Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

1988. január 6., szerda

ÉSZAK-MAQYARORSZAG 5

Az alkoholizmusról

sokszem közt

Szükség van munkájukra

Az üvegipari termékek a legkelendőbbek.

a bűvös kígyó megbukott, a nyuszi sikert hozott

A mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása, az alkoholizmus elleni küzdelem a Borsod Volánnál akkor kezdődött, amikor az 1984-ben kiadott igazgatói rendelet nyomán a vállalat valamennyi önelszámoló egységében intézkedési tervet dolgoztak ki. Néhány évvel később pedig a Borsod Volán központjában alkoholizmus elleni bizottság alakult, amely vállalati szinten fogta össze, illetve koordinálta a munkát és gondoskodott a megfelelő propagandáról.

Az alkoholizmus elleni küzdelem fontosságát az is aláhúzza, hogy a tömegközlekedési vállalat veszélyes üzem. A közlekedés biztonsága tehát megköveteli, hogy különös figyelmet fordítsanak a megelőzésre, amelyben természetesen részt vesz a munkavédelmi és a forgalombiztonsági őrök népes tábora is.

A Borsod Volánnál gyakorlattá vált, hogy évenként valamennyi önelszámoló egység vezetője számot ad az üzemegység munkavédelmi, szociálpolitikai és forgalom- biztonsági helyzetéről. Ilyen esetekben terítékre kerül az alkoholizmus elleni tevékenység is, vizsgálják az ellenőrzések gyakoriságát, a megelőzés hatékonyságát.

A megelőzés egyik fontos eszközének tekinti a vállalat az ellenőrzések számának növelését. Ehhez megfelelő eszközöket biztosítottak, így huszonnyolc alkohol- lesztert vásároltak. Minden olyan szolgálati helyet, ahol számottevő a gépjárműforgalom, elláttak ilyen műszerrel. Ezzel egy időben intézkedtek arról is, hogy valamennyi telephelyre beérkező, illetve a telephelyről eltávozó gépjárművezetőt ittasságvizsgálat alá kell vetni.

Az ellenőrzések gyakoriságának növelése mellett az ittasságvizsgálatot kiterjesztették a vállalat valameny- nyi állománycsoportjára,

A Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatói a földrengések korai jelzésére hivatott — kél fényvezető szálból álló — érzékelőt próbáltak ki. Egy aknában az egyik szálat szorosan hozzáerősítik a kőzethez, míg az ugyanakkora hosszúságú másik szálat szabadon hagyják. Mindkét szálba lézersugarat

ezeket eltérő gyakorisággal, és szúrópróbaszerűen végzik az ezzel megbízott vezetők A statisztika szerint az ittasságvizsgálatok száma egy év alatt több mint 550 ezerre tehető, a múlt év első felében csaknem 270 ezer esetben került erre sor. A dolgozók létszámát figyelembe véve ez azt jelenti, mintha hat hónap leforgása alatt mindenkit inegyven- kilencszer ellenőriztek volna.

S az eredmény? A múlt év első felében ötvenegy esetben folytattak le fegyelmi eljárást ittasság miatt. A fegyelmi határozatok közül tíz azonnali elbocsátást mondott ki, négy esetben más munkakörbe való áthelyezésről döntöttek, harminchat dolgozónak pedig az alapbérét csökkentették.

A nagy szám ellenére az is megállapítható, hogy tavaly csökkent az alkoholos befolyásoltság alatt munkát végzők száma. Ez, a megelőző munka eredményességén túl, azzal is magyarázható, hogy a fegyelmi felelősségre vonás egyre szigorúbb következményekkel jár. Különösen vonatkozik ez a gépkocsivezetőkre, ugyanis ebben az állománycsoportban a kirótt büntetés az esetek többségében egyenlő a fegyelmi úton történő elbocsátással.

A Borsod Volánnál azt vallják: a munkahelyi alkoholfogyasztás, illetve az ittas állapotban történő munkavégzés visszaszorításában a legnagyobb feladat a munkahelyi vezetőkre hárul. Nem véletlenül, hiszen ezen a területen lehet a legeredményesebb megelőző tevékenységet kifejteni. Ezért olyan vállalati gyakorlat alakult ki, hogy a különböző szinten dolgozó vezetők munkájának megítélésekor, a vezetői alkalmasságon túl, figyelembe veszik az alkoholizmus visszaszorításában szerzett érdemeket is.

vezetnek be. Ha a közelben feszültségek támadnak, a kőzethez erősített szál valamelyest megnyúlik, úgyhogy a fény benne hosszabb utat tesz meg, mint a másikban. A két szálból kilépő fény emiatt interferál egymással, s az interferencia-képből roppant rövid hosszváltozások is leolvashatók.

Csökkent munkaké• pesség: a korábbinál csekélyebb, kisebb teljesítőképesség. így határozza meg a fogalmat az értelmező kéziszótár. Az orvosnak, aki javaslatot tesz a beteg „leszázalékolására”, valószínűleg többet jelent ez a fogalom. De talán legtöbbet annak a férfinak, nőnek, s családjának, akinél kimondták ezt a szentenciát.

Évente több száz embernek kerül egészségügyi kartonjára az a megállapítás, hogy korábbi munkahelyén nem tud eleget lenni azoknak a feladatoknak, amelyeknek megoldása addig nem jelentett gondot. Aztán, ha eltelik egy kis idő, s talán az egészségi állapota is javul a megváltozott munkaképességű embernek, úgy érzi, több lehet a haszna, ha valamilyen elfoglaltságot keres. És ezzel elérkeztünk a legnagyobb gondhoz. Megyénkben évente több mint hétszázan fordulnak a társadalombiztosítási igazgatósághoz olyanok, akiknek saját vállalatuk nem tudott rehabilitációs munkakört felajánlani, s a 2G00 forintos rendszeres szociális járadék kevésnek bizonyul a megélhetéshez.

Ezen a gondon próbált enyhíteni a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet vezetősége, amikor 1981-ben arra a lépésre szánta el magát, hogy ezeknek az embereknek Miskolcon munkalehetőséget .teremt. A telephelyet ingyen bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére a miskolci tanács. Valamikor a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat „lakott” a József Attila utcai épületekben, de amint megépült az új irodaházuk, elköltöztek, itt maradtak hát kihasználatlanul meglehetősen leromlott állapotban az apróbb, s nagyobb helyiségek, amelyekre ötmillió forintot költöttek, s úgy tervezték, hogy száz- százhúsz embernek könnyíte- nek majd a sorsán.

*

Az üzem vezetője a kezdet kezdetétől Bable György, akit Botya Péter, a szövetkezet elnöke hívott erre a posztra. Vele, és Tóth Papp Sándor műszaki vezetővel beszélgettünk és jártuk végig a különböző műhelyeket.

— Amikor 1981-ben létrehoztuk az üzemet, úgy gondoltuk, olyan ülő munkát kell keresnünk, amely nefn fárasztó ugyan, de pontos, aprólékos tevékenységet igényel —, mondta a telepvezető. — Keresettek voltak akkoriban az elektronikus játékok, és ezt importálta a honi kereskedelem. Úgy gondoltuk, meghódítjuk a hazai piacot. A kalkuláció szerint 1100—1200 forintért adtuk volna termelői áron az autókat. Ez nem volt drágább, mint az akkor kereskedelmi forgalomban kapható, de mégis sokallották az árát. Az üzem veszteséget termelt, eredményt nem hozott. Végeztünk szolgáltatást is, lakossági és irodai nagytakarítást, rovar-rágcsálóirtást vállaltunk. Ez eleinte jövedelmező volt, aztán egyszerre rengeteg maszek jelent meg, s nem tudtunk versenyképesek maradni. A Politoys játékgyártó szövetkezetnek bérmunkában bűvös kígyót szereltünk össze, a vállalkozás megbukott, a munka elveszett. Készítettünk karácsonyfadíszeket, de rájöttünk, hogy ez nem rehabilitációs munkakörnek megfelelő. így ezt is abba kellett hagynunk, de sok mással is próbálkoztunk. Csalódtunk a kereskedelemben, úgy gondoltuk, hogy az ipar felé kell fordulnunk, s ez a mai napig helyesnek bizonyult, hiszen az 1987. évi tl3 millió termelési értékünkből 7—8 százalék az eredményünk.

*

A műszaki vezető invitált, nézzük meg, mi mindennel foglalkozik jelenleg a százhetven dolgozó. Évente 7—8 millió darab termék hagyja el a telepet, s mint láttuk, az édesipartól kezdve a vegyi és nehéziparig, a kertészetig sok-sok ágazattal van kapcsolatban az üzem.

Babérlevél-csomagoló: a

Compakt Vállalatnak dolgoznak a kis műhelyben tizen- ketten. Ez a munka májusban kezdődött, s a pontos szállítással elérték, hogy a kereskedelmi vállalat a továbbiakban is jó partnernek tekinti a szövetkezetét, s közösen gondolkodnak egyéb lehetőségeken is.

Csokoládécsomagoló: a folyosó, az apró műhelyek, húsvéti nyuszival telve mindenhol. Az embernek káprázik a szeme az egymás mellé halmozott, szépen csomagolt, több ezer nyúl láttán. Ebben az üzemben tavaly október 1-től dolgozik, mintegy száz asszony. Szeptember 16-án kezdték építeni, szociális létesítményekkel ellátni, és a Köjál összes követelményének megfelelővé tenni ezt a részleget. Ro- hammunka volt ez a siker érdekében és .két hét múlva kezdődhetett a csomagolás. A Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Csokoládégyárának megrendelésére egész évben nyuszit csomagolnak az asz- szonyok, teljesítménybérben. Egy hónapos begyakorlás után 16 forintos alapórabérért naponta 880 csokoládé nyulacskát kell a fényes sztaniolba felöltöztetni.

Miskolci Istvánná csoport- vezető Bódváról jár ide.

— A sziráki tsz-ben dolgozom 14 éve, az edelényi Aranycsoki GT-ben is csomagoló voltam. Mióta ez az üzem felépült, itt vagyok. Aki ügyes, az 1700—1800 darabot is becsomagol, ezzel 26—28 forintot kereshet óránként. Nem nehéz a munka, közben beszélgethetünk is.

Forgács Károlyné mindössze három hete jött ide Sajószentpéterről. Mint mondta, a vendéglátóiparban dolgozott azelőtt, nem volt könnyű a munka, kevés volt a pénz, s keveset lehetett a családdal.

Találkoztunk fiatalokkal is. Bistyák Mónika virágkertésznek tanult, tavaly végzett, de nem tudott elhelyezkedni, ezért próbálkozott itt: — Két hónapig hiába kerestem munkát. Aztán az a

munka, amit végeznem kellett. nem tetszett. Dolgozni pedig muszáj, s ez a lehetőség kapóra jött.

A műszaki vezető elmondta, több száz asszonyt kerestek meg, mielőtt az üzem beindult, de mégsem sikerült teljesen rehabilitációs munkakörre várakozókkal feltölteni a létszámot. A megyei tanács munkaügyi osztálya segítségével ma is keresik az erre rászorulókat.

Doboz- és szondagyártó műhely: Itt mindössze öt férfi dolgozik. Tavaly vásárolta a dobozgyártó gépeket a szövetkezet és saját költségén rendbe hozatta. A drága alapanyag miatt ezek a termékek nem versenyképesek. Elsősorban saját termékeik csomagolására készítenek dobozokat. Itt gyártják a kohászati mintavevő szondát is, amely sajnos tavaly nem kellett az LKM- nek, így a termelés meglehetősen visszaesett. Ez évre azonban újabb megrendelést kaptak, most már ezt csomagolják.

Üvegtechnikai üzem: két üvegtechnikus tanította be az itt dolgozó tizennégy embert. Kémcsövek, mintavevő szondák, és egyéb üvegipari termékek kerülnek ki az ügyes kezek alól. Ezeknek jó piaca van; kórházaknak, laboratóriumoknak és az iparnak is szállítanak.

Szitanyomó részleg: tizenkét asszony készíti ebben a műhelyben a fekete zsákokat, a kertészeti vállalatnak palántázáshoz. Tóth Tamás- né egy éve dolgozik itt.

— Háromezer forint körül keresek. Óvodában voltam dadus, de bizony sokat kellett egész nap talpalnom, nem nagyon bírtam. Ez jóval könnyebb munka, több a pénzem is.

Az elmúlt évben ez az üzemrész négymillió forint termelési értéket állított elő.

*

Végigjárva a műhelyeket, a jövő terveiről kérdeztük a két vezetőt.

— A következő fontos szempontokat kell szem előtt tartanunk. Lehetőség szerint egyre több embernek kell munkát biztosítanunk. A piackutatást is saját magunk végezzük, itt minden olyan dolgot meg kell fognunk, amely a megváltozott munkaképességű embereknek való. Az ágazatokkal a többéves jó kapcsolatot nem szabad megszakítanunk, és tudjuk, ezt csak pontos szállítással, kedvező árajánlattal érhetjük el. Ügy kell dolgoznunk, hogy nyereséget termelve, érezhessék ezek az emberek, szükség van munkájukra. Tudniuk kell, nemcsak azért foglalkoztatjuk őket, hogy valahol eltöltsék a napjukat. Elsősorban azért, hogy tevékenyen, hasznosan éljenek, és persze pénzt is keressenek.

Orosz B. Erika Fotó: Balogh Imre

Földrengés-előrejelzés

Jeles napok

„Ai olyon napot, melyhez évszázadok óta állandósult hiedelem vagy szokás fűződik, jeles napnak nevezik.”

'-.íMMHNNÍ

Vízkereszt napjához nagyon sok, jórészt vallásos tartalmú szokás csatlakozik, hiszen ez a karácsony tizenkettedik, egyben zárónapja. E napról már századokkal ezelőtt Bőd Péter is megemlékezett: „Víz- kereszt napja Boldogasszony havának hatodik napjára esik, amely napot a rómaiak szenteltek az Augustus császár tiszteletére. A keresztyének pedig a magok vallásokra alkalmaztatták, és nagy szor- galmatossággal szokták volt megszentelni... Mondották ezt epifániának, megjelenés innepének, mert ezen a napon jelent meg az új csillag a bölcseknek... Vízkeresztnek nevezték a magyarok. Miért? Egyáltaljában a Krisztus vízzel való megkeresztelésének emlékezetére ...” Valóban, vízkereszt a nevét Jézusnak, a Bibliában leírt megkereszteléséről kapta. Ennek emlékére szenteltettek vizet általában a katolikus vidékeken. A szenteltvízből aztán egy keveset egész évben őriztek a házaknál. Behintették vele a szobát, az istállót, a kutat, a tavaszra elVízkereszt

tett vetőmagot. Mezőkövesden a gazda- asszony a hazavitt szenteltvízzel miközben meghintette a szoba, az istálló négy sarkát, valamint az udvart, például a következőket mondta vagy énekelte:

Hints meg uram izsópoddal, Megtisztulok általa. Hints meg engem és fehérebb leszek, Mint a tél hava.

Régen a matyó anya elvitte gyermekét a keresztanyjához, hogy az szenteltvízzel hintse meg, s ezáltal oltalmat, védelmet nyerjen a gyermek. Rakacán, a görög katolikus hívek fagy idején a patak jegén kereszt alakban léket vágtak, a szentelés ott történt, a vizet onnan hordták haza. Vilyvitányban a pap a réti patakot áldotta. A vízből mindenki vitt haza, s aznap abból főztek, a jószágot is ebből itatták meg.

A vízkereszt napján szentelt vizet sokfelé háromkirályok vizének is nevezték. Hangonyban a háromkirályok vizével hintették meg a haldokló ágyát és szobáját. Matyóföldön, amikor a tehén először ellett, középen a szarvát egy kis fúróval megfúrták, s abba szenteltvizet, vagy szentelt tömjént öntöttek a rontás megelőzésére.

E nap liturgikus hagyománya (volt) a házszentelés. A pap, a kántor járták a házakat, — úgy mondták vízkeresztet járnak — s megszentelték az épületeket. A ház egyik ajtajára, meg az istállóra krétával a háromkirályok nevének kezdőbetűit, G+M-)-iB, valamint az évszámot írták fel. Ügy tartották ez a jel és a szenteltvíz távol tartja a gonoszt a háztól. Fáradozásuk jutalmául a pap és a kántor ajándékot, sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét kapott. A Bodrogközben, Dámócon a görög katolikusok ilyenkor a pap lova számára zabot is adtak.

E nap jeles szokása voít, a betleheme- zésből önállósult háromkirály-járás. Nevét a betlehemes játékban szereplő napkeleti bölcsről kapta. A fehér ruhába öltözött gyerekek, vagy nagyobb lányok, fejükön

papírkoronával, kezükben csillaggal járták a házakat, és köszöntő énekeket adtak elő. A királyok közül Boldizsár arcát bekormozták, hogy ezzel is jelezzék annak sze- recsen voltát.

A háromkirály-járás néha csak a köszöntők elmondásából állt, de egyes helyeken előfordult, hogy dramatikus jelenetek előadására is sor került, ezekben a három napkeleti király többek között He- ródessel és kíséretével találkozik. A vízkereszti csillagjárás előzményei a középkorba nyúlnak vissza. Nálunk a Tractus Stellae, azaz a csillagjáték először a 11. század végén, Hartvik püspök idején, a győri székesegyházban került bemutatásra. Később a középkor folyamán e liturgikus hódolat a templomból kiszorulván népszokássá vált.

Vízkereszt napján utoljára gyújtják meg a gyertyákat a karácsonyfán, majd lebontják a fát. S ahogy e nap záróünnepe a karácsonyi ünnepkörnek, ugyanúgy kezdete egy új jeles időszaknak. Ugyanis e napon veszi kezdetét a sok vidámsággal, s jókedvvel járó, egészen hamvazószerdáig tartó ünnepkör, a farsang.

(hajdú i.)

Nemcsak az egészségre káros