Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. március 13., hétfő A hágai deklaráció Németh Miklós nyilatkozata A hágai környezetvédelmi csúcstalálkozóról hazatérő­ben. a repülőgép fedélzetén Németh Miklós miniszterel­nök nyilatkozatot adott a Magyar Hírlap, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítóinak. Elöljáróban elmondta, hogy néhány hónapja, Michel Ro- card francia miniszterelnök­től értesült a bioszféra- és ezen belül az ózonlyuk- probléma megoldására ter­vezett elképzelésekről. Már akkori telefonbeszélgetésük alkalmával szóba került, hogy olyan globális kérdés­ről van szó, amelyben a megoldásra csak a világ or­szágainak összefogásával van mód, ám egy közös fel­hívás ténye is üzenetértékű lenne. Michel Rocard akkor így fogalmazott: örömmel vennénk, ha a szocialista országok közül a reformok útját járó Magyarország csatlakozna ehhez a felhí­váshoz. — Ez a felhívás, deklará­ció nem hagyományos érte­lemben vett nemzetközi jo­gi szerződés, hanem inkább első állomása annak, hogy ráirányítsuk a figyelmet a légkör védelmének fontos­ságára, s a hágai program ezt a célt jól szolgálta — mondotta Németh Miklós. — Látni kell ugyanakkor. hogy a munka neheze még Csak ezután következik. A levegő szennyezettsége nincs tekintettel az államhatárok­ra, a bioszférában nem is lehet határokat húzni. Te­hát. ha a Hágáiban aláírt nyilatkozat csak 24 ország kezdeményezése marad, ak­kor nem lesz igazán ered­ményes. Ezért lenne fontos — ahogy a konferencia zá­rómegbeszélésén Ruud Lub­ber^ holland miniszterelnök hangsúlyozta —, hogy egyre több állam csatlakozzon a felhíváshoz, s az országok közötti együttműködés erő­södjön a környezetszennye­zés megakadályozásában. — Sokaknak feltűnt, hogy a hágai konferenciáról hiá­nyoztak a nagyhatalmak. Nem írta alá a nyilatkoza­tot sem az Egyesült Álla­mok, sem a Szovjetunió, én azonban v azt hiszem, hogy ennek nem politikai oka volt. s nem is az. hogy a két ország nem támogatja a környezetvédelem ügyét. Nem tekintem véletlennek azt sem, hogy Hágában az állam- és kormányfők tisz­teletére adott vacsorán a holland miniszterelnök el­sősorban azokra emelte po­harát, akik nem ültek ott az asztalnál, jelezve: számít arra, hogy mielőbb más or­szágok is csatlakoznak az egyezményhez. A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése A több, mint 13 ezres tag­ság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén meg­jelent Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumai­nak munkatársai. A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnöksé­gének tagja nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első közgyűlé­sig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az eddigi működésről, az MDF helyzetéről. Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: té­vedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csopor­tosulás, úgymond az írók; toliforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójá­ban politikai küzdőterep. Ezt követően felvetette — mint a tanácskozás során A miskolci Tiszai pályaudvar felújítása közelebb jutott a be­fejezéshez. Az állomásépület előtti díszburkolat elkészültével közelebb húzták az épülethez a palánkot, igy nagyobb terü­let jut a téren közlekedőknek. Tűzhalál Erdélyben Két brit sítprista volt szem­tanúja egy ismeretlen férfi önkéntes tiltakozó tűzhalá­lának a Kárpátok főleg kül­földi turisták látogatta híres siüdülőjében. Égő ruhában lépett ki a férfi a fák közül, és a szemtanúk