Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
1988. október 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 (Folytatás a 2. oldalról) Végül kérte az Ország- gyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt — amelyeket a kormány edfo- gad — a javaslatot emelje törvényerőre. Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője bejelentette, hogy 13 órakor az alternatív katonai szolgálat bevezetését javasló csoport küldötteitől egy felhívást vett át, amelyet az Országgyűlés elnökének címeztek. A petícióban — amelyet több százan írtak alá — arra kérik az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a törvény előkészítésével kapcsolatos munkát. A sajtóiroda vezetője elmondta azt is, hogy a Parlament közelében mintegy kétszáz fős csoport gyülekezett, hogy személyes jelenlétével adjon nagyobb hangsúlyt a kérésnek. Napirenden a társasági törvény Hegkezdődön az Országgyűlés őszi ülésszaka elv, hogy a vállalkozás sorsát érintő döntéseket ott hozzák meg, ahol legnagyobb a tájékozottság, legközvetlenebb az érdekeltség. Ez természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a döntés következményeit is elsősorban a társas vállalkozásnak kell viselnie. Az eredményességben való érdekeltség, a piaci verseny által teremtett teljesítménykényszer a társaságok elterjedésével fokozatosan átitathatja a társadalom egészének működését. Hozzájárulhat új, ' vonzó gazdálkodási, erkölcsi értékek megjelenéséhez, mint például a gazdálkodási önállóság, a közös és az egyéni önmegvalósítás, a kockázat- vállalás és az együttműködésre kész magatartás, máNévváltoztatás Az Országgyűlés első napjának délelőttje — mint az a híradásokból ismert — személyi kérdések megtárgyalásával, különböző tisztségekre történt jelölésekkel, választással telt el. Ezek sorában választottak új tagot az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságába is. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Simon Péter képviselőt jelölték e bizottság új tagjának, mire morajlás támadt a teremben, és többen közbekiabáltak: „melyiket?". Tudniillik két Simon Péter nevű képviselő ül a T. Házban... A jó humorú elnök pillanatnyi zavara után, a forgatókönyvbe tekintve, nyomban közölte: a Borsod megyei Simon Péterről van szó, és hozzátette: „ezentúl itt B. Simon Péter legyen a neve”. A másik hasonló nevű képviselő egyébként Tolnába való. A döntés megtörtént, a Tiszai Vegyi Kombinát gyárvezetőjét, B. Simon Péter néven egyhangú szavazással beválasztották az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságába. Csakhogy ebbe, mármint a részleges névváltoztatásba az érintett nemigen nyugodott bele. A szünetben hosszasan láttam őt beszélgetni Stadinger Istvánnal, és későbbi kérdésemre, hogy elárulná-e, miről beszéltek, készséggel elmondta: arra kérte az Országgyűlés elnökét, vegye vissza tőle a hirtelenjében odaragasztott B-előnevet, és használják ezentúl a Pál utónévvel kiegészített teljes nevét, minthogy annak idején is úgy anyakönyvezték. A kérés meghallgattatott és teljesíttetett. A Borsod megyei 23. választókerület képviselőjének ezentúl — legalábbis a Parlamentben — Simon Péter Pál lesz a neve. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista gazdaságunkban ,a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kíséri .a külföld részéről is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésé- . ben — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól. Külön kitért arra, hogy az új társasági törvény által kínált társulási formák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt felelősség kérdésében is. A gazdasági társaságokban a gyakorlatban jobban megvalósulhat az a régóta vallott helyeznünk az elszemélytelenedett tulajdon megszemélyesítésére, a közösségek és az egyének bekapcsolódására a tulajdon működtetésébe és ellenőrzésébe. El kell érnünk, hogy az állami tulajdon valóban közösségi tulajdonná alakuljon. Saját tapasztalataink, de más országok példája is azt erősíti meg, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek hatékony ellátására nem az állami nagyüzemek alkalmasak, hanem a szövetkezeti, a különféle társult, magán- vagy személyi tulajdon nyújtotta szervezeti keretek. Abból kell kiindulni, hogy különböző tulajdonformák nem eleve elvont mérce szerint minősíthetők alacsonyabb vagy magasabb rendűnek, hanem csak a gazdasági hatékonyság, a fejlődőképesség alapján lehet megítélni őket. Az új körülmények érintik az elosztási viszonyokat is. Minden bizonnyal növekedni fog a közvetlenül munkából származó jövedelmek mellett a megtakarítások befektetéséből származó bevételek aránya. Ez persze tovább erősítheti és még nyilvánvalóbbá teheti a vagyoni és életszínvonalbeli különbségeket társadalmunkban. A vagyon tehát törvényes, a munkával egyenértékű jövedelemforrássá válik. Ez a körülmény több elvi és gyakorlati kérdés újragondolásának fontosságát húzza alá. Az egyik az, hogy a magánvállalkozások és a külföldi részvételű vegyesvállalkozások nem a kizsákmányolás lehetőségének újraéledését eredménvezik-e. A kérdés megválaszolása annál is inkább időszerű, mert a kizsákmányolás megszüntetését a szocializmus történelmi vívmányai között tartjuk számon. Szélesebb körű magántevékenység bontakozhat ki sok érdekei és igényei irán- í* ,í,lgyelem. az eltérő értékekkel szembeni türelem az üzleti becsületesség és megbízhatóság. A magyar gazdaságban nagy erők szunnyadnak, amelyek kibontakoztatásához azonban megfelelő kereteket, csatornákat kell kiépíteni. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepét megerősítve lehetőséget kell biztosítani a különböző tulajdonformák szervezett együttműködését biztosító vegyesvállalkozások számára. Az állampolgári vállalkozások új formáinak megteremtésével jelentős nyitás hajtható végre az egyéni kezdeményezések ösztönzésében és mozgásterének kiszélesítésében. Olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek nem szabnak gátat az értelmes, az egyén 'és a társadalom számára egyaránt hasznot hozó üzleti tevékenységeknek, nem kényszerítenek valamiféle túlhaladott, óvatoskodó szabályozás következtében teljesítmény-visszatartásra. Szűrös Mátyás külhoni tapasztalatokra utalva rámutatott: remélhető, hogy az új társasági törvény által lehetővé tett új típusú vállalkozások, az állami vállalatok vállalkozói magatartása hozzájárul majd hazánkban is az állami foglalkoz- tátáspolitika feszültségeinek enyhítéséhez. — Szocialista társadalmunk alapját a jövőben is az alapvető termelési eszközök döntő többségének társadalmi tulajdona, az állami és szövetkezeti tulajdon meghatározó szerepe jelenti. Egyik legfontosabb tennivalónk ahhoz kapcsolódik, hogy megtaláljuk az e tulajdonformákban lévő eszközök eddiginél hatékonyabb működtetésének módjait és formáit. Nagy hangsúlyt kell Jóllehet a társasági törvény a jelenleginél sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a magántevékenységek kibontakozását, s ily módon teret nyer az értéktöbblet ellenszolgáltatás nélküli elsajátítása, ez azonban nem jelenti azt, hogy az állam gazdaságpolitikai szándékaitól függetlenül jelentős magánvállalatok jönnének létre, vagy a magánvagyon túlságosan megnövekedne. Az állam közvetett — főként gazdasági — eszközökkel befolyásolhatja a magán- szektor működési feltételeit. A törvény tervezete emellett több jogi biztosítékot is tartalmaz. A megújuló politikai rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy megakadályozza a kizsákmányolás jellemző társadalmi viszonnyá válását. Mindezek alapján Szűrös Mátyás meggyőződését fejezte ki, hogy a társasági törvény elfogadása nem eredményezi a kizsákmányolás alapjainak visszaállítását. A korábban nem gazdasági célú megtakarításokat most várhatóan a gazdaságba fektetik be hasznot hozó módon. Az eddig javarészt illegális befektetési formákból származó jövedelem az allam áltál ellenőrizhetőbbé es főleg adóztathatóvá válhat. Ehhez természetszerűen az állam törvényeken alapuló ellenőrző szerepét erősíteni 'kell. Sokak fejében megfordul, hogy a megnyíló vállalkozási formák csak a társadalom kisebb része számára elérhetőek, sőt még az is, hogy a vállalkozók bizonyos köre — hasonlóan némely állami vállalatokhoz és szövetkezeteikhez — befektethető vagyona egy részét a jelenlegi gazdálkodási viszonyok ellentmondásainak és joghézagainak kihasználásával, vagy a hiánygazdaság körülményeinek meglovagolásával szerezte. A törvényes befektetés ily módon számukra a vagyon „tisztára mosását”, a gazdagodást kínálja, miközben a lakosság többsége számára az életkörülmények egyre nehezebbé, szorítóbbá válnak. A törvényes vagyon befektetéséhez a társasági törvény jogszerű kereteket teremt, s elismeri az ebből származó jövedelmeket. Ezt azonban meg kell különböztetni az említett ügyeskedéstől, amelynek kezelésére, meggátolására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. A vállalkozások kétségtelenül megnövelik a jövedelmi különbségeket az egyének és az egyes lakossági csoportok között is. A jövedelmi eltérések túlzott mértékűvé, társadalmilag el nem fogadhatóvá válását alapvetően az adórendszerrel, illetve ban a reményben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot, hogy a gazdálkodási formák bővülésével új munkahelyek teremtődnek, s ezáltal mérséklődhetnek az egyre erőteljesebben jelentkező foglalkoztatási gondok. Dr. Eke Károly, a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa arról szólt, hogy a szocializmust nem ettől a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől kell félteni, sokkal inkább a pazarlástól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdektelenségtől. Dr. Szabó Kálmán akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára konkrét javaslatot tett az osztalékengedményes részvényfajta lehetőségének törvénybe iktatására. Kulcsár Kálmán a vitában elhangzottakra reagálva kifejtette: a vállalati törvényt az átalakulási törvénnyel együtt munkálhatják ki. A törvény előkészítését meggyorsítják, és várhatóan a jövő év első felében a Parlament elé terjesztik. Javaslatokra válaszolva rámutatott: napirenden van — a SZOT-tal egyetértésben — az átfogó szakszervezeti törvény megalkotása. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat az örökösödés szabályozásával kell megakadályozni. Emellett azonban elengedhetetlenül szükség van a jövedelmi aránytalanságok okozta esélykülönbségeket, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők gondjait hatékonyan kezelő „szociális védőháló” kialakítására. Az új szervezeti formák felvetik az érdekérvényesítéssel kapcsolatos eddigi felfogás és gyakorlat újragondolását is. A társasági törvény együtt jár a dolgozói részvétel és a beleszólás új formáinak kifejlődésével. Emellett új összefüggésben vetődik fel a pártnak és a szakszervezetnek a gazdasági folyamatokban betöltött szerepe és lehetősége. A megfelelő megoldásokat a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatok keretében kell kialakítani. Egy dolog azonban már most leszögezhető: a társasági formák jelentette új gazdálkodási keretek és feltételek a párt- és a szak- szervezeti szervek gazdasági szerepét szükségképpen módosítják. A pártnak a jövőben még inkább a népgazdaság fejlődésének lehetőségeivel, fő irányaival, az erre vonatkozó elképzelések kidolgozásával kell foglalkoznia, míg a szakszervezeti munkában a munkavállalók érdekeinek védelme kell, hogy nagyobb szerepet kapjon. Szűrös Mátyás hangsúlyozta azt is, hogy a társasági törvény remélt hatásainak kibontakozására további reformlépésekre van szükség. Ezek között említette az értékpapír-piac megteremtését, a megkezdett bankreform második szakaszának megvalósítását, az adórendszer további korszerűsítését, a bérreform, az árrendszer fejlesztését, a költségvetési reform kimunkálását, a társadalombiztosítás és a szociálpolitika eszköztárának és intézményrendszerének korszerűsítését. A társasági törvény elfogadása a külföld szemében is a reformprogram végrehajtása iránti elkötelezettségünk fontos bizonyítéka. Szándékaink komolyságának, ezáltal a magyar politikának a megítélése tehát a reform valóra váltásával fonódik össze. A reforméval, a megújuláséval, amelynek sikere döntően tőlünk függ, hisz a külső környezet ma ehhez a korábbinál sokkal kedvezőbb politikai feltételeket kínál, E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet, Tóth Ilona, a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára abEzütán — az elfogadott napirendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügy-miniszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot. — A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától független gazdasági szervezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó-törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsúlyozta bevezetőben. — A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatálybalépésük indokolt. Ezáltal a gazdálkodók régi törekvése válik valóra: kiszámítható és normalizált lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása. A vállalkozási nyereségadó-törvény megalkotásával — a személyi jövedelemadóval, az általános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvényben szabályozott illetékkel együtt — a költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedelemtulajdonosok; a vállalatok, a lakosság és. a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a Parlament döntése alapján változtatható. nem indokolt, és rövid távon nem lehetséges. A pénzügyminiszter meggyőződése, hogy a vállalkozások az adótörvény hatálybalépése után a jelenleginél kedvezőbb feltételek között működhetnek, és az a tény, hogy megszűnik a költség terhére való beruházási lehetőség (ami egyébként is csak ebben az évben létezik), nem csökkenti a beruházási kedvet. Talilóssy Frigyes, a Ferro- kémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa kifejtette, hogy a vállalkozási nyereségadóról szóló törvénytervezet nem szolgálja a társasági törvény maradéktalan végrehajtását. Gondként említette, hogy a törvény végrehajtási rendeletét — ami nélkül az egész nem értelmezhető — a képviselők egy része időben meg sem kapta. Idézve a törvénytervezét és a végrehajtási rendelet némely fejezetét, rámutatott ezek ellentmondására, pontatlanságára. Kifogásolta a törvényelőkészítés menetét, rámutatva, hogy míg a társasági törvény előkészítése kibír minden kritikát, addig a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényt nem megfelelően készítették elő, enNyilvánosság, érdeklődés Ezen az ülésszakon is mind több kézzelfogható jelét tapasztaljuk a kormány, s az Országgyűlés ama törekvésének, hogy munkáját a nyilvánosság előtt, annak bevonásával végzi. Tapasztalhatja ezt a közvélemény a rádió, a televízió helyszíni, egyenes közvetítéseiből, de még inkább tapasztalják az ülésszakon részt vevő újságírók, tudósítók. Csak figyelemkeltő jelzésként: a hazánk ügyei, belpolitikai életünk iránti nagyfokú érdeklődést az is mutatja, hogy a tegnap kezdődött őszi parlamenti ülésszakra több mint 400 (!) hazai és külföldi újságíró, tudósító akkreditáltatta magát. Ez a szám különösen akkor figyelemre méltó, ha hozzátesszük, hogy az ülésteremben összesen nincs ennyi képviselő... Ezek után érthető és teljesen logikusnak tűnik, hogy a képviselőknek — köztük a borsodiaknak is — a szünetekben szinte percnyi nyugtuk sincs: lépten-nyomon interjút, nyilatkozatot, különböző kérdésekre válaszokat kérnek tőlük. A honatyák helyzete csöppet sem irigylésre méltó, hiszen a kérdések között gyakran úgynevezett „kényes témák” is szóba kerülnek a nyilvánosság jegyében, a világ legtermészetesebb módján. Gyakorlott parlamenti tudósítók tudják: az újságírók „rohama” más esetekben úgy az ülésszak közepe táján szokott megindulni. Nos, ez tegnap — talán a napirenden szereplő témák miatt is — már az ülésszak előtt elkezdődött. Mindez elősegíti a szocialista piacgazdaság kiépítését, amelynek lényeges elemei: a szabadabb gazdálkodás a termelési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szervezeti kötöttségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló — a piac eszközrendszerét fokozottan igénybe vevő — keresletszabályozás. A miniszter jelezte, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása keretében várhatóan egyensúlyjavító intézkedésekben is dönteni kell, mind a kiadások megtakarítása, mind a bevételek növelése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nyereségadózás területén a jövedelemközpontosítás kialakult arányaiban bármelyik jövedelemtulajdonos javára jelentős elmozdulás nek szövegét még az idén augusztusban is titkos iratként kezelték. Ha a képviselőknek nem áll módjukban kellő időben megismerni az ide vonatkozó szabályokat, nem lehet tőlük felelősséget elvárni. Nagyiványi András, a Villanyszerelőipari Vállalat vezérigazgatója szerint a jelenleg deklarált és gyakorolt fiskális szemléletű gazdaság- politika mellett ma a vállalkozóknak inkább érdekük, hogy szabad tőkéjüket banki részvényekbe fektessék, mint hogy üzletmenetüket bővítsék. Az ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött; a képviselők ma folytatják a vállalkozási nyereségadó törvénytervezetének megvitatását.
