Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-15 / 64. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. március 15., csütörtök Országgyűlési határozatok Eszak-Magyarország-dijjal Az Országgyűlés márciusi ülésszakán elfogadta: — a Szovjetunióba jóvátétel! munkára elhurcolt, valamint a Szovjetunió bíróságai által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról; — az 1945—1963 között személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek kárpótlásáról; — az 1938—1945 közötti időszakban a faji, vagy nemzetiségi hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról; valamint — a magyarországi német kisebbség kollektív -sérelmeinek orvoslásáról szóló határozatokat. Az első határozat szerint az Országgyűlés a jogállamiság eszméjétől vezérelve, a nemzeti megbékélés előmozdítása érdekében szükségesnek látja, hogy elégtételt szolgáltasson a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamiint a -szovjet bíróságok áltál elítélt, és bűncselekmény hiányában felmentett magyar állampolgároknak. Kinyilvánítja, hogy ezek az események a sztálini politika, valamint a „bűnös nemzet” koncepciója alapján született gyakorlat és elmélet következményei voltak. Ezék az intézkedések ártatlan emberek tízezreit fosztották meg szabadságuktól, és tartották fogva hazájuktól távól. olyan körülmények között, hogy jelentős részük elpusztult. Az Országgyűlés elhatárolja magát a jogtiprás ilyen -módszereitől, és -a magyar társadalom nevében az áldozatokat megköveti. Elkötelezi magát olyan garanciák megteremtésére, amelyek -megakadályozzák, hogy a jövőben bármikor magyar Philips telefonkészülék és alközpont Philips szövegszerkesztő Philips vezeték nélküli telefon Philips személyi számítógép állampolgárokat külföldi állam hasonló módon elítélhessen és elhurcolhasson. A jóvátételi munkára történt elhurcolás, és az ártatlanul elszenvedett ítéletek miatt az alkotmányban, a hatályos törvényekben, és más jogszabályokban' biztosított jogok gyakorlásában senkit sem érhet hátrány. A kormány tegye meg a szükséges lépéséket az érintett személyek kártalanítására. Az 1945—1963 között személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek kárpótlásáról szóló ország- gyűlési határozat kimondja: az Országgyűlés az alkotmány 55. paragrafusában foglaltak alapján — amely szeriint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra; illetőleg az, aki törvénytelen letartóztatás, vagy fogva tartás áldozata volt, kártérítésre -jogosult — kinyilvánítja azt a szándékát, hogy mindazok, .akik a második világháborúval összefüggésben, vagy azt követően a sztálinista diktatórikus hatalomban üldözést szenvedtek, kárpótlásban ré7 szesülljenefc. A kárpótlásnak az a célja, hogy az ember élete, személyes szabadsága ellen irányuló jogtalanságok mi-att keletkezett sérelmeket a lehetőség szerint — a társadalom igazságérzetének megfelelően — orvosolja. Az Országgyűlés sajnálatát fejezi ki, hogy megbízatásának lejárta miatt már nem. tudja" a kárpótlásra irányuló munkát befejezni, ajánlja azonban ia megválasztandó új Országgyűlésnek, hogy a jogállamiság eszméjétől vezérelve, szolgáltasson elégtételt a törvény-sértőén elítélteknek, a volt internáltaknak — ide értve a recski kényszermunka-táborban fogva tartottaHolland Rt., Miskolc, Fábián út 1. kát is —, a kitelepítettek- nek, a hadifoglyoknak, és azoknak a főleg német anyanyelvű, vagy családi nevű polgári személyeiknek, akiket munkavégzés céljából a Szovjetunióba elhurcoltak, vagy akiket szovjet bíróság elítélt. Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a Minisztertanács a kárpótlásra vonatkozó törvényelőkészítő munka folytatására és irányítására kormánybiztost, illetve miniszteri biztost nevez ki, aki ebbe bevonja a személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek érdek- védelmét ellátó szervezetek (Történelmi Igazságtétel Bizottsága, Recski Szövetség, Politikai Foglyok Országos Szövetsége sfcb.) képviselőit. Az 1938—1945 közötti időszakban a faji, vagy nemzetiségi hovatartozás, vagy a nácizmus elleni -magatartásuk miatt deportált, vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek- sérelmeinek orvoslásáról szó-ló országgyűlési határozat leszögezi: az Országgyűlés elhatározott szándéka a jogállamiság megteremtése, a nemzeti megbékélés előmozdítása. E célok elérése egy olya-n folyamat része, melyben történelmi múltunk valamennyi élemével szembe kell nézni. Így nem kerülhetők meg azok -az események, amelyek a második világháború alatt, illetve azt megelőzően, honfitársaink közül számos áldozatot követeltek, vagy őket súlyos szenvedéseknek vetették alá. Ennék tudatában az Országgyűlés szükségesnék látja, hogy kártalanítást biztosítson az 1938—1945 közötti időszakban a faji, vagy nemzetiségi hovatartozásuk, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített, vagy egyéb hátrányt szenvedett személyeknek. A megyei listán sorrendben az MDF a nyolcadik 004 Miskolc dr. Kiss György 001 Miskolc Balázsi Tibor 002 Miskolc dr. Balás István 003 Miskolc Mile Lajos 005 Ózd Kiss Sunyi István 006 Sajószentpéter Miklós Árpád 007 Kazincbarcika Tóth István 008 Edelény dr. Domonkos József 009 Encs . dr. Maczó Ágnes 010 Sátoraljaújhely dr. Nagy Bozsóky József . 011 Szerencs dr. Tóth Albert 012 Leninváros Tóth Imre László MIKROBIK, Miskolc, Széchenyi út 49. BORSOD ABAU J ZEMPLÉN MEGYE n »I ► KEPVISELDJELOLTJBNEK MUNKÁJÁT A HOfeLNDf információs és számítástechnikai eszközei segítik ! Kérjük Ön is segítse SZAVAZATÁVAL! Philips von Holland Kt. 013 Mezőkövesd audio-, videokazetták az európai kapcsolat Pesti Ferenc Sajtónap, először március 15-én A hazánkban végbement radikális változások egyik jelképe, hogy először az idén, március 15-én ünnepeljük a Magyar Sajtó Napját. Szerkesztőségünk és a Lapkiadó Vállalat dolgozói tegnap délután, bensőséges keretek között ünnepelték a sajtónapot. A jeles nap tiszteletére a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat és az Észak-Magyarország Szerkesztősége szakmai díjat alapított Észak-Magyarország-díj elnevezéssel, amelyet munkatársaink szavazatai alapján első alkalommal Hajdú Imre főszerkesztő-helyettes és Lévay Györgyi főmunkatárs kapott meg. Döntött Sátoraljaújhely tanácsa: Megszűnik a füzérradványi szanatórium Sátoraljaújhely Város Tanácsa tegnap véglegesen döntött a városi kórházhoz tartozó füzérradványi szanatórium sorsáról, amely már február -közepe óta nem fogad betegeket, ám hivatalosan csak — a tanács mostani döntése nyomán — 1990. április 1-től szűnik meg. Szabó György, a Bor-sod- Aba-új-Zemplén Megyei Tanács elnöke egy órán át indokolta, miért javasolja ő m'a-ga is a szanatórium felszámolását, s újabb egy órán át állta -a tanácstagok és nemítanácstagok kérdéseinek, vitaérveinek rohamát. Helyszűke miatt csak igen röviden vázolhatjuk a helyzetet. M-ind az 1990. január 30-i ülésen életre hívott újhelyi ad hoc bizottság, mind a szakmaim isztériuim v izsgála ta azt állapította meg, hogy a volt Károlyi-lkiastélyt egészségügyi intézményiként , tovább nem lehet működtetni. A szerencse, vagy a véletlen folytán adódott a Bern is z jóvoltából a lehetőség, hogy a szanatóriumot áttelepíthetik a csainyliki KISZ- iskola helyére. Megint csak a szerencse, vagy a sors hozta úgy, hogy a kastély felújítását és idegenforgalmi célú hasznosítását egy osztrák multinacionális cég magára vállalja. A szükséges több százmillió forintot ugyanis sem Sátoraljaújhely, sem a -megye, de az ország sem tudta volna előteremteni erre a célra. A tanács hosszas vita után, Szabó György megyei elnök három alternatív javaslata közül az utolsót fogadta el. Ennék lényege az, hogy a B.-A.-Z. Megyei Település- szövetség égisze alatt, a Zemplén Szövetség és Sátoraljaújhely város bevonásával a térségiben érdekelt községek egyezséget kötnek szövetség formájában a -kastély hasznosítására, bérbe adás formájában. így az értékes műemlék épület, -s a parik a nemzeti vagyon része marad, el nem adható, a kezelési jog a szövetségé lesz. Amíg az ingatlannak nem lesz hozama, az előkészítési munkákat, a szervezést, a fenntartást -a megyei tanács finanszírozza, s a pénzt majd alkkor kapja vissza, -ha az osztrák -cégnek bérbe adott, általa felújított idegenforgalmi létesítmény már hasznot termel az egyezséget kötött, s a szövetségben részt vevő kezelők számára i-s. Tizenegy fő ikivé- telével megoldódott a volt szanatórium dolgozóinak munkavállalási és 'lakásgondja, valamint a létesítmény őrzése, fenntartása is. E-gyelőre ennyit dióhéjban. A tanácsülés -a továbbiakban az idei városi költség- vetésről, majd egyéb napirendi pontokról tárgyalt. —ny—s— r Nyolcadszor rendezi-k -meg Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen a tavaszi ásványfesztivált március 17-én és 18-án. -A -kétnapos programban szakmai előadás, nyilvános ásvány- " börze, árványgyűjtőlk estje, gyűjteménykezelők, muzeológusók, gyűjtők, ásványba- rátók nemzetközi találkozója szerepel. A fesztivál nemzetközi jellegét bizonyítja, hogy mindkét napon -az NME főépületének új aulájában kiállítást -rendeznek a történelmi Erdély ásványaiból, a szatmári és a bánsági hegyvidék ásványaiból. Érdekesnek -ígérkezik az a könyvki- állítás, amely az erdélyi bányászatot és -ásványtant mutatja be. Ünnepi megemlékezés Harcikén Március 15-e'méltó megünneplésére hívja Kazincbarcika polgárait a Fidesz, Független Szociáldemokrata Párt, Kereszténydemokrata Párt, M-DF,' Magyar Szociáldemokrata Párt, Magyar Cserkészszövetség és az SZDSZ kazincbarcikai csoportja. Március 15-én 10 órakor a Jókai téren, Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődik az ünnepség, s az Egres- sy Béni tér, valamint a Kopjafa után a II. világháborús emlékműnél ér véget. A megemlékezéseket tartják: Fidesz, Cserkészszövetség, Kitzinger Ferenc (FSZDP), Tóth István (MDF), Gaskö István (MSZDP), Ivánfjy Jenő (KDP), Csorba Piroska (SZDSZ). Minden érdeklődőt szeretettel vár a Rendezőség. MISKOLCI • VASUDVAR »KFT. 16. sz. üzletében Miskolc, Zsolcai kapu 12. március 19-től 23-ig minden termékünket 15 százalékos árengedménnyel adunk SZERETETTEL VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT
