Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

1993. Április 27., Jön, jön, jön... Még tart a színházi évad, de már elkészült a következő szezon mű­sorterve. Újdonságnak számít, hogy a nyári szünet után négy helyszínen kezdődnek a próbák. A nagyszínházi, játékszíni bemu­tatókon kívül a gyerek- és az ifjúsági darabokat továbbra is az ideiglenesen kamaraszínházként működő Rónai Sándor Művelődé­si Központban tartják, a negyedik helyszín pedig a felépülő új szín­házi egység, az úgynevezett Csar­nok lesz. A Nagyszínház prózai bemutatói­nak sora Brecht Kurázsi mamájá­val kezdődik. Az előadás rendező­je Telihay Péter, á főszereplő Mar- gitai Ági. A következő premieren Shakespeare Hamlet című drá­májának címszerepében Szervét Tibort láthatjuk. Az új balettbe­mutatót, a Coppéliát Majoros Ist­ván rendezi. Ä jövő évad operája a Traviáta, operettje a Marica grófnő lesz. A Játékszínben Neil Simon Kapj el! című musicaljével kezdődik az évad. Az előadás két szereplője: Várkonyi Szilvia és Dézsy Szabó Gábor, a rendező: Majoros István, akit ebben az évadban koreográ­fusként, és balettelőadások ren­dezőjeként ismerhettünk meg. Ugyancsak a Játékszínben mu­tatják be Molnár Ferenc két egy- felvonásos darabját: Az ibolyát, és az Egy-kettő-három címűt. Lesz kísérleti jellegű bemutató. Hogy pontosan mit is láthatunk, ezt egyelőre nem lehet még tudni. Az új „színházban”, a Csarnok­ban mutatják be Jean Genet Pa­ravánok című darabját, Horváth Péter ABC-jét, melyet az író a színház ösztöndíjasaként a mis­kolci társulatra „szabott”. U- gyancsak a Miskolci Nemzeti Színház számára írta - és Horváth Péterhez hasonlóan rendezi is - Bereményi Géza Montholon című színpadi művét. A kicsiknek Schubert Éva szín- művésznő állítja színpadra Hel- tai Jenő Hamupipőke-átiratát, a nagyobbaknak pedig Lengyel Pál rendezi meg a Zabhegyezőt. Színi-leg A Miskolci Nemzeti Színház igaz­gatósága szavazásra kéri a közön­séget. „Milyenek voltunk Önök szerint? Ki volt a legjobb színész, ki volt a legjobb színésznő, melyik a leg­jobb előadás? Arra kéijük nézőin­ket, hogy ebben a három kategó­riában mondjanak ítéletet ró­lunk! Szavazataikat a jegyirodában el- helyezettládábakérjük május 15- ig bedobni! A legtöbb szavazatot kapott mű­vészek egzotikus utat nyernek, a legjobb előadás létrehozóit a Bi- gatton ajándékozza meg. A nyer­tesekre szavazók között is sorso­lunk, az ő nyereményük a jövő é- vadra szóló 2 személyes színház- bérlet.”-------Szavazólap £“*“■—— A z 1992/93-as évad legjobb színésze:....................................... Az 1992/93-as évad legjobb színésznője:........................ A z 1992/93-as évad legjobb előadása:............................. A szavazó neve:........................... lak címe:. telefonszáma: Az oldalt összeállította: Kedd Színlap ÉSZAK-Magyarország 9 Prózaiból zenés bemutató Pénteki premier — Szép Ernő: Háromlevelű lóhere Az író, színházi ember (Verebes István m.v.) és Iboly, a színi növendék (Létay Dóra f.h.) Mikita Gábor Különleges meglepetést tartogat a szezon végére a Miskolci Nemzeti Színház: a Háromlevelű lóhere bemutatása nemcsak azért kínálkozik eseménynek, mert az 1937-es vígszínházi bemutató óta nem játszották Szép Ernő darab­ját, hanem azért is, mert a miskol­ci társulat az édesbús századele- ji történetből új, modern zenés produkciót, mondhatni, filmszín­házat formál. Az „extravagáns” újítás okairól a következőket tudtuk meg az előadás rendezőjétől, Telihay Pé­tertől:- A Háromlevelű lóhere nem igazi dráma, túlságosan is epikus mű, mivel az író az egyik regényét ír­ta színpadra. Úgy éreztem, hogy az előadásnak is epikusnak kell lennie. Ez vezetett el a filmhez, Fellinihez és a 8 és 1/2-hez vala­mint a hatvanas évekhez. A film adta az ötletet a revü, a slágerek világának felhasználásához. U- gyanakkor visszatértem az ere­deti regényhez is, amiből több szöveget beiktattam a darabba, így az előadás - ahogyan a könyv is - teljesen az író alakja köré ren­deződik. A Szép Emő-előadások történeté­ben egyedülálló elképzelést az író legelszántabb rajongói is elfogad­hatják: lelkes színészcsapat ké­szül a próbákon, amelyek mindig tartogatnak meglepetést a kí­váncsiskodónak. Téved például, aki rendezői puccsra gyanakszik, mikor azt látja, hogy Verebes Ist­ván, az előadás főszereplője in­strukciókat ad partnernójének, miközben a rendező csendben szemléli az eseményeket. Egy-két perc s kiderül, hogy Verebes csu­pán a saját szövegét mondja, ugyanis egy sikeres írót alakít, aki segít egy vizsgaszerepére ké­szülő színinövendéknek. De nem­csak ő kapott testreszabott szere­pet, hanem a színinövendéket ját­szó Létay Dóra is, aki maga is főiskolás. A másnapi próbán Nagy Ibolya Verebes partnere. Nem, nem lesz a Szép Ernő-darabból operett, a népszerű primadonna „vált sze­repkört”, ő lesz Marion, a szép­asszony - a szerelmi háromszög harmadik pontja. Hármójuk kö­rül pedig rengeteg különc figura (kiváló színészek, Margitai Ági, Horváth Zsuzsa, Máhr Ági, Quin­tus Konrád megformálásában) és sok-sok dal. Regős Zsolt karmester ezúttal feljön a zenekari árokból, bárzon­goristaként kiemelt helyen játsz­sza majd a jobbnál jobb slágere­ket. Posta Lajos már most elbá- jolóan énekli a Tudom, hogy térd­re hullni szégyen... kezdetű szá­mot, egyszerre adva a műfaj esszenciáját és paródiáját. Szer­vét Tibor egy Zerkovitz-sláger eredeti felfogású tolmácsolásával szeretné meglepni a nagyérde­műt, am az korántsem biztos, hogy a rendező is vevő az ötletére, s a dal bekerülhet az előadásba. A bemutató előtt két héttel még képlékeny volt minden: azóta mondatok tűntek el, poénok felej- tődtek, változtak a hangsúlyok és a frizurák. Csak egy dolog tűnt biztosnak: kár lenne ezt az elő­adást kihagyni! Hajósinasok a színházban A Miskolci Nemzeti Színház a következő évadtól színitanodát indít azzal a céllal, hogy felku­tassa és továbbképezze a szín­művészet iránt tehetséget mu­tató, elsősorban Borsod-Abaúj- Zemplén megyei és miskolci fia­talokat. A tervek szerint a színitanoda mindhárom évfolyamán 5-5 nö­vendék tanul majd. Az első évben az elméleti és gyakorlati oktatás mellett a növendék a gyakorlat­ban sajátítja el a színházi munka alapjait, vagyis kellékezik, dísz­letez, súg, ügyel, asszisztál. A következő évben továbbhalad tanulmányaiban, és már apró sze­repeket is játszik, statisztál. A harmadik évben az elméleti és gyakorlati oktatás mellett ki- sebb-nagyobb szerepeket is ját­szik, diplomamunkaként pedig egy igazi, nagy szerepet kap. így miként egy hajósinas, végigjárva a színházi élet lépcsőfokait, teljes színházi ember, színész lesz a növendékből. Az elméleti és gyakorlati oktatás a színésznevelésben tradicioná­lisan kialakult tantárgyak mel­lett (drámatörténet, színjáték­történet, lélektan, dramaturgia, színpadi beszéd, ének, mozgás, tánc, szituációelemzés, helyzet- gyakorlatok, zenés mesterség, drámai mesterség stb.) kiegészül a színházban való „létezés” teljes gyakorlatával. Tehát a növendék mindent megtanulhat a színház­tól, és cserébe a színháznak is több munkatársa lesz. Ezért né­mi „ösztönzési díjat” is kapnak a hallgatók. A harmadik év sikeres befejezése után a Magyar Színész Kamara által hitelesített ok­levelet vehetnek át a végzős hall­gatók. A kaméliátlan hölgy kalandjai Amikor még együtt készülhetett a Hölgy kaméliák nélkül című melo- drnnnn hemntfitniára OfOSZ Anna óc Ifnn. V~rr\sj Hogy milyen lesz a szombati pre­mier a színház stúdiójában, ezt egyelőre csak találgatni lehet. Az viszont már most is elmondható: a Hölgy kaméliák nélkül az idei évad legkalandosabb bemutatója. Kezdődött azzal, hogy Zsótér Sán­dor rendező eredetileg a nagy­színpadra tervezte a Kaméliás hölgy-átiratát. De a hagyomá­nyos színműhöz olyan szemlélet­tel közelített, úgy átírta, átfor­málta a darabot, hogy a színház vezetői szerint nem számíthatott a nézők tömegeinek érdeklődésé­re. így aztán Seprődi Kiss Attila rendezte meg a nagyszínházi elő­adást. A miskolci közönség már láthatta is a drámát. De Zsótér Sándor tervét sem vetették el: legyen két Kaméliás! A nagyszínpadon már játszották a klasszikusnak tekinthető vál­tozatot, közben a balett-teremben is folytak a próbák. Az eredeti regény és Arthur Rimbaud le­veleinek felhasználásával készí­tett színpadi változat a Hölgy kaméliák nélkül címet kapta. A négy szerepet Orosz Anna, Seres Ildikó, Kuna Károly és Szegedi Dezső kapta meg. Ambrus Mária óo Perm .Tónno fnwr»! alíiDlán 24-re meghirdetett bemutató el­maradt. Néhány nappal a premier előtt a főszereplőt, Orosz Annát baleset érte. Az elszakadt inszalagot a- zonnal műteni kellett. Beugrásról szó sem lehetett, hiszen a művész­nőre volt „kitalálva” a szerep. A szoros műsorrend miatt halasz­vagy talán a nyári játékok kere­tében mutatják be a melodrámát. Némi töprengés után mégis másképpen döntött a rendező. Be­ugrás nem lesz, ám a bemutatót, ha egy héttel később is, de meg­tartják. A főszereplő nem moz­dulhat a kórházból, ennek el­lenére ielen lesz az előadáson.-----------GONG-----------­A mi ezelőtt egy évvel még képtelenség­nek tűnt, mára valóság lett. A miskolci színházban ebben az évadban elkészült 13 új előadás, ehhez jöttek a Budapesti Kamaraopera vendégjátékai, és terven felül a Tánc diadala balettest és a Hangözön című énekkari gála. A számok mellett tudni kell azt is, hogy a színház rekonstrukciója miatt az idei évad meglehetősen összezsugorodott. Így szinte minden hónapban volt két- három. bemutató. Lehetőleg ugyanazon a hétvégén mindhárom játszóhelyen új darabot mutattak be. Igaz, musical nem volt, és saját operaelőadás sem, de min­denki találhatott kedvére való színházi programot. Aki semmit sem látott vol­na, még pótolhatja, ezen a hétvégén is lesz két premier, s még két hétig nyitva a színház. Utána viszont teljes erővel folytatódik az építkezés, s ha minden rendben megy, rövidesen megvalósulhat „tartalom és forma” hőn óhajtott egysége. Szervét Tibor A következő történet szereplője egy kisfiú, aki először járt a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Otthon a szülei nagyon sokat emleget­ték Szervét Tibort, így a gyerek is kíváncsi lett: ki is lehet ez a színész. - Arról fogod megismerni, ha bejön a színpadra, csak rá tudsz figyelni - mondta a papa. Megkezdő­dött a Stuart Mária-előadás, megjelent a színen Erzsébet királynő és az udvari népe, közöttük Szervét Tibor is, egyetlen szót sem szólt még, és a kisfiú a nézőtéren odasúgta a papának: a bundás... Akik egyszer is látták már a színházban, biztos, hogy megjegyezték a nevét. Oda keli rá figyelni. Nem azért mintha előtérbe tola­kodna, vagy túlharsogná a többieket. Egy­szerűen csak azért, mert éli a szerepét. Persze az is igaz, hogy remek szerepeket osztottak rá. O volt Othello mellett Jágó, a Csárdáskirálynőben Bóni gróf, főszerepet kapott a Mesél a bécsi erdőben, de elvállal­ta és hitelesen alakította a „néma” pap alak- ját a Parasztbecsület című operában. Az idén pedig abszolút főszereppel, a Cyrano- val kezdte az évadot. Aztán jött megint egy operett, majd a Stuart Máriában a már em­legetett Leicester-szerep, és a játékszíni Godot. Most is próbál, a Szép Ernó-bemu- tatóra készül, de már azt is tudni lehet, hogy a következő szezonban ő lesz Hamlet. Pa­naszra nem lehet oka. Nem is panaszkodik. De jó kedve sincs. Mondja, hogy minden rendben van, örül a szerepeinek, jól érzi magát a színházban, a városban, érzi a közönség szeretetét, még­sem elégedett magával. Ezeket az éveket is a stúdiuma részének tekinti. Tanulni akar a kollégáktól, a rendezőktől, aközönségtól... Hiába is próbálnék valamiféle „sztárinter­jút” kikényszeríteni belőle, nem hajlandó az „örökkévalóságnak” nyilatkozni, inkább a szerepeiről, meg a kétségeiről beszél: talán többet kellene készülnie, de így sem marad elég ideje a magánéletére, esetleg jobban kellene az energiáit működtetni?! „Minden rendben van, mégis valami furcsa zavart érzek. Át kellene gondolnom, mi az, amit megcsináltam, és mi az, amit megúsztam. Lehet, hogy holnap kimegyek a Bükkbe, felmászom egy hegy tetejére, és hagyom: használjanak engem a gondolataim.” A beszélgetés végén még a lelkemre köti, hogy feltétlenül írjam meg, nagyon ölül a nézők leveleinek, a névnapi üdvözleteknek, és külön is köszöni Lóvey Béla jókívánsá­gait. Aztán fejére húzza fekete kötött sap­káját, és kedvenc Trabantjával elpöfóg a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom