Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
- Jr £7 XLV. évfolyam, 239. szám 1989. október 9. Hétfő Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP A KONGRESSZUS HARMADIK NAPJAN H programnyilatkozat és az alapszabály vitája Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a'küldöttek áttérték a párt prog- naimnyli la tik o zajtérnek á 1 talános poliititoai vitájára. Elsőként a kongresszuson szerveződött Nemzet egészségéért elnevezésű platform képviselője .kapott szót, s röviden vázolta az egészségügyben, illetve a társadalom egészségi állapotában a nyolcvanas évék közepére kialakult, már-már tarthatatlan helyzetet. A kilábalás esélyeit latolgatva hangsúlyozta: az egészségügy kereteit meghaladó, társadalmi méretű beavatkozás szükséges. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kong- i-.esszus távlatos kihatásait ma -még .korai lenne értékelni. Létrejött ugyan a Ma - gyár Szocialista Párt, életképessége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakításának, működőképessé tételénea feladatai még a küldöttek előtt állnak. Gazsó Ferenc szerint, az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely „ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a totális csőd állapotába juttatta’'. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításéval ezt a helyzetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyanakkor nem a kinyilatkoztatásoktól függ — figyelmeztetett —, hanem attól, hogy milyen tettekre képes. Áz Ifjúságért platform nevében Koncz Dezső azt kifogásolta: a dokumentumban még csak utalást sem talál arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Naiv álomnak minősítette azt a feltételezést, hogy ha majd lesz jó programja a pártnak, követik a fiatalok. A felülről szerveződés legelőször mindig ennél, a generációnál görcsölt be — mutatott rá. Szerinte a pártnak a fiatalok önszerveződő csoportjain keresztül kellene eljutnia az ifjabb nemzedékhez. (Folytatás a 2. oldalon) Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Guibcsi Lajos felvetésére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a kongresszus már nagy többség- Sei meghozott, s a zárt listás jelölés mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi szavazáskor a küldöttek mindössze 20 százalékának helyeslésével találkozott. Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt jelöléssel lenne demokratikusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt listás jelölést a pártkongresz- szuson, tehát a politika jellege és a jelölési mód nem hozható összefüggésbe. Az elnöklő Berend T. Iván szavazásra tette fel a javaslatot, aminek eredményeként a jelenlevő 1271 • küldött 823 ellenszavazattal és 55 tartózkodással elvetette az indítványt. Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a Reformszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a kongresszus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen, érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében, gazdálkodásában. Szükségesnek tartotta, .hogy az alapszabály hosszabb időre készüljön, de fontos feladat elemezni a mechanizmusokat a kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell, ideiglenes szabályozással. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné, min t a párttagság .akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőrző tevékenység nem mindenütt elég markáns. Munkában a kongresszus ményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse .kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást, platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni — vélekedett. A vasárnap reggel újjáalakított fejléccel megjelenő Népszabadság főszerkesztője tájékoztatta a küldötteket a korrigálásról, s ebhez utólagos jóváhagyásúikat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap apró, de lényeges változtatásával is azt kívánják kifejezni: tartalmában a párt eszmeiségéből táplálkozik. Gesztusértékű felszólalás is elhangzott a tanácskozáson. Az 1 - es számú küldött — Bodó László, Baranya megyéből — bejelentette: amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát, amely szerint a küldött-sorszámok alapján osztják ki az új tagsági igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában kért szót Szűrös Mátyás is. Szűrös Mátyás felszólalása Áz új párt marxista szellemiségű Szűrös Mátyás, Hajdú-Bi- ihar megyei küldött, az Országgyűlés elnöke a vasárnap délélőtti vitáiban elhangzott felszólalásában kijelentette: a Magyar Szocialista Párt életre hívása újabb, fontos állomás az ország demokratikus átalakulásában, egylben segíti Magyarország felzárkózását Európához is. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy életképes szocialista mozgalom nélkül nem valósítható meg a demokrácia. Leszögezte: a látványos és gyökeres változásoknak azt is szolgálniuk kell, hogy az új szocialista párt szervezeti felépítésében, szerveződési elveiben is más legyen elődjénél. Olyan pántot leéli teremteni, amely programjában és vezetési összetételében egyaránt biztosítja a párt hosszabb távú versenylképességét, helytállását a választási küzdelmekben. Az MSZP-nek olyan szervezeti kereteket kell kialakítania, amelyek nem teszik lehetővé új oligarchia létrejöttét, éppen ellenkezőleg, a tagság akaratának érvényre juttatását biztosítják. További fontos követelményként jelölte meg Szűrös Mátyás a végrehajtó és az ellenőrző szervek elhatárolását. Ennek szellemében pontosan el kdll különíteni a létrejövő elnökség és a választmány jogait, kötelezettségeit annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismét az a viszony, ami korábban a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság együttműködését jellemezte. A szocialista pártnak fel kell készülnie arra is, hogy egy többpártrendszerű demokráciában egy lesz az egyerilők között, remélhetőleg az első az egyenlők között — tette hozzá. Ügy vélekedett: a politikai küzdelem és az érdekegyeztetés igazi színtere a jövőben az Országgyűlés lesz. A Reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a .fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a kiegészítő mellékltetek — a f egyelmi, etikai szabályozás, —, nehogy felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. Végezetül szorgalmazta, hogy a párt vezetői — az alapszabály részéként is megfogalmazva — jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalták: legjóbb tudásuk szerint, Politikai és emberi tisztességgel munkálkodnak; s tegyen ék vagy omn yillatk ozato t is a megválasztásukkor, amelyet a funkcióból való távo-. záskor meg keltene ismételni. A Népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta: az alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt: önmaga demokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a. siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. Örömmel vették tudomásul, hogy .az alapszabály-tervezet; egyértelműen rögzíti: apart marxista szellemiségű, plat- formszövetség jelleggel működő, eleven mozgalomként, tömegpártként kíván mű-, ködni. A tanácskozás elmúlt két napja már bizonyította, hogy ezek az elvek a gyakorlatban is megállják a helyüket. Hoch Róbert kifejtette: az Összefogás platform alapve- lően egyetért az alapszabály-tervezettel, csupán azt kéri- hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Üj Fórum című hetilapot is. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a kongresszus elfogadja az új alapszabályt. törekedni kell an- nak következetes érvényesítésére. Ne fordulhasson elő az, ami az elmúlt időszakot. sőt még az elmúlt napokat is jellemezte, hogy a megválasztott pártvezetés függetlenítette magát az őket megválasztók — a kongresz- szus, a párttagság — határozataitól. Bejelentette, hogy az Ösz- s/.efogás platform feloszlik, miivel elérték céljukat. A megyei küldöttcsoportok nevében szólók az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei páti’,szervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pántapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szer- vezetékre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb, s hatóköre korlátozottabb legyen, miint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van .szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, pröhlémáit jól ismerő, profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témáihoz kapcsolódóan hangzott el Baranya megye kül- döttj.ónék javaslata az alapszabály bővítésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. KezdeVasórnap délután a teremben A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munká- ’ ját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állás- foglalását tolmácsolva a nyílt, demokratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válaszba meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy a kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége; Mint mondta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr-Sopron és Komárom megye küldöttei is támogatták.
