Észak-Magyarország, 1992. május (48. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Dimag vég? Fekete zászló a naphón A MÁV mégis elindította a vagonokat Ami mostanában történik Diósgyőrött, a kohászatban, mindennek mondható, csak éppen normálisnak nem. Egyszerűen legyen szólva: káosz ez a javából. És nem a kohászok miatt... A még megmaradt, műkö­dő egyetlen nagykohón teg­nap délelőtt óta a nemzeti színű zászló mellett fekete lobogó is leng. Gyászol a ko­hászat. A kohászatot. Las- sán Pál, a nagyolvasztó 'rész­legvezetője könnyeivel bir­kózva a következőket mond­ja.: — Halálra ítélt bennünket ez a kormány, pedig bizo­nyítottuk életképességünket. Nekünk ez a kormány nem kell... Most utoljára csapo­lunk, mi lesz ezek után... Móri Lajos, a szakszerve­zet és Galvács Ottó, a mun­kástanács vezetője egyként fogalmaz: — Több, mint kétszáz éve működik ez a gyár. Még leg­utóbb kétszázig működni ds fog.. . Rudolftelep tovább él Magánbánya Borsodban A tény azonban tény. Az időpont 1992. május 27-e, 11 óra 15 perc. Utoljára csa­polnak a kohóból, a MÁV ugyanis a Dimag Rt. fizetés- képtelensége miatt nem szál­lít több alapanyagot a gyár­ba. Ez a vég? Az acélmű is az utolsó csapolásra ké­szül, aztán a sor a henger­művön. Kemény nyílt levél is íródik, az Érdekegyeztető Fórum pedig állásfoglalást ad ki. Ebben írják: „Döbben* ten érzékeljük, hogy a kor­Június 1-jétől hatályos az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény. Az üzemanyag-értékesítés mánydöntés lényege, a vál­lalatcsoport folyamatos mű­ködtetése nem valósul meg ...” A kormány ugyanis má­jus eleji ülésén határozatá­ban jelentette ki: a Dimag Rt. folyamatos működését a felszámolási eljárás előtt és alatt biztosítja. E kijelenté­séinek tehát most és itt nem tud eleget tenni, hiszen a MÁV megelégelte a hitele­zést, az Oroszországból érke­zett több mint négyszáz árbevételéből, sajátcélú im­portnál, termelő, forgalma­zó sajátcélú felhasználásánál a motorbenzineknél literen­alapanyagokkal megrakott vasúti kocsit nem indította el Záhonyból. Alapanyag hí­ján pedig nincs termelés . . . Siratta gyárát a kohá­szat ... A vezérigazgató Bu­dapestre utazott, tárgyalni. Lehet, ennek, lehet másnak köszönni, de a hélyzet a délutáni órákban gyökeres fordulatot vett. A MÁV ugyanis — minden bizony­nyal kormányzati nyomásnak engedve —, feloldotta a szál­lítási stopot, s megindultak Záhonyból a veszteglő va­gonok, és megindult a kész­áru kiszállítása is. A kohó azonban áll, és hasonlóan az acélmű is. Várhatóan a cég tulajdo­nosai ma döntenek az újra­indulásról. Kérdéses azon­ban, hányszor kell ezt a hercehurcát ,regigjárni, vé­gigél,ni. Miért nem lehet már egyszer, s mindenkorra kimondani: kell a diósgyőri kohászat... Vagy: nincs szükség rá...! (illésy—laczó) ként 5,20 forintot, a gáz- és tüzelőolajnál 5 forintot, üzemanyag célját szolgáló propán-bután gáznál kilo­grammonként 7 forintot, üzemanyag célját szolgáló (Folytatás a 2. oldalon) Június 1-től életbe lép az ialaptörvény Cáfol a szóvivő: Nincsen „médiaháború” hazánkban A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és rövidesen az Országgyűlés elé terjeszti a kisebbségeikkel kapcsolatos törvénytervezetet — hang­zott el ,a kormányülés szüne­tében tartott tájékoztatón. Az év elején a kisebbségi kerekasztal javaslatára visz- szavont, és azóta átdolgozott törvényjavaslatról Wolfart János, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke elmondta: Alapvetően az eu­rópai jogi normákat vették figyelembe, és céljuk az volt, hogy biztosítsák a hazai et­nikumok, kisebbségi népcso­portok számára a kulturális autonómiát, azaz az anya­nyelvi oktatás és a nyelv- használat jogát éppúgy, mint a szabad identitásválasztás lehetőségét. Új elemként ke­rült a tervezetbe a kisebbsé­gi települési vagy település- részi önkormányzatok létre­hozása. Ez — miként az et­nikai és kisebbségi hivatal elnöke rámutatott — lehető­séget nyújt a kisebbségeik számára a közhatalmi jogo­sítvánnyal is bíró érdekkép­viseletek kialakítására. A törvényjavaslat nem rendel- (Folytatás a 2. oldalon) „PBL-lépés Európába” Kísérleti adás a televízióban A télevízióműsor sugárzá­sának rendszere az 50-es és a 60-as években alakult ki hazánkban. Jelenleg is az akkor meghatározott szab­ványok szerint történik a sugárzás. Most a Magyar Műsor­szóró Vállalat — a Magyar Televízióval közösen — vál­toztatásra készül. Az eddigi gyakorlat szerint a színes jelek sugárzása az úgyneve­zett SECAM-szabvány sze­rint történik. A műsorszóró vállalat át akar állni a tP AL-irendiS zerre. A változtatás mellett szól először az, hogy ennek eredményeként nincs szük­ség 2X9 sor azonosítójelre, azaz 1® TV-sor felszabadít­ható más célokra. Például növelhető a Teletext átvéte­li kapacitásai, rövidíthető a hozzáférési idő és marad még kapacitás más adatátvi­teli célokra s. Indokolja a döntést az is, hogy a kommersz, a félprofi és a professzionális stúdió- technikai eszközök SECAM- színrendszere egyáltalán nem, vágj' csak nehézségek árán biztosítható. Napjaink­ban a műholdakon és a vi­deózáson keresztül egyre na­gyobb teret hódít nálunk is a PÁL-rendszer. Így — a mai helyzet, szerint — min­denképpen kétnormás vevő- készülékre van szükség, aimi drága és sokszor mégis tö­kéletlen megoldás. Végül, a tervezett új megoldás révén egyszerűbbé válik a stúdiók, vagy a rendszerek közötti műsorcsere. A műsorszóró vállalat a ikésőbbiékben további vál­toztatásokat tervez. Most csak az első és a legköny- nyebben megtehető lépést, a SECAM színes szabványról (Folytatás a 2. oldalon) Berend Ivánok kerestettek és találtattak Borsodban. A felszámolás alatt álló Bor­sodi Szénbányák Vállalat rudolftelepi aknájában feb­ruár elejéin szűnt meg a bá- hyászkodás, s most az akna. amely vesztesége miatt nem kellett az államnak, magán- bányákén,t működik majd tovább. Jókaii Mór Fekete gyémántok című regényének hőse, Berend Iván a bánya tóegmemtője volt. Most és itt biankó Istvánnak, ,a bánya ögyfcori főmérnökének és csapatának, a Rudolf Kft.- n©k jár ki a megmentő ti­tulus, akiik arra vállalkoztak, hogy tovább üzemeltetik a hányát. A rudolftelepi aknát te­kintélyes, több évre elegendő szénvagyonóv.al az év első hegyedében hirdette meg újrahasznosításra a szénbá­nyák vállalat. Három érdek­lődő közül mindössze egy nyújtott be pályázatot a bá- hyána, amelyet feltételes tóódon meg Is nyert. A fel­számoló szervezet (SZÉSZEK) ügyanis a részletkérdéseik tisztázása után május 31-ét követően dönt a bánya üze- tóeltetéséről. Bár még nincs hányatörvény, de az szinte biztosra vehető, hogy a Ru- dolf Kft, augusztus elsejétől tómét vájárokat küldhet a tóélybe, és a téli időszákra újból szenet termel egy már halálra ítélt bánya. I. S. Challenge Day Diósgyőri várjátékok Challenge Day, magyarul; A kihívás napja . .. Hetek, hó­napok óta erre készült ország­világ és sikerült is felhívni a lakosok figyelmét a sportra, a közösségi játékokra, az egész­séges életmódra. Hogy a kedv­teremtés végül milyen ered­ménnyel járt és a lendület ki­tart-e egész évben, nos, ei majd kiderül. Az adatok, a „száraz" tények mindenesetre imponálóak. A Borsod Megyei Sportigazgatóságon - a bor­sodi-hevesi regionális értéke­lő központban — megtudtuk: a Kanadából indult nemzet­közi sportjáték kihívását száz­ezrek fogadták el. Képünkön: a Miskolc Városi Sportköz­pontban több száz óvodás ve­télkedett ügyességi számok­ban és ugyancsak több szá­zan szurkoltak a lelátókon. (Tudósításunk a 15. oldalon.) Pünkösdi királyválasztás Miskolcon Lehet, hogy valóban a lo­vagkor Dél-Németországábói ered a szokás, de hogy ná­lunk is igen népszerű volt, arra nem is kell más bizo­nyíték, mint Jókai Mór Egy magyar nábob című regé­nye, amelynek elején meg­örökíti a pünkösdi királyi választást. Egy 1895-ös le: írás pedig így szól: „Gyolcs inge-gatyája van minden lo­vasnak, a kalap mellett bok­réta. Előjön a kisbíró, egy egy iselyemzászló a kezében, egy nagy bokréta a süvegé mellett, Jeladásra a cigány­banda rárántja a legszebb nótát. Kitódulnak a mező­re: kisbíró, cigányok, utána (Folytatás a 2. oldalon) Az ünnepi 'könyvhét or­szágos és megyei megnyitója előtt egy nappal, tegnap délután dr. SzádecZkd Zol­tán. Miskolc város jegyzője megnyitotta a miskolci könyvnapok elnevezésű ren­dezvénysorozatot. Beszédé­ben kiemelte a vállalkozás újszerűségét, hiszen most először néhány ember félis­merésének, üzleti érmékének és megszállottságának kö­szönhetően, számtalan szpon­zor bevonásával rendezik meg városunkban a könyv ünnepét. A megnyitón Dobos László író, a pozsonyi Madách Könyvkiadó igazgatója mon­dott ünnepi köszöntőt. Töb­bek között arról szólt, .hogy (Folytatás a 2. oldalon) Százezrei fogiái el a kihívást

Next

/
Oldalképek
Tartalom