Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-30 / 305. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12- 1990. december 30., vasárnap

így írtunk mi

A legkönnyebb mások hibáit észrevenni. Arra viszont már csak kevesek képesek, hogy saját szemükben is meglássák a szálkát vagy éppen a gerendát. Az meg egyenesen fehér hollónak számít, aki a maga gyengéin is tud nevetni.

Annyi mindent és mindenkit ostoroztunk ,az elmúlt esztendőben, s most mi állunk pellengérre. A következő mondatokat önmagunktól idézzük. Az Északiul agyarország 1990-ben megjelent számaiból válogattuk össze eredeti képzavarainkat.

„Pedig ide nem egy kis meghűléssel érkeznek a kis betegek.”

Pedig azt hinné az ember: 'kis beteg — kis meghűlés, nagy beteg — nagy nátha...

*

„Csomókba gyűrt ágyak a hálószobában.”

Itt jártaik a vasgyúrók.

*

„Essünk át az árnyékunkon, lépjünk tovább. Ha a régi kényszerzubbonyban le- veledzünk, akkor nem lesz semmiből semmi.”

Nagy igazság: régi kóny- szerzu'bbanylban a levél is nehezebben hajt!

*

„ . . . pályáját a népművelés (sicc!), tehát u közművelődés vizein evezné tovább és teljes mellszélességgel.”

Egy pálya úszik a közművelődés vizén .. . Ehhez képest a sicc és a teljes mell- szélesség már szóra sem érdemes.

*

„A helynek azonban kiszámított ' helye van.”

A helynek helye, a mondatnak értelme . . .

*

.......azt mondja, hogy saját generációja olyan, amely éppen a fentebb emlegetett szellemiségű neveltetése folytán igen nagy mértékben vetette el \a gyermekeit

."

Ó mondd, ki érti ezt?!

*

„Az idén űárman váltak vízibalesetek áldozataivá.”

A vízihulla nem lesz, hanem azzá válik.

*

„A tornácon a bejárattal szemben egy pár kifűzött,

szikkadt sárrögöktöl nehéz bakancs árválkodik.”

A páros magány ...

*

„Csodálkozni ezen, amikor szemünk láttára »szaporodik:« a szegénység, zsebünk láttára pedig együtt, egyszerre fogyatkozik, értéktelenedik mindannyiunk jövedelme.”

Az újságíró zsebe mindent lát.

*

„ ... hogyan lehet ez lehetséges 1990-ben?”

Az Észák-Magyarország- ban minden, még a lehet is lehetséges.

*

„ ... egy szusszanásnyira, egy cigarettaszünetre megállni, gémberedett kezeket kiengesztelni, hogy a »fic- kos« munka azután jobban menjen.”

H'oigy fiokós, az még érthető. De miiért kell ezt murtkánák nevezni... ?

Szerény könyvgyűjteményem egyik érdekessége az Országos Nagy Naptár, melyet Jókai Mór szerkesztett 1853-ban. az osztrák elnyomás harmadik évében és Eimich Gusztáv könyvnyomdájában látott napvilágot. A tetszetős kivitelű, gondosan készített könyv a naptári részen kívül gazdag szépirodaimat nyújt az olvasónak. Novellák, tárcák, elbeszélések olvashatók Lauika Gusztávtól, Bernáth Gáspártól, magától Jókai Mórtól. verséket közöl Tompa Mihálytól, Száz Károlyitól. Nem tudni ikit rejt a Ku- csuk álnév, vagy az ismeretlen Szöllösi Benő. A szépirodalmat követően

részletesen közli az ország közigazgatási felosztását, kerületeit, azon belül a vármegyék, járások, mezővárosok tisztviselőit, a megyei törvényszékek, járási bíróságok szervezetét, a nevezetes városok között megemlíti Gönc, Mád. Miskolc, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szántó. Szikszó, Tállya, Tárcái. Tokaj és Tolcsva mai megyebeli helyek tisztikarát beosztás és név szerint.

Megtudhatni a Naptárból a dunai, tiszai gőzhajók menetrendjét, az addig kiépült vasutak útvonalát, menetrendjét, csatlakozását a postakocsijárathoz, a postai díjakat valamint tájékoztatást nyújt az 1850 őszén használatba vett illetékbélyeg (stömpöl) lerovásának mértékéről, szóval

SZÉKELY DEZSŐ:

Aranyosi Avas alatt

Aranyosi Avas alatt hórom dermedt havas alak: három árva öreg barát kószálja be az éjszakát.

Kőkor hava zúdul rájuk.

Hol a házuk, a hazájuk?

Világ teremtése óta jár velük egy komor nóta, s édenkerti Éva-árnyak szemgödrükben éjszakáznak.

Hová mennek, merre? S honnan?

Kéklik a táj, telihold van, hamvas a hó, mint a jácint; csont karjával vén okác int a zázmarás árnyak után.

Hó-sivatag. Hó-koraván viszi utánuk a telet; málhájuk az emlékezet.

— Vándor, aki erre járnál, lépteidre jól vigyázzál: piramis-nagy havak alól Pali bácsi cimbalma szól s ahol szúr a jégcsap-tüske, felsír Kálmán hegedűje s gyászol ezer fecskefészek; hallani, hogy száll az élet - hallhatsz pogány lakodalmat s hol egy karácsonyi ablak angyal-váró szárnya nyílik: elláthatsz egy tömegsírig.

FUZES LÁSZLÓ:

Néma rajokban dideregnek a jégbe mártott csillagok, hópillangók közt száll a sóhaj, gondból szőtt ingünk ránk fagyott.

Hideg csizmában jár az este, az új év ajtónkon kopog, nem melengetnek halk meleggel az összefércelt köznapok.

Puha sálként nem óvja lelkünk a megbékélés melege - s várunk Messiást, eljövendöt: sugárzó nap lesz tenyere.

Jégvirágok nyílnak a holdon, Szent Dávid másnak hegedül. Kísértet jár oz éjszakában, de azért bizunk legbelül.

Oly kevés kell a boldogsághoz: meghitt ház, megszelt kenyér, örülni, hogy a tűz románca vágyaink vizén révbe ér.

Kihunyó decemberi fények talmi varázsa hamu már.

Hozzál mécsfényü reménységet ablakzörgetö január.

Országos Nagy Naptár 1854-ből

mindazt, ami az érdeklődő embernek, a család tagjainak tudnivaló volt. A Naptár az egyes hónapok eseményeit hangulatos grafikus (képekkel teszi szemléletessé, érdekessé. Az egyes névnapokat küllőn sorolja fel a katolikus, protestáns és görög vallási szokásoknak megfelelően. Jókai ezen kívül naponta felsorolja a nemzeti és históriai eseményeket, névnapokat. Az események és nevek megjelölésével szinte feleleveníti a magyar történelem neves eseményeit, alakjait, mintegy emlékezteti az olvasót nemzeti történelmünkre az elnyomás, az önkényuralom nehéz idejében. Ezekre a történelmi nevekre, eseményekre szándékozom emlékeztetni a tisztelt olvasót hónaponként.

Január 1. Albert király 1438. Habsburg Albert Z'sigmond magyar király veje volt. akit e kapcsolat révén választottak az or- szágnagyok 1437. decemberében Pozsonyban királlyá, uralkodott 1439-ig.

Január 2. Gyula I. István király anyai nagybátyja, az erdélyi tartomány ura. Miután Istvánhoz hűtlenné lett, a görögök felé orientálódott. 1003-ban István sereggel ment ellene, feleségével és két fiával ellenállás nélkül elfogta és családostul Magyarországra hozta. A gyula elnevezés az Árpád-korban hadvezéri méltóság név is volt.

Január 3. Aranka, január

4. Opor, ősi székely név, melyet a székely krónika Opour-ig vezet vissza, aki az ősi pogány vallás híve volt.

Január 5. Ildikó Attila hun király egyik neje.

Január 6-án 1607-ben hunyt el Kassán Bocskai István fejedelem. Politikai végrendeletében utódjának a

nemzeti fejedelemség fenntartását ajánlotta.

Január 7. Aba (Sámuel) I. István nővérénék a fia (1041—1044).

Január 8. Emeza, vagy Emese, a magyar ősmonda szerint Álmos vezér anyja. Január 9. Kund, a hót honfoglaló vezér egyike. Egyes források szerint Kündünek is hívták.

Január 10 Levente, Árpád fejedelem legidősebb fia, ák-i 894-ben a Ikazár- lkabar törzs seregének vezetőjeként Bulgária ellen harcolt.

Január 11. Szent Imre herceg. Szent István fiának a napja 1007—1031-ig élt, egy vadászaton vadkan áldozata lett.

Január 12. Ernő, január 13. Vidor.

Január 14. III. Endre, az utolsó Árpád-házi király 1301-ben e napon halt meg a budai várban, a minoriták kolostorában temették el. Vele kihalt az Árpád-ház.

Január 15. Mór, január 16. Barangó, régi elhagyott név.

Január 17. Álmos a magyarok fővezére, a honfoglaló Árpád apja. A monda szerint Ögyek, vagy Ugek és Emese fia, 819 körül született. A hét törzsre oszló magyarság vérszerződésben szabta meg a fejedelem és a nemzet közti viszonyt, 895-ben halt meg.

Január 18. Szent Margit

IV. Béla király leánya halálának a napja. A -domonkos rendi apácák ínyulak szigeti kolostorában temették el 1271-ben. Szentté avatása 1943-ban történt.

Január 19. Bánk. Árpádkor! személynév a Benedek név délszlávos kicsinyítéséből. Bánk bán tragédiáját Katona József dolgozta fel remekművű drámájában.

Január 20. Enikő. Január 21. I. (Nagy) Lajos nápolyi hadjárata (1348) során Aversaban kivégezteti Károly durazzói herceget azon

a helyen, ahol testvérét, Endre herceget orvul meggyilkolták.

Január 22. Lehel, a kalandozó magyarok egyik vezére 955. augusztus 10-én két vezértársával az augs- burgi csatában súlyos vereséget szenvedett, I. Ottó német császár mindhármukat karóba húzatta.

Január 24, 1458-ban e napon kiáltották ki Hunyadi Mátyást a köznemesek a Duna jegén magyar ikirály- lyá. Február 14-én a budai Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban ültették trónra, koronázására a Szent Korona visszaszerzése után 1464-ben került sor. Uralkodott 1490. április 6-ig.

Január 25. Elemér, január 26. Csaba. Attila fia, a hun mondáikor szerint a székelyek ősi vezére, aki ha népét veszély fenyegeti a Hadak útján visszatér seregével.

Január 27. Maróth, régi családnév, -morvák -magyaros neve.

Január 28 Tünde, január 29. Oldamur kun lázadó vezér, akit IV. (Kun) László a hód-tavi csatában 1282- ben legyőzött.

Január 30. Bélus. II. Géza uralkodása alatt 1146— 1157 között nádor és hor- vát-dalmát bán volt, aki a király oldalán legyőzi a Lajta és a Fischa folyók közt II. Henrik által vezetett -német sereget.

Január 31. Huba a honfoglaló magyarok egyik vezére, a Rába vidékének törzsfője, nyári szállása a Marcal forrásvidéke és a Répce mellett, téli szálláshelye Komáromtól északkeletre, a Zsitva mentén volt a vármegyék megalakulásáig.

Január hónap napjairól ennyit mesél Jókai, a nagy mesemondó. De nem mese ez..., hanem' múltunkra való emlékezés

Kamody Miklós

Körkérdés a kisemberhez

Ki kevesebb,, ki több -szilvesztert élt már meg. A.riporter egyszerű kérdése a hétköznapok különböző helyszínein azonosan hangzottéi. A vála-szok, hogy -ki hogyam néz 1991, >az új esztendő, közös sorsunk elé, olykor csak hangulati pi-Uana-tfel-vétéle k, néha viszont miniatűr életraj ználk is bei Illenék.

— Kerék egy 90 perces TDK-<kazettát. A rúzs menynyi?

— -Kilencven forint — válaszol, majd kiszolgál Miskolc főutcájának egyik árusa. Kérdésemre — több vevő híján — ráérősen, de tömören válaszol.

— Jobbat, mint az idei volt. Eddig csák ígértek mindenfélét. Iigaz, most már -nem is ígérnék. Ki tudja, mely ik a jdbb?

I-dős házaspár jön karonfogva. Óvatosa a egymást támogatva lépkednek a csúszós járdáin. A bácsíi csák mosolyog rám, de nem válaszol. A néni közlékenyebb.

— Egészséget, aranyos, az kéne jövőre. Nekünk abból sincs sok. A papa 83 éves lesz, én betöltöttem a 71 -et. Néki a vérnyomása nagyon magas, nekem a csípőmnél van protézis. Ne öregedjen meg, kedves — teszi hozzá, és tovább ballagnák.

— ön szerencsés ember — fordulok egy vékonylkabátos, idősebb úrhoz, aki-nék szemem láttára fizetett az új sorsjegy. Két szelvényen is

összejött a három azonos szám. Az egyikért 500 Ft- ot -kapoitt, a másikért a-százast nem kérte, helyette újabb öt szelvényt zsebre tett, nem dörzsöli le az utcán.

— Szerencsés? Én ,1957-fől az elsőik között lettem rma- gánlkeresikedő. A divatáru- üzlet rosszul ment, ezért májustól használt ruhával kareSkedek. A bevételünk így is Siralmas. Az embereknek nincs pénzük. Olyan kevés volt a forgalmunk, hogy még jövedelemadót sem kell fizetnünk az idei év után. Szomorú ez. Félünk a jövő évtől, megmondom őszintén.

A villamoson egy fiatal- asszony nagyon bizákodó. Okos szemekkel, mosolyogva mondja: tudja, talán mi voltunk az utolsók, akik úgy kezdtük el az építkezést, hogy még be is tudjuk fejezni. Jövőre már csak vakolni kell a vidéki családi házat, s kölltözlh-etünk. Ahhoz közel egy f-aigylizó üzemeltetésébe is belevágunk, mert valahogy el k-eill mozdulni a holtpontról. Tele vagyunk reménnyel, bár a jókedvünknek mindig vége, ahányszor a kisfiáim kinő egy-egy cipőt. 1200 és 2400 forint között lehet választani, és ezek egyelőre -az idei arák, i-gaz? Kérdő a tekintete, de mit mondhatnék? Igaz.

A férfifod-rászajfban csattog az Olló, begyakorlott

mozdüIatPklka-1 formálja a h-aja-t .a mester.

— Miit várok? Hát mit várhatok? Az előrejelzések -nem sóik jóval kecsegtetnek. Szövetkezetben dolgozunk, nem tudj-uk, mi lesz velünk jövőre.

— És ön? — -kérdezem a - pácienst.

— Nézze! Én meg taxis v-agydk. U-gye, nem is kel-1 többet mondanom. Sökan azok közül is nélkülözni fognák, ákik ed-dig elvergődtek valáh-ogy.

Elegáns hölgy jön felém.

A kinákatdkat szemléli, ám egyti'k üzletbe sem tér be.

— Én válaim-i jót váróik, mert szerintem olyan rossz nem lesz ’91, mint ahogy lefestették. Tálán a f-iata- lökniák lesz rosszabb, ákik nem éltek át hasonlót, ákik eddig csák a jóhoz szokták. Az én korosztályom viszonyíthat -a háború utáni évekhez is, aminél biztosan jobbat hoz az új év. Az ország mostani helyzetében ez sem kevés.

Ezután a kérdés két középiskoláshoz szól, kabátjukon az utolsó év-esök .szalagja. Kedvesen nevetnék, mint a 18 év-esék, de érett felnőttként válaszolnak.

— Először is tisztább környezetet várunk, mert nagyon zavar bennünket, hogy ilyen szemetes ez a város.

(Folytatás a 13. oldalon)