Észak-Magyarország, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-30 / 308. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

1989. december 30., szombat

December 21-én még tiltakozott a romániai terror miatt, 25-én már örömmel üdvözölte a forradalmat a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége, 29-én, pénteken pedig a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának Bukarestbe küldött táviratában köszöntötte nagy örömmel a román demokrácia győzelmét Gyuláról az elnökség. A géptávírón Bukarestbe eljuttatott üzenetben a mintegy húszezres magyarországi románság nevében az elnökség kifejezi örömét, hogy büszke lehet nemzete hőstetteire. A magyarországi románok tisztelettel, csodálattal, s ugyanakkor őszinte részvéttel gondolnak a forradalom hőseire, románokra, magyarokra, németekre és más nemzetiségűekre, akik életüket áldozva adtak történelmi jelentőségű példát a testvériségre; azokra, akik megmutatták a szomszédos népeknek azt az utat, amelyet követnünk kell az újtípusú, kölcsönös és testvéri megbecsülésen alapuló kapcsolatokban.

Az üzenetben a hazai románság vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a romániai forradalom a szellemi élet fejlődését és a világ minden országában élő románok egységét is szolgálni fogja. Mint az üzenet megfogalmazza: a magyarországi románság képviselői különösen örülnek annak, hogy Románia új kormánya törekszik az igazi testvéri kapcsolatok kialakítására a szomszédos országokkal, amire a határon kívül élő románságnak nagy szüksége van nyelve és ősi hagyományai megőrzéséhez. Az üzenét Románia minden állampolgárának jólétet és teljes szabadságot, kölcsönös megbecsülésen és megértésen alapuló egységet kíván. Végezetül ez áll az elnökség üzenetében: „Biztosítjuk a forradalom vezetőit arról, hogy a magyarországi románok mindent megtesznek a két nép közötti barátság és együttműködés megerősítéséért.” (MTI)

Ravel az elnök Csehszlovákiában

Az 1936-ban született Vaclav Havel cseh drámaíró fő témája: „A mai kispolgári gondolkodásmód pellengérre állítása, amit az abszurd színház eszközeivel ér el” — olvasható az 1976-ban Budapesten kiadott Világirodalmi Kisenciklopédiában. Az abszurd bírósági komédiák eszT közeit előszeretettel alkalmazó nagyhatalmú kispolgárok nem viselték el a kipetl- lengérezést: Havelt, a Charta ’77. polgárjogi mozgalom megalapításában való részvétel miatt három évi szabadságvesztésre ítélték — igaz, akkor még felfüggesztve.

De később bőven kijutott neki a házi őrizetből és a börtönből is. Mint később mesélte, az egymást követő raboskodások alatt egyre udvariasabban bántak vele a fegyőrök. Legutóbb idén ja. nuárban, az akkori prágai tömegmegmozdulások nyomán ítélték el nyolc hónapEgy volt politikai fogoly vallomása

A 26 éves Bikfalvi Károlyt Brassóban, az 1987-es tüntetések után tartóztatták le. 25 évre ítélték. Szabadult 1989. december 27-én, Nagyenyeden. Különös ismer te tő jele: vészesen sovány, bal karját és lábát megégették, egyik mutatóujját majdnem levágták és durván visszavarriák. Vagyona ötven lei. A rajta levő ruha nem az övé. Lakhelye nincs, munkahelye nincs, a személyi igazolványában a politikai elítélteket örökre megbélyegző „BK” jelzés. Nagyon fél.

Bikfalvi Károly a nagyszebeni főutcán állított meg csütörtökön, a magyar autórendszám láttán, s elsírta magát, hogy Magyarországról érkezettekkel beszélhet magyarul.

Mikor lassan megnyugodott, elmondta, hogy Brassóban 1987-ben vagy 3000 diák és munkás ment az utcára. Előzőleg megállapodtak Jasi, Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely és Brassó diákjaival és munkásaival, de a többi Városokban a Securitate nagyon gyorsan elfojtotta a lázadást. A brassóiakat először a rendőrök vették körül, aztán, mikor nem álltak meg, jött a Securitate, s belelőtt a tömegbe. Egy magyar diákot, a 26 éves kolozsvári Tolnai Ferencet találat érte. ö meghalt. Brassóban ösz- szesen mintegy 350—380 embert tartóztattak le, hat magyar kivételével, románokat.

Bikfalvi Károly árvaházból került a brassói építész- mérnöki karra. Letartóztatása után kínozni kezdték. Sebbenzines vattát tettek bal karjára és bal lábára és meggyújtották, hagyták égni. Egyik ujjara rácsapták a vasajtót, amely majdnem levágta, s aztán úgy-ahogy, durva öltésekkel visszavarr- ták. Tüdejét leverték: hátára sózsákot tették, s azon keresztül verték, hogy nyom ne maradjon. Fogait kihúzták. A kínvallatás „csak” addig tartott, amíg sikerült annyit kicsiholni a letartóztatottakból, ami elég volt egy „vádirat” összeállításához. „A vád az volt, hogy azért tüntettünk, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolják. Pedig mi semmi ilyesmit nem akartunk, csak élelmiszert, ruhát szerettünk volna”.

Következett a börtön: reggelire égetett kenyérhéjiból készült 125 gramm „tea”. Ebéd: 250 gramm puliszka, 225 gramm hagymaleves, 350 gramm savanyított káposzta. Vacsora: „Ceausescu-tészta” — így nevezték a zavaros lében főtt árpakását. Magya_ rul beszélni mindig is tilos volt, a börtönben is. Már 23-kán a foglyok tudomására jutott a Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának rendelete a politikai foglyok szabadonbocsátásáról, őket azonban nem engedték ki a magyenyedi börtönből.

„Talán abban reménykedtek, hogy sikerül vísz- szaszerezni a hatalmat. Végül a katonák szabadítottak ki bennünket 27-én este. A börtönőrök némelyike elmenekült, a többieket Letartóztatták. Én visszakaptam a ruhámat, amiben 1987-ben letartóztattak, de ez az egyik diáktársamé. Kaptam 50 leit is. Az ismerősök félve segítenek, az emberek még nem látják tisztán, mi lesz” — mondja.

Az egyetemre már nem akar visszamenni. Dolgozni szeretne, s az árvaház, a diákotthon és a börtön után végre egy lakást. Nem is tudom, hogy a korábbi politikaiak vi sszameh etnek- e

tanulni, vagy dolgozhatnak-e. Kérdezni sem mer, a saját árnyékától is fél azok után, amit 26 éves koráig átélt.

Kérte, hogy adjam közre üzenetét. íme szó szerint: „A magyarok nevében, akik itt szenvedtek, megköszönöm a magyar államnak és minden egyes embernek a gyógyszert, ételt és ruhát, amit küldtek, és a testvéri szeretetet, annál is inkább, mert tudjuk mindannyian, hogy otthon is nagy a nehézségük. Kívánok minden magyar állampolgárnak sok. sok boldogságot, kellemes újévi ünnepet és kívánom, hogy minden vágyuk teljesüljön, s hogy a magyar nép mindig és mindenhol tisztelve legyen.”

Egy dologban biztos: egyelőre nem tud Romániában élni. nem bírja tovább elviselni a félelmeit. Fél attól, hogy bárhol igazoltatják, fél munkát keresni, fél felkeresni a korábbi ismerősöket.

Bikfalvi Károly retteg. Szeretne Magyarországra jönni, de fél az útközbeni igazoltatásoktól, bár nem tudja, van-e rá oka. Retteg attól, hogy megpróbáljon átjönni a zöld határon, az útlevelet adó hatóságok pedig még nem működnek, hiszen ez a Securitate feladatköre volt. S retteg attól is, hogy hátha Magyar- országon nem látják szívesen. A félelem, a' rettegés benne él, ha talán ma alaptalan is.

Bikfalvi Károly 26 éves. Letartóztatták 1987-ben

Brassóban. Szabadult 1989. december 27-kén, Nagyenyeden. Nem Románia ellen harcolni ment az utcára, hanem csaik szeretett vo:l_ na jóllalknl, öltözni és néha talán egy kicsit szórakozni is. A politikáit mindig is gyűlölte. Ha találkoznak vele, fogadják szeretettel.

Horváth Júlia

A Külügyminisztérium nyilatkozata

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és az egész magyar nép aggodalommal és reménykedéssel követte Románia népeinek a diktatórikus rendszer elleni harcáról szóló tudósításokat. Köszönet és elismerés illeti a magyar tömegtájékoztatás munkatársait, akik fáradságot nem kímélve, sokszor veszélyt és áldozatot vállalva tájékoztatták közvéleményünket, a forradalom eseményeiről.

Sajnálatos azonban, hogy az események forgatagában

Felhívás a MÁV MSZMP-iagjaihoz

Értesítjük az MSZMP-tag- jaínlkat, hogy 1989. december

12-én megalakult a MÁV MSZMP-alapszervezet.

Kérjük tagjainkat és a hozzánk belépni szándékozókat, hogy hetenként, hétfő és csütörtöki napokon 15 órától 16-ig a Baross Gábor u. 18. számú helyiségben, vagy a 87-876 telefonszámon jelentkezzenek.

MÁV MSZMP-aiapszervezet vezetősége

a magyar sajtó híradásaiba olyan, nem ellenőrzött, nem bizonyított hírek is bekerültek, amelyek szerint egyes arab országok állampolgárai részt vettek volna a megbukott diktátor védelmében, a forradalom ellen folytatott véres küzdelemben. Ezek a hírek az arab országokban értetlenséget, megütközést keltettek.

A Külügyminisztérium elhatárolja magát az ilyen megalapozatlan híreknek a szándékainkkal ellentétes értelmezésétől. Hangsúlyozza: a magyar külpolitika elveivel összeegyeztethetetlen a népek közötti bizalmatlanságot szító hangulatkeltés. Magyar- ország továbbra is következetesen arra törekszik, hogy egymás tisztelete, a kölcsönös előnyök és megértés szellemében ápolja és gazdagítsa az arab országokkal kialakított sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatokat. (MTI)

ra, a Jakes-rezsim által tel- fórgatónak minősített nézetei miatt. „Példás magaviseletéért” — illetve a nemzetközi demokratikus közvélemény nyomására — felezték a büntetését, és májusban kiengedték.

Havel lett a Polgári Fórum vezérszónoka, és most Csehszlovákia köztársasági elnöke. Személyét gyakran hasonlítják Tomás Masaryk- hoz, a köztársaság első elnökéhez. A nagy állami méltóság elnyerése előtt ő sem elsősorban a politikai taktika boszorkánykonyhájában inaskodott, hanem a szellem embere volt: magasan kép zett filozófus, és óriási erkölcsi tekintély. Általában azt remélik Ha ve] tőíl, hogy európai látókörével nagyban hozzájárulhat a Csipkerózsika-álmából most ébredező csehszlovák demokrácia megszilárdításához.

KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNYEK

A Miskolci Közlekedési Vállalat tájékoztatja az utazóközönséget. hogy 1990. január il-jén 0.00 órától, az üzemszüneti időben az utasmenetrenddel összhangban. az l-es villamos és az

1- . 2-, 5-, 14-. 34-es autóbuszviszonylatokon az alábbiak szerint közlekednek a járművek:

l-es villamos:

Tiszai pályaudvarról indul: 0.00. 0.30, 1.00, 1.30. 2.05, 2,35.

3.05. 3.35.

Diósgyőrből indul: 0.35. 1.05.

1.35. 2.05. 2.40. 3.15. 3.40. 4.10.

1- es autóbusz:

Tiszai pályaudvarról indul: 0.15. 0.50, 1.25, 1.55. 2.30, 3.00.

Majális-parkból indul: 0.50, 1.25, 2.00. 2.30. 3.05. 3,31.

2- es autóbusz:

Búza térről indul: 0.25, 0.40,

1.10, 1.40, 2.10, 2.40, 3:10. Miskolctapolcáról indul: 0.50,

1.00. 1.30, 2.00, 2.30. 3.00. 3.30.

5-ös autóbusz:

Majális-parkból indul: 0,40,

1.23. 1.58, 2.28. 2.58, 3.28. 3.54. Lillafüredről indul: 1.00, 1,35,

2.10, 2.40. 3.10, 3.40, 4.05.

14-es autóbusz:

Replötéri végállomásról indul: 0.20. 0.47. 1.17. 1.47, 2.17, 2.47. Farkas A. utcától indul: 0.42.

1.10, 1.40, 2.10, 2.40, 3.10.

34-es autóbusz:

Avas városközpont végállomásról indul: 23.58, 0.32. 1.10, 1.50, 2.30, 3.10.

Vologda városrésztől indul: 0.15, 0.50, 1.30. 2.10, 2.50, 3.30. Miskolci Közlekedési Vállalat

*

Értesítjük ia T. Utazóközönséget, hogy 1990. január

2- án, üzemkezdettől, a lenin- városi új városi autóbuszállomást forgalomba helyezzük.

A távolsági járatok az autóbuszállomás érintésével fognak közlekedni.

A menetrend szerinti járatok változásairól a 'helyi forgalomirányítás ad tájékoztatást.

BORSOD VOLÁN, Miskolc

Újévi anziksz Bistritába

Tisztelt Főszerkesztő Úr, kedves kollégám, loan!

Ugye, emlékszel még azokra a furcsa-szép májusi napokra, amelyeket együtt töltöttünk Bulgáriában? Ugye emlékszel, hogy a világ minden tájáról delegált újságiró kollégánknak Te és én amolyan külön program voltunk: árgus szemekkel figyeltek a csehek, a szovjetek, a kubaiak, a laosziak, a németek, a sziriaiak, a mongolok .,. Úgy tudták, haragszunk egymásra, nem is akárhogyan. Amikor a bolgár televízió beviiágosította a Novotel Európa konferenciatermét, hogy felvételt rögzítsen a nemzetközi sajtótájékoztatóról, észrevettem, hogy Te lefényképeztél. Bevallom, nagyon megijedtem. Ügy hittem, fényképemet átadod majd a Sekuritaténak, amely utánam ered. Istenem, mennyire utáltalak! Emlékszel, azonnal megkérdeztem Georgi Pankovot, a gazdasági miniszter- helyettest, kívülállóként, hogyan értékeli annak az országnak a gazdaságpolitikáját, amely nyomorban tartja a népét csak azért, hogy minden küladósságától megszabaduljon? Figyeltem az arcodat, amikor tolmácsolták a kérdésemet. Ne is haragudj meg, loan, de Te röhögtél. A többiek, a tizennégy ország delegátusa őrülten jegyzetelt akkor. Te is, én is, minden vérbeli újságíró ezt tette volna: intermezzo, nyomdafestékért kiált.

Aztán, amikor kedves vendéglátóink javasolták, a delegátusok rendezzenek négyszemközti nemzeti estéket, én azonnal bejelentettem: Veled akarok találkozni. Kollégáink ismét csemegét vártak, megbeszélték a szálloda főpincérével, hogy nekünk a terem kellős közepén, a nagy csillár alatt terítsenek. Nyakkendőt kötöttél, roppant elegáns voltál, loan! Én is felvettem a legszebb ruhámat, akárcsak Veszelina, a Te tolmácsod és az én kedves Bandi bácsim is. A bolgár újságíró szövetség minden jóval ellátott minket - kivéve az alkoholt. A mi asztalunkon akkor mégis négy pohár szőlöpálinka csillogott. Te rendelted a szűkös kiküldetési pénzedből. Koccintottunk. És emlékszel ...?

Akkor a nagy csillár alatt mindent elmondtunk egymásnak. A nagy közös bánatunkat. Félve egymástól, de mégiscsak elmondtuk. Kértelek, hívj meg a városodba, Te azt felelted, gyere, de meghívást tőlem ne várj. Mi iesz a fényképemmel, kérdeztem rezignálton. Odahaza őrzöm majd, ne- félj, válaszoltad. Egyszer majd közösen nézzük meg a családi albumban. Különben egy hete született a kislányom, újságoltad határtalan örömmel. Miért nevettél olyan gőgösen, amikor a nyomorotokról kérdeztem? Mert félek, tudod, ott volt a televízió, suttogtad. Nekem akkor röhögnöm kellett!

Kedves Főszerkesztő Úr, barátom, loan! Most már nem kell röhögnöd, akárhány jupiterlámpa világítja is be a dolgozószobádat. Visszakaptad az arcodat. Te akkor apró zászlókat és parányi térítőkét ajándékoztál nekem, én csak a töltőtollamat tudtam adni, szégyelltem is akkor készületlenségemet. Most örülök neki, jelképnek vélem. Az a toll — most már elmondhatom — elvarázsolt toll volt. A varázslat karácsonykor megszűnt - most már azt ir, amit Te akarsz.

Boldog új esztendőt kívánok Neked és lapod kedves olvasóinak. Írd meg a toliammal, hogy mi itt, Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mélységes tisztelettel és barátsággal köszöntjük őket.

Miskolc, 1989. december 30.

Lévay Györgyi

Falinaptár

KEDVES OLVASÓNK! MAI LAPSZÁMUNKHOZ DÍJMENTESEN 1990. ÉVI FALINAPTÁRT MELLÉKELTÜNK.

Egyelőre hiányzik a világkiállítás jövő évi költségeinek fedezete

Felgyorsult az 1995. évi Budapest—Becs világkiállítás előkészítése. Hol tartanak a munkálatok — erről érdeklődött az MTI munkatársa Somogyi Lászlótól, a világkiállítás kormánybiztosától.

— Miután eldőlt, hogy a délpesti térség ad majd otthont az Expónak, kiadtuk a megbízást a Fővárosi Mélyépítő és Tervező Vállalatnak a mérnöki felmérések elkészítésére. Az ott levő épületeket ki kell sajátítani, meg kell határozni az alapozás módját, kijelölni a közművek helyét, és el kell dönteni, hogy milyen dunai partvédelem szükséges. A területet úgy kell előkészíteni, hogy a majdani végleges tervpályázat alapján az építkezés megkezdődhessék.

— Mikorra várható a konkrét építési terv kiírása?

— Az osztrák féllel összehangolva, március végéig meghirdetjük a tervpályázatot. Reméljük, hogy ezt ezúttal már az Építőművészek Szövetségével együttműködve értékelhetjük, s hogy a szövetség a továbbiakban aktív részese lesz a világkiállításnak. A következő feladat: nyilvános nemzetközi pályázat meghirdetése a világ- kiállítás reklám- és propagandaügyeinek intézésére. A nemzetközi versenytárgyalásra várhatóan januárban kerül sor. Munkálkodunk az Expo-Budapest Részvénytársaság megalapításán is. Ez a szervezet, üzleti állápon kap- ■ csolódik a világkiállításhoz. A részvénytársaság tagjai — vállalatok, bankok és terveink szerint, magánszemélyek is — részt vesznek az Expo épületeinek létrehozásában, illetve a munkálatok finanszírozásában, a kiállítás „működtetésében” és a terűét utóhasznosításában. Szükséges, hogy a vállalat megalapításához az állam anyagilag is hozzájáruljon.

— A korábbi információk szerint a világkiállítás előkészítése jövőre mintegy 5 milliárd forintot igényei az állami költségvetéstől. Az

Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott költségvetés azonban nem tartalmazza ezt az összeget; ez azt jelentené, hogy hiányzik a világkiállítási munkálatok jövő évi költségeinek fedezete?

— Egyelőre valóban nem ismeretes, hogy a mintegy 80 hektáros területen levő üzemek, létesítmények, csaknem 30 cég és néhány lakóház, illetőleg üdülőtelek tulajdonosait, bérlőit és használóit miként kártalanítják. Több megoldás is kínálkozik: így például, hogy valamelyik magyar kereskedelmi bank ad hitelt a kisajátításhoz a kormány felhatalmazása alapján az előkészítő bizottságnak, vagy a Fővárosi Tanácsnak.

— Egyre-másra jelentkeznek már a magyar és külföldi befektető-jelöltek. Konkrét ajánlatot adott egy svájci bank és egy francia— angol pénzügyi csoport, valamint egy osztrák—magyar közös vállalat — mondotta Somogyi László kormány- biztos.

A magyarországi románok üdvözlete