Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
Mindenes 1993. Április 21., Szerda 14 ÉSZAK-Magyarország Svájc - eltűnt arany Zürich (MTI) — Megközelítőleg 20 millió svájci frank (13,76 millió dollár) értékű aranynak nyoma veszett Svájc legnagyobb bankjának, a Union Bank of Switzerland- nek egy fiókjából. A bank szóvivője közölte: a pénzintézetnek az olasz határ közelében fekvő chiassói kirendeltségéből csaknem 1,3 tonnányi arany tűnt el. A Reuter szerint a szóvivő elmondta, hogy a bankfiók egy 50 éves alkalmazottja, aki hozzáfért az aranykészlethez, egy idő óta nem jelent meg munkahelyén. Azt is hozzátette: - Fogalmunk sincs, hogy a dolog hogyan történhetett, az mindenesetre nem tűnik valószínűnek, hogy munkatársunk egyszerűen kisétált a bankból a nagy tömegű arannyal. Fura forma A bilincs- és Eakatalakú tárgyaknak semmi közük nincs a svájci aranyak eituiaj- donífójához. Nem is neki szánták. Ezeket kaliforniai diákok tervezték, s tulajdonképpen egy tolmácsgép alkotórészéi, ameiy a lakat, vagy köínisüveg alakú rész képernyőjére ki is vetíti a tolmácsolt szöveget. Fotó: AP Szikszói fák Szikszó (ÉM - GyG)—Április 22-e újkeletű ünnep naptárunkban, s még csak nem is piros betűs. Feltehetően azért, mert nem ünneplőruhás elmélkedésre csábít, hanem munkára, a főid megművelésének, megóvásának munkájára, lévén ez a nap a mindnyájunknak életet, kenyeret és lakhelyet adó Föld napja, amely bizony fontossága szerint lehetne akár nagyobb jelentőségű is. Persze vannak, akik felismerték már ezt a nagy jelentőséget, mint a szikszói óvodások, azaz nevelőik, akik a Föld napja alkalmával lázas tevékenységbe kezdtek a maguk erejéből. Jeles nappá, Földanyánk ünnepévé nyilvánítva saját birtokukon belül is a Föld napját, április 22-ét, ezen a napon - természetesen már napok, hetek előkészületei után - rendbe teszik házuk, azaz óvodáik táját - összeszedik a szemetet, parkosítanak, virágot, bokrokat, s fákat ültetnek, igazodva a helyi lehetőségekhez. Ültetnek virágot, hogy szebbé tegyék környezetüket, ültetnek fát, hogy felnőtt korukban is gyönyörködhessenek bennük, s mindezzel óvják azt a földet, amelyen születtek, élnek, s amelyet örökül kapnak majd. Zsigmondi, császár és király Benedek Elek ...A belső rend helyreállításával itt lett volna az alkalom, hogy' Zsigmond kihasználja a törökök pillanatnyi gyengülését, de akire leginkább számíthatott a törökök kiűzésében: Velencével került ellenségeskedésbe. Velence ugyanis Nápolyi Lászlóhoz pártolt, aki százezer aranyért eladta Velencének a dalmát városokat, Velence meg e vásár alapján megtagadta a Nagy Lajos korában kikötött hétezer arany fizetését. A háború ezzel elkerülhetetlenné vált. Két magyar had indult Velence ellen: az egyik Dalmáciába, a másik a velencei szárazföldre. Emitt diadal kísérte a magyar fegyvereket, amott vereség. Ä háború sikeres folytatására nem volt pénz. Annyira nem volt, hogy Zsigmond a 24 szepesi város közül tizenhármat elzálogosított Ulászló lengyel királynak nyolcvannyolcezer forintért. Ezt megelőzően történt, hogy családi birtokát, a brandenburgi őrgrófságot is elzálogosította százezer forintért Hohhenzollem Frigyes grófnak, a mai német császári család ősének. Jutalom volt ez az elzálogosítás: Hohhenzollem gróf volt az, aki Zsigmondot a német koronához segítette. Az 1411-ik esztendőben ugyanis megkoronázták Zsigmondot német királynak (testvére, Vencel megelégedett a címmel) s mert a német király egyben római császár is volt, Zsigmond király most már császár is, Európa legelső, legtekintélyesebb uralkodója. A tekintély megvolt, de nem volt meg a hozzávaló erő, s a német császárság szaporította Zsigmond gondjait, de nem a hadseregét, holott a török időközben kiheverte a mongoldúlást, s fenyegetően közeledett az élet-ha- lálharc ideje. Amikor Zsigmond császárrá lett, általános volt a felfordulás az egész katolikus világban. Egyszerre három pápa volt, mégpedig XII. Gergely Rómában, XIII. Benedek Avignon- ban és XIII. János Pisában. Zsig- mondra, mint a katolikus világ első uralkodójára nézett a nehéz feladat, hogy rendet teremtsen ez áldatlan állapotban. A nagy egyházi szakadás szülte azt az új felekezetet is, melynek a cseh Húsz János volt a megalapítója s mely nemcsak a katolikus egyháznak, hanem a régi társadalmi rendnek is hadat üzent. A szabadság és egyenlőség igéit hirdette az új felekezet egyházi lobogó alatt, sőt hirdette a vagyonközösGyöngyösi Gábor Tekintettel arra, hogy a Tamanát segédtudományként határozzák meg felfedezői, nem kizárt, hogy vele kapcsolatban már a titokzatos jelzőt is sérelmezni fogják. Ezzel szemben viszont, e sorok írója mégis csak ezt a jelzőt találta legalkalmasabbnak a Ta- manával kapcsolatban emlegetni, mivel tagadhatatlan tény, hogy nagyon sok benne a titokzatosság. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy a Tamana tana, - ha egy segédtudományt lehet egyáltalán tannak nevezni, egyetlen nagy titok, amelyet lehet komolyan venni, komolytalannak tartani, de nem lehet számításon kívül hagyni többé, miután felfedezték. Mielőtt a Tamanát ismertetnénk és részletesen kifejtenénk azokat a tudományos területeket, illetve tudományágakat, amelyekkel kapcsolatban - amint említettük - szem előtt kell tartani eredményeit, nem csupán érdeklődés csigázó szándékkal emlegessünk fel néhány titokzatosnak tűnő dolgot, ami a hétköznapi ember számára legalábbis fejtörést okozó. Itt van mindjárt nyelvünk - szépségesnek mondott magyar anyai •• i n ii ______1 _x1____ s éget is, s természetesen, az elnyomott néposztályok tömegeiben futótűzként terjedtek a szebb jövendővel kecsegtető jelszavak. Hat esztendőt (1413-19) töltött külső országokban Zsigmond, hogy elejét vegye az egyház-szakadásnak. Sorba járta a pápákat, hogy lemondásra bírja őket egyenkint, aztán új pápát válasszanak, s újra egyesítvén a katolikus világot, teljes erővel léphessen fel a kereszténység a török ellen és egyben elfojtsa a huszita mozgalmat is. Rettentő nagy küzdelmek után sikerült a pápák lemondatása s új pápát választottak V. Márton személyében. Ismét egy volt a katolikus egyház, ám időközben nemcsak hogy nem csendült a Húsz János indította mozgalom, de mind veszedelmesebb arányúvá lett. Húsz János tanításai termékeny talajra találtak. Mert Húsz nemcsak azt hirdette, hogy a szentírás a hit egyedüli kútfeje, hanem azt is, hogy: „az egyháznak nincs szüksége világi javakra, el kell tehát venni azokat”. Zsigmond maga is elismerte, hogy az egyház rászorul némi újításokra s épp ezért Húsz Jánost meghívta a kons- tanzi zsinatra: döntsön a zsinat az újítások dolgában. Húsz meg is jelent a zsinaton, s bár Zsigmond védőlevéllel látta el, a zsinat tömlöcbe vetette az elveihez makacsul ragaszkodó „eretneket”. Közben Zsigmond francia földre utazott s mire visszatért a zsinatra, Huszt máglyára ítélték s a kegyetlen ítéletet végre is hajtották rajta 1415 július 6-án. Amint Húsz János halálának híre elterjedt, kitört a forradalom Csehországban. A félszemű Ziska János állott a forradalom élére s kitűnően szervezte seregét, mely szörnyű pusztítással söpört végig Csehországon. Lerombolták s felgyújtották a templomokat, zárdákat, raboltak, gyilkoltak kegyetlenül. Arettentő hadjáratban nemcsak a legalsó néposztály vett részt, de hozzá csatlakoztak mind a szegényebb sorsú, elégedetlen emberek, sőt voltak köztük főurak s gazdag polgárok is nagy számmal. Szabadság, egyenlőség! Ember és ember közt nincs különbség! E jelszavak megmozdították a lelkeket, s Európa minden részéből sereglettek a harcosok a husziták táborába. Zsigmoridot nem ismerték el Csehország királyának, mivelhogy őt okolták Húsz János kivégeztetéséért s betörtek Magyarországra is. A husziták ellen való küzdelem csaknem teljesen figyelmet. Hogy példát is mondjunk, nyelvünk minden alkotóelemével, ragozásával, képzésével, szórendünkkel, s minden ehhez hasonlóval tisztában lehet egy iskolázott magyar gyerek, még azt is tudhatja, hogy nyelvünk melyik nyelvcsaládba tartozik, s kik a nyelvrokonaink, meg minden - de mindez valójában indokolatlan marad, mint ahogy az is, hogy miért fonetikus a mi nyelvünk és írásunk, holott a világnyelvek, angol, francia, spanyol, egyáltalán nem nevezhetők annak. Vagy, miért van a mi nyelvünkben annyi magánhangzó, az idegen fülnek legalábbis kellemetlenül hangzó „e” hang, ami miatt egyesek mekegőnek, kecskenyelvnek hallják a magyart, vagy miért van az, hogy „a” hangunkat alig van nép, amely ki tudná ejteni. Érdekes lenne ebből a szempontból felírni egy táblára legszebb magyar szóként emlegetett „fülolaj” szavunkat, s elolvastatni bármely nagyműveltségű nép akármilyen tanult fiával. Aligha akadna olyan aki ki tudná olvasni, még kevesebb aki azt az egyetlen „a” hangot ne „á” -nak, vagy „ e” -nek ejtené. r\ ____—1---------------------í _.!l_ --------i.-----f elemésztette Zsigmond hadi erejét, s bár folyton szemmel tartotta a török mozgolódást, döntő háborúba nem kezdhetett. A velencei köztársaság is kihasználta a huszita mozgalmat: amint 1418-ban lejárt a fegyverszünet, hadat üzent Zsigmond ellen, csaknem egész Dalmáciát elvette tőle, sőt barátkozott a törökkel is, ahelyett, hogy a kereszténység közös ellensége ellen fordult volna. A török pedig, amint kiheverte a kisázsiai mongoldúlást, újra kezdte a terjeszkedést Magyarország felé. A magyar Duna partján Galambóc várát egy rác ember árulása török kézre juttatta, ami beláthatatlan nagy veszedelmet jelentett. Galambóc várában és környékén nagy szárazföldi és vízi török haderő tanyázott (csak naszád volt kétszáz), s ez a haderő folyton becsapott a magyar földre. Zsigmond, hogy e fenyegető veszedelmet elhárítsa, Galambóc- cal átellenben várat építtetett: Szent László várát. Innét próbálta visszahódítani Galambóc várát 1428-ban. Ő maga személyesen részt vett az ütközetben. Már- már magyar kézre jut a vár, ám az őrség segítségére óriási török had érkezik, s Zsigmond fegyver- szünetet köt a szultánnal. De a szultán nem tartotta meg a fegyverszünetet, s mialatt a magyar sereg a szerb partról a magyar partra húzódott át, orozva rajtaütött a török, s a király is alig tudott menekülni. Súlyos veszteség érte ezzel a magyar sereget, nemkülönben az országot is. Szerbia és Bosznia nagyrésze török kézre jutott, nemkülönben Havasalföldén is még erősebben megvetette lábát a török. S bár 1431-ben Zsigmond békét kötött a szultánnal, a fegyvercsörgés nerÓ némult el: a törökök minduntalan betörtek az országba. Itt volt a török veszedelem, s már csak rövid idő kérdése volt, hogy megkezdődjék az igazi élethalálharc a két rokon nemzet: a magyar és a török közt! Ez a nagy veszedelem indítja Zsigmondot a hadsereg újonnan való szervezésére. Hiába volt ő német császár, cseh király - Magyarországa maga erejére volt utalva. De a főnemesek ímmel-ámmal állították elé bandériumaikat, a szegényebb nemesek meg fegyver hiányában bottal jelentek meg a megyei zászló alá. Ily körülmények között született az 1435-iki törvény, mely a honvédelmet újra szabályozta. hetősen közömbös, ha úgy tetszik távolság tartóbb formában is létezik, még úgy is, mint földanya, vagy anyaföld, de úgy mint más nyelvekben hogy földmama, vagy mamaföld nem létezik. Sőt, az a fogalom, amelyet egyes nyelvekben szószerinti fordításban mint „szülői földet” jelölhetnénk meg, mi egészen más értelemben használjuk „szülőföld” formában. Erre a műveletre a mi nyelvünkben csak az anyánk képes - esetleg az a bizonyos „földanya” szüléink - így többes számban - viszont nem. Különben már maga az a tény is elegendő titok, hogy a mama szó, a legtöbb nyelvben ezzel a csodálatos ismételt, vagy nem ismételt „m” hangzóval kezdődik. No, és mindezek mellett ott van egy másik megfejthetetlennek látszó titok - az, hogy a világon számtalan azonos nevű helység, folyó, hegy, s mindenféle földrajzi- domborzati elnevezés létezik, hogy mást ne emlegessünk, mondjunk, mint magát a bácskai Palánka melletti Tamana helység nevét - amelyről ezt a segédtudományt felfedezője- dr. Vámos Tóth Bátor, s kutatótársa dr. Paposi Jobb Andor Az afrikai nyelvek ábécéje (MTI-Panoráma) — Az afrikai kontinens nyelveinek és kultúráinak ápolásával foglalkozó szövetségi ADELKA) a közelmúltban kidolgozta a fekete kontinens nyelveinek egységes ábécéjét. Ez az ábécé az európai ember számára csak cikornyás jelek halmazának tűnik, amelynek egyes tagjai egy kidőlő fára, mások pedig vadállati lábnyomra emlékeztetnek. Vannak közöttük emberi arcvonásokat felidéző betűk is. Ez a most megalkotott betűrendszer a „valódi afrikai ábécé” elnevezést kapta. Közel sem olyan bonyolult, mint a,z arab betűkötés vagy a kínai hieroglifák rendszere. Betűit balról jobbra haladva vízszintes sorokba írják, csakúgy mint az európai nyelveknél. Az afrikai nyelvekben számos olyan - pattogó, fütyülő-sípoló, a beiégzésnél képzett - hang van, amelyet nem lehet latin betűkkel visszaadni. Ezért az ábécé létrehozásakor több olyan hagyományos jelet is felhasználtak, amelyeket különböző afrikai népek használtak és használnak. Sok afrikai, akinek megmutatták az új ábécét, gyorsan talált a betűk között a saját anyanyelvére hasonlító vonásokat. A legtöbben közülük ezért lelkes támogatóivá váltak az új írásnak. Egyetlen lényeges dologban az afrikai ábécé azonban eltér a más népek által használt betűrendszerektől: bár számos tradicionális jelet tartalmaz, mégis csak nyelvészeti intézmények falai között megszületett mesterséges képződmény. Bolondozni tilos Peking (MTI) — Egy nagy példányszámú kínai napilap kommentátora tollhegyére tűzte az április elsejei bolondozás szokását: a Kuangming Zsipao szigorú hangú vezércikke szerint az április 1-i beugratások hagyománya romboló szellemű nyugati szokás, amelyet a kínaiaknak nem szabad átvenniük. A cikk szerint a kínai népnek megvan- nak a maga gazdag hagyományai, nem szorul nyugati tradíciók átvételére. Aranybánya az elefánttrágyában London (MTI) — Aranybányára bukkant az elefánttrágyában az angliai Paignton városka állatkertje. Az állatkert kereskedelmi igazgatója kitalálta, hogy az ágyúgolyó nagyságú elefánt- pottyantásokat lakkozzák be színtelen lakkal, erősítsék mahagóni lapra, és árusítsák a bejáratnál. Az ötletet igazság szerint április elsejei tréfának szánták, de miután az első napi kiadás - tizenkét ilyen emléktárgy - pillanatok alatt elfogyott, azóta berendezkedtek a nagyüzemi előállításra. Az alapanyagot Duchess és Gay, az állatkert két elefántja szorgalmasan szolgáltatja, és a végterméket a paing- toni állatkert darabonként 5 font 95 pennyért árusítja. Határellenőrzés - kézrátétellel Washington (MTI) ■— New York két nagy repülőterén április végétől kiválasztott amerikai és külföldi polgároknak elég lesz útlevelük helyett kis műanyag kártyát és egyik kezüket bedugni az elektronikus szerkezetbe. Amennyiben a kártya és a kézlenyomat stimmel, az útlevélkezelők előtti hosszú sorban állás helyett pillanatok alatt beléphetnek az országba. A lehetőséget 22 nyugati ország polgárai kapják, kelet-közép-európaiakról nincs szó. Az Égyesült Államok és Magyarország forgalmában sajátos kettősség tapasztalható: míg magyar részről már évekkel pzelőtt. eltöröltök a viViimköt.eleA titokzatos Tamana (I.)
