint partnere plátói, de mély kapcso­latát egy másik hölggyel. Börtönemlékezés Bukarest (MTI) - Történelmi­politikai emlékezéssorozat zajlik Máramarosszigeten. A rendezvé­nyen a hírhedt „nehéz börtönhöz” fűződő emberi szenvedéseket vet­ték számba a rendezők - a Polgá­ri Szövetség, a Volt Politikai Fog­lyok Szövetsége, a Memória Ala­pítvány, a megyei prefektúra — kezdeményezésére, volt politikai foglyok, politikai pártok képvi­selői, művészek, újságírók jelen­létében. A börtönkiállítással és művészeti rendezvényekkel tarkított emlé­kezéssorozat olyan romániai poli­tikai mártírokra terelte a figyel­met, mint Iuliu Maniu, a két Bra- tianu, Constantin Argetoianu, il­letve a sok éven át ott raboskodó Márton Áron katolikus püspök. A rendezvény részvevői a totali­tarizmus körülményeit kutató nemzetközi intézet felállítását kérték, az egykori börtönváros­ban, ahol egyébként 1974-től szü­netel a „nehéz börtön” működése. Török font - vagy iraki dinár Ankara (MTI) - A török fontot kívánják használni fizetőeszköz­ként az iraki kurdok az értékte­lenné vált iraki dinárbankjegyek helyett - jelentette az AP. A kurd szándékot az iraki területen tény­legesen létező, ám el nem ismert kurd állam kormányának anka­rai képviselője közölte. Az iraki kurdokra súlyos csapást mért, hogy Bagdad kivonta a for­galomból a legnagyobb számban használatos bankjegyet, a 25-di- nárost. A kurdok attól tartanak, hogy a többi papírpénz is erre a sorsra jut. Az Irak többi részétől elzárt kurdoknak nem volt mód­juk becserélni papírpénzt. A Hürriyet című török lap szerint a török hatóságok tanulmányoz­zák a kurd kérést, de nem való­színű, hogy beleegyeznének a tervbe. Törökország maga is fegy­veres hadjáratot folytat a terüle­tén élő kurdok ellen. Hatos ikrek Buenos Aires (MTI) - Hatos ik­reknek adott életet egy 28 éves argentin asszony, aki korábban kezelést kapott a teherbeesés esé­lyeinek javítására. Az AP jelenté­se szerint az ország történetének első hatos ikrei császármetszés­sel jöttek világra a normális időpontnál 14 héttel korábban, s bár súlyuk mindössze 480 és 820 gramm között van, az orvosok szerint van remény a négy leány és a két fiú életben maradására. Eritrea független Aszmara (MTI) - Ezrek ünne­pelték hétfőre virradóra Eritrea függetlenné válását, amely vasár­nap éjjel lépett érvénybe. A fővárosban, Aszmarában az ün­nepségeken több száz eritreai és külföldi politikai személyiség volt jelen, köztük Melesz Zenavi etió- piai elnök, Hasszán Guled Apti- don dzsibuti államfő és Beniami­no Andreatta olasz külügyminisz­ter. (Olaszország egykoron Erit­rea gyarmattartója volt.) Eritrea 32 év után nyerte el ismét a függetlenségét. A Vörös-tenger, partján fekvő országot 1961-ben annektálta Etiópia. Az oldalt szerkesztette: Gyöngyösi Gábor Benedek Elek A király Dózsát fölemelte a lova­gok rendjébe s 1514 április 24-én Bakócz megbízza őt a keresztes had vezetésével. Csakhamar 40 ezer ember verődött össze a Rákoson. Jöttek szép számmal köznemesek is, pa­pok, tanítók, deákok, mesterem­berek. Egész községek fegyver­fogható népe kerekedett fel, pap­jával, bírójával együtt. Természe­tesen, az egybegyűlt sereg szerve­zése a Dózsa György feladata volt. Mindjárt kezdetben testvérét, Gergelyt tette meg alvezérnek. Negyvenezer ember, túlnyomó részben jobbágy és zsellér: ennyi volt már május közepén a pesti táborban és ehhez napról-napra jöttek kisebb-nagyobb csapatok az ország minden részéből. Képzelhető a birtokos nemesség ijedelme. Abban az időszakban, amikor a munkáskézre nagy szükség van, egész vidékekről fol- kerekedik a jobbágy és zsellér ember. Ki szánt, vet, kapál az urak földjén? A pesti táborba megérkezett parasztok már min­denféle panaszokkal jőnek Dózsa Györgyhöz. A földesurak sok he­lyen erőszakkal visszatartják a jobbágyokat, nem engedik el a ke­resztes háborúba. Ahonnét meg eljöttek, az otthon maradott öre­geket, asszonyokat és gyermeke­ket bántalmazzák, ezzel kénysze­rítvén az eltávozottakat a visszatérésre. A parasztok pa­naszkodnak az urakra Dózsának, az urak meg a királynak, hogy a keresztesháború megfosztja őket a munkaerőtől. És csakugyan már május 14-én rendeletet kap Dózsa a királytól, hogy szüntesse be a további toborzást, az egybe­gyűlt sereggel induljon a török el­len. Ez a rendelet olaj volt a tűzre. A papságnak s különösen Mészáros Lőrincnek, a ceglédi tüzes szavú Gyöngyösi Gábor A tamana hét tétele különben, amellett, hogy nem tiszteli az em­beri nem fejlődésének meggyőző­en ugyancsak bizonyíthatatlan, részleteiben soha el nem foga­dott, mégis „ hivatalossá “ tett el­méleteit, olyan kérdéseket is fe­szeget, amelyekre nem a Tama- na-tan hirdetői jöttek rá először. Azt is mondhatnánk, hogy a Ta­mana két meghatározó tudósa, Vámos-Tóth Bátor és Paposi Jobb Andor, annak az eszmének a je­gyében, hogy „ Ne azt kutassuk, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt bennünket.” olyan ösz- szefüggésekben is megmérették az általuk hirdetett segédtudo­mányt, amely például a reál tudo­mányok eredményeinek összev­etése terén szokásos. Vizsgálták az őstörténet, a földönkívüli szár­mazás, az írásbeliség fejlődése, a nyelvészet, az építészet, a zene, s még egy sereg más tudományos vizsgálódás eredményeinek, vagy állításainak fényében is a magu­két, s nem egyszer roppant érde­kes következtetésekre jutottak. Sőt, — ami az úgynevezett száraz tudományosság esetében ritka, a Tamana világösszefüggéseinek akár felületes vizsgálóját is olyan fantáziamozgató feltételezésekre ragadtatja ez a segédtudomány, amelyek különben eszébe se ju­tottak volna. Ez pedig,- az embe­rek fantáziáját megmozgatni,- már önmagában is roppant érde­kes eredmény. Hogy ezek közül az összefüggé­sek közül is említsünk röviden egyet-kettőt, nemcsak az Ameri­kában élő magyar, világhírű történésznő, Floridában 1982-ben kiadott nagyszabású munkájá­nak A magyar nemzet eredete (Origin of the Hungarian Nation) eredményeit vizsgálták meg ala­posan, de Mircea Eliade az ugyancsak világhírű Párizsban élő román tudós 1989-ben kia­papnak, népies nevén nagybotú Lőrincnek, aki egymaga kétezer embert vitt Dózsa táborába, nem volt nehéz felizgatni az egybe­gyűlt parasztságot. Alkalmas anyag volt az izgatásra, hogy a birtokos nemesség nemcsak félre­húzódik a keresztes hadjárattól, de ráadásul még vissza is akarja tartani a jobbágyságot. Egyszer­re oly dolgokról hall a nép, mik­re eddig tán gondolni sem mert. A vezetők, többnyire falusi papok, akik maguk is nagy szegénység­ben sínylődtek, oly jelszavakat kezdenek hirdetni az elkesere­dett népnek, melyek egy szebb jövendő képét mutogatták. Oly jelszavakat, melyek minden időben nagy hatással voltak a szegény népre: földosztás, a köz­terhek egyforma viselése, no meg — szabad préda. A paraszt csapa­tok, már mielőtt a pesti táborba értek, raboltak, gyújtogattak itt- ott, s csak folytatás volt az a rab­lás és gyújtogatás, mit a királyi rendelet napján, Buda és Pest külvárosaiban elkövettek. Más­nap már újabb rendelet ment a királytól Dózsához, — hogy hala­déktalanul induljon a sereggel. Am ekkor már a parasztságnak esze ágában sem volt a török el­len való hadakozás. Egy hét múl­va már Bakócz Tamás kénytelen betiltani a keresztes hadjáratot, kiátkozással fenyegeti meg azo­kat, akik haza nem térnek, s or­szágszerte felszólítja a papokat: vonják vissza a pápai bullát. Királyi parancs, Bakócz rendele­té - mind elkésett. A paraszttá­bor nem oszlott szét, csak meg­oszlott a vezérnek, Dózsának a rendelkezése szerint. Mint kész hadvezér csinálja meg a haditer­vet Dózsa György. Háromezer embert otthagy a Rákoson, meg­parancsolván, hogy portyázzanak Pest környékén s „rettegésben tartsák a nemeseket”. Egy na­gyobb csapatot délre küld, a Bácskába, egyet pedig Eger felé. dott, immár világhírű munkáját is, a The Myth of the Eternal Re­turn (Az örök visszatérés míto­szai) címűt is, amelyben a kérdés talán legrangosabb szakértője ép­pen az emberi kultúrák megis­métlődésének, illetve újabb és újabb megjelenésének lehetséges bizonyítékairól értekezik. Sőt, R. Noorberger: ugyancsak London­ban 1980-ban kiadott Secrets of the Lost Races (Az eltűnt fajok titka) című munkájára hivatkoz­va, amelyben arról van szó, töb­bek között, hogy Texasban hat­vanmillió éves őslény (dinoszau­rusz) mellett — fantáziafilmekbe illően - vele egyidős!!) emberi láb­nyomokat is találtak, arra a kö­vetkeztetésre jutnak, hogy az em­berhez hasonló „ kultúra alkotás­ra” képes emberi lény megjelené­se vagy jelenléte a földön, a mi fajunk előtt sem elképzelhetet­len. De tudnak Tamana tudósa­ink arról is, hogy (Zürichben, 1988-ban az őstörténeti találko­zón bemutatták ezeket) Közép - Ázsiában az Aba+Kán és Ara+Dán folyók táján 30000 évesre becsült, kavicsokra ége­tett őslényeket is ábrázoló rajzo­kat találtak, ami nem keveseb­bet jelent, mint azt, hogy 60 mil­lió évvel ezelőtt az őslények és az emberek kortársak voltak, s ezt - amikor az őslényeknek már nyo­muk sem volt - az emberek tud­ták, sőt le is rajzolták. Ez pedig igazolhatja a Tamana múlt alka­lommal közölt hét tételében ki­fejtett azon nézetet, hogy a 15 - 20000 esztendővel ezelőtt még egységesnek mutatkozó Tamana ősműveltséget még régebbi mű­veltségek előzték meg. Tamana szempontból viszont a két említett folyó neve érdekes, valamint a texasi indián törzsek nevei: Sík+aszó, Karán-káva és Komán+cse. Sík+aszó nálunk pa­tak neve a Har+gita hegyen, vi­szont falu az afrikai Máliban, ép­pen a Gyula (Diula) nevű törzs A derék hadat kétfelé osztván, az egyiket maga vezeti, a másikat az öccse. Ez a két hadtest 30-40 ezer emberből állhatott s ezzel egyenest Czeglédnek tartott, út­közben kirabolva a nemesi háza­kat. Czeglédről küldött kiált­ványt a lázadás vezére az egész országhoz. Ebben a kiáltványban egyenesen a keresztes hadjárat megakadályozásával vádolja a nemességet s tisztán emiatt „parancsolja” a városok és falvak lakosságának „számkivetés és örök büntetés terhe alatt” a czeg- lédi táborba való sietést. Ország­szerte megmozdul a nép, a szó teljes értelmében kitört a pa­rasztlázadás, lángba borult az or­szág. Itt is, ott is összecsapnak a parasztcsapatok az életét és va­gyonát védő nemességgel, de né­hol a nemességet is magával so­dorja a lázadás: az egyik félelem­ből, a másik, ki éppúgy érezte a nagyurak féktelenkedését, mint a jobbágyság, meggyőződésből csat­lakozik a lázadókhoz. Dózsa a fősereggel az Alföldre hú­zódott. Amerre elvonult ez a félel­metes hadsereg, tömegestől szegődött hozzá a parasztság. Egy hétig tartott az út Czeglédtől Békésgyuláig, s itt már 80 ezer főre számították az egybeve­rődött hadat. Békésgyuláról 2000 főnyi hadat előre küldött Dózsa, hogy alkal­mas gázlót keressen a Maroson át, ám időközben a király elren­delte a nemesség felkelését, s egy ilyen nemes sereg Báthory Ist­ván nádor és Csáky Miklós Csa­nádi püspök vezetése alatt, a Ma­ros partján megtámadta a pa­rasztokat, akik megveretve futot­tak Nagylakig. Már ezt megelőző­leg a Dózsa által Pestről más-más irányba küldött paraszthadak­nak volt nagyobb csatája a ne­mességgel, s ezekben a nemesség győzött. Többeket karóba húzat- tak, azután meg testüket felné­gyelték. és Karán+kálla (!) ősváros társa­ságában. A folyónevekre vonatkozóan is némi példa: Az Aba, a Kán, a Dán az Ara és a Kara is elsőrangú Ta­man névszerkezeti elem. Nálunk Aba+sár, elzárt hegyi falu a Mát­rában, Baj+kán, Tul+kán dűlő neve Békésben, de Baj+kán man- dzsuriai, Tul+kán pedig ekvádo- ri város is. De ugyanaz az Aba+kán szintén folyó neve a Fü- löp szigeteken, éppen Tamana város Közelében. Ara+dán-nal kapcsolatban ízelítőül csak annyit, hogy Ara+patak, és Csik+dán falva két székelyföldi falu, Ára+dán viszont folyó Ve­nezuelában, a Tamana+kó indiá- nokföldjén, az Ural hegy(!) és a Mura (!) folyó közelében. A ural Eurázsia fő hegye, a Mura pedig folyó nálunk is, Afrikában, Dél- Amerikában, és Ázsiában is. Ez azért elgondolkodtató. Persze, vég nélkül lehetne sorol­ni a világ minden részéről a Kár­pát-azonos helyneveket, hiszen ezekből a névszerkezetekből, név- hasonlóságokból Vámos-Tóth Bá­tor és Paposi Jobb Andor 3000 ol­dalas tanulmánykötetet állítot­tak össze. Vonjunk be azonban ide először még egy nagyon újkeletű észre­vételt. Ázt a kb. 4000 évesre be­csült, és sok vitát kiváltó Dél-ti- roli embert, amelyet nemrégiben találtak. Ennek majdnem épség­ben maradt bőrén fent említett tudósaink olyan tetoválásokat ta­láltak, amelyeket nem nehéz összefüggésbe hozni azokkal a te­toválásokkal, amelyeket mint alakszerkezeteket a Kárpátok­ban épp úgy meg lehet találni, mint a felső Ural vidékén, a Ka­nári szigeteken vagy a Juka+tani félszigeten, ahol ma is hasonló „testbélyegeket” hordanak az em­berek. Ha úgy vesszük, ez sem minden rejtély nélkül való. (folytatjuk) A titokzatos Tamana (IX.) Fraknó és az Esterházyak (MTI-Panoráma) - A komor és méltóság- teljes építmény Forchtenstein (Fraknó) fö­lé magasodva vigyázza ezt a határvidéket - 1300 óta. Védőbástya a javából - mondta Thomas Klestil államfő a tartományi kiál­lítás megnyitása alkalmából, és szólt ar­ról, hogyan dacolt Fraknó vára a török hó­dítókkal. De nem csak erőd, hanem híd is ez a vár - fűzte hozzá. Fraknó várában, amely 1622 óta az Ester­házy család birtokában van, a Burgenland tartomány történetét bemutató kiállítás most elsősorban e nagy nemesi család sor­sáról szól. S a képek, dokumentumok való­jában alátámasztják az osztrák államfő szavait arról, hogy a sorsok a világnak eb­ben a részében országhatáron átnyúlnak, s alig különválaszthatóak. A magát mindig magyarnak valló Esterházyak Burgenland legnagyobb földbirtokosai ma is — kasté­lyokból, várakból, a Fertő-tó területének jókora részéből, gazdaságokból áll az a ha­talmas birodalom, amelyet Ausztria leg­gazdagabb asszonya, a 72 éves Esterházy Melinda Zürichből irányít. 1956 óta él ott, azóta, hogy férje a börtön­ből szabadulva csak rövid időre állt meg Kismartonban az előző hét év szörnyűségeit kicsit kipihenni. A hercegnő, akit Burgen- landban szeretnek és tisztelnek, a buda­pesti operaház prímabalerinájaként ismer­te meg leendő férjét a háború kellős köze­pén, és akinek az 1946-os esküvő után nem sok szép emléke maradhatott közös életük­ről Budapestről. Esterházy Pált 1948-ban ítélték el - a Mindszenty perben. Bár a hercegnő csak látogatóba jár Bur- genlandba, az itteniek nagy bánatára nem kíván végleg visszatérni. Ä család hagyo­mányaihoz híven ma is fontos szerepet ját­szik a tartomány életében. A Fertő-tó men­tén létesülő nemzeti park, amely magyar­osztrák közös létesítmény, ugyanúgy Es- terházy-birtokon valósul meg, mint ahogy a közös múltat bemutató kiállítás is a csa­lád birtokában levő vár hűvös termeibe hív­ja a látogatókat. Melinda hercegnő és a bur­genlandi tartományi kormány kapcsolata felhőtlen - sokkal inkább az, mint amilyen volt férje életében. Esterházy Pál monar- chistaként soha nem békéit meg az osztrák köztársasággal, s csak felesége közbenjárá­sára sikerült megállapodásokat létrehozni kastélyainak, várainak állami célokra történő hasznosításáról. A fraknói vár állandó kiállításából a legne­vezetesebb a fegyvergyűjtemény. A mosta­ni, az október közepéig nyitva tartó törté­neti kiállítás szintén a térségnek szól: a te­kintélyes magyar nemesi család, az Ester­házyak története, az eseményekre gyako­rolt befolyásuk ábrázolása - tanulságos tör­ténelemlecke. A vár, az immár oly egy­szerűen átjárható határ közelében magyar látogatókra is számít; ha a kiállítás felira­tai nem is, de a hívogató plakát kétnyelvű. Ez is talány Eifel vidéke ma nem tűnik vulkánveszé­lyesnek. A város határában viszont van egy gránitgolyó, amelyet (természetesen nem a képen látható két fiatalember) most néhány milliméterrel elmozdítottak helyé­ről. A 120 tonnásra becsült „lávabom­ba" mégis azt bizonyítja, hogy néhány millió évvel ezelőtt itt nem kis erejű vul­kánkitörések voltak. Fotó: AP Weiss az elnök Pozsony, Zsolna (MTI) - Vasárnap Zsol­nán, a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) második országos kongresszusán is­mét Peter Weisset választották a párt elnö­kévé. Weiss egyetlen elnökjelöltként indult és a szavazatok 91,2 százalékát kapta meg. A baloldali párt eddigi három alelnöke he­lyett most négyet választottak, akik egyöke ismét Borza Erzsébet lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom