Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

1988. szeptember 26., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A KISZ-t vissza kell adni a fiataloknak Beszélgetés a megújítás formáiról Reformhálózat létrehozásáról elöntött a KISZ Központi Bizottságának június eleji ülése. Mit takar ez a kifejezés és milyen szerepet szánnak az új formának a KISZ megújításában? Erről kérdeztük Nagy Mihályt, a KISZ KB osztályvezetőjét, a leendő reformhálózatot irányító munkabizottság vezetőjét. — Miért van egyáltalán szükség új munkaformára? — A KISZ KB a .párt­értekezlet után döntött ' úgy. hogy saját eszközei­vel is hozzájárul a politi­kai intézményrendszer fej­lesztéséhez. Ennek legfon­tosabb mozzanata a fiata­lok bevonása a közéletbe, a döntések előkészítésébe. A következő időkben szá­mos, nagy horderejű kér­désre kell választ adni a társadalomnak, a törvény- hozásnak: .az alkdtmány- módosítás, az egyesülési és a gyülekezési törvény, a költségvetési, a bérre­form, a személyi jövede­lemadó változásainak tar­talma és iránya hosszú időre megszabja a fiatalok későbbi lehetőségeit, esé­lyeit. Nekik a legkevésbé mindegy, hogy a többféle elképzelés közül melyik valósul meg. — A KISZ eddig is el­mondhatta véleményét a készülő törvényekről.. . — Ez igaz, de eddig többnyire az apparátus véleménye jutott tovább; most a fiatalok — és nem­csak a KISZ-tagok — ál­láspontjára is kíváncsiak vagyunk. — A KISZ-en kívüliek­nek vannak más fórumaik is nézeteik megvitatására. — A Hazafias Népfront­ban zajló vitákba is első­sorban szakembereket és politikailag tapasztalt ál­lampolgárokat vonnak be. Éppen azt akarjuk elérni, hogy a fiatalok kialakít­hassák álláspontjukat, eh­hez nyújtana segítséget munkabizottságunk. Ada­tokat, vitaanyagokat, ál­lásfoglalásokat juttatunk el a közösségekhez, kon­zultációkat szervezünk számúikra: legyenek érve­ik véleményük megfogal­mazásához. — Várható, hogy a tör- vényelőkészítés és a társa­dalmi viták közösségeket fognak teremteni? — Nem is erre, hanem a már meglévő baráti tár­saságokra, egyesületekre, körökre számítunk, első­sorban a kisebb, vidéki városok értelmiségi fiatal­jainak bevonásával. Sok közösségalakító kezdemé­nyezésről tudunk körük­ben, amelyek nem min­degyike tudott valóban megszerveződni. Abban bízunk, hogy csatlakoznak hozzánk, elfogadják a tá­mogatásunkat. . — Eddig vajon miért nem jöttek létre ilyen klu­bok akár a KISZ segítsé­gével, akár anélkül? — Évek óta azt halljuk, hogy nincs hol találkozni, hogy nincsenek meg a kö­zösségi élet feltételei. Azt hiszem, éppen azért, mert ezek a fórumok olyan al­ternatívát jelentettek vol­na, amit a helyi hatalom nem nézett mindenütt jó szemmel. — Miért változna ez most meg? — Ahol szükségesnek látják a reformokat, ott segíteni fogják ezeket a közösségeiket. — És ahol nem? — Ott nem, vagy csak nehezen jönnak létre ilyen közösségek. — Olyan népszerű ma a KISZ, hogy számíthat a fiatalok csatlakozására? — A kérdés is azt su­gallja, hogy nem. Igaz, hogy sokan, talán éppen azok, akik a szakmájuk­ban a legjobbak, elfordul­tak az ifjúsági mozgalom­tól, de egyelőre nem tud­nak más keretek között sem összefogni, egy-két fővárosi klubot kivéve. — Ezek a közösségek, a reformhálózat tagjai, ho­gyan kapcsolódnak majd a KISZ-hez? — A KISZ KB mellett működő iroda módszerta­ni, szakmai segítséget nyújt. Politikai támogatást viszont csak a helyi KISZ adhat. Annál is inkább, mivel elsősorban azt sze­retnénk, ha a helyi politi­ka színterén jelennének meg ezek a közösségek. Ha ott próbálnák meg ér­vényesíteni az elképzelé­seiket. Főleg azokra a KlSZ-tagokra számítunk a szervezésben, akik eddig is aktívan politizáltak, de minden törekvésünkkel egyetértő fiatalokat szeret­nénk megnyerni, akár tag­jai a KISZ-nek, akár nem. Szervezetileg pedig nyi­tottnak, egymás között is együttműködőnek képzel­jük a hálózatot. — Miért nem az alap­szervezetek adják az új tartalom kereteit? — Sok helyütt annyira szétzilálódtak, hogy már nem építhetünk rájuk. A cselekvésről mégsem mondhatunk le. A „Jövőnk a tét” akció is azt mutat­ta, hogy mozgalmi eszkö­zökkel megnyerhetjük a fiatalokat. És ha ők részt akarnak venni a jövőjük, az esélyeik alakításában, ha vállalják ezt a felelős­séget, akkor felelősséget fognak érezni saját képvi­seletük iránt is. Lehel, hogy nem KISZ-vezetőket választanak majd szóvivő­nek. De akárkit is válasz­tanak, ellenőrizni fogják, mit csinál, mit mond a nevükben. — S ha emiatt szembe­kerülnek a helyi KISZ- szel? — Elképzelhető. Nem hi­szem, hogy politikai konf­liktusok vállalása nélkül létre lehetne hozni a háló­zatot. És ha a reform kép­viselői a KISZ-en kívül vannak — és természete­sen van ilyen, mint ahogy a mozgalmon belül is van­nak konzervatívok — ak­kor meg kell szerveznünk, hogy váltsák le az alkal­matlan, politikailag kor­szerűtlen KISZ-vezetőket. — Elképzelhető, hogy teljesen más felépítésű KISZ-szel találkoznak a fiatalok, mire a hálózat kialakul? — Végső soron mindegy, hogy a hálózat a mai KISZ-hez, az átalakult KISZ-hez, vagy utódszer­vezeteihez kötődik-e. A lé­nyeg az, hogy baloldali ér­tékrendet képviselő ifjúsá­gi szervezet legyen, amely egészséges egyensúlyt te­remt a párt politikájának és a fiatalok törekvéseinek közvetítésében. — Vissza kell adni a KISZ-t a fiataloknak? — Talán így is lehetne fogalmazni. Volt idő pél­dául, a hatvanas évek vé­gén, amikor értelmetlen volt egy ilyen kérdés. Ak­kor éreztette hatását a re­form szelleme, s úgy tűnt, hogy pénz is lesz a tervek megvalósítására. Azonban az elmúlt tizenöt, év res­trikciós politikája, a moz­galom bürokratizálódása, a pártirányítás közvetlen korlátozó ereje miatt tért vesztett a KISZ. Indoko­latlanul kevés jutott a tár­sadalmi reprodukcióra: ez tükröződik is a fiatalok politikai ítéleteiben, kép­zettségének színvonalában, az államhoz fűződő viszo­nyukban, de még egészsé­gi állapotukban is. Vi­szont mégis ez a fiatalság a reform tartaléka, nekik kell lehetőséget adni, hogy állampolgári jogon szaba­don megszerveződjenek. R. A. Mezőkövesdi utcarészlet. Ülést tartott Mezőkövesd Város Tanácsa A Mezőkövesd Városi Tanács dísztermében Herkely György tanácselnök bejelentésével kezdődött az ülés. E szerint a Minisztertanács hivatalától a város megkapta az engedélyt egy saját újság létrehozásához. Az 1944-ben megszűnt vá­rosi lap nevét viszi tovább az új havilap. A Mezőkövesdi Újság várhatóan október végén jelenik meg. Első napirendi pontként a város általános rendezési ter­ve került a tanácstestület elé, amit kisebb módosítások­kal, egy ellenszavazattal el­fogadtak. Ezek után Murá­nyi János, a városi tahács városfejlesztési osztályának vezetője a történelmi város­mag, az úgynevezett Hadas városrész beépítésének sza­bályozásáról terjesztette elő a tanács elképzeléseit. En­nek lényege, hogy szigorúan szabályozzák az ide épülő lakóházak, létesítmények pa- lainétereit, hogy a jellegze­tes arculatú városmag meg­őrizze sajátos hangulatát. A tanácstestület úgy döntött, hogy a tervezetet lakossági vitára bocsátja. Az ülés Mó­ritz Miklós tanácselnök-he­lyettes tájékoztatójával foly­tatódott, amelyben a meg­változott gazdasági helyzet­ből kiindulva, a városi dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulásáról szólt. Általános tapasztalat, hogy a helyi gazdasági vezetés in­tézkedéseivel jelentős ered­ményt ért el a jobb munka- körülmények kialakításában, a szociális létesítmények lét­rehozásában, az egészségügyi és művelődési igények ki­elégítésében. — Városunk dolgozói, kri­tikai érzékenységük növeke­dése mellett, elismerően ve­szik tudomásul, az életkö­rülményeket javító fejleszté­seket — mondotta. — Ilyen például a gázprogram gyor­sított ütemű megvalósítása. Eddig több, mint 39 kilomé­ter gázvezeték épült meg. Az utak korszerűsítésére évente 10—12 millió forintot költe­nek. A tanács rangsorolás alapján végzi az útfelújítá­sokat. A reumakórház bein­dítása, a szakrendelések bő­vítése az egészségügyi ellá­tás magasabb szintre emelé­sét szolgálta. Sokan várják az új sportcsarnok és a te­lefonközpont átadását. Ami gondot okoz, a dolgozók és a fiatalok lakáshoz jutása itt is egyre nehezebb. Jelen időszakban a mun­kaerő-gazdálkodás kiemelt jelentőségű. Mezőkövesden gyakorlatilag minden dolgo­zó részére van munkahely, ám a fiatalok elhelyezkedé­se egyre nehezebb, összes­ségében a város dolgozóinak munka- és életkörülményei megyei összehasonlításban mégis jónak mondhatók. A 30 fokos hőségek utón bizony szokatlan még a szeptem­ber hűvöse. Különösen, ha alocsonyan szálló felhők sokasága, szél, eső teremti meg ezt a hűvöst. De azért ez a hideg még nem az igazi. Miért is lenne? Szeptemberben járunk, a nap még korán kel, szép, magas ívben halad, a szürkület is kito­lódik jócskán. A vízpartokon gyakorta lehet még napozni, a széltől fodrozott tavakba egyre több horgászbot zsinórja nyú­lik be, szerencsére várva. (Fotó: Laczó József) Ä Hadas további építésének rendié : m m WW B Októbertől saját újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom