Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

1991. január 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 235 éves Ujhuta paplakot. Mivel a lakosság szláv nyelvet beszélt Ho- monnáról szlovák -nyelvű pa­pai hozatott és gondoskodott élelmezéséről is. Az Urada­lomtól bérbe vette a kocsmát és vele szemben a dombon megépítette a tekepályát. A huta körül kialakult a tele­pülés. Az 1790-es években 274 lakója volt, s az újmas- sai vasolvasztó után Ühuta volt a második legnagyobb gyártelepülés a környéken. Simonides János nemes ember volt, akinek szülei a nemesi címet 1652-ben III. Ferdinúndtól kapták. Pecsét­je szerint a címere a követ­kező: Két ágaskodó oroszlán tart egy üvegserleget fedő­vel. A serleg lelett korona és két oldalt névbetűje „S. J.” Simonides János látható. Felesége Sály Katalin szin­tén nemesi családból szár­mazik, amely nemességét I Lipóttól kapta. Kutatásaim igazolták azt a feltevést, hogy a Simonides házaspár Üjhután van elte­metve. Dr. Szita Lajos bükk- szentkereszti plébános úr se­gítségével a halotti nyilván­tartásban sikerült megtalál­ni a latin nyelven írt be­jegyzést, amely szerint 72 éves korában 1800. március 7-én, felesége 1800. novem­ber 30-án halt meg. Mind­ketten a templomkertben nyugszanak, mert abban az időben ez volt a temetkezési hely. A Koronauradalom meg­szüntetésével Üjhuta fejlő­dése felgyorsult. Az 1930-as évek titán gyógyhatású leve­gője miatt a Bükk üdülő- centruma lett. 600 m-es ma­gasságával a Bükkhegység legmagasabban fekvő telepü­lése. A község törzs létszáma 1430 fő körül ingadozik. A településnek 320 családi háza van. Lakói túlnyomórészt rk. vallásúak. Templomuk „Szentkereszt Felmagasztalá- sa" nevet viseli, mely 1940. ián. 16-tól a község névadó­ja lett. A község 50 éve vise­li új nevét „Bükkszentke- reszt. Ugyancsak 1940-től viseli Öhuta „Szent Lászlóra” keresztelt templomának neve után a Bükkszenitlászló ne­vet. Felismert gyógyhatású le­vegője miatt a háború után a község fejlődése felgyor­sult. Megépült a kiváló mi­nőségű karsztvíz vezetékes hálózata, megtörtént a köz­ség villamosítása, kiépület pormentes úthálózata, posta és távbeszélőüllomása, ven­déglátóegységei, üzlethálóza­ta és orvosi rendelője. Azaz minden, ami az idegenfor­galom szempontjából igen fontos. A település 29 utcá­jában 320 családi ház épült fel. Üdülőövezetében 402 ma­gántulajdonú üdülőház és 42 vállalati és intézményi üdü­lő szolgálja az idelátogatók kényelmét, gyógyulását. A szezonális időszakokban a pihenni vágyók száma a törzslakossággal együtt 4500 —5000 fő között változik. A község történelmi emlé­keit az 1989. július 1-én meg­nyílt múzeum őrzi. Balogh Sándor Ezekben a téli hónapokban sem kihalt a szomszédos Csehszlovákia világhírű turistapara­dicsoma, a Magas-Tátra. Síelni, szánkózni, kirándulni, egyszóval kikapcsolódni járnak ide a hazai és külföldi vendégek. A befagyott Csorba-tó, a zord háborította Lomnici-csúcs turisták ezreit vonzza. Eojtán László felvételei Mit akar a Históriás Barcikán? Múltdarabok, jövömorzsák A rossznyelvek szerint na­ponta tíz új újság gazdagít­ja a hazai nyilvánosság pa­lettáját és egyidejűleg há­rom szűnik meg egy hu­szonnégy óra alatt. Ez utób­bi talán kevésbé fenyegeti a közelmúltban született Barcikai Históriás című idő­szaki várostörténeti kiad­ványt, mert a szerkesztő Ta­kács István az olvasót kö­szöntő elsőoldalas cikkében azt írja, hogy legközelebb akkor kerül a lap az olvasó elé, ha egy új újságnyira elegendő írása rendelkezésé­re áll. Továbbá azt is ígéri, hogy a város életének hű krónikása kíván lenni, az események hátterét tárgyila­gosan, hitelesen mutatja be olvasóinak. Azt is közread­ja mindjárt az első szám­ban, hogy mit nem akar. Nem akarja kitalált történe­tekkel traktálni a harcikaia- kat, és azt sem, ha a közeli és távolabbi múlt fontos eseményei homályban ma­radnának a legilletékeseb­bek, a városlakók előtt. A múltat idéző mozaik Egressy Béni emlékezetének áldoz néhány sort, kiigazít­va egy eddig tévesen ismert dátumot. Ismerteti a lap a helyhatósági választások eredményeit. az alakuló ülésen megválasztott polgár- mester (Ludányi Attila) es a két alpolgármester (Gvenes Imre és Ivánfi Jenő) nevét is. Ez már a jelen, mint ahogy a Napjaink históriája címmel közreadott hírcsokor is: a szerző és a szerkesztő szándékai szerint a követ­kezőkben mind nagyobb te­ret kapnak majd a város jövőjével foglalkozó írások is. Addig is, amíg a távlato­kat taglaló írások napvilá­got látnak, „ ... elmondom hát mindenkinek ...” cím­mel terjedelmes cikkben ta­lálkozhat az olvasó az 1989 januárjában megtartott párt­végrehajtó bizottsági ülés hiteles történetével. — nagy j. — Téli séta a Magas-Tátrában Majdnem tökéletes forgatókönyv Az egyilkülk kezében duplacsövű puska ’ a másokéban pisztoly. Ezt a pénztár °ft álló asszony homlokának szegezte. !~~ Ide a pénzt! — mondta nyersen. — e azonnal, különben vérfürdő lesz! A pénztáros nyugodtan nézte az álarcost. 1 a)d tölteni kezdte a nejlonzacskóikat, ame- yelket az egyik rabló beadott. Mindent rakj bele. Azt i:s, ami a töb- szekrénytben van! — Röhögés hallatszott 'kötött, sapka alól, amelyen csak a szem- hagyták keskeny .nyílást. Ha valakinek eszébe jutna hőst ját- Zar>i, előbb nézze meg a puskámat! — oadta fenyegetően. » Az asszonyon kívül még hatan voltak a gémben és mind feltartották a kezüket, szakállas öregember szólt bátortalanul: Nem hoz szerencsét maguknak .. . Pofa be!- Álljatok le! Így nem megy. — Egy *yven év körüli .fanmeres. bőrzakós férfi olt közibe, aki nyakába akasztott láncon ■ dba a szemüvegét. t 7~. Több félelmét. A hangodnak a bá- iság és a kétségbeesés érzését kell ki'fe- n Zn’e — mondta a szakállas öregember- a. .• — Végtére is, két bandita dolgozik, ha bepörögnék, azonnal lőnek is. Az operatőrhöz fordult. Még egyszer vesszük. Amikor megcsinálták a jelenetet, a far- rest a barik igazgatója kereste. ^ Nos, Fleets úr, elégedett? Igen. Azt hiszem minden rendben van. Vesst ismételtünk, végtére is az idő pénz. .igaz, mister Sélby? Még ma befejez­őn ? mu-nlkát. És nagyon köszönöm, hogy iátr 6S .az alkalmazottak hajlandók voltak a zainl ,a krimiben. Külön .köszönöm, hogy l^^úkásosnál több készpénzt helyezett a S2erSzAba. Tudja, hogy van az, a tévénézők étik látni a pénzkötagéket. ‘Sazgaló megértőén bólintott. •feZl hogyan alakul tovább a sztori? — dezte a rendezőt. Je®ts belenézett a forgatókönyvbe. A két főszereplő a pénzeszacskóvál el- getrf'la a bankot, közben fegyverrel fenye- "az Zri0k' Ezt vesszük most. A sarkon áll Utol - ^ a meneküléshez. Egyébként ez az rnam0 ..igenét. — Az igazgatóra mosolygott, összeüt'ötte a tenyerét. ^ Csináljuk, fiúik! hisz Cli,ßf — suttogta az operatőr — azt ^ern, nem bírom tovább. úgJT He hülyéskedj. Látod, hogy minden ,'Aegy. ahogyan elképzeltem. Kérdezte deki' ’..h°gy kinek dolgozunk? Csak az ér- hatiik “két, hogy réWlámot csináljunk a t(xj naik- Mi most szépen kirámolunk, lá- a bankosak még segítenek is. r,f>gV ^'’dűent előkészítettem. — Fleets arca a — Mire az igazgató észreveszi lNl6rriu<köt, már rég a búvóhelyen leszűrik. _ naessze innen van egy lelök, rombáz­za'l. Alatta találtam egy bunkert, melynek a kijáratát régen befalazták. Csak egy ma­radt járható, azt viszont én álcáztam. — Meddig maradunk ott? — Gonddlom, egy hétig. Addigra alább­hagy a hajsza. — És ha kutyákat hoznak? — Arra is gondoltam. Az autóról kide­rül, hogy lopott, de különben is a nyomo­kat befújjuk spray-vel. Azt hiszik, hogy egy másik autóval menekülünk tovább. Hank, az operatőr bizonytalanul nézett Fleetsre. Ekkor odalépett a bankigazgató, Fleets tehát hangol váltott. — Az operatőr és én a másik kocsival követjük a jelenetei és menet közben is dolgozunk. Igazgató úr legyen szíves, áll­jon féli-e, hogy iőlyláthassuk a munkát. Lesz idő beszélgetésre, amikor visszahozzuk a pénzt, ákarom mondani a kelléket ... Figyelem! Kamera indul. Minden úgy ment, ahogyan Fleets ígér­te. A négy „filmes” észrevétlenül surrant a télékre és jutott be a bunkerba. Amint Fleets belülről elreteszelite az ajtót, örömé­ben felkiáltott: — Sikerült, fiúk! Négy nap és négy éjjel voltak már a föld alatt, amikor Hank résnyire nyitotta a csapóa'jtót, hogy friss levegőt szívjanak. Dörgő motorzúgást hallottak. A sötétséget járművek fényszórói pásztázták. Kiabálás, utasítások hangja hallatszott. Hank bezárta az ajtót és ismét csend lelt. — Ml van itt? — kérdezte rémülten. Fleets nem válaszolt. A felvonulást irányító mérnök egymás után adta az utasításokat a teherautó-sofő­röknek. Pontosan a bunker fölöt állt, bár erről fogalma sem volt. Igyekezett túlkiia- bálni a mötorzlajt. — Ide! — ordította és a lámpájával is intett. A sofőr odavezette nehéz járművét. — Itt rakd le a sínéket. Még az éjjel be­állítjuk őket, mert reggel ötkor jön az emeíődaru. Hat óra felé lettek készen a munkával. A sínék, melyen a hatalmas daru mozgott, pontosain a csaipóajtón feküditek. '— Meddig marad unit? — kérdezte a da- rulkezélő. ­— A következő két évben biztosan lesz munkád, ne izgulj — nevetett a mérnök. Amikor a bunker mélyén lévők megér­tették, hogy mi történik fölöttük, mindent elkövettek, hogy felhívják az építők figyel­mét magúikra. Amikor rádöbbenitek, hogy nincs menekvés. Hank agyát elöntötte a vér,-Fleöts torkának ugrott. — Legelőször te fialsz meg — üvöltötte. — Még most is hallom a rohadt hango­dat, hogy 'a beton egyetlen hangot sem en­ged át, s hogy nyugodtan vigadhatunk, sen­ki sem fogja megh'alil'arii! ... R. Bride település kiala- [ >'oaau, ®k elindítója a Ko­tai üveLhvolU Az óhu‘ 1 ^íae.i al a közeli qyers- ] Se miao Öhelvek kimerülő- < 'előheK,úiabb nyersanyag- >ette 'ek közelébe telepi- i ^áka'V756' ianuár 1-én r>ek ant l erenc hutásmester- öésben a öéi be. A szerző- ebilitj, 3 huta helyét úgy tarában ,-gy „Diós-Győr ^Pülé, eVo üveghuta." A a'akuit , .neve csak később 'Pegkiii;, !’ a két település «186t a °hböztetése végett az ta.n«k an,yahutát „Ö-Hul­”°jhután-,if» újabb hutát A dk nevezték el. ' Latjába«1' szerződés egyik bériö in,., skerepel, hogy a t ^boz ” a|.tozjk az uraság há- r 8eket ari^Séges karikaüve- í'ikéüvea 1,n,isztrálni" A ka- i .elt, miveiblaküveeet ielen- ( itassa] ,'dn- ab'aküveget is , ^hibbői a,I|tották elő. A Í a"itotta,r hengeres üveget í kivágva eltí.68 a hengert t hehgereitékmarvanyIaP°n ki- i Szjti-il f Chides3, Ferenc után Si­s' bérlőig ,“an9s leU a huta * ía hieesyun5''?’ vagyis a hu- 1 lenhm-,,. a,n.eseiK- A település t a* 0 „ adasa és fejlődése r rrihnkaa,.-eb?z fűződik. A yó hiesto0 Pótlására üvegl'ú- í k'a tern fket hozott Szlová- \ >r f',ueleirő1. de azt is ha­t kalehetn^erte’ hogy a mun- i v9n a , Se8 mellett szükség i fas»ra . kosság lelki gondo- f fására a tiatalßäg szóra- »' 1118-ban tS' költségén, ,1 rP'Ueieit -egy fakápolnát ,;>böi es h°zzá — szintén ~~ két szobából álló

Next

/
Oldalképek
Tartalom