Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. március 19., szombat Különdíj a rendezőknek Befejeződött a szakmunkástanulók versenye Az esztergályosok kiválóan szerepeltek. Fotó: Dobos Klára Szovjet szakemberek az egyetemen Tegnapelőtt bonyolították Is Miskolcon — hét szakmá­ban — a Szakma Kiváló Ta­nulója verseny országos dön­tőjét a 100-as számú, Pataky István Ipari Szaikmunkás- képző Intézet és Szákközép­iskola rendezésében. Az el­méleti és gyakorlati felada­tok megoldásának eredmé­nyét tegnap, ünnepélyes ke­retek 'között hirdették ki. A megjelent tanárokat, di­ákokat Németh László, a vendéglátó iskola megbízott igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót dr. Murányi Pálnak, az Ipari Szakmai Továbbképző Intézet igazga­tóhelyettesének, hogy érté­kelje a diákok teljesítmé­nyét. Az előző napi verseny­ről szólva dr. Murányi Pál kiemelte, hogy akik az or­szágos döntőig eljutottak, már eddig is bizonyították magas szintű felkészültségü­ket. A szakmunkásvizsga el­veinek megfelelő vetélkedő magasabb színvonalú lett mint a tavalyi, s ez bizo­nyítja az iskolák és tanulók mind jobb együttműködését. Beszéde további részében részletesen elemezte az egyes szakmák képviselőinek ered­ményeit, ennek alapjánmeg- állapított sorrendjét. Dr. Jekkel Antal, az Ipari Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese nyújtotta át a A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya március 18—20. között, a nemzetkö­zi kereskedelem résztvevői közül 27 ország kereskedel­mi minisztereinek értekezle­tét rendezi meg Konstanz- ban. Ezen a meghívottak a GATT keretében folyó vi­díjakat a helyezetteknek. Mint mondta, az első hat tanuló — szakmánként — megkapja a végzettséget ta­núsító szakmunkás-bizonyít­ványt, az első három pénz­jutalmat kap, illetve, az el­sők választhatnak a pénz, vagy egy nyári üdülés kö­zött. Következzenek az eredmé­nyes versenyzők, sorrendben az 1—3. helyezettek. A vá­jároknál: Fülöp Barnabás, Sepsi Lajos, Kohányi Lász­ló (mindhárman a miskolci 104-es intézet tanulói), a he­gesztőknél: Barkó Zsolt (106- os, Lenlinváros), Mislyenácz Lajos (505-ös intézet, Szek­szárdi, Pocsai István íi06-os, Leninváros), az esztergályo- s Oknál: Rumbach Roland (Szekszárd, 505-ös), Orgován Sándor (mátészalkai 138-as), Kovács László (bajai 609-es). A géplakatosok győztesei: Urbán Géza (613-as, Gyula), Naményi Béla (105-ös, Ka­zincbarcika), Hankó Gábor (104-es, Miskolc), a villa­moshálózat-szerelőknél: Ka- lamár Gábor (407-es, Zala­egerszeg), Gerencsér Zoltán (503-as, Kaposvár), Kiss Nor­bert (602jes, Hódmezővásár­hely). A műszergyártó és karbantartók helyezései: Kalmár Ákos (14-es intézet, Budapest), Lévai Lajos (14- es sz. intézet, 'Budapest), Ju­hász Zoltán (szintén a buda­pesti 14-es Intézetből). A ve­gyianyaggyártók között: Mo­csári Tibor (Irinyi, Buda­pest), Simon Ilona (106-os, Leninváros), Simon Gabriel­la (105-ös, Kazindbarcika). A felsoroltakon kívül a megyei tanács -különdíját kapta Fülöp Barnabás — mint a legjobb borsodi ver­senyző. A megyei iKISZ-bi- zottság 'különdíját Németh László vehette ét — iskolája nevében a kitűnő rendezé­sért, a verseny gördülékeny megszervezéséért. lágkereskedelmi tárgyalások fejleményeit és kilátásait vi­tatják meg. Hazánkat a találkozón Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ke­reskedelmi miniszter képvi­seli. (MTI) Ideológiai titkárok tanácskozása Március 16—17-én Ulán­bátorban tanácskozást tar­tottak a szocialista országok testvérpártjainak ideológiai kérdésekkel foglalkozó köz­ponti bizottsági titkárai. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára vett részt a tanács­kozáson. A tanácskozás résztvevői vélemény- és tapasztalat- cselét folytattak az új po­litikai gondolkodásmóddal, és a pártoknak a jelenlegi szakaszban végzett ideoló­giai tevékenységével kap­csolatos problémákról. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy széleskörűen be kell mutatni a‘ Szovjet­unió és az összes többi szo­cialista ország konstruktív erőfeszítéseit. Ezek az álla­mok síkraszállnak a nuk­leáris veszély és a katonai­politikai konfrontáció fel­számolásáért, a párbeszéd és az együttműködés kiszélesí­tésére törekednek minden háborúellenes erővel a szi­lárd béke, a leszerelés, min­denekelőtt a nukleáris le­szerelés megvalósítása, a nemzetközi biztonság és együttműködés megteremtése érdekében, síkraszállnak az új gazdasági világrend lét­rehozásáért, s minden egyes nép azon jogának tisztelet­ben tartásáért, hogy szaba­don, függetlenül fejlődjön a gazdasági és társadalmi ha­ladás útján. (Folytatás az 1. oldalról) bejárták a színház tetőterét, megállapították, hogy „az ártkád fölötti itdtőrész önma­gában nem javítható, javí­tását a déli homlokzat tető­részével egy időben kell elvé­gezni. A párkány összefüg­gésben van .a tetőszerkezet fiókgerendáival. A fiókge- rendákiat cserélni kell, mi­vel körülbelül 80 százalékos a korhadás.” Ennyi az idézet, s ez ak­kor kelteződött, amikor a pilléreket alulról már meg­erősítették. E dátumtól szá­mított bő, két hét múlva, e ihét csütörtökjének délután­A héten a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének munkatársai kíséretében a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemre látogatott Nyikolaj Jakovlev, a Külgazdaisági Kapcsola­tok Minisztériumának főosz­tályvezetője, Vlagyimir Bu- renyin professzor, a Külke­reskedelmi Akadémia el­nökhelyettese és Borisz Fje­Az autóbuszvezetéstől a méhészetig, a tejházkezelés- től a villámvédelemig sok­féle szakma ismereteit lehet elsajátítani a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tanfolyamain. Országszerte évente mintegy 24 ezer ipa­ri, négy és fél ezer mező- gazdasági fizikai munkás ta­nul szakmát vagy gyarapít­ja szakismereteit, az alkal­Március 21-től, hétfőtől változnak az üvegpalackok és a befőttes üvegek betét- díjai. A sörösüvegek betét- díja változatlan marad, a többi palack és befőttes üveg átlagosan 10 százalék­kal drágább lesz, és ennyi­vel többet kapnak hétfőtől azok is, akik visszaváltják az üvegeket. Az egyliteres borosüvegek betétdíja például az eddigi 5.50 forintról 6 forintra, a 7 deciliteres borospaláckoiké 3,50-ről 4,50-re, a literes co- ca-colás és a traubisodás üvegeké 5.50-ről 10 forintra, ■lötti boltívek megmozdultak, s ez a mozgás még tegnap is tartott. A főbejáratokat így — a balesetveszély mi­att — rögtön bezárták, a boltíveket gerendák tucatjai­val alátámasztották, a stati­kai vizsgálatok pedig rövi­desen várhatók. Boncsér László, az Észak- magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalat építésvezető­je azt mondja: egyelőre még nem tudják, hogyan reparál- ják meg a boltívet, a tervek ezután készülnek el. A szín­házlátogatók a két oldalsó bejáraton juthatnák be a te­dorovics Djokin egyetemi tanár, a Népgazdasági Aka­démia tanszékvezetője. A vendégek ellátogattak a Közgazdaság tudóményi In­tézetbe, ahol dr. Susánszky János egyetemi tanár, az intézet igazgatója adott tá­jékoztatást. Különösen élénk eszmecsere alakult ki a gaz­daságmérnöki-, valamint a menedzserképzés és tovább­képzés tapasztalatairól. mazottaknak, értelmiségiek­nek szóló tanfolyamokat is beszámítva pedig összesen ötvenezren tanulnak a TIT- ben. A legnépszerűbbek, a me­gyei szervezetek kimutatá­sai szerint, a könnyű- és nehézgépkezelő, a gáz- és olajkazánkezelő, a targonca- vezető, a programozó, a gépíró, a darukezelő tanfo­lyamok. az egyliteres szabványos üdítős palackoké 5,50-ről 8 forintra, emelkedik. A betétdíjak változásával egyidejűleg — mint arról a közvélemény a sajtó útján már korábban értesült — az égetett szeszes italokat tar­talmazó, különleges formájú palackokat nem köteleseit visszaváltani a kiskereske­delmi hálózatban. Ez a rendelkezés mintegy 30 faj­ta különleges üvegre vonat­kozik. A betétdíj-változásokról a vásárlóikat az üzletekben el­helyezett táblázatokkal tájé­koztatják. (MTI) átrumba. Az már biztos, hogy a színház homlokzatá­nak felújítása nem fejező­dik be addigra, amikorra a főutcáé, vagyis május végé­ig. Túl a mostani, előre nem látható munkán, jócskán akad azért ‘teendő: a társal­gó fölött új vasbeton födé­met építenek, kicserélik’ az ablakokat, felújítják a hom­lokzatot .. . — Ezen a hét végén, sza­badnapon is dolgozunk — mondja az építésvezető. — A színház mihamarabbi rendbetétele valamennyiünk ügye... (illcsy—balogh) Megmozdult a boltív ján a színház főbejárata fö­TIT-szalctanfolyamok Hétfőtől magasabb az üvegek betétdíja árrendszerünk és a minőség Országgyűlési jegyzetek Nem kevés izgalmat ho­zott az Országgyűlés máso­dik napja, ’több szempont­ból is. A termelőszövetkeze­tekről szóló törvény módo­sításának vitája lezárása­ként Váncsa Jenő miniszter összegezte a véleményeket. A nagyon összefogott, szak­szerű beszéd megnyerte a képviselők tetszését, a más­kor többségében udvarias tapsok helyett hosszan ün­nepelték a szónokot. Ez mondandójának szólt, és nem annak, hogy többször is név szerint emlegette Szabó Kálmán professzor, budapesti képviselőt, illet­ve felszólalását, kifejtve, hogy véleményével nem ért egyet, azt hibásnak tartja. (Emlékeztetőül: Szabó Kál­mán azt kifogásolta, hogy a módosított törvény is tar­talmazza a régi gyakorlatot, miszerint az új belépő kö­teles vagyonát, földjét be­vinni a tsz-be, de a va- gyonmegőrzés indokán visz- sza nem kaphatja, ha ki­lép.) A miniszter záróbe­széde után szokatlan mó­don Szabó Kálmán ismét szót kért, és felolvasta a törvény szövegének erre vo­natkozó sorait. Váncsa Jenő viszontválaszában elismerte a tényt, de mint — mond­ta, ma nincs számottevő földbirtoka senkinek, ame­lyet bevinne a közösbe. Így beszélni sem érdemes a kér­désről, nemhogy szóvá ten­ni. (Az már más kérdés, hogy akkor egyáltalán mi szükség van rá, hogy sze­repeljen a paragrafusok kö­zött?) * Később Vodila Barna, edelényi képviselő mondta el a szünetben, hogy tet­szett neki a vita. Szerinte a miniszternek volt igaza, régen hallott ilyen jó be­szédet. Aztán másról be­szélgettünk: a Parlament folyosóin is gyakran szóba került, mi lesz az árakkal április elseje után? Való­ban el tudja-e érni a kor­mány, hogy az áremelések magmaradjanak a 15 szá­zalékos határérték alatt? A vélemények általában meg­egyeztek abban, hogy ha valóban működnek, érvé­nyesülnek majd a piaci mechanizmusok — úgy, ahogy azt egyébként nagyon is szeretnénk —, akkor ha nem is áprilistól, de emel­kednek majd az árak. * Ha már a piaci mecha­nizmus szóba került, meg kell emlékeznünk arról is, hogy az élelmiszertörvény módosítása vitájában fel­szólalt Kopp Lászlóné, sze­rencsi képviselő, a csokolá­dégyár osztályvezetője is. Beszédét tegnapi lapszá­munkban ismertettük, most annak csak egyetlen mon­datát emelem ki. Arról be­szélt, és később a szünet­ben, a folyosón ezt fejtette ki bővebben, hogy az élel­miszeriparban is a gyár ügye, érdeke a minőség sza­vatolása ott, ahol a piaci mechanizmusok élnek és szabályoznak. Nálunk ez nincs így. — A vásárló szeretne ki­váló, svájci minőségű ma­gyar csokoládét kapni. A gyár nem tud ilyet készí­teni, mert az alapanyagot (a kakaóbabot) nem a gyá­riak, hanem egy külkeres­kedelmi vállalat szerzi be, és eleve nem a legjobb mi­nőséget. A gyártó még azt sem tudja, mi kapható a világpiacon. Nem is ért a kereskedelemhez, nincs ilyen szakembere. Csakhogy a külker, vállalatnál, ame­lyik vásárol, olyan ember nincs, aki a szakmához ér­tene, hogy eldöntse, milyen alapanyag kell a gyárnak. — A nagy külföldi gyá­rak vezető szakemberei egy­szerre szakemberek és ke­reskedők. Elképzelhetetlen, hogy egy gyár ne maga vá­lassza ki: miből, mit akar csinálni. Nálunk — sajnos — tudomásul kell venni, hogy a gyártók monopol­helyzete miatt azzal „fő­zünk”, amit kapunk. Példá­ul, ha a Növényolajipari Vállalat nem tud megfele­lő minőségű növényi zsírt adni, akkor kénytelenek va­gyunk a gyengébbel meg­elégedni : külföldre nem mehetünk jobbért, itthon meg nincs másik. — Nyugaton nem ellen­őrzik az alapanyag minő­ségét rendszeresen, elhi­szik, ami rá van írva az árura. Ha ugyanis egyszer becsapják őket, többet at­tól a cégtől nem vásárol­nak. De könnyen tehetik, mert van helyette másik, nem is egy, amelyik bol­dogan kínálja a kívánt mi­nőséget. Ehhez persze pénz is kell, a minőséget meg kell fizetni. A jó kereske­delem és a pénz mellett kulcskérdés a fegyelem is. Nálunk mindenki fegyelme­zetlenül szállít, így létre­jött egy láncreakció, min­denki tartozik mindfenki- nek. — A fegyelemről eszembe jut a munkaerőpiac, a mun­kafegyelem. Ma nem tudok válogatni a munkaerőben, hiába van még felesleg is, mert nem tudom jól meg­fizetni a kiváló szakembert. A piacon olyan munkaerő van, amely máshol sem kell. Ha a bérreform nem indul be hamarosan, ko­moly problémák várhatók minden vállalatnál. A gyártmányok minőségétől így jutunk el a munka és a munkás minőségéhez. így derül ki, hogy az iparban, a kereskedelemben is min­den összefügg mindennel — fejezte be fejtegetéseit Kopp Lászlóné. * Még annyit befejezésül, hogy bizony nem minden képviselőt áldott meg a természet szónoki és elő­adói képességekkel. Mind­járt jobban odafigyelt min­denki egy-egy színesebb egyéniségre, vagy arra, aki fejből, papír nélkül mond­ta el felszólalását. Egy-egy unalmasabb beszéd alatt előkerült az újság, a ké­peslap, még a bársonyszé­kek környékén is. Az in­terpellációk alatt persze fi­gyelt mindenki, érdekes, hogy két választ sem fo­gadott el az Országgyűlés. Az áramtarifa egységesíté­sének tervét csak a kor­mánytagok szavazták meg. Derültséget keltett, hogy Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott elnöke, aki ismét vidéki lakos lett, szintén a válasz ellen sza­vazott. Azt a javaslatot vi­szont egyhangúlag elfogad­ta az Országgyűlés, hogy alkosson új, a jelenleginél teljesebb nemzetiségi tör­vényt, legalább nálunk ne legyen probléma a nemze­tiségek jogaival... (szatmári) Marjai József az NSZK-ba utazott

Next

/
Oldalképek
Tartalom