Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-31 / 178. szám

1989. július 31., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ai a „sötét” Abaújt világosra festették I IllSZOIlllCl L‘VVl'1 e/ololt. 11)62-beii három járás (abu- űjs/.ántói. szikszói. enesi) összevonásából alakult az új enesi járás.' Sváb Antal já­rási laivicselniVU-helyettes az indulásikor körii Mek jmUítín válogatta im-i! a művelődési őszi ál.v felügyelő karál. He­iler váry I'ertne osztályveze­tővel az élen. Az iskolák 'felügyelőiét Béke Gusztáv. I’álhegyi I minis:. I’ászlor 'Sándor látta cl. Gulyás ,ló- ■ séf es .ló fi as Ferenc szám adó igazgatói inunk; ukörben dolgozlak, s mi kelten Gu­lyás Jánossal a népművelés szerteágazó ügyei 1 felügyel - lúk a meg.venagyságű járás ban. A kilenctagú kollektíva gy akorin I ban tízre nüveke- detil. meri Szabó Gyula já­rási könyvtárvezetőt, aédes- tesl vérű nklk'é" I ngád luk. Legutóbbi sziiks/.ói utam alkalmával — egy növen­dékhangversenyen — össze találkoztam Sváb Antal voll főnökünkkel. s hosszas be szélgelésben idéztük lel az encsi volt művelődési osz­tály munkaköri élményeik Annyira belemelegedtünk az élmények áradatába, hogy megfogamznll bennem a szép midi kulturális emlékei ha lására a kívánság: — Hozzuk össze ezl a de­rek gárdát eg.v obaújszán lói találkozóra! — lit a kezem, hogy segí­tem gondolatodat. Az* idő rohamosan halad. lassúk élei közelben egymást, be­szélgessünk a máig is érvé­nyes ered mén vei nik ről. Volt el nö l«h ely olt esti 11 k meg'hívasara hol on lalálkoz lünk július Sl-án. délután Abaújszánlún. 'Nagy öröm I öltött el mindnyájunkat, teljes vitalitással idéztük lel a nagy járás kulturális éle­tének minden mozzanatát. Mint a tiIniszalúgon pereg lek az. élmények, események, mindenki hozzájárult hozzá­szólásával az emléikidézés- liez. A ti:i község szinte egy megyével ért fel. rendkívül összehangolt módon kellelt kimunkálnunk a módszeres elvi irányítási feladatokul. Irányelveket szovegezttinlk. s- ezeiknek ..kivitelezési” mun­káit Kékeden végeztük — majd sok-sok vita után a járási könyvtáriban került végleges megfogalmazásra. Az iskolákhoz, művelődési otthonokhoz, könyvtárakhoz, népművelési ügy vez. e I ők h i»/. kiküldött anyag körvonalazta a felügyeletet, gyakorló já­rási tanácselnök és he­lyettese, valamint a -művelő­dési osztály területre lebon­tott irányelveit, mely a he­lyi munkaterveikben került realizálásra, tgy indultunk, s minden kulturális terület felelőse tudta, hogy a járás kulturális munkájának ha­tékonysága csak így, rend­kívül összehangolt módon érvényesülhet. A szántói találkozó beszél­getési gondolatait volt. el­nökhelyettesünk. Sváb Antal idézte fel: — Emlékezlek arra, hogy |!>ti:í-bnn kiadtuk a jelszót: termelés és népművelés! A jelszó gondolati meg­fogalmazását mi. népműve­lők beágyaztuk a TIT isme­ret terjesztő előadások sok­féleségébe (a csillagászattól a jogi ismeretekig), a jSz- akadémiák mezőgazdasági is­mertein sorozataiba, vala­mint a Hernád menti kultu­rális hónnp(ok) szervezett re ndezvón.v e ibe. Kz utóbbira Gulyás Janos, volt népművelési felügyelő így emlékezett: — A Her nád menti kulturális hónap kiemelt rendezvénynek szá­mított. Keretében a kiskör- zstek helyszínein aprópénzre válthattuk mindazt, amit az i ra nyelvek ben le f e-k le i t ü nk. A mezőgazdasági osztály szakembereivel feltérképez­tük a nag.V járási a külön­böző termelési ágaik szerint. Almi a növénytermesztés volt a jellemző, oda nö­vénytermesztési szakembere­kéi vittünk. Előadásaikat egy körzet Isz-tagsága hall - galla (5—ti község), s min­den előadási gyakorlati be­mutatóval eg,viill .rendeztünk meg. A mezőgazdasági prog­ramban sor kerüli a juhte- n vesztési, lucernatermeszté­si. szarvasmarha-tenyésztési ankélra Gönc. Gagyvendégi körzetben, baromfi lenv ész le­si szakelőadásra Malma jón, meliorációs. gyümölcs ter­mesztési bemutatóra Fan csa­lón . Előadásainkra a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem. az. Állatorvosi Főiskola legkiválóbb szakembereit kértük fel. Természetesen ennek nagy volt. a vonzere­je. Öröm volt látni a kis- korze'tek útjayi haladó von­tató- és szekér-karavánokul, amint igyekeztek az. előadá­sok színhelyet re. Ne legyünk követke­zetlenek! — szólt közbe Sza­bó Gyula, volt könyvtárve­zető. — Emlékeztek arra, amikor elmentünk az író­szövetségbe felkérni az író­kat, költőket író-olvasó ta­lálkozókra. Le is jóit falva- inkba Fodor Gyula, Fábián Zoltán. Kónya Lajos és még sokan mások. Egy-egv író-olvasó találkozó nép- ohnefíél.v számba ment. Jó visszaemlékezni a baktat, gönci, novajidrany i é’s a többi találkozóikra . . . Ezután szinte szópárbajok következtek. Élenjáróim vit­te a szót l-Iédorváry Feri, I lelte Guszili. Jónás Kori: ... — Tatán már elfeled­tétek. hogy a járás zeneka­ra. pedagógus- férfikórusa hogy megmozgatta egy-egy község lakosságát. Emléke­zetesek a Vizsolyt, hidasné­meti. perei, dobszái zenés napok. Sváb Antal emlékezett a garadnai járási néptánc-be- rnutatéra. a szikszói járási dalosünnepre, ahol járásun­kat 17 kórus képviselte, s még a legkisebb községünk, Mogyorósivá is -Hl tagú ve­gyes kórussal képviseltette magái — Kodály. A ma­gyarokhoz című müvével. Mint. barát megjeleni ezen a szántói találkozón Lengyel István, nyugalmazott álta­lános iskolai igazgató is, aki az. elismerés hangján szólt a rögtönzött beszámoló tar­talmi értékeiről. — Hová lelt ez. a népművelés? — kérdezte, majd sajnálkozva hozzátette: — Nagyon eltá­volodtok azóta egymástól „a vezetők és vezetettek. Közben-'közben persze kor­tyolgattunk a hús „szánt-i” pince legjobb borából, hogy nyelvünk el ne fáradjon, meg hát a JO fokos mele­get is ellensúlyozni kellett. — Egy nagyon jó kollek­tíva szive dobbant össze ezen a kánikulai szombat délutánon — összegezte ta­lálkozónk eredményét Sváb Antal elnökhelyettesünk. — M egny i la Okozása i tok, vissza- emlékezéseilek hűen tükrö­zik a hatvanas évekei, ami­kor teljes erőbedobással in­dultunk a kultúra meghódí­tásáért. Korábban sötét Abaűjnak li tu láttá k ezl a területei, de azl hiszem, egyetértünk abban, hogy — a járás megszűnéséig — se­gítségetekkel sikerüli a sü­léi foltokat világosabb szín­re festeni. K occi n t ásu n k,k a I m i nda ny - nyian egyetértésünket fejez­őik ki. Bakonyi líéla Miskolciak segítségével Kozmetikum ínysorvadás ellen Rögzíti a fogakat is ..A fogászati szakrendelé­sen közölték velem, hogy idült íny sorvadásom van, nmeivel nem lehet gyógyí­tani, es két-három év múl­va ki'huMamak a fogaim. Örömmel közlöm, hogy mi­óta az ön szerét használom, az ínysorvadásnak nyoma sínes, teljesen meggyógyul­tam, a fogaim is .megmarad­lak Még egy észrevétel: a szer a tögköképzödést is késlelteti. ” ..Evek óla szenvedek íny- sorvadásban, éjszakánként aludni sem tudtam. Hála Önnék. az első Cserviit-üveg használata után nem fájt,az ínyem.” „Egyik napról a másikra olyan erős fájdalom kelet­kezett az alsó ínyemben, hogy a fogmosás is borzal­mas kínokkal járt. A Cser- vittől már az első nap után csökkent a fájdalmam, és fokozatosan, egy hét alatt teljesen megszűnt.’ Ilyen és éhhez hasonló le­velek érkeznék nap rotort nap Csali Károly, kecské­mén droglistához, aki olyan szent „talált tél”, amely gyógyulást hoz.mindazoknak, alk'ikt kezdődő töggyulladásban, íny vérzésben, illetve íny,sor­vadásban szenvednek. A hi­vatalos nevén Cservilnek keresztelt vitaminos szájvíz bámulatos gyorsasággal hal Egy-két hét alatt megszün­teti a fájdalmat, sőt. né­hány esetben rögzíti a már meglazulj fogai is! Hazánkr ban sokan szenvednek kü­lönféle fogbetegségeikben, különösen a középkorosztá- Jyúak és az. idősek. Fájdal­muk nehezen szűnik, vagy pedig „áldozatokkal” jár — meg kell válni néhány fog­tól ... De mi is az. a Csery.il? Gyógynövényeket, vitamino- kat. tartalmazó oldat, ame­lyet Cseh Károly kevert gyógyító hatásúvá, csaknem másfél évtizeddel ezelőtt. — Rendesen megszenved­tek a Csérvittel — fogadott A feltaláló, Cseh Károly az országszerte elismert, 77 éves „feltaláló” kecskeméti üzletében. — Tizenöt évitelt el. míg egyenesbe került a szájvíz sorsa, és nagy té­telben gyárthatják. Köszön­hető ez az Alkotó Részvény- társaság miskolci képvisele­tének, amely felkarolta és sikerhez vitte. — Ha jól tudom, a ké­szítményt már tíz éve elfo­gadta szabadalomként az Országos Találmányi Hiva­tal. — így igaz, de nem ju­tottunk előrébb. Hiába .ki­lincseltem éveikig vállalatról vállalatra, hogy megkezdjék a gyártásált, nem akadtam vállalkozóra. Sajnos, a Cser- vit gyógyszerként nem hoz­ható forgalomba — kórházi, klinikai kísérletek igen költségesek és hosszadalma­sak —, csak gyógyító hatá­sú kozmetikumként. — Milyen volt az érdek­lődés a készítmény iránt, mikor először megjelent az üzletében? — Óriási, pillanatok alatt elfogyott. Nagyon sokakat érint ez a betegség, így hát rengetegen felkeresték az üzletemet, amikor megtud­ták, hogy nálam kapható. Pedig nem is volt reklámja, a hír ennél az esetnél való­ban „szájról szájra” terjedt. Még külföldről is érdeklőd­tek, de az igényeket egysze­rűen nem tudtam maximá­lisan kielégíteni, mert nem volt elegendő gyártott meny- nyiség. — Mennyibe kerül egy flakonnal és hol lehet, hoz­zájutni? — Miután szabadáras ter­mék, változó áron kapható. A menedzser cég jóvoltából ma már nagy tételben gyárt­ják, és mindenütt kapható az országban, igy Borsod megyében is: főleg gyógy­szertáraikban, szaküzletek­ben, kiskereskedőknél.' — Hallhatnánk valamit arról, hogyan kell használ­ni? — A flakonban levő fo­lyadékból fél deci langyos vízbe egy kávéskanállal te­szünk, és naponta négyszer- ötször öblögetünk, egy-egy alkalommal akár többször is. .Rövid ideig tartsuk a száj­ban, hogy felszívódjon. Temesi László Egy tanítónő ötlete Úszóverseny 45 éves asszonyoknak Kényelmesen berendezett, szép családi ház Legyesbé- nyén. Irigylésre méltóak azok a gyerekek, akiknek a szülei pedagógusok: egész nyáron együtt a család. Ti­sza vári ók is jobbnál jobb programokat találnak ki minden napra. Mert igencsak jó program ám az is, ha a kert gyümölcseit együtt, kö­zösen konzerválhatja a csa­liul. A munkából mindenki­nek jut. Ügy gondolnám, hogy itt semmi sem hábor­gatja a békét, a derűt, ha nem tartanék a kezemben egy levelet, amelyet Tisza- vári Gézáné postázott szer­kesztőségünknek. Első olvasatra persze a a vél sem árulkodik nyugta­lanságról. sőt. A 45 éves ta­nítónő azzal a javaslattal áll elő. hogy augusztusban rendezzenek hosszú távú úszóversenyt 45 éves nők számára a Bodrogon. Sára patakról, a hídtól indulna a mezőny. Mindössze egy or­vosra és egy motorcsónakos rendőr kíséretére volna.szük­ség ... És persze résztvevők­re. minél többre, ha lehet. Az úszóverseny mottója a/ lenne: béke és megbékülés. Hogy miért augusztusban rendeznék a versenyt? An­nak emlékére, hogy 45 évve! ezelőtt augusztusban voltak itt a legnagyobb harcok. Te­hát akik a háború nehéz évében születtek, ők úszná­nak most azért, hogy az em­bereket a békére es a meg- békülésre intsék. — Tehát a szándéka bé- i.edemonstráció. — Részben. Mint annyian mások, én is nagyon szeret­ném. ha végre béke lenne ebben az országban. Nagyon rossz e végtelen gyűlölködé­sek közepette élni. Vissza­tetsző és szégyellni.való, aho­gyan a politikai csoportosu­lások kigyót-békát kiabálnak egymásra. marakodnak a demokratikus átalakulás zászlaja alatt. E háborúsá­gok közepette az egyén sincs biztonságban, hiszen mini látjuk, bármikor bankit ki­kezdhetnek, az emberek egy­más becsületébe gázolnak. És mindez mihez vezet? Idegösszeroppanáshoz. az alkoholizmushoz, a drogok­hoz, az öngyilkossághoz. Fé­lek és féltem a fiatalokat. Mint anya, és mint tanító. Három gyermekünk van, pontosabban négy, mert. a férjem első házasságában született asszonylány is az enyém egy kicsit. Tibor 19. Zita 18, Balázs 13 éves. Okosak, hála istennek mind­annyian és a vérükben van a politizáló szándék, mert az apjuk vérét örökölték, meg á nagyanyjukét, aki 1957-ben Tokaj párttitkára volt. A férjem is alapszer­vezeti titkár már 17 éve. Öt már nem igen tudom „elté­ríteni”, de a gyerekeimet próbálom távol tartani a közélettől. Tudom, nem he­lyes, mert az ember éljen másakért is, és az a szomo­rú, hogy a mai világban egy pedagógus anya akkor érzi biztonságban a gyermekeit, a tanítványait, ha azok nem Wallaitjáik hangjukat sehol. Nagyon szeretném, ha vég­re felszabadulhatnánk már, megszűnnének a görcseink és stressz nélkül szemlélhetnénk az ifjúság szárnyalását. — Maga soha sem politi­zált? — Párttag voltam húsz éven át. Tavaly szeptem­berben kiléptem. Döntésem­ben emberi tényezők is köz­rejátszottak. Amikor egy. számomra nagyon fontos ügyben felkerestem a felsőbb pártvezetést, a szemem közé nevettek. Nagyon megbán- tódtam. De azért még vár­tam három évet... — Soha .többé nem akar gondolni személyes részvé­telre? — Talán ez a profán öt­Tisiavári Gézáné letem, az úszóverseny is iga­zolja, hogy közösségi ember vágyók. Ha letisztul az éle­tünk, ismét dolgoznék máso­kért, nemes célokért. Addig pedig a szigorúan politika- mentes közösségeket próbá­lom építgetni. Élek-halok a jó baráti társaságokért, bol­dog vagyok, ha a gyerekeim baráti köre bővül... Nagyon jó lenne, ha sikerülne az az augusztusi úszás! Jól tudom, a korombeli asszonyok fá­radtak, fásultok is, el is pu- hultak jócskán. Az úszás örömöt ad, megmozgat kí­vül és belül. Én, amikor csak tehetem, úszom. Sok­szor tiltott helyen, meg is büntették már érte, de ha vizet látok, nem tudok el­lenállni. Ha bánatom van, a folyónak mesélem el. Az egész családom jó úszó, de néha rájuk hozom a frászt. A múltkor olyan messzire úsztam, hogy a férjem két­ségbeesetten kiabálni kez­dett: — Marika, gyere visz- sza, neked három gyereked van! Utána gurultunk a ne­vetéstől. — Az úszásnak köszönhe­ti, hogy ilyen fiatal? — Fiatal? Negyvenöt éves vagyok. Az viszont igaz, hogy 26 éves korom óta nem híztam egy grammot sem, pedig három gyerekem szü­letett. Az 58 kilóm jól arány­lik a 172 centi magasságom­hoz. Biztosan a víznek kö­szönhetem. — Nem fél a nem túl tiszta Bodrogba invitálni az asszonyokat? — Sárospatakon születtem, mi pataki lányok állandóan úsztunk. Pedig akkoriban is sokszor volt. büdös, csersa­vas a folyó. Még akkor is a vízben voltunk, amikor árvíz után tyúkólak úszkál­tak mellettünk ... Mégsem volt soha semmi bajunk. Nőm olyan szennyes most a Bodrog! Nos, a felhívást közread­tuk. Ti szaván Gézáné le- gyesbén.vei címe: Kossuth Lajos utca 40. örülne per­sze, ha valaki, esetleg egy intézmény segítene néki a szervezésben. Mert valóban jó lenne találkozni augusz­tusban — a Bodrogban. Lévay Györgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom