Észak-Magyarország, 1992. április (48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
1992. április 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Húsvét és üzenetei Az állam ne vezényeljen A lehetőséget teremtse meg í. A HŰSVÉT EREDETE A húsvét, latinul „pasc- ha”; Krisztus feltámadásának ünnepe, A páska pedig étel — kenyér helyett sütött vékony tészta. A héber „pészach” elnevezés jelen, tése: elkerülés ünnepe. Az elkerülés arra a régi eseményre utal. amikor az egyiptomi fogságból való szabadulás idején (Krisztus előtt 1.450. körül) a tizedik csapást végrehajtó Isten öldöklő angyala elkerülte Izrael népének házait, az ajtófélfára mázolt bárányvér miatt, Csák az egyiptomiak hajlékába ment be. és ölte meg az elsőszülötteket. A húsvét magyar elnevezése viszont onnan ered, hogy az ünnepet megelőző időszak 40 napos böjtjének eltelte után — amikor tiltva volt a húsevés — isimét lehetett húst fogyasztani. Vagyis az emberek magukhoz vehették a húst. Ez a gyakorlat akkor alakult ki, amikor a húsvét évenkénti ünnep lett. Az ünnepkört közvetlenül a húsvét előtti „nagyhét” előzi meg, melyen a megváltás nagy eseményei -történtek. Ez a virágvasárnappal 'kezdődik, amit Jézus je- ruzsálemi bevonulására ünnepiünk. Ezen a héten van nagycsütörtök, az úrvacsora szereztetésének napja, nagypéntek Krisztus Ikeresztrefe- szítésének ünnepe, majd nagyszombat, amikor a Megváltó a sírban volt. és végül a hét első napja vasárnap, amikor feltámadt. A hívők az első Jkeresz- tyénség idején az „Úr napján”, vasárnap a feltámadás ünneplésére gyűltek össze eucharisztiára, hálaadásra. Ekkor Krisztus valóságos jelenlétét tapasztalták meg a kenyér és a bor színe alatt. Amikor találkoztak egymással így üdvözölték egymást: „Krisztus feltámadott!” Ez a keleti egyházban isokáig fennmaradó köszönési forma. 2. A HÜSVÉT SDEJE A húsvét — ellentétbein a karácsonnyal — úgynevezett „mozgó ünnep”. Időpontjának pontos rögzítését évszázados viták előzték meg. A keresztyénség kezdeti fázisában, a római birodalomban. a húsvét és a pogány misztérium egymás mellett élt történelmileg, de tartalmilag teljesen más volt. Kr. u. 66-ig a római birodalom toleráns volt minden vallással szemben. Első időkben a keresztyén gyülekezetek is egységesek voltak a íeltámadás megünneplésében. Iréneusz egyházatya a II. század végén is még ideális képet rajzol az egyetértésről, mely Róma és a keleti egyházak közt volt. A vita akkor kezdődött, amikor Kr. u. 160. körül Rámában és Alexandriában áttértek az új szokásra és a húsvétot Niszán hónap 14-e utáni vasárnapra tették, vagyis arra a vasárnapra, amely a tavaszi napéjegyenlőség utáni teliholdra következett. A kirobbant vita tovább gyűrűzött. Más teológiai kérdéseket is napvilágra hozott, sőt különböző egyházszakadásokhoz vezetett. Végül a húsvét megtartásának az idejét a keresz- tyénség kezdeti vitái után a 325-ben. összehívott niceai zsinat határozatával .tisztázták. E határozat értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtölte utáni vasárnap legyen a húsvét napja. Ha pedig a zsidók páska ünnepe e napra esnék, akkor a rákövetkező vasárnap legyen. Ezek alapján a húsvét mindig márc. 22. és ápr. 25-e közé esik. A húsvét megünneplése általánossá a VIII. század után vált. Magyarországon az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat, melyet Szent László királyunk hívott össze — rendelte el a feltámadás megünneplését. 3. HÚSVÉTI SZOKÁSOK A húsvéti ünnepkörhöz több ősi és újabbkori hagyó, mány és szimbólum kapcsolódik. Ilyen a passió, mely az egyes bibliai versek és részek felváltva történő olvasásával és éneklésével történik. A X. században drámai formában jelenik meg a templomi istentiszteleteken. A húsvét szimbóluma a húsvéti bárány. Krisztust jelképezi, aki Isten báránya néven is ismert a bibliában és ő az, aki elveszi a világ bűneit. Egyrészt áldozati bárány, akire jelképesen a főpap ráhelyezte a nép bűnét. Másrészt az Istep öldöklő angyalát „elkerülésre” figyelmeztető páskabárány. A húsvéti locsolkodás az az ország egész területén ismert és gyakorolt népi szokás. Eredete a keresztelésre utal, de a legenda a Krisztus feltámadását és üres sírját hirdető asszonyok elhallgattatásáról is szól. Azérit locsolták le őket, hogy ne hirdessék a feltámadást. Szeged vidékén, de >az ország más tájain is a legények a lányokat a kútnár vödör vízzel leöntötték. A locsolkodás más értelme arról beszél, hogy ez védelem a herva- dás és a halál ellen. Általánosan elterjedt gyakorlat az országban, a kölnivízzel, illetve parfümmel való meg- h intés. Nem általánosan, de mégis bizonyos vidékeken gyakorolt szokás a húsvéti korbácsolás. Főleg a Dunántúlon terjedt el. A lányokat a fiúk négyszögűre font korbáccsal enyhén megcsapkodták. A Felvidéken fordított módon gyakorolták. A lányok korbácsolták meg a fiúkat. Ennek a szokásnak a gyökere Krisztus nagypénteki megostoroztatására vezethető vissza. A húsvéti tojás, mint a locsolkodás jutalma szerepel az ünnep szokásai közt. Himes tojásnak nevezik. Régen az egyiptomiak, kínaiak és perzsák tojásajándékkal kedveskedtek egymásnak. Ezt a jelképet vette át a keresztyén tradíció, melyben Krisztus sírból való feltámadásának szimbólumát látja. Díszítése sokféle értékes motívumot hordoz, mely becses népművészeti értékeink közé emeli. 4. A 'HŰSVÉT ETIKAI ÜZENETE Századunk emberének — legyen az tudós vagy egyszerű — törekvése arra irányult, hogy mindent lealkudjon. a/mi az emberi észszel ellenkezik és természetfelettit feltételez. Még a vallást is racionálissá akarta tenni. Elfeledkezett a nagy apostol, Pál tanításáról: ha csak ebben az életben reménykedünk, minden ■embernél nyomorultabbak vagyunk. A keresztyénség természetfeletti taritalmáinak nagyszerű csúcsa a húsvéti csoda, Krisztus feltámadása, a húsvét ünnepe. Mindaz ami századunkban sivárrá lett és élettelenné vált, azután a megelevenítő feltámadás után kiált. Világunk, nemzetünk, egyéni életünk nagypénteki sírjának szájáról1 el kellene hen.geríteni a követ. Fel kellene támadni sokféle halálunkból. A tavasznak, az életnek illatát kellene árasztani a Kárpát-medencében. Úgy. ahogyan Ady Endre írta A szép húsvét c. versében: „Odúkat |és kriptákat pattant S bús árkokig leér a (szava: Ilyen a 'Húsvét (szent tavasza S ilyen marad.” Fel kell támadni abból az etikai halálból1, melybe társadalmunk került, s melyben évtizedekig benne éltünk. Nem tudtuk mit cselekedjünk. Amiti lehetett volna tenni, azt a lelkiismeret nem engedte véghezvinni, amit szívünk szerint tenni kellett volna, azt nem cse- lékedh ettük. Ez halálos tétlenségbe, vagy túlélés vegetációjába süllyesztette a lelkeket. Pillanatnyilag pedig ott tartunk, ahól a Péter