szerint iszo­nyú kínok között csaknem egy percig szótlanul állva maradt, majd a földre zu­hant. A férfit kórházbaszál- litották, ahol belehalt súlyos égési sérüléseibe. A két brit síelő egy kés­sel odatűzött cédulát talált a fa törzsén, amely mellől a tűzhalált választó férfi kilé­pett. A cédulán románul és kezdetleges angolsággal ez a szöveg állt: „Állítsátok meg a gyilkosságokat Brassóban!” Helyi román lakosok el­mondták. hogy nem ritkaság a politikai öngyilkosság, de a legtöbb nem kerül nyilvá­nosságra. A külföldi turisták szeme láttára bekövetkezett önkéntes máglyahalált meg­előző napon egy férfi tilta­kozásként felakasztotta ma­gát Brassóban. Népköztársaság Közismert, közkeletű szá. Hazánknak az alkotmányban kinyilvánított, hivatalos neve: Magyar Népköztársaság. Gyakori balhiedelem szerint, nálunk ez a megnevezés elő­ször az 1949. augusztus 20-án életbe lépett alkotmányban szerepelt, s csak azóta használatos az ország államformá­jának megnevezésére. Pedig ez a szó jóval korábbi keletű: az 191B-as őszirózsás forradalom idejéből való. Az akkori november 16-án, a Parlament előtt, mintegy kétszázezer fős tömegnek hirdették ki a nemzetgyűlés aznapi határosa, tat - egyebek közt - arról, hogy Magyarország népköz- társaság. „A szónokok beszédeit - mondja erről a törté­netírás - tomboló lelkesedés fogadta.'* Uj alkotmánykoncepciójában - mint ismeretes - az MSZMP Központi Bizottsága az államforma megnevezésére továbbra is a népköztársaság szót ajánlja. Ennek indokolt­ságát egyesek kétségbe vonják, mondván, hogy elegendő csak a köztársaság szó. A történelem azonban csaknem annyiféle köztársasagot ismer, ahány társadalmi rendet megkülönböztet Említhetők például - a lezikont idézve — ,,az ókori rabszoigatartá görög városállamok arisztokratikus és demokratikus köztársaságai (Spárta, illetve Athén). Köz­társaság volt Karthágó és Róma is az időszámítás előtti első századig.” Később, a feudalizmus korában több itá­liai városbáb - Firenzében, Velencében, Genovában de másutt is köztársasági államforma vált uralkodóvá, s ez jellemző ~. kevés kivétellel - a polgári társadalmakra is. Ónként adódik a kérdés: ha már van egy nagy törté­nelmi pillanatban született - s nem „importált" - sza­vunk, amely megkülönbözteti mai államformánkat az előző korok annyiféle köztársaságától, miért ne élnénk vele? Miért ne tennénk eléje a nép szót is, ha egyöntetűen vall­juk, hogy formálódó jogállamiságunk vezérlő alapelve o népfelség? Aki ezt komolyan veszi, s nem sanda szándé­kok „fügefaleveléül” hirdeti, az aligha vitathatja okkal államformánk megnevezésére a népköztársaság szó hasz­nálatát. Annál kevésbé, mert az kifejezetten magyar, és dicső forradalmi hagyományaink nyelvi kincsestárából örö- költük. (m - r - n) csaknem valamennyi felszó­laló —, hogy az MDF to­vábbra is mozgalomként, működjön-e, vagy alakuljort párttá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a párt, vagy nem párt kérdése voltakép­pen elszegényítő (gondolat, s eltereli a figyelmet a jelen­leg legfontosabb feladatról, az összefogásról, az egység megteremtéséről. Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mér­legelte az MDF eddigi tevé­kenységét. Hangsúlyozta: annak idején az MDF úgy jött létre, hogy néhány ér­telmiségi nem tudta már szó nélkül hagyni azt a gaz­dasági és politikai hanyat­lást, amely az ország ka­tasztrófájával fenyegetett, s fenyeget még ma is. A párttá alakulás kérdé­séről Bíró Zoltán kifejtette: elkerülhetetlen, hogy az MDF — amennyiben részt kíván venni a politikai élet­ben — előbb, vagy utóbb megszervezze a maga párt­ját, de egyáltalán nem mind­egy, hogy ez mikor törté­nik. Mindenesetre leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen kell lennie a követke­ző választásokon. Az átme­net időszakára egy alkotmá- nyozó nemzetgyűlés létrehí­vását szorgalmazta Bíró Zol­tán. mert úgy vélekedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi, ala­kulóban lévő párt még nem kellően felkészült. Jó tudni, mire jó A föld „sója”: a zeolit Már nemcsak a szakem­berek, geológusók, hanem a gyakorló mezőgazdászok, sok helyen a házikert-, kiskert- tulajdonosok is meggyőződ­tek. hogy valóban a föld „sója” a zeolit. Az ebből ké­szült különböző felhaszná­lású anyagokkal elsősorban a Geoprodukt GM, a Má­don működő ásványi nyers­anyag-kutatási, ásványelőké- szítési és -alkalmazási mun­kaközösség foglalkozik. Mun­kásságukról dr. Mátyás Er­nő a következőket mondja: — Hazánk nagy zeolitva- gyonnal rendelkezik. A To­kaji-hegység déli szárnyán Rátka. Mád, Bodirogkeresz- túr térségében feltárt, és négy bányával megnyitott zeolittelepek kategroizált ás- ványvagyona meghaladja a százmillió (!) tonnát. A zeo- litok hasznos tulajdonságát tíz csoportban lehet össze­foglalni. Ennek alapján a természetes zeolitok főbb felhasználási területe az ál­lattenyésztéstől a humán gyógyászati alkalmazásig, hatféleképpen történhet. — A széles körben hasz­nosítható ásvány 'különböző alkalmazási területének ki­dolgozására és felhasználá­sára 1984-ben alakult a Geoprodukt GM, amely hat saját találmány megvalósí-. fásával segítette ennek az ásványnak a hasznosítását. A készítmények már nem csu­pán .különböző intézmények­ben ismertek, ahol több éven keresztül kipróbálták, de gyakorlati alkalmazásba is vették azokat. Most, hogy közeledik a tavaszi munkák ideje, né­hány, a mezőgazdaságban. kiskertekben, háztáji gazda­ságokban hasznosítható ter­mékről szólunk. Ezek közé tartozik például a Paralux nevű permetezőszer, amely az almaparásodás megaka­dályozására alkalmas. Nem­csak a Nyírségben, de pél­dául a Nagymiskolci Állami Gazdaság nagyüzemi almás- ' kertjeiben is alkalmazták. Az eredmény jelentősen megváltoztatta a lé- és a minőségi alma arányát. Ez pedig tekintélyes pénzbeli hasznot is jelent. A szer al­kalmazása engedélyezett, s más permetezőszerrel ke­verhető. Az idén már a kis­termelők részére is forgal­mazzák. Egyetlen „hátrá­nya”, hogy csak Mádon sze­rezhető be, ahonnan után­vétellel is szállítják. A kemizálás következté­ben a talaj elsavanyodik. Emellett a nyom- és ritka- fémelemak kioldódnak, a talaj elszegényedik. A mennyiségi termés mellett a növény íz- és zamatanya­gában is károsodik. Ezen segít például a Meliorit, amely több mint tíz külön­böző nyom- és ritkaelemet tartalmaz. Használata csök­kenti a műtrágya kimosó- dását. Négyzetméterenként 250—500 grammot szétszór­va, vagy az ültetőgödörbe sorba elszórva jelentősen növeli a terméshozamot, a növények fejlődését. Ez is csak Mádról, a Geoprodukt- tól rendelhető meg. A GM- nél ugyanis úgy vélekednek, hogy kereskedelmi forgal­mazása a ráterhelődő egyéb költségek miatt olyan mér­tékben megdrágítaná, hogy már nem lenne kelendő. Leninvárosi településfejlesztési tervek Mire futja 530 millióból? Városaink tanácsai sorra vitatják meg a tavalyi település­fejlesztési tervek végrehajtását, idei lehetőségeiket cs el­képzeléseiket. Leninvárosban a vb elé terjesztett tervjavas­lat első mondata ma az ország bármely hasonló dokumen­tuma élére kerülhetne, s lehet, hogy ott is szerepel vala­mennyi bevezetőben: „A tanácsok 1989. évi pénzügyi lehe­tőségeit is meghatározza az, hogy a népgazdaságban tovább élnek és erősödnek a kedvezőtlen tendenciák.” A "költség- vetés romló lehetőségei, az évek óta halmozódó reálérték­csökkenés, a növekvő mértékű elvonások, az árintézkedé­sek Leninvárost sem kerülik el. Ezért aztán a tanácsi gaz­dálkodás súlyponti feladata vcgycszvárosunkban is az alap­ellátást nyújtó intézmények működésének biztosítása, a fo­lyamatban lévő és kiemelt beruházások terv szerinti meg­valósítása, valamint a következő tervidőszak előkészítése. Minderre 530 millió forint áll a leninvárosiak rendel­kezésére. Pontosabban: eny- nyinek kell összejönnie a tervezett forrásokból, hogy aztán ezt a félmilliárdot szét lehessen osztani a mű­ködési, fenntartási és fej­lesztési feladatok megvaló­sítására. A pénzből mindjárt elvisz 347 milliót az intézményhá­lózat működtetése, és az ál­lami lakóház-felújítás. Ezen belül Leninvárosban is ki­emelt ágazat az egészség- ügyi, a szociális ellátási, az oktatási és a kulturális szol­gáltatások területe. Minden bizonnyal örülnek a város­lakók annak, hogy Szeder­kény városrészben az idén beindulhat * a húsz idősnek otthont adó öregek napkö­zije, hogy száz általános is­kolással és harminc közép- iskolással bővülhet a men- záslétszám, s befejeződhet a 106. Sz. Szakmunkásképző Intézet bővítése, hogy csak néhány példát említsünk. A tanácsi gazdálkodás egyik legkritikusabb pontja az intézményfelújítás és a kommunális szolgáltatás. Sajnos, mindössze 3,2 millió forint jut csak például az utak karbantartására és fel­újítására. Mire költi a tanács a fej­lesztési felhasználás 184 mil­lióját? Ez érdekli talán a legtöbb leninvárosit. íme néhány jelentősebb fejlesz­tés: Szederkény városrészben folytatódik a gázhálózat ki­építése, amelyhez 1989-ben további 154 lakás csatlakoz­hat. Az idén szeptember 30- ra befejeződik az autóbusz­pályaudvar beruházása. Asz­faltozzák a Lévay utat, to­vább bővül az amúgy is ki­tűnő kerékpárút-hálózat. To­vábbi építési telkeket elő- közművesítenek, megoldják a Szederkény városrész sze­métszállítását, rendbe te­szik a városközponti tavat. Július 30. a befejezési ha­tárideje az orvosi rendelő bővítésének, s megkezdődik egy nyugdíjasház tanul­mánytervének készítése. Fentebb szóltunk már a 106. Sz. Szakmunkásképző Inté­zet bővítéséről. A 3-as Szá­mú Általános Iskolában bő­vül a konyha és az étterem. Számítógépre kerül a né­pesség-nyilvántartás. S mindehhez még csak annyit: a lakásépítés és -vá­sárlás támogatásához-10 mil­lió forintos új pénzügyi alap létrehozását tervezik. A tá­mogatás teljes feltételrend­szerét és szabályait tanács- rendeletben határozzák meg. A városfejlesztéshez, vá­rosszépítéshez várja a ta­nács a lakosság és az intéz­mények, vállalatok dolgo­zóinak, szocialista brigád­jainak társadalmi munkáját Ny. I. A DECEMBER 4. DRÓTMÜVEK nyilvános börzét hirdet kész- és félkész­termékeinek vásárlására, kedvezményes áron magánszemélyeknek és közületek részére. IDEJE: 1989. március 18-án, szombaton 7—13 óráig. HELYE: Miskolc, Besenyői u. 18. 2. sz. teherporta. VÁSÁROLHATÓ ANYAGOK: HEGESZTETT HALÓ, EGYENGETETT, DARABOLT SZÁLANYAG, KÜLÖNFÉLE ÁTMÉRŐJŰ SODRATOK, NAGYSZILÁRDSÁGÚ, HORGANYZOTT ACÉLHUZAL. Termékeink felhasználhatók építkezéseknél, szőlőtermesztésnél, kiskertekben, hétvégi házaknál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom