Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
1993. Április 8., Csütörtök Zemplén Tájain Római kori emlékek Sárospatak (ÉM) — A Herman Ottó Múzeum Sárospataki Képtára éves programjának megfelelően magas színvonalú kiállításokat rendez a Szent Erzsébet tér 4. sz. alatti képtár termeiben. Legújabb kiállításának megnyitóját április 9-én, pénteken délután 3 órakor tartja. Ez alkalommal válogatást mutatnak be a Szépművészeti Múzeum .rómaikori gyűjteményéből. Bordás István üdvözlő szavai után Csornai Boldizsár művészettörténész tart tárlatvezetést. fi Uj igazgató Patakon Sárospatak (ÉM) — A Sárospataki Református Kollégium igazgatótanácsa a lemondás folytán megüresedett gimnáziumi igazgatói állásra dr. Derda Istvánt nevezte ki. Dr. Derda István nemcsak tanárként tanított két évtizeden át a gimnáziumban, hanem igazgatóhelyettese is volt a nagy múltú intézetnek. Urbán György kiállítása Sárospatak (ÉM) ■— Budapesten és nagyobb városainkon kívül Németországban, Franciaországban, Ausztriában is nagy számú közönség gyönyörködhetett az utóbbi években Urbán György sárospataki festőművész alkotásaiban. Legújabb műveiből a fővárosi Vasarely Múzeumban rendeztek kiállítást, amelynek megnyitóján Hernádi Gyula író ismertette Urbán György művészetét. Közreműködött Pergel Sándor csellóművész. * Akiállítás április 18-igtekinthető meg Budapesten a Vasarely Múzeum III. Szentlélek tér 6. sz. alatti kamaratermében. Zöldcsütörtöktől - húsvéthétfőig Miskolc (ÉM - KL) — A húsvét, a Fiúisten halála és feltámadása a kereszténység egyik legrégibb, még a karácsonynál is hangsúlyosabb ünnepe. Hagyományai, szokásai a nagyböjttel és a feltámadás örömével együtt napjainkig fennmaradtak, elevenen élnek. Az egyházi megnyilatkozások mellett számos népszokás is tartozik ehhez az ünnepkörhöz - s ezek között nem utolsók - a zempléni falvakban ma is élő - étkezési hagyományok. Köztudott, hogy ízletes és speciális ételeivel külön fejezetet él a gasztronómiában a magyar konyha, melynek meg vannak az „ünnepi ételei”. Ahogy például a karácsony szinte elképzelhetetlen a diós- és mákosbejgli nélkül - ugyanúgy elképzelhetetlen a húsvét a főt sonka nélkül. A húsvéti ünnepkörnek napjainkig hagyományos ételei kerülnek ilyenkor az asztalra a vallásos családoknál. A hagyományos ételek tálalása zöldcsütörtökkel kezdődik. Ahol mód van rá, ilyenkor madársóska, póréhagyma, zöldsaláta kerül az asztalra. Mert a lényeg az, hogy ilyenkor valami idei, friss zöldséget tálaljanak. Szigorúbb a következő napi, nagypénteki menü. Van, ahol délig semmit sem esznek, s estére is csak tejes ételeket, tejlevest, tejbegrízt, tejberizst. Ahol még elevenebb a hagyomány, ott semmilyen állati termék nem kerül az asztalra. A böjtölés nagyszombaton, az egyházi szertartással, a „feltámadással” ér véget. Ekkor kerül asztalra húsvéti főtt „Ez a falu mindig is adott magára...” Minden fizikai dolgozóra szükség van az új téeszben Senki sem akart kiválni Hercegkút (ÉM - BSZL) — Miként a faluban, úgy annak határában is rend, pedantéria. A szőlők is gondos gazdáikat dicsérik, a szántóföldek is. Mégsem olyan szép a „menyasszony”, hiszen a helyi szövetkezet elnöke Götz János egyáltalán nem látszik nyugodtnak. • Mert semmi okom rá - mondja és szinte egyszuszra sorolja el a szövetkezet gondjait az átalakulástól napjainkig: Tavaly november hatodikén átalakultunk s lett egyszerűen csak tulajdonosok szövetkezete a Remény Mgtsz- ből. Ekkor választottak meg elnökké is. Én ide hazajöttem, mert korábban a Bodrogközi Állami Gazdaságban huszonöt évig dolgoztam. Főkönyvelőből itthon elnök lettem. Nagy szorgalom, munkaszeretet jellemzi az itt élőket. Nem mi tehetünk arról, hogy szinte lehetetlen helyzetbe kerül kilencvenegy főnyi közösségünk. Pedig nagy itt az összetartás. Mondjon még egy falut, ahol egyetlen ember sem akart kiválni a téeszból, mert itt az történt. Csak hát a törvények... Itt van például a részarány-tulajdonosoknak kötelezően elkülönített földterület kijelölése, a földdel nem rendelkező tagoknak, és az alkalmazottaknak törvényben meghatározott aranykorona elkülönítése, az alakuláskor földet behozó tagjaink részére kötelezőiéből. A kijelölésnél pedig egymásnak feszülnek az érdekek, mindenki a felső határ jó talajaiból szeretne majd földhöz jutni - ott ahol 18-19 aranykoronásak a földjeink. □ Sokan kérték részarány tulajdonuk kimérését? • Összesen négyen. Azok, akik egyénileg szeretnének boldogúl- ni. A többiek közös művelésbe adják. Megtörtént az első kárpótlási árverés is. A faluban két személy licitált összesen 210 aranykoronára, s a makkoshotykai terű-' létén is mindössze 1 fő -10 aranykoronára. □ Az átalakulás után hányán, let- tek-e munkanélküliek? • Mindössze öt adminisztratív dolgozónak mondott fel a szövetkezet munkáját irányító igazgatóság. A fizikai dolgozók közül senki sem felesleges. □ Hogyan tudnak fizetni az embereknek, a külső cégeknek, akiktől anyagokat, alkatrészt, vegyszert, vetőmagot vásárolnak? • Nehéz körülmények között dolgozunk, nagy hitelek szorongatják a szövetkezetét. Elmondom, hogy például csak a lejárt banki hitelünk hatvanmillió forint - és erre jön még a kamat. Ezen felül tízmillió forintos adósságunk van a Kölcsönös Támogatási Alapnak, és tizenötmillióval tartozunk a társadalombiztosíFotók: Farkas Maya • Már üzletbe bocsátottuk a gomboshegyi csárdát, itt van ezer hektoliter 5 puttonyos aszú, 2500 hektó 3 puttonyos aszú, 16 ezer hektó furmint bor, és van aszú eszenciánk, ez mind fedezet a tartozásra, csak hát a piac. Saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a piac után menni kell. Reményt keltő, hogy márciusban eladtunk egymillió márka értékben bort. Adtunk el pezsgő alapanyagot is, van már azért egykét potenciális vevő. Sőt! Amerikai befektetők érdeklődtek a lejárt hiteleink kiváltása, és a további közös munka lehetőségeiről. Ugyancsak terhel bennünket, hogy azok a szövetkezetek, amelyek „egyben” alakultak át, nem vehetnek igénybe például reorganizációs hitelt - így mi sem. Pedig mi a reorganizációs hitellel talpon maradnánk, de így megpecsételődhet a sorsunk. A szövetkezet vezetőinek igen rövid időn belül meg kell szüntetniük az imént említett fenti gondokat, mert az az elnök szavával élve „csak kínlódás” így az élet. Noha 1991-ig ez a szövetkezet soha veszteséges nem volt. Igazán eredményesen gazdálkodtak a 860 hektár szántóterületen, az ötszázharminc hektár erdőn, a 146 hektár közös, és a falu családjainak saját művelésű szőlőterületein. A herceekiitiak Sváb szalonna- és sonka Nincs ebben semmi titok... Hercegkút (ÉM - BSZL) — Megtetszett az íze, gondoltam én is készíthetek ilyet. Bárhogy pácoltam, akármivel füstöltem, nem olyan lett, mint a rátkiak sváb szalonnája. Mondom aztán a Hajnal Feri barátomnak: gyere át, itt van vagy hat csík haSaalja szalonna, csináld meg sváb szalonnának. Jó lett, de akkor csinálta, amikor nem voltam ott. Láttam én a sózóteknőben levet, rengeteg fokhagymát, de hogy miből mennyi volt, a Feri se tudta. A napokban aztán Hercegkúton megkérdeztem Hoffmann Fe- renctől, mondja már el a „titkot”, s ő szinte egyszuszra soi’olta: Nincs ebben semmi titok! Vegyél vagy két-három kiló fokhagymát, pucold meg, daráld le, tegyél hozzá langyos vizet, hogy ellepje, és tedd a szalonnát, sonkát a sózóba, locsold vele, forgasd vagy két hétig, ügyelj rá, hogy legyen benne bőven só, két hét múlva füstöld meg keményfa fűrészpor vagy forgács parazsánál, utána akaszd így fel ni, ahogy a miénk van. Ugye jól néz ki? És kóstold meg milyen a sváb szalonna íze! Még három ember mondta el a készítés módját - három ember háromféleképpen. ÉSZAK-Magyarország 5 A 100 éves Pallas Hegyi József Sárospatak (ÉM) — A lexikon görög szó, amely mai szóhasználatunkban betűrendes ismerettárat jelent. Igen hasznos gyűjteménye az ismereteknek, mert a benne található hosszabb-rövidebb cikkek gyors tájékoztatást adnak a különböző tudományágak, művészetek körébe tartozó fogalmakról, nemkülönben a mindennapi élet, a technika kérdéseiről. A magyar lexikonirodalomnak, enciklopédiának a története, fejlődése századokon át figyelemmel kísérhető, míg végül 1893-ban, tehát kereken 100 esztendővel ezelőtt megjelent a mai kívánalmaknak megfelelő, igazi lexikon, Pallas Nagy Lexikona címmel. A 16 kötetes hatalmas alkotásnak, amelyet két pótkötet követett, szoros kapcsolata van megyénkkel, mivel mind a 18 kötetnek egy pataki tanár, dr. Bokor József volt a szerkesztője. Bokor József a Somogy megyei Kadarkúton született 150 évvel ezelőtt, 1843. jűnius 19- én. Tanulmányait Csurgón, Pápán, Budapesten végezte, s 26 évesen választották meg a Sárospataki Református Kollégium teológiai akadémiai tanárává. Tanított ószövetségi, újszövetségi írásmagyarázatot, héber nyelvet, filozófiatörténetet, a jogakadémián pedig jogbölcsészeti, esztétikai és görög képzőművészeti előadásokat tartott. Gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki már Patakon is. Több önálló kötete jelent meg, s filozófiai, pedagógiai, tanügyi, társadalmi, szépirodalmi témájú tanulmányokat, cikkeket írt a helyi és az országos lapokba, folyóiratokba. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából pataki tanársága idején szerkesztette a Magyar Philosophiai Szemlét, később pedig húsz éven át az egyetértés c. független politikai napilap tanügyi rovatát szerkesztette. Tizenhat évig volt a kollégium tanára, s állásáról azért mondott le, mert a budapesti egyetem meghívásának eleget téve, magántanárrá habiláltatta magát, és az egyetemen pedagógiai, filozófiai előadásokat tartott. Megalapította a Magyar Filozófiai Társaságot, amelynek alelnökévé választották. A legnagyobb alkotása kétségkívül az általa szerkesztett Pallas Lexikon volt. Ennek első két kötete 1893-ban, a tizenhatodik pedig 1897-ben jelent meg. Négy év alatt ekkora monumentális művet megszerkeszteni - Bokor József dr. hatalmas munkabírását, kiváló szerkesztői, szervezői tehetségét bizonyítja. Igen széles körű, 150-180 tagú munkatársi gárdával dolgozott, akik az enciklopédikus ismeretek legkiválóbb tudósai közül kerültek ki. Egykori pataki tanártársai közül Ballagi Aladár, Szabó Endre és Zo- ványi Jenő nevét is olvashatjuk a lexikon cikkírói között. Bokor József dr. sokoldalú tudósi munkásságával méltóképpen hozzájárult a pataki kollégium hírnevének öregbítéséhez is. Hetvennégy éves korában halt meg Budapesten, 1917. június 11-én. Bővült a levéltár Sátoraljaújhely (ÉM) - A közelmúltban a sátoraljaújhelyi városházán új helyiséggel bővült a varos levéltára. A polcokon több száz dokumentum-kötet elhelyezésére nyílt lehetőség. Képünkön: Hőgye István,
