Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
e:zak-magyarorszag 8 1989. augusztus 5., szombat Wj&A á'ifiÚV- /: Teliinger István munkája Egy mester, egy mű Kippl-Rónai József 18G1. november 24-én született Kaposváron. Szülei ösztönzésére a gyógyszerészi pályát választotta, ám a Budapesti Tudományegyetemen szerzett oklevéllel mindössze néhány hónapig dolgozott, mert kezdettől jobban érdekelte a rajzolás, a festészet. Egy ideig gróf Zichy Ödön gyermekei mellett ncvelüslcödött, majd ezt követően a századvég hires képzőművész-nevelő fellegvárába, Müchenbe érkezett, ahol a helyi Képzőművészeti Akadémián Johann Caspar Herterich és Wilhelm von Diez pallérozta a tehetséges Rippl- Itónai útját. A fiatal művésznövendék a müncheni iskolában tett szert kiemelkedő rajzi rutinra, a magabiztos jellemábrázolásra. »r RAYMOND SOUSTER (Kanada) GYEREKERNYO Könnyen lehet-e gazdátlanná válni, s mindenektől elhagyatottá? Talán a havon foszladozó, alajkszerű, kék gyerekernyö tudna erre felelni- helyettem. Cseh Károly fordítása Rippl-Ró'nait kezdettől .jobban érdekelték a hétköznapi élet mozzanatai, mint az Irodalmi témák, és az akkor divatos elbeszélőjeliegű életiképíestészet. Állami ösztöndíjjal került Párizsba, hogy ott folytathassa tanulmányait. Ahol otthonra lelt, az Munkácsy Mihály műterme volt. Érthető, hogy a híres, mondhatni dicsőségben sütkérező festő hatással volt a fiaital Roppl-Rónái munkásságára. Ez azonban csak addig tartott, amíg a Párizsban formálódó új művészet megérintette. Gauguin és Manet merőben újat hozó munkái más irányiba tarelliték Rippl- Rónai érdeklődését. A Marsmezei Szalon megalakulása idején új barátokra, új esz- ményiképekre lelt a szalon alapítóinak körében. Puvis és Wlhisitler ugyan nem tartozott szorosan a századvég művészi forradalmának élharcosai közé, de előfutárai, előkészítői voltak a teljes megújulásnak. Rippl-Rónai kitéjezésvSlága ebben a korszakban egyre távolabb került a valóságutánzó művészeteik világától. Fekete korszakának képei már egy új formateremtő művészetszem- lélet alapján születtek meg. (Ebben a festői korszakban készült a Kaliitikás nő című képe is.) Szorosabbra fűződött művészi-baráti kapcsolata • a szimbolistákkal azzal is, hogy Mallarmé híres 'keddje! találkozási lehetőségeket teremtették a legjöbbakkal. Ha tovább akarjuk követni Rippl-Rónai művészi fejlődésének állomásait, feltétlenül szólni kelll a Nabifcról. A Nalbik mozgalma 1890 körül bontakozott ki. Paul Ranson műtermében találkoztak a magúikat félig komolyan, félig tréfásan prófétáknak nevező művészek: Pierre Bonard, Maurice Denis, Paul Sérurier, Edouard Vuillard, Félix Valló ton, Maillol stb. Stílusukban nagy szerepe voilt a japán fametszeteik készítőitől tanult stilizálást a szecesszió vonallkultúrájávail elegyítő törekvésnek. A Nabi'k a posztímpresz- sziomizmus záróakkordjaként alkották műveiket, melyeket a 'keresett véletlenszerűség, a kép tőmondatszerű .megfogalmazása, a sommázó de- korativiitás jellemzett. Munkásságuk azonban már ösz- szefonódott a szecesszióval, illetve közvetlen előfutárai voltaik a közöli, XX. századi modern festői törekvéseknek. A Niabiiktkal vállalt közösség a hivatalos kritika szerint nem hozott semmi jót Rippl-iRónaimalk. Ebben a korszakában Franciaországban és Magyarországon is értetlenség vette körül. iBel- giumi és oroszországi kitérő után az ezredforduló évében Kaposvárott telepedik le, de igazi átütő sikerre csak hat esztendő múlva tesz szert budapesti kiállításán. Ettől kezdve felváltva, Kelenihegyii úti és kaposvári műtermében fest. Fe9tői megújulását jelzi, hogy mozaikszemcsés, úgynevezett „petyegteteitt’ ecset- vonásokkal hordja fel egynemű színfoltjait. A síkszerű és szecessziós képék jelentették a festő „kukoricás korszakált”. (aug. 1—15-ig) 1923. aug. 1-jén nyitja meg az új tulajdonos (Majz- ler László földbirtokos) az újjáalakított Király-malmot. 1923. aug. 1-jén 10 napos sztrájkot kezdtek a perecesi bányászok. A sztrájkra a bányavezetőség visszaélései szolgáltattak okot. (Visszatartották az illetményszenet, a húspénzt nem a hús napi árának megfelelő összegben utalták ki, s a borsodi bányák közt megállapított 30"„-cs fizetésemelést — az árakhoz képest — kevesellték a dolgozók, hiszen másutt 80 "»-ót is emeltek.) A helyzetet kiélezte az is, hogy 2-á.n már csendőrség szállta meg a bányatelepet, s még a munkásképviselőket (Csóka Vendel és Peyer Károly) sem engedték a sztrájkolók közé. A bányászsztrájk miatt egy időre leállt a vasgyár termelése is. A békéltető tárgyalások után, 10-én a bányászok felvették a munkát. 1947. aug. 1-jén adták át a diósgyőr-vasgyari Szabadság-kertet. A szabadtéri színpadon a Ludas Matyit, a Budai Nagy Antalt és a Cigánybárót játszották a vasgyári' színjátszók. 1869. aug. 2-án leplezték le Palóczy László avas! emlékművét. Az ünnepségen Lévay József vármegyei főjegyző tartott emlékbeszédet. 1923.' aug. 2-án a MÁV- műhely munkásai léptek sztrájkba, mert a nagyarányú drágulás miatt nem elégedtek meg a 80—85" „- os béremeléssel. 1936. aug. 2—10-ig tartották a második Miskolci Het-et. Apropó: MISKOLCI HET-ek! Az első Miskolci Hét még jubileumi demonstrációja volt az 1934-ben 25 éves önálló törvényhatósági jogát ünneplő városnak. Ez az ünnep az egész város országos méretű demonstrációja volt. Méltóan a „28- as város”-hoz (a Tiszai pályaudvar felépítése — 1859 — előtt 28 percig állt a vonat, útikalauzok így kiáltották: „Miskolc 28!”) 28 nap alatt épült fel az avá- si kilátó. 28 nap alatt átépítették a Korona Szállót is. Volt az ünnepi héten ünnepi közgyűlés, szobor- avatás (Lévay-szobor), ipari kiállítás a Fráter Gimnáziumban, közebéd a Koronán, motorverseny a Népkertben, tűzijáték az Avason, képzőművészeti és bélyegkiállítás, ekkor alakult a ref. gimn. volt növendékeinek szövetsége, 75 éves jubileumát ünnepelte a Miskolci Daláregylet. víziünnepélyt rendeztek a Sajón, stb. Ennek erényeiből „jött össze” a második Miskolci Hét 1936. aug. 2—9. között megtartott demonstráció már a helyi élet propagandája, seregszemléje volt más vidéki városok (Szeged, Debrecen. Kecskemét, Sopron, stb.) példáján az, önálló városi létnek, az északi tájcentrum életképességének bizonyítékaként. Fáklyás csónaikázás a lillafüredi tavon, katonazenekarok hangversenye az Avason, fellobogózott házak, utcáik, emlékműavatás a MÁV Üzletvezetőség székházán, sportünnepélyek, fodrászverseny, kiállítások (baromfi-, házinyúi- és galambkiállítás), divat- revü, íróhét stb. — mind a helyi gazdasági és szellemi élet fejlődőképességét, versenyképességét igazolta — a fővárossal, a „bűnös vízfejjel” szemben. Volt ebben virtus, önpukkasztó patrióta gőg, vidéki csaikazértis-verseny is, de végsősoron volt benne nemes ösztöke a gazdasági-szellemi lét termelékenységére. A harmadik Miskolci Hét (1938) elmaradt a fegyverkezési program hadikiadásai miatt. Aug. 2—9-ről ckt. 2—9-re halasztották, októberben pedig le is vették a napirendről. 1939- ben a 'kormányzat már .kihúzza a költségvetésből a Miskolci Hét tervezetét, a szanálásra való hivatkozással. (Ezzel a háborús évekre el is vetették gondját a Miskolci Het-eknek.) 1947-ben, aug. 5—15-én felújítják a helyi értékek propagandáját. Aug. 1-jé- vel indult a 3 éves terv; ennek keretében 200 000 forintos támogatást kapott a „kommunista kisipar”. Ekkor is a kath. gimnázium volt a rendezvény székhelye (kiállítás és vásár, MSZBT kultúrműsor, kertészeti kiállítás, író-olvasó találkozók (Madarász, Emil, Illés Béla, Háy Gyu/a). az Avas „fényárban” úszott, Rónai Sándor (kereskedelmi és közlekedési miniszter) és Mihályffy Ernő (tájékoztatási miniszter) vezérelték a rendezvényt. Már itt háttérbe szorult a gazdasági propaganda a politikai mozgalom (a hároméves terv és a választások) mögött. A magán- szektor fokozatos „elhalásával” jelentőségét is vesztette a helyi ipari vásár, s az alkalom (augusztus). az alkotmánynap és az országos munkaversenyek kampányfeladatai kiszorították a Miskolci Hetek seregszemléit. Így ho- mályosult el jelentősége 1948-ban a VIT- és a cen- tenáris ünnepségek miatt. Csak 1957-ben (július 2.) újították fel a szép helyi hagyományt; ezúttal azonban csak egy kulturális ünnep fémjeléül. Ekkor avatták fel Herman Ottó szobrát, nyitottak grafikai biennálét, s tartottak a színházban ünnepi díszelőadást (Antigoné). Az új gazdasági mechanizmus szellemében aztán 10 év múlva, 1967. nov. 18-án rendezték (a Rónai Művelődési Házban) a tanácsi ipar szakmai bemutatóját, amely az állami szektor propagandáját szolgálta inkább, mint a termékek piaoi versenyét. Egy év múlva (1968. júl. 11—12.) már az új mechanizmus helyi érdekeltségét képviselte (szolgálta a 2. Sz. Ipari Szakközépiskolában megrendezett helyiipari kiállítás: az állami, a szövetkezeti és 11 magánkis- iparos(!) versenyszemléje lehetett. Ez a felújítás is alkalmi ötlet volt csupán, mert 1982-ig nem követte más. Ekkortól (általában 2 évenként a sportcsarnokban rendezik a régió (Észak- Magyarország) ipari-mezőgazdasági seregszemléjét, amely reprezentatív kiállításával méltó folytatása a Miskolci Heté-ek nemes hagyományának. Kár, hogy e gazdasági szerepléstől a Miskolci Nyár rendezvényei már elkülönülnek, s nem válnak azok a város fizikai-szellemi életének nemes értelmű barnájává. 1951. aug. 5-én újjáalakult a Magyar írók Szövetsége miskolci csoportja. (Az új titkár Pléh (Borsodi) Gyula lett.) 1927. aug. 8-án kezdte meg működését Miskolcon az idegenforgalmi hivatal. 1913. aug. 8-án nyílt meg az új köztemető a Veres- bugyikon (ma; a Szentpé- teri kapuban). 1891. aug. 9-én gr. Ap- ponyi Albert és ifj. Ábrányi Koméi meglátogatták Mezőcsát községet. 1920. aug. 9-én tartott városi közgyűlésen tárgyalták először az ifjúság testnevelésének kérdését (feltehetően az 1921-ben bevezetendő levente-intézmény előkészítésével kapcsolatban). 1953. aug. 8-án Augusztus 20. Strandfürdő néven nyitották meg az újjáépített városi strandfürdőt. (Újjáépítik 1964-ben.) 1919. aug. 10-én Jonescu román ezredes a Napi Jelentések c. helyi napilapban dr. Tarinay Gyulát bízta meg a főispáni teendők ellátásával. (Ezzel a forradalmak előtti polgári városvezetést rehabilitálta.) 1930. aug. 10-i újsághír szerint 60 munkásgyerek nyaral Radostyánban, a lebontott barnaszénbánya Hagymás-tetői lakásaiban, amelyeket üdülési célokra alakítottak át. 1934. aug. 10-én volt az első szabadtéri előadás Miskolcon. A Szent Cecília énekkar Haydn Teremtés c. oratóriumát adta elő a Minorita templom előtti téren. 1948. aug. 10-én opera- előadással avatták fel a miskolci Népkertben a VAOSZ (Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége) szabadtéri színpadát. 1948. aug. 10-én rendezett ipari kiállítás és vásár keretében Teknős Péter író előadásával nyitották meg a Miskolci Filmhetet. 1950. aug. 10-én olvasómozgalom indult a Rákosi per c. könyv népszerűsítésére. 1812. aug. 11-én a helytartótanács utasítja a vármegyét, hogy Miskolcon szedje be a pince- és ház- taxát (-adót). 1886. aug. 11-én a Miskolci Daláregylet az országos dalosversenyen aranyérmet nyert. 1934. aug. 12-én a sziámi király és felesége (a Miskolci Hét keretében) matyó lakodalomban vesz részt. 1681. aug. 13-án Thököly serege Miskolc határába érkezett. Busa Mihály főbíró a tanáccsal elébe ment Petneházy Dávid és Spetzka kuruc hadnagyok seregének, melynek részeg előőrséből lábon lőtték a főbírót. (Máskor Tardy Imre kuruc hadnagy az Ónodra elébe ment bírót elfogta és megkínozta.) 1949. aug. 14-én Miskolcon és a Vasgyárban is felvonulással ünnepelték a Világifjúsági Találkozót (aug. 14—28.). Kárpáti Béla mm Riiippl-Rónai 1910-ben ismét Párizsba .ment, hogy ott megismerkedjen a legújabb törekvésekkel, Matisse és Picassó munkájával. Hazatérve újaiblb és újabb terveit valósította meg, immár a hivaltalos és a nem hivatalos kritika elégedettségére. Következő franciaországi útján, 1914-:ben egy kolostorba internálták,, majd festő barátainak közbenjárására szabadult. A szerb és olasz fronton haditudósítóiként is dolgozott. Ezt követően termékeny korszaka következett ismét, amelynek során sóik művészibarátját festette meg, és híres tájképek kerülték ki keze alól. Élete hatvanhat esztendeje Európa és hazánk történelmének sajátos korszakával esett egyibe, ami a „népek tavaszának” végétől, a forradalmak elcsltulásának éveitől csaknem a harmincas évekig tartott. Akkor született, amikor itthon Deák Ferenc a kiegyezés elfogadható kompromisszumának tető alá hozásán fáradozott. Az ellenállás szellemét tűzzel-vassall irtó önkényuralom után a mérsékelten liberális Tisza Kálmán nevéhez kapcsolható dualizmus korszaka következett, amelyik nem kedvezett újabb reformoknak. De a rnlillénium ünnepségeire készüllő országán rohamos fejlődésnek indul az ipar, a művelődés. Ez persze .nem fedte el, csak átmenetileg feledtette százezrek nyomorát. Határainkon túltekintve elmondhatjuk, hogy a polgári-nemzeti átrendeződés a kiegyezés után ismét hatalmi pozícióba emelte a monarchiát. Európában a munkásság munkásosztállyá szerveződése kísérhető nyomon, Oroszország polgári demokratikus forradalmával hívja fel magára a figyelmet. Aztán eldördül a pisztoly Gavrillo Brincip kezében, és megkezdődik az első világháború, amelynék ezrek és ezrek esnék áldozatául. A Magyar Tanácsköztársaság idején Rippl-Rónai az Irodalmi és Művészeti Szaktanács tagja lett. A Kalitkas nő című kép Rippl-Rónai remekeinek egyike a művész úgynevezett, fekete korszakában készült. A festő munkásságára ebben az időszakban különösen erős hatással lehetett Whistler, aki ugyancsak lelkes híve volt a japán nyomatoknak, vagyis a színek és formák harmóniájára törekedett. Témája: kissé hátrahajló, törékeny nő tartja a zöld kalitka fogságában lévő madárkát. A sötét háttérben le- , vő tárgyak szinte csak jelzésszerűen vannak jelen, csupán az arc, a kéz és a ma'dár világos foltjai villannak elő. A mozdulat kecses, az arc azonban rejtelmesen kifejezés nélküli. (E. Burne- Jones hatása.) A zöld és a fekete színek harmóniája a kor párizsi festészeti divatjához igazodó. A leomlló ruha esése 'kapcsolódást mutat a sZlmlbolizmus szépség- kultuszával. A kiemelésekkel a festő a belső szépségre is hangsúlyosain utal. Áhított egységkeresés a valóság és az örökkévaló között. Ti-tkOk és finom szomorúság veszi körül a Ka- litkás nőt, ugyanúgy, mint a festőinek ebben a korszakában készült más képeinek női alakjait. A kép, melyet nézve úgy érezzük: minden a helyén van, elragadóan finom nőalakot hoz elénk. A csendes nyugalom, amit áraszt, belső békéjéből falkad. Újra, meg újra alkarjuk látni éppen azért, mert egyszeri'találkozásunkkor nem fejthet- . jük meg mindazt, amit mélyen hordoz magában. A fiatal nő kapcsolata is ilyen, vagy hasonló a kalitkában ülő madárral. Nagy József
