Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

1993. Április 29., Csütörtök Zemplén Tájain Mesélnek a házak, udvarok Jól megférnek egymás mellett a modern emeletes házak és a hagyományos sváb épületek * így akart fellebbezni Mád (ÉM-FB) — Április kilence­diké örökre emlékezetes marad mind Kulcsár András rendőr fő­törzsőrmester, mind K.I. mádi la­kos számára. Á körzeti megbízott túl lévén a szolgálaton „átvedlett” civilbe és elindult egyet járni. Fél hét lehetett, amikor összefutott egyik ismerősével Hajdú Zol­tánnal, s így kettesben betértek a helyi Hodály presszóba egy pohár sörre. Ittak, fizettek és megbe­szélve a világ dolgait hazafelé in­dultak. Az Unicum presszó előtt jártak, amikor Kulcsár András­nak címezve egyre hangosabban, egyre durvább jelzéseket hasz­nálva közeledett feléjük K.I. El­torzult arccal, mindenre elszán­tan nekiesett a körzeti megbízott­nak, majd földre teperte, fojto­gatni kezdte. Eltorzult arcai ü- völtötte a rendőr fülébe:...na most legyél legény! Most jelents fel...most vedd le a motoromról a rendszámot! Tudod te, hogy nekem ez ötezer forintomba ke­rült?! Kulcsár védekezett, de nem bírt a felbőszült támadóval. Haj­dú Zoltán másodpercekre meg­bénult a látványtól, de aztán len­dületbe jött. Hátulról szinte le­vakarta cimborájáról a dühöngőt. A főtörzsőrmester feljelentette K.I.-t de most nem közlekedési szabályok durva megszegéséért mint előtte több esetben. Az orvos ellátta a sérült KMB-st, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A debreceni ügyészség nyomozó hivatalának miskolci kirendelt­sége őrizetbevétel mellett hivata­los személy elleni erőszak alapos gyanúja miatt eljárást indított K.I.ellen. Majális lovasokkal Bekecs (ÉM) — A Majális-réten már pénteken elkezdődik a prog­ram, aznap délután két óráig vár­ják ugyanis a B.-A.-Z. megyei te­rületi 1-es és 2-es fogathajtó baj­nokságon résztvevő versenyző­ket. Háromtól már technikai meg­beszélés, pályabemutató lesz, a nap ismerkedési esttel, vacsorá­val zárul. Május elsején nyolc órától kezdődik a díjhajtás és aka­dályhajtás, illetve a díjugratás. Másodikán kilenc órától mara- ton-verseny, a pályákon pedig díj­ugratás kezdő lovak és lovasok részére 90,100-110 és 120 centi­méteren. A lovasprogramokkal egyidőben gazdag majális rendezvényekkel váiják mindhárom napon a szer­vezők az érdeklődőket. Termé­szetesen lesz kirakodóvásár, gép­bemutatók, ejtőernyős-, önvédel­mi csoport-, body building-bemu- tató, és fellép több együttes. De aki aktívan szeretne szórakozni az sárkányrepülhet, sétarepülhet és lovagolhat is. Gazdátlan szőlők Miskolc (ÉM) — Az, hogy az or­szág ilyen szépen átment a gazda­sági átalakulás nehéz periódu­sán, az negyven százalékban a pa­rasztoknak köszönhető, akik eb­ben a bizonytalanságban megmű­velték a földet - mondotta volt a közelmúltban lapunknak nyilat­kozva Kupa Mihály, Tokaj-Hegy- alja országgyűlési képviselője. Am azt már a volt pénzügymi­niszter sem tudta megakadályoz­ni, hogy Hegyalján a szőlőterüle­tek ötödét az idén már meg sem metszették, és a kialakult piaci helyzet miatt várhatóan mind több lesz az elhagyott, gazdátlan szőlő. Egyébiránt Borsod-Abaúj- Zemplénben a hirtelen felmele­gedés miatt összetorlódtak a me­zőgazdasági munkák. Az árpa vetése két hét késéssel, de befejeződött, a kukoricával e- zen a héten indultak a gazdasá­gok. A cukorrépa vetése is alaposan megkésett, a szerződött 11 ezer 600 hektárból mindössze 10 ezer 150 hektárba került a mag. Olvan nasrv haervományú ter­Marczin Eszter Rátka (ÉM) — Hercegkút és Ká­rolyfalva mellett, Zemplén har­madik sváb nemzetiségű faluja Rátka. Nem is olyan régén még szinte teljesen zárt közösséget alkottak az itt élők. A fiúk nem jártak máshová udvarolni, és a lá­nyos szülők is ferde szemmel néz­ték az „idegenből” jött kérőt. Csak az kacsingatott innen kifelé, aki falun belül nem talált magának párt. A mostani fiatalok persze már nem tartják be a hajdani - többnyire a vagyon összetartá­sára kialakult - íratlan törvényt. Megváltozott sok minden: a szo­kások, a falu arculata. Van azon­ban valami, amin nem tudott ki­fogni az idő vas foga és ez az embe­rek szorgalma. Mert dolgos nép lakik itt, vérükben van a sváb ősök pontossága, munkaszerete­te, fáradhatatlan kitartása. Ahhoz, hogy erre rájöjjön az idelá­togató, elég csak végigmenni az utcákon. Mesélnek a házak, az udvarok, a kertek. Bár ezek csak külsőségek, mégis megmutatják, elmondják milyen az élet errefelé. A mai Rátkán békésen megférnek egymás mellett; a kerekeskutak, a parabola antennák, a modem emeletes házak és a tűzfalas régi épületek. Jómódú község álla­píthatja meg az első benyomások alapján a vendég, olyan mintha elkerülte volna a gazdaság válsá­ga. Boiler László tsz-elnök • Valóban igen szorgalmas embe­rek élnek itt mondja Boiler László tsz-elnök - de az, hogy minket el­kerültek a gazdasági nehézségek következményei sajnos nem igaz. Az, hogy tartja magát a község, főleg a korábban összegyűjtött tartalékoknak köszönhető. Ami­kor még volt kereslete a szőlőnek, bornak sok munkával, de jól ke­restek a gazdák. Ám a keleti piac összeomlása nagyon érzékenyen érintette ezt a vidéket. Az a baj, hogy „egy lábon” álltunk, a szőlő­termesztés volt a fő bevételi for­rás. Ahogy ez „befulladt” úgy kezdtünk el egyre lefelé menni és mostanra a lakosság nagyobb ré- ---a^ocrénvebb lett. ® Az országos listán 73. helyen álltunk a 80-as évek közepén. Kiváló tsz voltunk, hitel nélkül gazdálkodtunk és a mostani ne­héz időkben is - a lakossághoz ha­sonlóan - a tartalékok teszik lehe­tővé, hogy létezzünk. Tavaly de­cemberben megtörtént az átala­kulás, mindenki átlépett az új szövetkezetbe, így jelenleg 210 nyugdíjas, 37 aktív tagunk van, s 67 az aktív állomány létszáma. Korábban a megyében elsőként Rátkán indult be melléküzem- ágként az ipari tevékenység, mos­tanra azonban ez sem jövedel­mező. A kenderüzemünk termé­keire beruházás hiányában nincs megrendelő, az eszterga üzem, mely az Ikarusz-nak dolgozott, ugyancsak rendelés hiány miatt áll. A múlt évben felmondtunk az utolsó esztergályosnak is. Úgy néz ki felszámolás vár a varro­dánkra, hiszen a bevétel csak a bérekre elég, a fenntartást már nincs ami fedezze. □ Szavaiból úgy veszem ki, hogy stratégiájuk; minél kisebb vesz­teségekkel túlélni ezt az időszakot. • Nem tehetjük meg, hogy a vesz­teséges tevékenységek működte­tésével feléljük a szövetkezet va­gyonát. Változás csak akkor kö­vetkezhet be, ha lesz vásárlóerő, ám ezt valaminek fel kell „pörget­ni”. Meggyőződésem, hogy ez csak állami beavatkozással mehet. A falumúzeum anyaga pad­lásokról, pincékből került elő Ha már a túlélésnél tartunk stíl­szerűen folytassuk is azzal. Neve­zetesen a hagyományok túlélésé­vel. Rátkai kirándulásunk követ­kező állomása a falumúzeum, kí­sérőnk pedig Birk József a mű­velődési ház igazgatója. ® Az 1824-ben épült házat két év­vel ezelőtt vette meg az önkor­mányzat, a berendezési tárgya­kat a falubeliek adták össze - kez­di kalauzunk. A padlásokból, pin­cékből, fészerekből előkerült „le­letek” a mindennapok használati eszközei. Találunk itt eredeti nép- vi seletet, bölcsőt, megcsodálhat­juk a magasra vetett ágyat, a- melynek dunnái között - egy tör­ténet szerint - a málenkij robot elől bújt el egy asszony és szeren­cséjére nem is találtak rá. Meg­menekült. Régen egyébként egy-egy udvar­ban több család is élt, és még az sem volt biztos, hogy rokonok voltak. Gyakran akár 20-22 gye­rek is játszott a „sokcsaládos” ud­varokon. Nem volt divat például hosszú ideig a kerítkezés, erre nem fordítottak különösebb gon­dot. Csak néhány évtizede, a lopá­sok gyakoribbá válásával kezdtek kerítéseket építeni. □ Élnek-e még a népszokások, be­szélik-e még a faluban a sváb nyel­vet? © Népszokásaink lassan feledés­be merülnek, csak a népdalok kö­zül szerepel még néhány az ének­kar műsorában. Hasonló a hely­zet a nyelvvel. Gyermekkorom­ban még először svábul tanultam tanítgatni, nem tudom jót teszek- e vele, ugyanis ez a nyelv nagyon eltér a valódi némettől. A szabadkéményben füstölték az igazi svábos szalonnát Fotók: Fojtán László A legnagyobb beruházás jelenleg az orvosi rendelő A múltból ugorjunk most a je­lenbe File Györgyné jegyző segít­ségével, akit a polgármesteri hi­vatalban kerestünk fel. • Az elmúlt években megnőtt az önkormányzatok feladatköre és ezt a többletmunkát elég kis ap­parátussal látjuk el - kezdi a be­szélgetést. Idén a legnagyobb be­ruházás az orvosi rendelő, ta­nácsadó és lakás megépítése, mely egy 1160 lakosú községnek komoly anyagi terhet jelent. De mivel a lakosság elöregedő, szük­ségünk van saját orvosra, igény­lik az emberek. Bővítésre szorul az idősek klubja is, ami jelenleg 120 százalékos kihasználtságú. Sajnos a fiatalok munkahely hiá­nyában nem maradnak itthon. Ki-ki ott telepszik le ahol a megél­hetése biztosított. Példaként hadd említsem meg, hogy a tavaly házasságot kötött 10 fiatal párból csak kettő kezdi itt a közös életet. □ Hány munkanélküli van Rát­kán, és próbálkoznak-e esetleg vál­lalkozások beindításával? • A munkaképeskorú lakosság 40 százaléka állásnélküli, és ez az arány csak emelkedni fog. A vál­lalkozások? Amikor országszerte népszerű lett a kft-k, betéti társa­ságok alapítása, nálunk is többen belevágtak. De azóta már sokan visszaléptek. Egyedül a keres­kedelemmel foglalkozók marad­tak. Amikor a tervekre terelődik a szó elsőként a falusi turizmust említi a jegyzónő. Mivel nincs hagyo­mánya a házi elszállásolásnak szeretnék beépíteni a művelődési ház tetőterét, hogy szálláshelye­ket alakítsanak ki. Ha összejön a pénz csatlakozni akarnak a sze­rencsi gázvezeték rendszerhez, szükség lenne a szennyvízcsator­na hálózat kiépítésére és szorgal­mazza a lakosság a telefonhálózat U -X — »i. 1» AUrl fnúál- 1 ÉSZAK-Magyarország 5 Hagyományőrzők bemutatkozása Tállya (ÉM - B.B.) —Vasárnap, április 25- én Zemplénben köszönthettük megyénk megmérettetésre jelentkező népdalköreit és citera zenekarait. Az országos minősítés a megyei után rangot, hivatalos elismerést jelent. A zsűri elnöke volt Olsvay Imre a Ma­gyar Rádió népzenei osztályának vezetője, a Tudományos Akadémia népzenekutató osztályának főmunkatársa, Budai Ilona népdalénekes művész, Alföldy Borús István a rádió népzenei osztályának munkatársa, Németh Éva a Megyei Zenei Egyesület ve­zetője és Szántó Zoltánná az egyesület ve­zetőségi tagja. Minősítésre az alábbi együttesek küldték be nevezésüket: Népdalkörök: Alsószuha, Komlóska, Tiszataiján. Citerazenekarok: Tiszataiján; ifjúsági csoport, Kazincbarci­ka; az Árpád-fejedelemtéri és a Dimitrov Általános iskola, és az Egressy Béni Műve­lődési Központ, valamint Tállyáról az if­júsági csoport. Az egész nap programját ékesítette a Tállyán és Taktaharkányban vendégsze­replő Székelyudvarhelyi népiegyüttes rend­kívül színvonalas és szórakoztató műsora, és a miskolci Kazinczy Általános Iskola gyermek néptánc csoportjai Huszárné Csatári Zsuzsa tanár vezetésével. Az ünnepséget és minősítőt Pekó József Tállya polgármester szívélyes szavakkal nyitotta meg. Utalt arra, hogy Tállya köz­ségben már meghonosodott a kül és belföl­di együttesek fogadása, vendéglátása. Jó befektetés ez, hiszen a lakosság szőlő és bor­termelése szépen megfér a kulturális fel- emelkedéssel, a szépre szomjas emberek gyönyörködtetésével. Mielőtt az együttesek színpadra léptek vol­na a székely együttes szólistái mutatkoztak be: Zsigmond Dezső, Orbán Hajnal és Tóti Imre. Jó alapot biztosított a három székely szólis­ta a dal ünnepének elindítására. A közön­ség nagy örömmel fogadta, hogy az erdélyi sorsban sokat szenvedett székely magya­rokat hallhatta énekelni. Mindhármuk da­laiban benne volt, hogy ők hűséges igazi ma­gyarok és jobb sorsra érdemesek. Ezután következtek a népdalkörök: Kom­lóska, Alsószuha és Tiszataiján. Mind a há­rom pávakor arany minősítést kapott, mely az elérhető legjobb eredményt tükrözi. Mi jellemzi röviden a három együttes szereplé­sét? Először a rendkívül szimpatikus szín­padi kép: középkorú asszonyok, fiatal lá­nyok és férfiak kulturált telt hangzással ad­ják elő szívük mélyéből a nemes hangzású üzenetet a külvilágnak, a műsort szem­lélőknek:...„mi megbecsüljük őseinkről ránk hagyott népdalkincsünket, melyek tartalma: a virágos rét, a sűrű erdő roman­tikája, a falusi kiskertek házak, utcácskák szerelmet kiváltó hangulata, a szilaj csikók kényessége, a búsan legelésző gulyák örök melankóliája, s mindezeket betetőzve az emberi szeretet megbékülő falusi törvény- szerűsége.” Mindhárom arany minősítést nyert együt­tes produkcióira jellemző: az egységes, ki­váló népihangzás, a tökéletes prozódia, az összeszokottság lemérhető kiegyenlített­sége, nyugalom, a külső megjelenés szemet- gyönyörködtető esztétikus látványa, mely vonásokat a kultúrház vendégserege szívé­be zárt, s emlékként őriz meg. Tállya népdalköre már korábban részt vett országos minősítésen, ahol arany fokozatot kapott, de mint házigazda bemutatta szín­vonalas műsorát. Jól hatott a hallgatóság­ra, hogy a kilenc asszony mellett tíz férfi­hang színesítette a csoport hangzását. Ve­zetőjük Kalina Ferencné, Tállya Gittikéje nagy odaadással vezeti az együttest. Na­gyon jól hatottak a dalszövegek férfi és női szerepkörre beosztott feldolgozásai, a kórus előadás előnyös szakmai elemei, a minta­szerű átélt szövegmondás mellett a dalla­mok dinamikája. Ebéd után a citerazenekarok megméret­tetése következett: Bronz minősítést ka­pott: a tiszataijáni ifjúsági zenekar. Ezüs­töt: A kazincbarcikai Árpád vezér-téri ál­talános iskola a kazincbarcikai Dimitrov ál­talános iskola és a tállyai ifjúsági együttes. Arany minősítéssel jutalmazta a zsűri kü­lönleges produkciójáért. Kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ zeneka­rát. A három ezüst minősítésű zenekar min­denben megfelelt a kívánalmaknak, vál­tozatos szép műsort produkáltak, ízléses énekekkel kísérve. Az. arany minősítésű kazincbarcikai Egressy Művelődési Köz­pont citerazenekara kitett magáért a hang­szer technikai kiépítésének tolmácsolásá­ban. Rendkívül tiszta hangzással oldotta meg vezetőjük S. Cserbin János a többszó- lamúságot, a szájdoromb ritmust, a válto­zatos ütő (köcsögduda) beépítéseket. Minden jelenlévőre esztétikus hatást pvakorolt a szód külsővel felállott csonort.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom