Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

e:zak-magyarorszag 8 1989. augusztus 5., szombat Wj&A á'ifiÚV- /: Teliinger István munkája Egy mester, egy mű Kippl-Rónai József 18G1. november 24-én született Kaposváron. Szü­lei ösztönzésére a gyógyszerészi pályát választotta, ám a Budapesti Tudományegyetemen szerzett oklevéllel mindössze néhány hónapig dolgozott, mert kezdettől jobban érdekelte a rajzolás, a festészet. Egy ideig gróf Zichy Ödön gyermekei mellett ncvelüslcödött, majd ezt követően a századvég hires képzőművész-nevelő fellegvárába, Müchenbe érkezett, ahol a helyi Képzőművészeti Akadémián Johann Caspar Herterich és Wilhelm von Diez pallérozta a tehetséges Rippl- Itónai útját. A fiatal művésznövendék a müncheni iskolában tett szert kiemelkedő rajzi rutinra, a magabiztos jellemábrázolásra. »r RAYMOND SOUSTER (Kanada) GYEREKERNYO Könnyen lehet-e gazdátlanná válni, s mindenektől elhagyatottá? Talán a havon foszladozó, alajkszerű, kék gyerekernyö tudna erre felelni- helyettem. Cseh Károly fordítása Rippl-Ró'nait kezdettől .jobban érdekelték a hét­köznapi élet mozzanatai, mint az Irodalmi témák, és az akkor divatos elbeszélő­jeliegű életiképíestészet. Ál­lami ösztöndíjjal került Pá­rizsba, hogy ott folytathas­sa tanulmányait. Ahol ott­honra lelt, az Munkácsy Mihály műterme volt. Ért­hető, hogy a híres, mond­hatni dicsőségben sütkérező festő hatással volt a fiaital Roppl-Rónái munkásságára. Ez azonban csak addig tar­tott, amíg a Párizsban for­málódó új művészet meg­érintette. Gauguin és Manet merőben újat hozó munkái más irányiba tarelliték Rippl- Rónai érdeklődését. A Mars­mezei Szalon megalakulása idején új barátokra, új esz- ményiképekre lelt a szalon alapítóinak körében. Puvis és Wlhisitler ugyan nem tar­tozott szorosan a századvég művészi forradalmának él­harcosai közé, de előfutárai, előkészítői voltak a teljes megújulásnak. Rippl-Rónai kitéjezésvSlága ebben a kor­szakban egyre távolabb ke­rült a valóságutánzó művé­szeteik világától. Fekete kor­szakának képei már egy új formateremtő művészetszem- lélet alapján születtek meg. (Ebben a festői korszakban készült a Kaliitikás nő című képe is.) Szorosabbra fűződött mű­vészi-baráti kapcsolata • a szimbolistákkal azzal is, hogy Mallarmé híres 'kedd­je! találkozási lehetőségeket teremtették a legjöbbakkal. Ha tovább akarjuk követ­ni Rippl-Rónai művészi fej­lődésének állomásait, feltét­lenül szólni kelll a Nabifcról. A Nalbik mozgalma 1890 kö­rül bontakozott ki. Paul Ranson műtermében talál­koztak a magúikat félig ko­molyan, félig tréfásan pró­fétáknak nevező művészek: Pierre Bonard, Maurice De­nis, Paul Sérurier, Edouard Vuillard, Félix Valló ton, Maillol stb. Stílusukban nagy szerepe voilt a japán fametszeteik készítőitől ta­nult stilizálást a szecesszió vonallkultúrájávail elegyítő törekvésnek. A Nabi'k a posztímpresz- sziomizmus záróakkordjaként alkották műveiket, melyeket a 'keresett véletlenszerűség, a kép tőmondatszerű .megfo­galmazása, a sommázó de- korativiitás jellemzett. Mun­kásságuk azonban már ösz- szefonódott a szecesszióval, illetve közvetlen előfutárai voltaik a közöli, XX. szá­zadi modern festői törekvé­seknek. A Niabiiktkal vállalt közös­ség a hivatalos kritika sze­rint nem hozott semmi jót Rippl-iRónaimalk. Ebben a korszakában Franciaország­ban és Magyarországon is értetlenség vette körül. iBel- giumi és oroszországi kité­rő után az ezredforduló évében Kaposvárott telepe­dik le, de igazi átütő siker­re csak hat esztendő múlva tesz szert budapesti kiállí­tásán. Ettől kezdve felvált­va, Kelenihegyii úti és ka­posvári műtermében fest. Fe9tői megújulását jelzi, hogy mozaikszemcsés, úgy­nevezett „petyegteteitt’ ecset- vonásokkal hordja fel egy­nemű színfoltjait. A síksze­rű és szecessziós képék je­lentették a festő „kukoricás korszakált”. (aug. 1—15-ig) 1923. aug. 1-jén nyitja meg az új tulajdonos (Majz- ler László földbirtokos) az újjáalakított Király-mal­mot. 1923. aug. 1-jén 10 na­pos sztrájkot kezdtek a perecesi bányászok. A sztrájkra a bányavezetőség visszaélései szolgáltattak okot. (Visszatartották az illetményszenet, a húspénzt nem a hús napi árának megfelelő összegben utal­ták ki, s a borsodi bányák közt megállapított 30"„-cs fizetésemelést — az árak­hoz képest — kevesellték a dolgozók, hiszen másutt 80 "»-ót is emeltek.) A hely­zetet kiélezte az is, hogy 2-á.n már csendőrség száll­ta meg a bányatelepet, s még a munkásképviselőket (Csóka Vendel és Peyer Károly) sem engedték a sztrájkolók közé. A bá­nyászsztrájk miatt egy idő­re leállt a vasgyár terme­lése is. A békéltető tár­gyalások után, 10-én a bá­nyászok felvették a mun­kát. 1947. aug. 1-jén adták át a diósgyőr-vasgyari Sza­badság-kertet. A szabadté­ri színpadon a Ludas Ma­tyit, a Budai Nagy Antalt és a Cigánybárót játszották a vasgyári' színjátszók. 1869. aug. 2-án leplezték le Palóczy László avas! emlékművét. Az ünnepsé­gen Lévay József várme­gyei főjegyző tartott em­lékbeszédet. 1923.' aug. 2-án a MÁV- műhely munkásai léptek sztrájkba, mert a nagyará­nyú drágulás miatt nem elégedtek meg a 80—85" „- os béremeléssel. 1936. aug. 2—10-ig tar­tották a második Miskolci Het-et. Apropó: MISKOLCI HET-ek! Az első Miskolci Hét még jubileumi demonstrációja volt az 1934-ben 25 éves önálló törvényhatósági jo­gát ünneplő városnak. Ez az ünnep az egész város or­szágos méretű demonstrá­ciója volt. Méltóan a „28- as város”-hoz (a Tiszai pá­lyaudvar felépítése — 1859 — előtt 28 percig állt a vonat, útikalauzok így ki­áltották: „Miskolc 28!”) 28 nap alatt épült fel az avá- si kilátó. 28 nap alatt át­építették a Korona Szállót is. Volt az ünnepi héten ünnepi közgyűlés, szobor- avatás (Lévay-szobor), ipa­ri kiállítás a Fráter Gim­náziumban, közebéd a Ko­ronán, motorverseny a Népkertben, tűzijáték az Avason, képzőművészeti és bélyegkiállítás, ekkor ala­kult a ref. gimn. volt nö­vendékeinek szövetsége, 75 éves jubileumát ünnepelte a Miskolci Daláregylet. ví­ziünnepélyt rendeztek a Sajón, stb. Ennek erényeiből „jött össze” a második Miskolci Hét 1936. aug. 2—9. között megtartott demonstráció már a helyi élet propagan­dája, seregszemléje volt más vidéki városok (Sze­ged, Debrecen. Kecskemét, Sopron, stb.) példáján az, önálló városi létnek, az északi tájcentrum életké­pességének bizonyítéka­ként. Fáklyás csónaikázás a lillafüredi tavon, katona­zenekarok hangversenye az Avason, fellobogózott há­zak, utcáik, emlékműava­tás a MÁV Üzletvezetőség székházán, sportünnepé­lyek, fodrászverseny, kiál­lítások (baromfi-, házinyúi- és galambkiállítás), divat- revü, íróhét stb. — mind a helyi gazdasági és szel­lemi élet fejlődőképességét, versenyképességét igazolta — a fővárossal, a „bűnös vízfejjel” szemben. Volt ebben virtus, ön­pukkasztó patrióta gőg, vi­déki csaikazértis-verseny is, de végsősoron volt benne nemes ösztöke a gazdasá­gi-szellemi lét termelé­kenységére. A harmadik Miskolci Hét (1938) elmaradt a fegyver­kezési program hadikiadá­sai miatt. Aug. 2—9-ről ckt. 2—9-re halasztották, októberben pedig le is vet­ték a napirendről. 1939- ben a 'kormányzat már .ki­húzza a költségvetésből a Miskolci Hét tervezetét, a szanálásra való hivatko­zással. (Ezzel a háborús évekre el is vetették gond­ját a Miskolci Het-eknek.) 1947-ben, aug. 5—15-én felújítják a helyi értékek propagandáját. Aug. 1-jé- vel indult a 3 éves terv; ennek keretében 200 000 forintos támogatást kapott a „kommunista kisipar”. Ekkor is a kath. gimnázi­um volt a rendezvény szék­helye (kiállítás és vásár, MSZBT kultúrműsor, ker­tészeti kiállítás, író-olvasó találkozók (Madarász, Emil, Illés Béla, Háy Gyu/a). az Avas „fényárban” úszott, Rónai Sándor (kereskedel­mi és közlekedési minisz­ter) és Mihályffy Ernő (tá­jékoztatási miniszter) ve­zérelték a rendezvényt. Már itt háttérbe szorult a gazdasági propaganda a politikai mozgalom (a há­roméves terv és a válasz­tások) mögött. A magán- szektor fokozatos „elha­lásával” jelentőségét is vesztette a helyi ipari vá­sár, s az alkalom (augusz­tus). az alkotmánynap és az országos munkaverse­nyek kampányfeladatai ki­szorították a Miskolci He­tek seregszemléit. Így ho- mályosult el jelentősége 1948-ban a VIT- és a cen- tenáris ünnepségek miatt. Csak 1957-ben (július 2.) újították fel a szép helyi hagyományt; ezúttal azon­ban csak egy kulturális ünnep fémjeléül. Ekkor avatták fel Herman Ottó szobrát, nyitottak grafikai biennálét, s tartottak a színházban ünnepi dísz­előadást (Antigoné). Az új gazdasági mechanizmus szellemében aztán 10 év múlva, 1967. nov. 18-án rendezték (a Rónai Műve­lődési Házban) a tanácsi ipar szakmai bemutatóját, amely az állami szektor propagandáját szolgálta in­kább, mint a termékek piaoi versenyét. Egy év múlva (1968. júl. 11—12.) már az új mechanizmus helyi érdekeltségét képvi­selte (szolgálta a 2. Sz. Ipari Szakközépiskolában megrendezett helyiipari ki­állítás: az állami, a szö­vetkezeti és 11 magánkis- iparos(!) versenyszemléje lehetett. Ez a felújítás is alkalmi ötlet volt csupán, mert 1982-ig nem követte más. Ekkortól (általában 2 éven­ként a sportcsarnokban rendezik a régió (Észak- Magyarország) ipari-mező­gazdasági seregszemléjét, amely reprezentatív kiállí­tásával méltó folytatása a Miskolci Heté-ek nemes hagyományának. Kár, hogy e gazdasági szerepléstől a Miskolci Nyár rendezvé­nyei már elkülönülnek, s nem válnak azok a város fizikai-szellemi életének nemes értelmű barnájává. 1951. aug. 5-én újjáala­kult a Magyar írók Szö­vetsége miskolci csoportja. (Az új titkár Pléh (Borso­di) Gyula lett.) 1927. aug. 8-án kezdte meg működését Miskolcon az idegenforgalmi hivatal. 1913. aug. 8-án nyílt meg az új köztemető a Veres- bugyikon (ma; a Szentpé- teri kapuban). 1891. aug. 9-én gr. Ap- ponyi Albert és ifj. Ábrá­nyi Koméi meglátogatták Mezőcsát községet. 1920. aug. 9-én tartott városi közgyűlésen tárgyal­ták először az ifjúság test­nevelésének kérdését (fel­tehetően az 1921-ben be­vezetendő levente-intéz­mény előkészítésével kap­csolatban). 1953. aug. 8-án Augusz­tus 20. Strandfürdő néven nyitották meg az újjáépí­tett városi strandfürdőt. (Újjáépítik 1964-ben.) 1919. aug. 10-én Jonescu román ezredes a Napi Je­lentések c. helyi napilap­ban dr. Tarinay Gyulát bíz­ta meg a főispáni teendők ellátásával. (Ezzel a for­radalmak előtti polgári vá­rosvezetést rehabilitálta.) 1930. aug. 10-i újsághír szerint 60 munkásgyerek nyaral Radostyánban, a lebontott barnaszénbánya Hagymás-tetői lakásaiban, amelyeket üdülési célokra alakítottak át. 1934. aug. 10-én volt az első szabadtéri előadás Miskolcon. A Szent Cecí­lia énekkar Haydn Terem­tés c. oratóriumát adta elő a Minorita templom előtti téren. 1948. aug. 10-én opera- előadással avatták fel a miskolci Népkertben a VAOSZ (Városi Alkalma­zottak Országos Szövetsé­ge) szabadtéri színpadát. 1948. aug. 10-én rende­zett ipari kiállítás és vásár keretében Teknős Péter író előadásával nyitották meg a Miskolci Filmhetet. 1950. aug. 10-én olvasó­mozgalom indult a Rákosi per c. könyv népszerűsíté­sére. 1812. aug. 11-én a hely­tartótanács utasítja a vár­megyét, hogy Miskolcon szedje be a pince- és ház- taxát (-adót). 1886. aug. 11-én a Mis­kolci Daláregylet az or­szágos dalosversenyen aranyérmet nyert. 1934. aug. 12-én a sziámi király és felesége (a Mis­kolci Hét keretében) ma­tyó lakodalomban vesz részt. 1681. aug. 13-án Thököly serege Miskolc határába érkezett. Busa Mihály fő­bíró a tanáccsal elébe ment Petneházy Dávid és Spetzka kuruc hadnagyok seregének, melynek részeg előőrséből lábon lőtték a főbírót. (Máskor Tardy Im­re kuruc hadnagy az Ónod­ra elébe ment bírót elfog­ta és megkínozta.) 1949. aug. 14-én Miskol­con és a Vasgyárban is fel­vonulással ünnepelték a Világifjúsági Találkozót (aug. 14—28.). Kárpáti Béla mm Riiippl-Rónai 1910-ben is­mét Párizsba .ment, hogy ott megismerkedjen a legújabb törekvésekkel, Matisse és Picassó munkájával. Haza­térve újaiblb és újabb terve­it valósította meg, immár a hivaltalos és a nem hivata­los kritika elégedettségére. Következő franciaországi út­ján, 1914-:ben egy kolostorba internálták,, majd festő ba­rátainak közbenjárására sza­badult. A szerb és olasz fronton haditudósítóiként is dolgozott. Ezt követően ter­mékeny korszaka követke­zett ismét, amelynek során sóik művészibarátját festette meg, és híres tájképek ke­rülték ki keze alól. Élete hatvanhat esztende­je Európa és hazánk tör­ténelmének sajátos korsza­kával esett egyibe, ami a „népek tavaszának” végétől, a forradalmak elcsltulásának éveitől csaknem a harmin­cas évekig tartott. Akkor született, amikor itthon Deák Ferenc a ki­egyezés elfogadható kompro­misszumának tető alá hozá­sán fáradozott. Az ellenállás szellemét tűzzel-vassall irtó önkényuralom után a mér­sékelten liberális Tisza Kál­mán nevéhez kapcsolható dualizmus korszaka követ­kezett, amelyik nem kedve­zett újabb reformoknak. De a rnlillénium ünnepségeire készüllő országán rohamos fejlődésnek indul az ipar, a művelődés. Ez persze .nem fedte el, csak átmenetileg feledtette százezrek nyomo­rát. Határainkon túltekint­ve elmondhatjuk, hogy a polgári-nemzeti átrendező­dés a kiegyezés után ismét hatalmi pozícióba emelte a monarchiát. Európában a munkásság munkásosztállyá szerveződése kísérhető nyo­mon, Oroszország polgári de­mokratikus forradalmával hívja fel magára a figyel­met. Aztán eldördül a pisztoly Gavrillo Brincip kezében, és megkezdődik az első világ­háború, amelynék ezrek és ezrek esnék áldozatául. A Magyar Tanácsköztársaság idején Rippl-Rónai az Iro­dalmi és Művészeti Szak­tanács tagja lett. A Kalitkas nő című kép Rippl-Rónai remekeinek egyike a művész úgyneve­zett, fekete korszakában ké­szült. A festő munkásságá­ra ebben az időszakban kü­lönösen erős hatással lehe­tett Whistler, aki ugyancsak lelkes híve volt a japán nyomatoknak, vagyis a szí­nek és formák harmóniájá­ra törekedett. Témája: kissé hátrahajló, törékeny nő tartja a zöld kalitka fogságában lévő ma­dárkát. A sötét háttérben le- , vő tárgyak szinte csak jel­zésszerűen vannak jelen, csupán az arc, a kéz és a ma'dár világos foltjai villan­nak elő. A mozdulat kecses, az arc azonban rejtelmesen kifejezés nélküli. (E. Burne- Jones hatása.) A zöld és a fekete színek harmóniája a kor párizsi festészeti divat­jához igazodó. A leomlló ru­ha esése 'kapcsolódást mu­tat a sZlmlbolizmus szépség- kultuszával. A kiemelések­kel a festő a belső szépség­re is hangsúlyosain utal. Áhított egységkeresés a va­lóság és az örökkévaló kö­zött. Ti-tkOk és finom szo­morúság veszi körül a Ka- litkás nőt, ugyanúgy, mint a festőinek ebben a korsza­kában készült más képeinek női alakjait. A kép, melyet nézve úgy érezzük: minden a helyén van, elragadóan finom nő­alakot hoz elénk. A csendes nyugalom, amit áraszt, bel­ső békéjéből falkad. Újra, meg újra alkarjuk látni ép­pen azért, mert egyszeri'ta­lálkozásunkkor nem fejthet- . jük meg mindazt, amit mé­lyen hordoz magában. A fia­tal nő kapcsolata is ilyen, vagy hasonló a kalitkában ülő madárral. Nagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom