Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

1988. május 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Tizenöt ország 112 kettőse várja a szombati albenai rajtot a XIX. Aranyhomok autós rallye-n. Az Európa- bajnoki futam szervezői 28 gyorsasági szakaszt, összesen 340 kilométert iktattak az 1000 km-es táv műsorába. A magyar színeket Ferjáncz Attila, Tandari János cs a Ranga László, Dudás Mi­hály duó képviseli. Régi nóta, új hangszerelés 1 Először hitetlenkedve, később növekvő bosszúsággal, végül pedig teljesen tanácstalanul olvastam a magyar " labdarúgó válogatott technikai igazgatójának nyilat­kozatát. A szakvezető a Dánia elleni összecsapást követően mondta el, hogy elégedett az idei sorozat eredményeivel, de mégsem tud szívből örülni, mert a közvélemény türelmet­len, s úgy érzi, nem szavaz bizalmat az általa kijelölt lab­darúgóknak. Megjegyezte: ezek a játékosok nagyon akar­nak. s mindenre ítészek, hogy elősegítsék a magyar labda­rúgás felemelkedését. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a saj­tó és a szurkolóik egyaránt sokat tehetnének a futballisták hitének erősítése érdekében. Kezdődik a régi nóta... Idestova kereken két évtizede fújja az éppen „ügyeletes” kapitány. Türelmet és bizalmat kér (ezzel a taktikával néhány hónapos haladék nyerhető'), de miután a tétmérkőzéseiken rendre súlytalannak találtat­tunk, előre meg lehetett jósolni az őrségváltást. Üj vezetés, új szakemberek, a bajnokság átszervezése, s közben egyre silányabb kiadású mérkőzéseket kísérhettek figyelemmel azok, akik nélkül valójában nem érdemes lejátszani a talál­kozókat. Vajon miért nem érzékelik, hogy a magyar szur­kolók jelentős hányada előtt elveszítette hitelét honi labda­rúgásunk? A fogadkozások ellenére jottányi javulás sem fedezhető fel, s a nemzeti tizenegy színrelépései torz kari­katúráját adják a bajnokság címszó alatt folyó tömény unalomnak. Hovatovább elfogynak a nézők, kiürülnek a stadionok. Hitet és önbizalmat saját sikertől szerezhet leg­inkább az ember, úgy, hogy bejön a csel, gól lesz a lövés­ből, társhoz kerül az átadás, de mindenekelőtt: ha kellően felkészül a futballista. Láttuk: amint a dánok gyorsítottak egy kicsit, a mieink állva maradtak. Ami Laudrupéknák természetes volt, az jóval meghaladta a magyarok teljesítő- képességét. A távollság egyre nő, csökkentésére esély sem kínálkozik, szóval: derék-szorgos profijaink mentalitása, gondolkodása, játékhoz való hozzáállása hagy némi kíván­nivalót maga után. De ezért a sajtót és a közvéleményt felelősségre vonni?! Tudom, szüksége van Bálintnak ezekre a látszatsikerekre, mégsem tudok szívből örülni az Anglia és a Dánia elleni döntetlennek. Robson és Piontek legény­sége kizárólag arra ügyelt, ne szenvedjen vereséget. Fél­gőzzel, kényelmesen magük mögött hagyták a barátságos találkozót, s mire a repülőtérire értek, tálán már nem is volt téma közöttük a 90 perc. A dánok elleni mérkőzés legfőbb tanulsága az volt számomra: sok szurkoló még Európa egyik legjobb csapata kedvéért sem vált jegyet a lelátóra, mert azzal tökéletesen tisztában van, mit remélhet saját együttesétől. S ez a felismerés tökéletesen elegendő a távolmaradáshoz ... 2 Verebes Józsefet lehet tisztelni, lehel haragudni rá, egyet viszont képtelenség megtenni: közönyös aligha ■ maradhat vele kapcsolatban bárki. Most alighanem ismét felkavarta nyilatkozatával (Képes Sport 35. évfolyam, 19. szám) a kedélyeket, követ dobott az állóvízbe. „Kipa­kolt”. Elmondta, hogy megingott a hite. Egyre 'kevésbé tud hinni olyan dolgokban, amikben néhány évvel ezelőtt még száz százalékig biztos volt. Minden összekeveredett, kuszá­vá, zagyvává és ellenőrizhetetlenné vált, s ilyen körülmé­nyek között nem tud dolgozni. Hozzátette: ami ma a ma­gyar labdarúgásban van, az egyszerűen nevetséges, s nem mehet tovább. Az ellenőrizhetetlen viszonyok, az összefo­nódások, a klikkharcok, az egyéni érdekek mindenekfeletti- sége teljesen tönkreteszik ezt a nagyszerű játékot. Itt már senkit nem érdekel maga a játék! Mindenki megy a saját feje, ötletei után. Szemfényvesztés, önbecsapás, illúziókeltés minden. Hogy minálunk csak annak lehet igaza, aki éppen valamilyen hatalmi pozícióban van. Itt a középszer van uralmon, a középszer él igazán jól, és mindent megtesz, hogy uralmát megőrizze. Senkit nem érdekel, hogy mi van a magyar bajnoksággal, minden a pillanatnyi érdekek körül forog. Áldemokratikus formában ismét megjelenik a totális önzés. S miért? Hogy a válogatott jó Hegyen,_ megkapjon mindent a VB-selejtezőkön való sikeres szerepléshez. Pedig 1982-ben és 1986-bán egyaránt igazolódott, hogy ez öngyil­kos politika. Négyéves ciklusokban arra készülünk, hogy egy, vagy két világbajnoki mérkőzésen megfelelően szere­peljünk, csak éppen ez soha nem sikerül, mert a közbeeső négy évek kirepülnek az ablakon. A játékos a VB-n döb­ben rá, mennyit is ér valójában ... Langyos, semmitmondó, szakmailag csaknem értéktelen a hazai bajnokság, s az aranyéremhez is hat-hét bundamérkőzés szükségeltetik .. . Verebes nem kertelt. Nem az a típusú ember. Kimondta, amit gondolt. Nincs kétségem, nagyon sokan intéznek majd ellene koncentrált támadást, hőbörgőnek bélyegezve. Pedig nagyon érdemes arra odafigyelni, amit elmondott! Kellő tapasztalattal rendelkezik, átélt egyet és mást a futballpá- lyák környékén, van összehasonlítási alapja. Egyik-másik megállapításával természetesen lehet vitatkozni, ő is ember, tévedhet. De amit elmondott, felért egy jajkiáltással. Félreértés ne essék: egyáltalán nem öinös érdekek vezé­rélték, jobbítani szeretné a magyar labdarúgást. Felmérte, hogy neki, vagy a hozzá hasonlóan gondolkodó embereknek aligha sikerül itt és most az áttörés. Ez azonban nem je­lentheti azt, hogy maga az ügy nem jut győzelemre, hogy az élet nem kényszeríti ki a győzelmét. A politikában, a gazdaságban már régen rájöttek arra, hogy ami eddig volt, az tovább nem móhet, mert akkor csődbe jut az ország. A futball sem állhat éllent az idők végeztéig a változásoknak. Még akkor sem, ha a jelenlegi állapot egyeseknek tökéle­tesen megfelel. (Doros) Vasárnap délelőtt 10 érőtől Miskokon, a népkerti pá­lyán rendelik meg ax idei salokmotoros pérosbajnokság első fordulóját. Ax eseményen mindenki rojthox ált, oki számit a sportágban, indulnak a világbajnoki soroxaton jól bemutatkoiott versenyzők is. A BÉV $C Síineit a Haj­dú, Újhelyi, Seres trió képviseli, de at érdeklődők löthot- jók Adorjónt, Pelrikoviesot, Kocsót és a többieket. Otthon az Ózd és a KVSE Csepelen eldől a DVTK sorsa A labdarúgás második vonalában vasárnap a 32. forduló mérkőzéseire kerül sor. Az Ózdi Kohász és a Kazincbarcika hazai környezetben kísérli meg a helytállást, a DVTK pe­dig Csepelen lép pályára. Érthető, hogy nem vetette szét a jókedv a diósgyőri öltözőt az elmúlt vasárnap. A Metripond könnyed játék­kal kerekedett a piros-fehé­rek fölé, akiknek ez a hazai vereség (tavasszal már a második) alighanem a felju­tásukba kerül. Nőtt a hát­rányuk, visszaestek a táblá­zaton, negatív!!) a gólkü­lönbségük, ráadásul roppant nehéz sorozat vár rájuk, s még a százszázalékos sze­replés sem jelenthetne ga­ranciát. A héten szakosz­tályértekezletet tartottak Di­ósgyőrött, amelynek végez­tével az az álláspont alakult ki: az együttes nem adja fel a harcot, s ha esetleg még­sem ér célba, tisztességesen küzdje végig a hátralévő ta­lálkozókat. — Sorsunk már nincs a saját kezünkben — fogal­mazta meg véleményét Szó­per György, vezető edző. — Csepelen nem számíthatunk a szalagszakadást szenvedett Breznaira, Huszálc ínhüvely­gyulladással bajlódik. Letelt viszont Takács eltiltása, Farkas is edzett a héten, lesz tehát néhány változás. A tervezett összeállítás : Nagy — Szlifka, Leskó, Dó­zsa, Takács — Farkas, Kiss, Fükő, Kuttor — Kvaszta, Lengyel. A hat—tíz szakosztályos egyesületek panaszkodnak. Sokba kerül a fenntartás, üzemeltetés, versenyeztetés, drágák a felszerelések, csök­ken az állami támogatás ... A kis, égy-két szakosztályt működtető klubokat a felso­roltak látszólag elkerülik. „Vettünk” egy konkrét pél­dát: a Miskolci Spartacusét. — A kívülálló számára úgy tűnik, hogy egyesületük megrázkódtatások nélkül áll­ja a mai kor kihívását... — Ez csak a látszat — fe­lelte Mádai Béla elnök. — Gondjaink nekünk is van­nak, noha nagyságrendekkel kisebbek, mint mondjuk a DVTK-nak. Két szakosztályt tartunk fenn. A sakkozókkal nincs bajunk, termük van, a versenyeztetéshez pedig ele­gendő a 80 ezres költségve­tésük. A kézilabdával már más a helyzet. Ahhoz, hogy magasabb szintre kerüljünk — az NB I. B-re gondolok — meg kellene tartani ér­tékeinket. Ehhez állásokra, méghozzá nem is akármilye­nekre van szükség. Az ipari szövetkezeti mozgalom per­sze nehézségekkel küzd, és az iskolájukat befejezőket nem tudja egykönnyen „fel­szívni”. — Ez a dolgok egyik ré­sze. Évente 1 milliót költe­nek a kézilabdára, látszólag minden eredmény nélkül... — Pontosítanom kell: az 1 millió tartalmazza a fenn­tartást, vagyis a népkerti lé­tesítményünk üzemeltetését, az egyesület igazgatási költ­ségeit és a kézilabdára for­dított kiadásainkat. Kazincbarcikán újabb sorsdöntő találkozóra készül­nek. Azt remélik, hogy ez­úttal megszakad rossz soro­zatuk, ás a Kecskemét le­győzésével lépéselőnyre te­hetnék szert. — Olyan hibát, mint a fővárosban történt, nem sza­bad elkövetni — jegyezte meg bosszúsan Balázs And­rás. vezető edző. — Egyszer­re két játékosunkat ápolták a pályán kívül, s közben gólt kaptunk ... A szakvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a Kecske­mét elleni összecsapásra nem a legjobb előjelekkel készültek. Babus és Budai sárga lapok miatt a nézőtér­ről figyelhetik társaik küz­delmét, ráadásul Sztahon sincs teljesen rendben. A szerdai MNK-találkozón szinte a tartalék védelmi sor szerepelt, könnyen lehet, hogy holnap is szükség lesz az eddig kevesebb alkalom­mal szerepeltek bevetésére, összeállítást nem tudott mondani a szakvezető', erre alszik még. * Az ózdiaknak látszólag nem lesz nehéz dolguk, az Ajka Hungalu legyőzése ugyanis nem okozhat szá­— Hány alkalmazottat (funkcionáriust, edzőt) fizet­nek havonta? — Tizenegyet. — Soknak tűnik ... — Elnökre, pénztárosra, könyvelőre szükség van. Mi­ként edzőkre is. — Kézilabda szakosztá­lyukban öt szakember kap rendszeres térítést. Az NB II-es gárda edzője ráadásul főállásban tevékenykedik. El­bírják mindezt? — Fizetést kap tőlünk a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképzőben levő csoportunk gazdája, az­tán a serdülő, megyei ifi, megyei felnőtt, és az NB li­es csapat mestere. A maga­sabb célok eléréséhez — az NB I. B-s státushoz — eny- nyi mindenképpen szüksé­ges. Pecsenye Andrást azért tartjuk főállásban, hogy dél- előtt-délután a klub rendel­kezésére álljon, hogy bármi­kor foglalkozni tudjon az is­kolásokkal. Elbírjuk-e mind­ezt? Hozzákezdtünk a taka­rékoskodáshoz, a racionalizá­láshoz. Az Országos Ifjúsági Bajnokságból visszaléptünk, mert nem tartottuk fontos­nak. Rengeteget költöttünk rá, a meccseket pedig ugyan­azok játszották, akik az NB II-es találkozókat. — Harmadosztályú — az NB I. és az NB I. B. alatti — státusuk indokolja-e, hogy a városi sportcsarnokot bé­reljék? Ebben a csoportban mukra gondot. Persze, a fe­kete-fehérek joggal mond­ják: az ilyen, előre lefutott­nak tekintett összecsapások rejtik magutóban a legtöbb veszélyt. Az már nem titok, hogy Bánkúti László a baj­nokság végeztével megválik az együttestől (Egerbe szer­ződik), de szeretne szép em­lékkel távozni. Az ÖKSE reális eséllyel pályázik a feljutásra, hazai környezet­ben azonban ehhez „hoznia” kell minden találkozón a két pontot. Csepelen Győri, Kazinc­barcikám Kovács II. L., Óz- don pedig Csáki bíráskodik a vasárnap délután, 5 óra­kor kezdődő találkozókon. A forduló további mérkő­zései: Dunaújváros—Bp. Vo­lán, Szolnok—SBTC, Metri- pond SE—Nagykanizsa, Veszprémi SE—Eger SE, Szekszárd—Szeged SC, III. kér. TTVE—Építők SC, Nyíregyháza—Komló. * Az NB I-ben is fordulót játszanak a csapatok. Két válogatott találkozó között erre is jut mód ... A páro­sítás: Békéscsaba—Ü. Dózsa, Váci Izzó—Tatabánya, Hala­dás VSE—MTK-VM, Rákóczi FC—Siófok, FTC—Videoton, Vasas—DMVSC, PMSC— ZTE, Rába ETO—Bp. Hon­véd. Valamennyi összecsa­pást szombaton játszanak. általában csak a szabadtér dukál! — A kézilabda teremsport, a csapatok arra törekszenek, hogy „fedettpályán” szere­peljenek. Mi 150 ezret fize­tünk a csarnokért — 50 szá­zalékos kedvezménnyel. Klu­bunk tehát előteremtette a komoly szintű szakmai mun­ka feltételeit, a többi a szak­osztályokon — az edzőn és a játékosokon — múlik. Ma­gától értetődik, hogy hanem tudunk egyet ugrani és ki­harcolni az NB I. B-t, fe­lül kell vizsgálnunk álláspon­tunkat. Akkor meg kell gon­dolnunk, hogy érdemes-e fő­állású edzőt alkalmazni, és szabad-e a sportcsarnokot bérelni? A számvetés jövőre lesz. — Hogyan segíti önöket a szövetkezeti mozgalom, mint „bázisszerv”? — A Miskolci Spartacust nem egy, hanem több szö­vetkezet támogatja, ebből kö­vetkezik: nincs igazi gaz­dánk. A Kiszöv és az Okisz támogatását — csökkenő for­mában — továbbra élvezzük. Az említett „cégektől” és a Miskolc Városi Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályától összesen 910 ezret kapunk. (Saját — hirdetésekből, jegy­eladásból — származó bevé­telünk 200 ezer.) A népkerti sporttelep használatáért nem fizetünk, a karbantartást (fes­tést, csatornázást, vakolást, a vízvezeték-szerelést) a Mis­Tizenkilencen az osztrákok elleni keretben A világbajnoki selejtezők­re készülő magyar labda­rúgó-válogatott kedden fe­jezi be nagy tavaszi mene­telését: a Népstadionban 18 órakor Ausztriát fogadja. Előtte 16 órakor a két or­szág utánpótlás-válogatottja találkozik. Bálint László technikai igazgató pénteken nyilvános­ságra hozta azok névsorát, akikre számít a barátságos találkozón. Az A-keretbe 19 játékos kapott meghívót, de közülük a kisebb sérüléssel bajlódó Mészáros Ferenc (Lokeren) részvétele bizony­talan. Kapusok: Disztl Péter (Bp. Honvéd), Andrusch József (Vasas), mezőnyjátékosok: Kozma István (Ű. Dózsa), Sallai Sándor (Bp. Honvéd), Pintér Attila (Ferencváros), Disztl László (Bp. Honvéd), Sass János (Bp. Honvéd), Keller József (Ferencváros), Balog Tibor (Vasas), Bognár György (MTK-VM), Détári Lajos (Eintracht Frankfurt), Garaba Imre (Rennes), Kip- rich József (Tatabányai Bá­nyász), Vincze István (Ta­tabányai Bányász), Ester­házy Márton (Casino Salz­burg), Fitos József (Bp. Hon­véd), Varga István (MTK- VM), Kovács Kálmán (Bp. Honvéd), Mészáros Ferenc (Lokeren). kolci Lakáskarbantartó Szö­vetkezet tagjai társadalmi munkában végzik. — Nem gondoltak már a névváltoztatásra? Ha a Mis­kolci Spartacust Borsodi Spartacusra keresztelnék, az egész megyei szövetkezeti mozgalmat a „zsebükbe” te­hetnék ... — Ez már felvetődött. És nem biztos, hogy jól végződ­ne... Mindenesetre döntés még nem született. — Az eddigi válaszaiból kitűnik: új szakosztály meg­alakításán nem törik a fejü­ket. — így igaz. Minden forin­tot meg kell fognunk, taka­rékoskodnunk kell a szállás- költséggel, a napidíjjal. Nem utazhatunk költséges edzőtá­borokba, háromnapos tornák­ra. Ha néhány vállalattól pél­dául nem tudnánk kedvez­ményes áron autóbuszt sze­rezni, akkor bajnoki mécs­eseink egy részére saját gép­kocsikat kellene igénybe ven­ni... Tehát nem új szak­osztályról, hanem egy busz­ról álmodunk! — Végezetül: a Miskolci Spartacusnál miért mindent az elnök csinál? — Mert nem találunk rá­termett, minden szempontból alkalmas, sportszerető, segí­tőkész, társadalmi munkára is hajlandóságot mutató ak­tívát, ügyintézőt. Kolodzey Tamás Kisegyesület — kis gondok? Rajtolnak a párosok a Népkertben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom