Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-29 / 100. szám
ESZA £7 D n XLVI. évfolyam, 100. szám fi] 1990. április 29. Vasárnap íAj iL u Ara: 5,30 Fi POLITIKAI NAPILAP „Az örök Isten beszél — magyarul” Négyszáz éves a Vizsolyi Biblia „Nincs még olyan könyv, mely a magyar életre olyan hatást gyakorolt volna, mint a Biblia. A szenvedőnek vigasztalást, betegnek reménységet, a kételkedőnek bizonyosságot nyújt. A hivalko- dót alázatosságra, a restet munkálkodásra, a bűnöst bűnbánatra és megtérésre, a fukart áldozathozatalra, az önzőt közösségi életre, a gyűlölködőt szeretetre tanítja” — írja Ágoston István, Károlyi Gáspár és a Vizso- lyi Biblia című, most megjelent könyvében. Az Űj Kilátó Irodalompártoló Egyesület kiadásában napvilágot látott könyv megjelenési ideje nem véletlen. Az idén ünnepeljük a Vizsolyi Biblia 400. születésnapját. Az eltelt évszázadok alatt ez a „könyv” mit sem veszített fényéből. Az újabb és újabb fordítások ellenére állja az idők viharát. S amikor a Biblia megjelenését ünnepeljük, szólnunk kell az emberről is, akinek mindezt köszönhetjük. Károlyi Gáspár 1530 körül született Nagykárolyban. Családi neve Radics, de a kor szokásának megfelelően ő is szülővárosának nevét viseli. Gyermekkoráról, ifjúságáról keveset tudunk. Csak feltételezik, hogy Nagykároly után Erdődön tanult, majd a brassói protestáns iskola diákja lett. A wittenbergi egyetemre 1556. március 11-én iratkozott be. Németországon kívül Helvéciában és Strassburgban is megfordult. A héber, görög és latin nyelven kívül ismerte a németet is. Bőd Péter szavaival: „szép hírű, tudós emberré” lett. Életének későbbi szakaszáról keveset tudunk. Az bizonyos, hogy Szatmár várában találkozott az egri hős öccsével, Ruszkai Dobó Domonkossal, s az ő pártfogása által 1562-ben Gönc lelki- pásztora lett, majd 1564— 65-ben esperessé választották. Itt találkozott Mantsko- vit Bálint nyomdásszal, aki semptei, majd detrekői állomásai után Göncön telepedett le. A műhelye azonban Vizsolyban volt. Rákóczi Zsigmond egyik házába kerültek a gépek. Ebben a nyomdában jelent meg négyszáz évvel ezelőtt az első teljes magyar nyelvű biblia- fordítás. 2412 oldalon, 800 példányban. A körülbelül 6 kilogramm súlyú Bibliából mára 52 példány maradt fenn, melyből körülbelül 24 darab található országhatárainkon belül. Tegnap délelőtt a vizsolyi művelődési házban tudományos üléssel kezdődött a Biblia megjelenésének tiszteletére rendezett jubileumi ünnepségsorozat. A meghívottak, irodalomtörténészek, kutatók, lelkészek először Csorba Csaba előadását hallgatták meg Abaúj vármegye 1545 és 1600 közötti történeA Vizsolyi Bibliáról rendezett szimpozion megnyitóján Kürti László, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke köszöntötte a résztvevőket A műemlék templom téről, majd a község szülötte, Mádai Gyula Vizsoly község története a Biblia nyomtatásának időszakában címmel tartott előadást. Öt Szathmári István követte, aki a Biblia nyelvéről beszélt. Előadása után újra fellángolt a vita, hogy Károli vagy Károlyi Gáspár volt-e a fordító. Az előadó szerint a Károli névalak a helyes, ám a Nagykárolyból érkezett vendégek is a másik változat mellé álltak. De Űj- hely példája — a bodrogközi ember Üjhelbe megy — a Károli névalak használatát erősíti. Döntés, mint várható volt, nem született. De talán fontosabb is a Biblia exegetikai értékelése és a fordítási elvek számbavétele. Erről tartott előadást Tóth Kálmán. Délután Szilágyi Ferenc a Vizsolyi Biblia irodalomra; tett hatásáról beszélt. Végül Balázs László a bibliakutatás újabb eredményeiről számolt be. Az ünnepség ma is folytatódik, délelőtt '10 órakor hálaadó intentiszteletet tart Kürti László, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. A gyülekezet énekét a debreceni Református Kollégium Kántusa (Folytatás a 2. oldalon) TAVASZ : ■ 1V T - ;; Az Országgyűlés alakuló ülése Megszületett a megállapodás Csaknem háromhetes egyeztető munka után, szombaton megszületett a megállapodás a parlamenti pártok képviselői és a független képviselőik megbízottja •között az Országgyűlés alakuló üléséről. A dokumentumban a legapróbb részleteikig rögzítették a május 2-án kezdődő ülés kereteit: az országgyűlési tisztségviselőik megválasztásának módját, a parlamenti állandó és különbizottságok számát és összetételét. A megállapodást a Magyar Demokrata Fórum részéről Antall József, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről Töl- gyessy Péter, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt részéről Tor- gyán József, a Magyar Szocialista Párt nevében — Pozsgay Imre távollétében — Gál Zoltán, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről Orbán Viktor, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Füzessy Tibor, és a független képviselők megbízottja, Fodor István írta alá. A végső formába öntött dokumentum lényegében szentesítette a szakértői tárgyalásokon, illetve a frakcióvezetőik megbeszélésén született megállapodásokat. Eszerint az Országgyűlés elnökének személyére — aki ideiglenesen ellátja a köz- társasági elnöki feladatokat — a legtöbb 'mandátumot kapott parlamenti párt, a Magyar Demokrata Fórum tesz javaslatot. Az aláíró felek javasolják, hogy az Országgyűlés három alelnököt válasszon. Személyükre — a pártok parlamenti súlyának megfelelően — az SZDSZ, az FKgP és a Magyar Szocialista Párt tesz javaslatot, Az Országgyűlés elnökének feladatait — amíg e megválasztott elnök a köz- társasági elnök jogkört gyakorolja — az Országgyűlés által kijelölt alelnök megbízott házelnökként látja el. Személyére az SZDSZ tesz javaslatot. Pártközi megállapodás alapján két. párt egymás javára javaslattételi jogáról lemondhat, ez azonban más párt javaslattételi lehetőségét nem sértheti. Az aláírók (Folytatás a 2. oldalon) Május elseje - századszor A szakszervezetek megyei szakmai szövetségei a munkavállalók nemzetközi összefogásának, a munkának, a munkásszolidaritásnak a 100. május elsejei megünneplésére hívják, várják a miskolci és a Miskolc környéki dolgozókat, családokat a csanyiki Majális-parkba, ahol hagyományos majális megrendezésére kerül sor. Kulturális műsorokkal, sportprogramokkal, kereskedelmi ellátással kívánják a szakszervezetek megyei szakmai szövetségei és a miskolci üzemek, intézmények szakszervezeti bizottságai biztosítani a családok szórakozási lehetőségét. Egyben kezdeményezik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden városában, településén, munkahelyén méltóképpen emlékeznek meg a dolgozók tavaszi ünnepéről, május 1-jéről. A szakszervezetek megyei szakmai szövetségei masmm iíiw marnom Az ünnepelt