apostolt hallgató jeruzsále- mi hívek Kr. u. 33-ban. Ezt kérdezték: „Mit cselekedjünk atyánkfiái, férfiak?” Pedig valójában mindenki cselekszik valamilyen életstílus szerint. A cselekvés átfogja egész életünket. Nem mindegy tehát mi az a mérték ami szerint döntünk. A mai helyzetet csak a békesség és jóakarat gyógyíthatja meg. A feltámadott Krisztus így köszönt rá húsvét hajnalán a tanítványokra: „békesség nektek”. Fel kell támadnunk a,nemzetietlenné vált gondolkodásunk halálos álmából, melyben elvesztettük identitásunkat. A nemzet lelke az öntudat elevenségével arányos. A magyarságot mindig a nemzeti öntudat meghalványulása .sodorta széthullásba. Ha nem is halott — de beteg nemzettudatunk. Két baja van, mint mindig. Egyrészt nem elég erős, másrészt hazug. Magyarságtudatunkat csak nevelés útján lehet visszaszerezni. Az oktatási rendszernek. -a művészetnek, a tudománynak fel kell vállalni ezt a szolgálatot. Nem kiszolgálóvá (t. i. az igények, helyesebben igénytelenségek kiszolgálóivá), hanem tudatformálóvá kellene válnia. Fel kell támadni anyanyelvűnk szépségének megcsúfolásából, melyet legtöbbször civódásra, hántásra és trágárságra használunk. Fel kell támadnunk az egyházellenesség szemléletéből. Kétségtelen, hogy századunkat a hitetlenség kísértette meg legjobban. A mai ú. n. modern életforma önmagában is hordozza ennek csíráját. Az egyház soha sem volt a modernség ellen, de a hitetlenség ellen igen. Ha mesterséges úton erősítik. nevelési célkitűzéssé teszik, adminisztrációs úton, propaganda által terjesztik a vallásellenes szemléletet — bizony nem marad hatástalan. Ezen a téren is szükség van a rüaveket és kriptákat pattantó áldott szép húsvét szent tavaszára. Fel kell támadni a családi élet számtalan mélységéből. Mint a társadalom legkisebb sejtjét, több oldalról veszély fenyegeti. Kikezdte a családot az abortusz. 1980—90 közt közel 5 milliót végeztek. Kikezdte a válás. Míg 1948-ban a válások száma H ezer volt. 1987-ben közel 30 ezer, s azóta többszöröse. Kikezdte a családot és állandóan támadja az alkoholizmus) Kikezdte a családi életeiket a vadházasságok elburjánzása, az ú. ,n. „baráttal” való együttélés. Mindennek a társadalmon túl -a legnagyobb vesztese: a gyermek. Van miből, v.an honnan feltámadni! Krisztus feltá- madáiSa nem részigazság, hanem hitigazság. Ne sajnáljuk erre ráépíteni életünket. Bárcsak minden családba é.s szívbe eljutna .költőnk által előbb említett húsvét „szent tavasza”. Ha ez így megvalósulna, szép ünnep lenne a Kárpát-medencében. Ágoston 'ilstván református lelkész Budapest (1SB) A szolgáltatások színvonala csak akkor emelkedhet, ha az egészségügyben is megkezdődik a privatizáció — állapították meg nemrégiben a szabaddemokraták által szervezett vitában a kormány, az egészségügyi rendszer és az ellenzék tagjai. Ezzel azonban jószerével vége is az egyetértésnek^ hiszen mindenki másképpen képzeli el a privatizálás menetét. A nézetek leginkább az állam privatizációs szerepével kapcsolatban térnek el egymástól. A népjóléti tárca helyettes államtitkára szerint a kormánynak kell vezényelnie a folyamatot. Ellentmond viszont Andréka Bertalannak a fővárosi önkormányzat szakembere. Szolnoki Andrea véleményének sarokpontja: az állam •ne vezényelje a privatizációt. A kormány és a parlament csak a szükséges jogszabályiak és törvények meg. hozatalában működjön közre. A privatizáció gyakorlati kivitelezését bízzák az ön- kormányzatokra. az ^egészségügyi dolgozókra és az érdekvédelmi szervezeteikre. A Magyar Orvosi Kamara szerint ma rendkívül zavaros az egészségügy helyzeté. A szervezet képviseletében Doktorics Béla kifejtette, a jelenlegi helyzeten csak a világos és korrekt alapokra szervezett biztosítási intézetek változtathatnak. Ezek segítségével ugyanis kidolgozható egy tételes 'költségvetés, így megállapítható. hogy melyik egészséeügvi szolgáltatás mennyibe kerül. A tisztázás csökkentheti a szolgáltatások indokolatlan igénybevételét, A szakértők szerint Nemrég olvashattuk ahírt, miszerint államigazgatás alá vonták az erdőgazdaságokat. Vonatkozik ez a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságra ás. Mit jelent ez a gazdaság működésében? Kérdeztük Varga Józsefet, az erdőgazdaság vezérigazgatóhelyettesét. Válaszából megtudtuk, hogy amíg eddig a gazdaság működését a vállalati tanács irányította, s így a gazdálkodási-jövedelmezőségi szempontok minden mást megelőztek, addig most a szakminisztérium látja el az irányítást. így az erdő több Budapest (ISB). A szövetkezetek átalakulásáról szóló törvény végrehajtásának félidejében gyorsjelentést készített a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek országos szövetsége. Sajtókonferenciájuk összegzése: a helyzet jó. a kilátások kedvezőek. Az eddig lezajlott rész- közgyűlések és küldöttgyűlések alapján elmondható, hogy ez a szövetkezeti típus jól idomul az új törvényi keretekhez, a tagság túlnyomó többsége képes az akarata érvényesítésére — összegezte az átalakulás eddigi tapasztalatait Szilvasán Pál, az hazánkban ma évente 160— 180 millió alkalommal találkoznak a betegek és az orvosok. s ennek egyharmada teljesen indokolatlan. Ha az árak a valós költségeket és értékeket tükrözik, már .mindenki érdekelt lesz a pazarlás megszüntetésében. A kamara szerint az átalakulásig és a tételes finanszírozás kidolgozásáig egy két-három éves átmeneti programmal kell megvédeni az összeomlástól az egészségügyet. Csermely Gyula leginkább az állami diszkriminációt ostorozta. A Vállalkozók Országos Szövetségének képviselője leszögezte: nem nyilvánosak azok az alkuk, amelyek révén egyesek magánvállalkozását támogatja a népjóléti tárca és a társadalombiztosítás. Másokkal ■szóba sem állnak. Versenysemlegességről és a - vállalkozások általános támogatásáról tehát szó sincs. Nem tudni például, mi számít hiánypótló szolgáltatásnak s ezért bizonytalan, hogy a társdalombiztosítás kivel köt, és kivel nem köt finanszírozási szerződést. Ma erő és ügyesség dolga az, hogy ki mekkora „halat” fog a zavarosban. Másképpen közeli® meg a problémát a Pénzügykutató Rt. igazgatója. Csillag István nem annyira a versenyfeltételek rögzítését sürgeti, inkább az állami szabályozás lebontását tartja fontosnak. A dereguláció el_ oldaná azokat a köteleket, amelyek ma gúzsba kötik az orvostársadalmat. Teret engedne a piacnak, s végre láthatóvá válna az egészség- ügyi rendszer belső finanszí. rozási rendszere is. A magyar egészségüggyel ugyanis célú hasznosítása valósul meg. A termelés mellett fokozott szerepet kap az erdő közjóléti, környezetvédelmi jelentősége, szélesebb körűvé válik az üdüléssel, kirándulással kapcsolatos feladata. Erősödik tehát az erdőnek közjóléti szerepe, mert nemcsak mint „üzem” kerül számításba. Ez új megközelítést ítész szükségessé és lehetővé a fakitermeléssel, -hasznosítással kapcsolatban is. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy az erdőgazdaság kijelölte azokat a területeket, amelyeket a törvényes áfészek országos érdekképviseleti szövetségének elnöke. A beszámoló szerint a tagság nem kívánja felváltani e szövetkezeti formát valamely gazdasági társaság formációjával. A tisztújítás és az alapszabályok szükségszerű átalakítása után következhet, az újabb, piacszerűbb 'tevékenységi formák kialakítása, például a nagykereskedelmi hálózatba történő bekapcsolódás. Szilvasán Pál fenyegető jelnek ítélte a fogyasztói kereslet csökkenését, aminek kedvezőtlen hatásait erősíti a zugkereskedelem térnyerése. E 'körben hangzott el, hogy az ország 280 áfésze nem az a baj. hogy nem képes magas színvonalú, hatékony szolgáltatásokat nyújtani. A gond az, hogy a rendszer fenntartása iszonyatosan sokba kerül, s erre nincs pénz. Hazánkban az európai átlagot messze felülhaladó kórházi ágy és orvos várja a betegeket, miközben a kerestet egyre inkább szűkülőben van. A privatizációnak teháit a kínálati szerkezet megváltozását kellene szolgálnia. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a ma meglévő alapvető szolgáltatásokat és a fekvőbetegellátást is magánkézbe adják. Nincs akadálya viszont annak, hogy a kórházi mosodákat, illemhelyeket, gyógyszertárakat „eladják”. A dereguláció legnagyobb előnye az lenne, hogy végre kiderülne, milyen szolgáltatásokat érdemes és milyeneket nem szabad privatizálni. A rendszer nagy problémáját ma az okozza, hogy a válságtünetek és az átalakítás szükségessége egyszerre jelennek meg az egészségügy világában — szögezte le Juhász Pál. A szabaddemokraták gazdasáe.szocioló- gusa szerint a kormány érthetően óvatos, hiszen nagyon könnyű elrontani a „rendszerváltást” e különleges piacon. Ugyanakkor nagyobb léptekkel is haladhatna az értéktisztázás területén. mert a kínálat által manipulált, kereslet hamar átszolgáltatásokat fejleszthet ki. S ettől kezdve már csak erő kérdése az, hogy egy szolgáltaivás bizonyítsa létjogosultságát, s milliókat vegyen ki az egészségügy zsebéből. Ráthy Sándor rendelkezések értelmében az önkormányzatok visszaigényelhetnek. Számos községnek volt ugyanis erdőbirtoka — amelyekre most igényt tartanak, illetve tarthatnák, a megfelelő aranykorona-értékben. Az előzetes felmérések szerint 23 ezer aranykorona-értékben, mintegy io ezer hektárnyi erdőséget jelöltek ki erre a célra, zömmel a put- noki és a telkibányai térségben. Már folyamatban van az. henyék jogszerűségének, minőségének vizsgálata, hogy a visszaadás a valóságnak megfelelően történjék. közül több, minit 40 veszteséggel zárta az elmúlt évet, néhányukra felszámolás is várhat. Az aggályos tényezők közé sorolható, hogy ezt a szövetkezeti szférát is elérte a tőkehiány, melyen leginkább a nélkülözhető ingatlanok áruba bocsátásával lehet enyhíteni. A közeljövő lépéseiről szólva mondotta el a szövetség elnöke, hogy párbeszédet kezdeményeztek az illetékes kormányhivatalokkal arról, miként kapcsolódhatnak be a magántulajdonosok közösségei, az áfészek a privatizációba, K. T. Az államigazgatás bevonult az erdőkbe Előtérben a közjóléti szerep Fogyasztási szövetkezetek Zugkereskedök is kalmárkodnak
