Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. március 18., péntek Szakmunkástanulók országos versenye Vita az otthonért Ha felépül végül a házunk Gyerekeket... De hová? Vitafórumok zajlanak az ifjúság otthonteremtése ügyében szerte az országban, március végéig. A napokban a kazincbarcikai KISZ-bi- zottságon egy ilyen vitafórum vendége volt Varga Ágnes, a KISZ KB munkatársa. Egy 1987-ben készült videofilmen, a KISZ KB e témában való „nyomozását” láthatták elsőként a fórum résztvevői. Néhány kép a filmből: — A tanácsi szociálpolitikai támogatást szinte mechanikusan azok is megkapják, akik nem szorulnak rá. (Jobb minőségű bérlakásban lakók is, akik a legjobb keresetű rétéghez tartoznak.) — A tanácsi bérlakás cseréjével — ki kényszerből, ki üzletet űzve ebből — milliós, munka nélkül szerzett jövedelemre tesz szert. — Egyedül élő, idős emberek, életterükhöz már „fölöslegesen” nagy alapterületű lakásban élnek. (Nehéz kérdés ez etikailag, de ha figyelembe vesszük, hogy egyre nő hazánkban az idős korosztály létszáma, akkor beszélnünk kell róla.) — A tanácsi bérlakást — melyet szociális támogatásban részesít az állam — né- hányan óriási haszonhoz jutva bérbe adják, mások rászorultságát kihasználva. — Az építkező vállalatok szerződéseket rúgnak fel, nem nyújtva garanciát a munka határidejének betartására ... És még sorolhatnánk, azaz a film sorolja is. A jelenlegi lakáspolitikában olyan jogszabályilag elfogadott előnyökhöz és előnytelensé- gekhez jutnak a lakásra várók és a lakással rendelkezők egyaránt, melyek komoly, destabilizációs erőként hatnak napjainkban. Ez elsősorban a fiatalokat sújtja, hiszen családi felbolydulást, válást és még sok egyéb problémát okozhat. Mit tehet a KISZ? — vetődik fel a kérdés. Vasárnap este a Közelkép című műsorban a riporter is faggatta e témában Hámori Csabát, a KISZ KB első titkárát: „Ne a lakást, hanem a lakót támogassa az elosztási mechanizmus, például a jövedelem alapján ” — mondotta az első titkár. Ezek az elképzelések, érdekek összeütközését okozzák, az bizonyos. Akik eddig valamilyen formában élvezték az előnyt, nem szívesen mondanak le arról, s ez a társadalom nem kis rétege. A KISZ KB által javasolt konstrukció a lakással rendelkező rétegek terheinek növekedését okozná; ezért erős ellenállással kell számolni. Ha a kormány elfogadja a KISZ javaslatait, s beépíti programjába, akkor négy-öt év múlva érezhető lesz a javaslatok előnyös hatása. Néhány városban a KISZ jól hasznosította vállalkozási jogkörének lehetőségeit a gyakorlatban. Ennek eredményeként négyzetméterenként 3 ezer forinttal olcsóbb lakáshoz juttatta az otthonra váró fiatalokat. A videofilmen veszprémi példa látható. Ott ugyanis szívós munkával a KISZ manapság teljes jogú partnere tanácsi és egyéb szerveknek. Mindez egy „talpraesettebb”, jól képzett, menedzselni tudó, vállalkozó KISZ jövőképét vetíti elénk. A kazincbarcikai hozzászólók meglehetősen elkeseredetten hangoztatták: „eleve be sem adjuk az igénylést” ........Lakás van, de nincs m iből megvenni” ... A KISZ- es építkezésekhez alaptőkének indítanak sorsjegyakciót!” „Az építőtáborosokat és a közmunkát végzőket vonják be az építkezésekbe.” S egy helyi, konkrét javaslat: „A barcikai vállalatok ne külön-külön, hanem összefogva építsenek lakást a vállalati támogatások összevonásával.” A koncepcióra kiadott vitaanyag szövegét többen bírálták: „Egy diplomásnak is minimum négyszer kell elolvasni, hogy megértse.” Most a viták zajlanak, remélhető, hogy mihamarabb a vakolókanalaké lesz a főszerep az építkezéseken. Az elképzelések, érvek építgeté- sét követi a házak, lakások, otthonok építése, mert csak így van, és volt értelme a kezdeményezésnek. Nagy Zsuzsanna Miskolc, ezen belül a 100- as Számú Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola adott otthont az idei „Szakma kiváló tanulója” verseny országos döntőjének. A tegnap reggeli megnyitóünnepségen dr. Simon István, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője méltatta a vetélkedő jelentőségét, szólt a továbbiakban megyénknek a szakmunkások képzésében betöltött jelentős szerepéről. Mint mondta, a fiatal generáció oktatását igyekeznek az élet .követelményeihez igazítani, olyan munkásokat adni az iparnak, akik jól megállják helyüket a termelés minden területén. Örömét fejezte ki, hogy ezúttal egy borsodi intézmény kapta meg az országos döntő lebonyolításának nehéz, de szép feladatát, annál is inkább, mert ez elismerés a megyei szakmunkásképzés számára. A továbbiakban dr. Murányi Pál, az Ipari Minisztériumhoz tartozó Ipari Szakmai Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese a verseny lebonyolításáról szólt. Eszerint hét szakma — vájár, hegesztő, esztergályos, géplakatos, villamoshálózat-szerelő, műanyaggyártó és -karbantartó, valamint vegyi- anyag-gyártó — tanulói mérik össze tudásukat. A 143 harmadéves ipari tanuló csütörtök reggel írásbeli feladatokat oldott meg, délután pedig 240 perces gyakorlati vizsgát tett. Az első hat helyezett — természetesen: szakmánként — iskolája értesítést kap tanulója sikeres szerepléséről és jogot arra, hogy április elsején megkapja szakmunkás-bizonyítványát, s azonnal munkába állhasson. Az első három helyezett ezenkívül jutalmat is kap az ipari Minisztériumtól. Az ünnepélyes megnyitó után a vájátrok a perecesi tanbányába, a vegyianyaggyártók a leninvárosi 106-os iskolába, a műszergyártók- karbantartók pedig a miskolci 101-es intézet műhelyébe mentek a gyakorlati feladatok megoldására, a többi szakma képviselői helyben, a 100-as intézetben láttak munkához. Hogy milyen sikerrel, azt ma, az ünnepélyes díjkiosztón tudják meg. Addig is az estét videodisz- kóban töltötték, a mai nap pedig miskolci városnézéssel kezdődik. Utána pedig kiderül, mennyiben érvényes rájuk a verseny jelmondata: „Az alkotót alkotása dicséri”. A hét műemléke (11.) A bogácsi katolikus templom. A XIII. századi román kori alapokra kváderkövekböl a XIV. százaiban építették rá a ma is fennálló, Szent Márton toursi püspökről nevezett templomot, melynek tornyán gótikus ablakok láthatók. Az értékes egyházi épület 1958. évi helyreállítása során román kori részletek is előkerültek. Az épület a századok során sok viszontagságot megélt: 1840-ben vihar, 1893-ban villámcsapás tépázta a tornyot, utóbbi alkalommal a harangok is megolvadtak. Károsodott a templom a második világháború idején, 1944-ben is. A templom belsőt, a korábbi elkorhadt oltárokat 1901- ben restaurálta Tancsa Lajos templomfestö. Ekkor került a templomba a Rétay és Benedek budapesti egyházi műintézeiében készült, Márton püspököt ábrázoló oltárkép. (ha) Fojtán László felvétele H. Balázs Éva: Becs és Pest-Buda a régi századvégen 1765-1800 Magvető, 1987 H. Balázs Éva — aki Ber- zeviczy Gergely hátrahagyott írásaiból készít egy monográfiát, amely a közeljövőben jelenik meg — a most közzétett kötetében a Berzeviczy Gergely körül nyüzsgő kort rajzolja meg. Bécsi archívumok soha nem látott iratcsomóit olvasta végig, a helytartótanácsi irattár aktáit elemezte, s mint a könyv végén lévő Források és szak- irodalom című, könyvészeti regénynek is beillő érdekes fejezet is mutatja: anyagában is fontos kompendium e mű. Már a felkutatott óriási forrásanyag is sejteti az újszerű szemléletmódot, hiszen ha semmi mást nem tett volna, csak pontokba foglalva közzéteszi az újdonsághírű ódonságokat, már akkor is ráirányulna a figyelem. A könyvének azonban az a nagy értéke, hogy az ismeretek és adatok birtokában tisztázza a felvilágosodás kori magyar nép, értelmiség és nemesség szerepét társadalmilag is, személyre méretezve is. Számunkra már azért is kedves ez a könyv, mert szerzője több esetben is Miskolcot állítja a törekvő mezővárosok példájaként az olvasó elé. A kor társadalmi realitása az a réteg, melynek tagjai „a városban . .. ugyan semmi házat nem bírnak, hanem fabrikákból, só- és értzbányákból, vashámorokból, különös találmányú Mesterségekből avagy Kézi- Mesterségekből magokat és famíliájukat leginkább táplálják.” Ezekben a városokban keresi a magyar polgári réteg magvát és mivel kutatásai a mezővárosok, irattáraira is kiterjedtek, megbecsüléssel ír a kereskedő, fuvaros, iparos rétegről is. A magyar történelemnek ez a kritikus 35 esztendeje, mely szemlélődése tárgya lesz, nem tűri az általánosításokat. Itt minden évet percről percre kell átvizsgálni, hiszen, ha semmi más nem történik, csak például egy járvány végigvonul egy városon, máris megváltoznak a kereskedelmi, ipari, társadalmi feltételek, s kihatnak az ország egészére. A reformországgyűléseket megelőző és követő évek emberi sorsok vízválasztói voltak. Hány meg hány tehetséges költő, író, politikus, tudós, nyelvész, filozófus kezdett tündöklő karriert a felvilágosult kor napsugarában és emberhez méltatlan sors: Kufstein, a vérpad, száműzetés vagy a mindennél rosz- szabb elhallgattatás lett osztályrészük. Azok a percek tehát, amíg alkotni tudtak, történelmünk fényévei. Az 1790—91-es év sodrásában már-már úgy tűnt, hogy nemcsak az emberi értelemre, de magára a nemzetre is fény derül. H. Balázs Éva nem bűnbakot keres. Nem az a célja, hogy nemesekre, főurakra ruházza a bukott reformmozgalom ódiumát. A dokumentumok ugyanis mást mondanak. Azt, hogy a nemzet egésze törekedett a kibontakozásra és nem a széthúzás, hanem az idegen erőfölény és a jól szervezett besúgórendszer buktatta meg a megmozdulást. Azt is meg kell tőle tanulnunk, hogy a mozgalom túlélőit ne a bukás diktálta kompromisszumos magatartás alapján ítéljük, hanem teljes életművüket figyelembe véve. Erre leginkább a Széchenyi Ferenc életműve int. Az ő alkotmánytervezete, deputációs programja a magyar történelmi és politikai hagyományok legszebb relikviái. Progresszív szemléletmódja meghökkentő. S mi lett belőle? Leghűbb barátai a vérpadon hullatták vérüket, s ő maga nem is érti, hogyan maradhatott szabadlábon. Állandó megfigyelés alatt élt, menekülést keresve hajtotta fejét a túlzott vallásosság igájába. H. Balázs Éva könyve mind a magyar irodalom, mind a történelemtanításban nélkülözhetetlen munka. Gyárfás Ágnes Rekonstruálják a várhegyet Az idén folytatják első királyaink székhelyének, az esztergomi várhegynek a rekonstrukcióját. Rendbehozzák a kora középkori és a későbbi időszakokban épült várfalakat, megerősítik a hegy meredek sziklafalait, növényzettel futtatják be a támpilléreket. A hegyoldalakon kiegészítik, újjáépítik a lépcsősorokat, helyreállítják a vízelvezetőket és parkokat alakítanak ki. A régészek folytatják a királyi és az érseki palota feltárását és rekonstrukcióját. Kutatásokat végeznek a palota alatti terület még feltáratlan és az okiratok alapján feltehetően számos értékes leletet rejtő részén is. A BORSOD VOLÁN, MISKOLC, JÓZSEF A. U. 70. szerződéses üzemeltetésre bérbe adja a Miskolc, Béke téri autóbuszállomáson levő FÉRFI- ÉS NŐI ILLEMHELYET. A versenytárgyalás helye: Borsod Volán, Miskolc, József Attila u. 70. szám. Ideje: 1988. április 19., 9 óra. Közelebbi felvilágosítást a 22-411/246 telefonszámon adunk.
