Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

1993. Április 22,, Csütörtök-----------------Zemplén Tájain * Ó haza a Duna eredeténél A falu 45 év alatt szinte semmit nem változott Bevételi forrás a vadászjegy is Miskolc (ÉM) — Mint ismeretes az országgyűlés törvényt alkot a földművelésügyi alapok létre­hozásáról. E számunkban a Vad­gazdálkodási Alappal ismerked­hetünk meg. A Vadgazdálkodási Alap rendeltetése a vadon élő, va­dászható állatfajok és természe­tes élőhelyük védelme, megőr­zésének elősegítése, valamint a nemzetközi vadászati szerve­zetekben az állami képviselet fe­ladatainak ellátása. A Vadgaz­dálkodási Alap az Országos Erdé­szeti Alap felhasználására meg­határozott célokkal is összhang­ban, a természetvédelmi, vala­mint az erdészeti politika céljai­nak is megfelelően kerül felhasz­nálásra. Az alapnak a bevételi for­rásai a következők: a vadászjegy, a vadászati engedély díja, a trófea bírálat díja és a vadgazdálkodás­ról és a vadászatról szóló jogsza­bályi előírások megsértése miatt kiszabott vadvédelmi bírság, il­letve kártérítés összege. Ugyan­csak a Vadgazdálkodási Alap be­vételi forrása a központi költség- vetésben a különleges értékű va­dászható állatfajok állományá­nak és élőhelyének védelmére, kezelésére jóváhagyott támo­gatás összege, valamint az alap­nak juttatott adományok és ön­kéntes befizetések. A Vadgazdál­kodási Alapból teljesíthető kiadá­sok a vadászható állatfajok ál­lománya és azok élőhelye védel­méhez és megőrzéséhez a terüle­tileg illetékes erdőfelügyelőség, valamint természetvédelmi ható­ság egyetértésével adott támoga­tás. Az alapból fedezhető kiadás például az erdőtervekkel is összhangban lévő regionális vad­gazdálkodási tervezés költ­ségeinek fedezete, a trófeabírálat költségeinek fedezete és a minisz­ter által a külön jogszabályban foglaltak szerint egyes nemzeti értékké nyilvánított trófeák után a vadászatra jogosultak kártala­nítása. A Vadgazdálkodási Alap­ból teljesíthető kiadás még a vad- gazdálkodás fejlesztését, vala­mint a vad védelmét szolgáló ku­tatómunka és ismeretterjesztés költségeihez való hozzájárulás. Juhászverseny Mezőzombor ÍÉM)— Vasárnap tartják a hagyományos „Szent György” napi juhászversenyt, amelyen a zempléni régió több ju­hásza is részt vesz. A versenyre való felkészülés olyan elméleti és gyakorlati tudást követel, amely­nek birtokában a versenyzők munkahelyi tevékenységüket még eredményesebben tudják el­látni. Takarítás az utak mellett Sátoraljaújhely (ÉM - ME) — Végre itt a jó idő és ennek nem csupán a mezőgazdasággal foglal­kozók örülhetnek. Jócskán akad teendője mostanság a közúti igaz­gatóság szakembereinek is. A sá­toraljaújhelyi üzemmérnökség területéhez tartozó, összesen 472 kilométeres szakaszon megkez­dődött az ilyenkor szokásos tava­szi rendrakás. A 62 állandó dol­gozó és a 15 közhasznú foglalkoz­tatott folyamatosan - ahogy az időjárás engedi - végzi az út men­ti árkok tisztítását, megsza­badítják a fákat az elszáradt gallyaktól és kivágják a látási vi­szonyokat zavaró terebélyes bok­rokat is. A balesetek elkerülése érdekében különös gondot fordí­tanak a munkások a forgalmi cso­mópontok látási háromszögeinek biztosítására. Kérdésünkre, hogy milyen pusztításokat okozott az idei tél, az üzemmérnökség sza­kemberei elmondták, nem szá­mottevő a kár. A probléma inkább abból adódik, hogy az utak javarésze „elfáradt”, öreg és emi­att nem annyira a kátyúsodás, mint inkább a süllyedés a jel­1 * A JL_1_ __________xl—*i1­K árolyfalva (ÉM-ME) — Károlyfalva, Karlsdorf, hirdeti a falu elején a kétnyelvű felirat, ahogy az egy sváb nemzetiségi községben dukál. Figyeljük az ut­caneveket, de sehogyan sem buk­kanunk a keresett Petőfire. Egy fiatalember a bolt előtt aztán se­gítségükre siet. - Túljöttek rajta - mondja és máris magyarázni kez­di, hol kell balra térnünk, ha visz- szafordulunk. Ezek után játszva megtaláljuk - ahogy az első ház falára írva van - a Sándor Petőfi strassét, ám a falu elöljáróját, akit tulajdonkép­pen keresünk, nem sikerül otthon érnünk. • Hochvárt János még reggel be­ment Sátoraljaújhelyre a pásztor­ház ügyében - kiált felénk a szom­széd, aki maga is éppen most érkezett haza. Leteszi a biciklijét és már jön is közelebb. Látszik raj - ta, segíteni akar az idegeneknek, ha egy mód van rá. - Már tegnap a templom után megbeszélték, hogy ma bemennek Újhelyre - so­rolja, ahogy jön felénk. - Tudják, a cselédházat, ami a téeszesítésig a falu tulajdona volt, most a ter­melőszövetkezet el akarja árve­rezni, mi pedig azon vagyunk, hogy maradjon a falué, ahogy ré­gen is volt. Ezt intézik. Na de biztosan nem maradnak el so­káig, addig is keressék fel a taní­tónőt, ő minden fontosat tud Ká- rolyfalváról - tanácsolja, miután elmondjuk jövetelünk célját. Már mutat is a házak fölé maga­sodó templomtorony irányába, je­lezve, hogy arrafelé találjuk Brog- li Vendelné otthonát. Megköszön­jük az útbaigazítást, természete­sen megfogadjuk a tanácsot és né­hány perc múlva már Anna tanító néni otthonában beszélgetünk. A fiatalok legtöbbje beköltözik a városba Brogli Vendelné Kicsit szégyenkezve sorolja, hogy a falu mennyire lemaradt a környékbeli településekhez ké­pest az elmúlt évtizedekben. Ér­ződik rajta, szeretné, ha a fejlő­désről, a gyarapodásról mesélhet­ne az újságírónak, de a kézzel fog­ható valóságot meghamisítani n«m luVipt*. lUnrooedés. üresen ál­előre. Még a villamosítás is a II. világháború befejezése előtt, 1943-ban történt. A mai is műkö­dő élelmiszer- és italbolt 1925-ben épült. Közönség hiányában meg­szűnt a mozi, a kultúrtermet a fi­atalok vették birtokba, itt ping­pongoznak, diszkóznak, ha idejük engedi. Az orvos hetente egyszer rendel és a falu plébánosa is Sátoraljaújhelyről jár ki. Az iskolások másutt tanulják a betűvetés, olvasás, számolás tu­dományát. Ki-ki ott, ahol a szülők dolgoznak. Korán reggel együtt indulnak az édesanyák, édesapák és a csemeték Sárospatakra, S átor alj a új hely r e. Ahol mindkét szülő dolgozik, már az óvodáskorú apróságok is haj­nalban kelnek, hogy a munkakez­dés előtt elérjenek a városi óvo­dákba. Eddig ugyanis óvoda sem volt Károlyfalván. De szerencsére erre már nem sokáig kell várni, mert az évtizedeken át álomra ítélt faluban most valami meg­mozdult. Az a néhány fiatal há­zas, akiknek már van gyermekük, illetve azok, akik családalapítás előtt állnak, összefogtak. A sáto­raljaújhelyi önkormányzattól ka­pott 300 ezer forintért megvették az anyagokat, és dupla ennyi ér­tékű társadalmi munkával átala­kították a könyvtár épületének egy részét, ahol korábban az isko­la is működött. Sajnos az öröm így sem lehet teljes a - várhatóan - máj usi nyitás után, mivel csak hét órától délig lesznek felügyelet alatt a gyerekek, ráadásul étkez­tetés nélkül. Mi lesz a délutánnal? Az érintettek bizakodnak, rövid időn belül megoldódik ez a prob­léma is, hiszen a nehezén már túl vannak. Az ősök virágzó községet teremtettek □ Honnan is származtak Károly- fdívára az 1754-ben betelepített svábok, kanyarodunk vissza a je­lenből néhány gondolat erejéig a régmúltba. • Az ősök a Schwartzwald - Fe­kete erdő - déli részéről származ­nak - kezdi a történetet a tanítónő. - A szájhagyomány szerint az ide­települök első nemzedékének igen nehéz volt a kezdés az új ha­zában, annak ellenére, hogy egy évig az uradalom is ellátta őket. Erdóirtás helyén építették kuny­hóikat, majd faházaikat, egyetlen kemencéjük volt, és mitagadás a mostoha körülmények miatt so­kan visszaszöktek hazájukba. A maradók azonban lassan gyöke­ret eresztettek és szorgalmas, tevékeny emberek lévén virágzó községet teremtettek. Érdekes­ség, hogy Németországban a Duna eredeténél fekvő települé­seken még ma is fellelhetőek a Károlyfalván gyakran előforduló családnevek például a Burger, a Brogli vagy a Hauser. A több mint két évszázad persze nem múltéi nyomtalanul ahagyo- mányok, az anyanyelv felett sem. Mára már senki nem beszél svábul a faluban. Az öregek ejte­nek el - tréfából, vagy ha haragud­nak - egy-egy szót nagszüleik anyanyelvén. Emlékszem, ami­kor idejöttem férjhez Vajdácská­ról. a férjem és az édesanyja még számba ment, ha Húsvét har­madnapján az asszonyok, lányok nem adták vissza a locsolkodást a férfiaknak. Idén már szó sem volt ilyenről. Egyetlen máig élő szokás a lako­dalmakban az éjfélkor elmarad­hatatlan svábtánc, de annak is csak a lépésanyaga eredeti, a zene magyar, arra járják. Az ételeink között csak néhány sváb-jellegű maradt, az egyik természetesen a híres svábosan elkészített sza­lonna, a másik a paszuly galuska és nevezetes még a sváblángos. Több hirtelen nem is jut eszembe. Önállósodni, de hogyan? Hochvárt János Fotók: Farkas Maya Mintegy végszóra, megérkezik Hochvárt János és hogy lássuk is, amiről eddig beszélgettünk, sétá­ra indulunk. Amíg az utcákat jár­juk természetesen szóba kerül az önállósodás kérdése, hiszen amíg a község Sátoraljaújhelyhez tar­tozik, éppencsak csurran-csep- pen a nagy kalapból a „legkisebb testvérnek”.. • Egészen a nyolvanas évek köze­péig önálló tanácsunk volt - mond­ja a falu nemzetiségi szószólója - de a körzetesítés minket sem ke­rült el. Mindenképen fontos lenne, a saját önkormányzat, de egyelőre nincs olyan ember, aki elvállalná a polgármesterséget. Sok az idős, egyedülálló ember, a fiatalok - akik számításba jöhet­nek - valamennyien a munkahe­lyük megtartásával vannak elfog­lalva, és ez érthető is a mai világ­ban. Mintegy bizonyítékul sorolni kez­di melyik házban, hányán laknak. A legtöbbször bizony az hangzik el, ebben is özvegyasszony, meg abban is. • Ott viszont egy fiatal pár él, - élénkül meg a hangja - az asz- szonyka Erdélyből jött féijhez - és bizakodva még hozzáteszi, remél­jük sok kis aprósággal ajándékoz meg minket. Tagadhatatlan sok a romos - jel­legzetesen sváb tűzfalas - ház, de mint gaz között a nemes növény ÉSZAK-Magyarország 5 Aludt az őr és ebe, amíg a tolvaj... Rátka (ÉM - FB)—Az idős éjjeliőr elszuny- nyadt. Tehette, hiszen a Rátkai Termeltető és Szolgáltató Szövetkezet géptelepe beke­rítve, kutyával megerősítve, biztos védett helynek számított. Nem így április 8-án vir­radóra, amikor is T.S. és H.I. legyesbényei lakosok egyik helybéli cimborájukkal M.L.- el úgy határoztak, meglátogatják a szövet­kezet telepét, s a legközelebb álló MTZ 82- es traktort kissé „megkarcsúsítják”. A haj­nali párában egy Skoda személygépkocsi­val a telep közelébe utaztak, majd a kerítéstől mintegy 30 méterre, az udvaron álló traktoron megkezdték a „műszaki mű­tétet”. Az adagoló, a generátor és a többi alkatrész egymás után átkerült eredeti helyéről a Skodába úgy, hogy kétszer kel­lett az autóval fordul ni. Benn a bódéban sem az őr, sem a kutya minderről nem szerzett tudomást, mígnem kora reggel megérkezett a telepvezető és árgus tekintete megakadt a lecsupaszított MTZ-n. Nosza rohant a sze­rencsi rendőrség ügyeletére feljelentést tenni, ismeretlen tolvajok ellen. A bejelen­tést követően a helyi forrónyomosok azon­nal akcióba léptek, s még aznap nyolcadikén délután fáradozásaikat siker koronázta. Az alapos gyanú alapján hamarosan megke­rült a két legyesbényei és a rátkai elkövető. Az előző kettő már hasonló cselekménye­kért összetűzésbe került a törvénnyel, de bővült a kör a feltételezett orgazdákkal. M.L. rátkai lakásán az 50 ezer forint értékű dézsmából előkerült néhány becses sze­relvény, de a traktor adagolóján már túl ad­tak, potom 5 ezer forintért. Mindhármuk ellen lopás vétsége miatt folyik az eljárás és tart a nyomozás a feltételezett vevők után. Magyar műhold fellövését tervezik Tokaj (ÉM- KJ) — Második alkalommal rendezik meg Prágában ez év őszén a Közép­európai Egyetem kommunikációs találko­zóját. Ennek egyik előkészítő ülését Tokaj­ban tartották kedden, a találkozó francia fő­szervezőjének, Marcel Desvergne vezetésé­vel. A tárgyalás célja az volt, hogy a meghívott televíziós és rádiós szakemberek, múszakisok, filmrendezők, egyszóval a té­mában érdekeltek elmondják vélemé­nyüket a tavalyi rendezvényről, s arról, mi­lyen témakörökről szeretnének hallani az idei eseményen. A megjelentek vala­mennyien úgy nyilatkoztak, hogy a prágai találkozó elsődleges célja a tapasztalatcsere valamint a szakmai kapcsolatok kiépítése legyen. Találkozhassanak és eszmét cserél­hessenek olyan nyugat-európai szakma­beliekkel - gyártókkal, producerekkel, for­galmazókkal, szponzorokkal -, akik továb­bi munkájukban segítséget nyújthatnak, akikkel együtt dolgozhatnak. Jó volna az is - hangzott el -, ha a kelet-keleti kapcsola­tok is szorosabbá válnának a találkozón. Természetesen szeretnék, ha sajátosan ma­gyar problémákról is szó esne, hiszen - mint mondták -, egyetlen külföldi példa sem A találkozó főszervezője, Marcel Desverne szólt a szakemberekhez Fotó: Laczó József adaptálható egy az egyben a hazai viszo­nyokra. A sugárzási és teijesztési kérdése­ken túl célszerű volna - bízva abban, hogy Magyarországon is hamarosan verseny­helyzet alakul ki e területen - a privát mű­sorkészítők feladataival, lehetőségeivel is foglalkozni, hiszen olyan kevés szó esik az ezzel kapcsolatos marketing rendszereki'ől, fogásokról. Az Antenna Hungária képvise­lője, Nagy Albert bejelentette, hogy cége már dolgozik azon, hogy Magyarország sa­ját műholdat lőjön fel, amely 16 műsor su­gárzására lesz alkalmas. A szatelitet a kör­nyező, közép-európai országok is igénybe vehetnék, egy-két csatornáján sugározhat­nának, s így egy nagyobb léptékű regionális

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom