Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

1988. január 6., szerda ÉSZAK-MAQYARORSZAG 5 Az alkoholizmusról sokszem közt Szükség van munkájukra Az üvegipari termékek a legkelendőbbek. a bűvös kígyó megbukott, a nyuszi sikert hozott A mértéktelen alkoholfo­gyasztás visszaszorítása, az alkoholizmus elleni küzde­lem a Borsod Volánnál ak­kor kezdődött, amikor az 1984-ben kiadott igazgatói rendelet nyomán a vállalat valamennyi önelszámoló egy­ségében intézkedési tervet dolgoztak ki. Néhány évvel később pedig a Borsod Vo­lán központjában alkoholiz­mus elleni bizottság alakult, amely vállalati szinten fog­ta össze, illetve koordinálta a munkát és gondoskodott a megfelelő propagandáról. Az alkoholizmus elleni küzdelem fontosságát az is aláhúzza, hogy a tömegköz­lekedési vállalat veszélyes üzem. A közlekedés bizton­sága tehát megköveteli, hogy különös figyelmet fordítsa­nak a megelőzésre, amely­ben természetesen részt vesz a munkavédelmi és a forga­lombiztonsági őrök népes tábora is. A Borsod Volánnál gya­korlattá vált, hogy évenként valamennyi önelszámoló egy­ség vezetője számot ad az üzemegység munkavédelmi, szociálpolitikai és forgalom- biztonsági helyzetéről. Ilyen esetekben terítékre kerül az alkoholizmus elleni tevé­kenység is, vizsgálják az el­lenőrzések gyakoriságát, a megelőzés hatékonyságát. A megelőzés egyik fontos eszközének tekinti a válla­lat az ellenőrzések számá­nak növelését. Ehhez meg­felelő eszközöket biztosítot­tak, így huszonnyolc alkohol- lesztert vásároltak. Minden olyan szolgálati helyet, ahol számottevő a gépjárműfor­galom, elláttak ilyen műszer­rel. Ezzel egy időben intéz­kedtek arról is, hogy vala­mennyi telephelyre beérkező, illetve a telephelyről eltá­vozó gépjárművezetőt ittas­ságvizsgálat alá kell vetni. Az ellenőrzések gyakorisá­gának növelése mellett az ittasságvizsgálatot kiterjesz­tették a vállalat valameny- nyi állománycsoportjára, A Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatói a föld­rengések korai jelzésére hi­vatott — kél fényvezető szál­ból álló — érzékelőt próbál­tak ki. Egy aknában az egyik szálat szorosan hozzá­erősítik a kőzethez, míg az ugyanakkora hosszúságú má­sik szálat szabadon hagyják. Mindkét szálba lézersugarat ezeket eltérő gyakorisággal, és szúrópróbaszerűen végzik az ezzel megbízott vezetők A statisztika szerint az it­tasságvizsgálatok száma egy év alatt több mint 550 ezer­re tehető, a múlt év első felében csaknem 270 ezer esetben került erre sor. A dolgozók létszámát figye­lembe véve ez azt jelenti, mintha hat hónap leforgá­sa alatt mindenkit inegyven- kilencszer ellenőriztek volna. S az eredmény? A múlt év első felében ötvenegy eset­ben folytattak le fegyelmi eljárást ittasság miatt. A fe­gyelmi határozatok közül tíz azonnali elbocsátást mondott ki, négy esetben más mun­kakörbe való áthelyezésről döntöttek, harminchat dol­gozónak pedig az alapbérét csökkentették. A nagy szám ellenére az is megállapítható, hogy ta­valy csökkent az alkoholos befolyásoltság alatt munkát végzők száma. Ez, a meg­előző munka eredményessé­gén túl, azzal is magyaráz­ható, hogy a fegyelmi fele­lősségre vonás egyre szigo­rúbb következményekkel jár. Különösen vonatkozik ez a gépkocsivezetőkre, ugyanis ebben az állománycsoport­ban a kirótt büntetés az esetek többségében egyenlő a fegyelmi úton történő el­bocsátással. A Borsod Volánnál azt vallják: a munkahelyi alko­holfogyasztás, illetve az it­tas állapotban történő mun­kavégzés visszaszorításában a legnagyobb feladat a mun­kahelyi vezetőkre hárul. Nem véletlenül, hiszen ezen a területen lehet a legered­ményesebb megelőző te­vékenységet kifejteni. Ezért olyan vállalati gyakorlat alakult ki, hogy a különbö­ző szinten dolgozó vezetők munkájának megítélésekor, a vezetői alkalmasságon túl, figyelembe veszik az alko­holizmus visszaszorításában szerzett érdemeket is. vezetnek be. Ha a közelben feszültségek támadnak, a kő­zethez erősített szál valame­lyest megnyúlik, úgyhogy a fény benne hosszabb utat tesz meg, mint a másikban. A két szálból kilépő fény emiatt interferál egymással, s az interferencia-képből roppant rövid hosszváltozá­sok is leolvashatók. Csökkent munkaké­• pesség: a korábbinál csekélyebb, kisebb tel­jesítőképesség. így határozza meg a fogalmat az értelme­ző kéziszótár. Az orvosnak, aki javaslatot tesz a beteg „leszázalékolására”, valószí­nűleg többet jelent ez a fo­galom. De talán legtöbbet an­nak a férfinak, nőnek, s csa­ládjának, akinél kimondták ezt a szentenciát. Évente több száz ember­nek kerül egészségügyi kar­tonjára az a megállapítás, hogy korábbi munkahelyén nem tud eleget lenni azok­nak a feladatoknak, ame­lyeknek megoldása addig nem jelentett gondot. Aztán, ha eltelik egy kis idő, s ta­lán az egészségi állapota is javul a megváltozott mun­kaképességű embernek, úgy érzi, több lehet a haszna, ha valamilyen elfoglaltságot ke­res. És ezzel elérkeztünk a legnagyobb gondhoz. Me­gyénkben évente több mint hétszázan fordulnak a társa­dalombiztosítási igazgatóság­hoz olyanok, akiknek saját vállalatuk nem tudott reha­bilitációs munkakört felaján­lani, s a 2G00 forintos rend­szeres szociális járadék ke­vésnek bizonyul a megélhe­téshez. Ezen a gondon próbált enyhíteni a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövet­kezet vezetősége, amikor 1981-ben arra a lépésre szán­ta el magát, hogy ezeknek az embereknek Miskolcon mun­kalehetőséget .teremt. A te­lephelyet ingyen bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére a miskolci tanács. Valamikor a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat „lakott” a József Attila utcai épületekben, de amint megépült az új iroda­házuk, elköltöztek, itt ma­radtak hát kihasználatlanul meglehetősen leromlott ál­lapotban az apróbb, s na­gyobb helyiségek, amelyekre ötmillió forintot költöttek, s úgy tervezték, hogy száz- százhúsz embernek könnyíte- nek majd a sorsán. * Az üzem vezetője a kez­det kezdetétől Bable György, akit Botya Péter, a szövet­kezet elnöke hívott erre a posztra. Vele, és Tóth Papp Sándor műszaki vezetővel be­szélgettünk és jártuk végig a különböző műhelyeket. — Amikor 1981-ben létre­hoztuk az üzemet, úgy gon­doltuk, olyan ülő munkát kell keresnünk, amely nefn fárasztó ugyan, de pontos, aprólékos tevékenységet igé­nyel —, mondta a telepve­zető. — Keresettek voltak akkoriban az elektronikus játékok, és ezt importálta a honi kereskedelem. Úgy gondoltuk, meghódítjuk a hazai piacot. A kalkuláció szerint 1100—1200 forintért adtuk volna termelői áron az autókat. Ez nem volt drá­gább, mint az akkor keres­kedelmi forgalomban kapha­tó, de mégis sokallották az árát. Az üzem veszteséget termelt, eredményt nem ho­zott. Végeztünk szolgálta­tást is, lakossági és irodai nagytakarítást, rovar-rágcsá­lóirtást vállaltunk. Ez ele­inte jövedelmező volt, aztán egyszerre rengeteg maszek jelent meg, s nem tudtunk versenyképesek maradni. A Politoys játékgyártó szövet­kezetnek bérmunkában bűvös kígyót szereltünk össze, a vállalkozás megbukott, a munka elveszett. Készítet­tünk karácsonyfadíszeket, de rájöttünk, hogy ez nem re­habilitációs munkakörnek megfelelő. így ezt is abba kellett hagynunk, de sok mással is próbálkoztunk. Csalódtunk a kereskede­lemben, úgy gondoltuk, hogy az ipar felé kell for­dulnunk, s ez a mai na­pig helyesnek bizonyult, hi­szen az 1987. évi tl3 millió termelési értékünkből 7—8 százalék az eredményünk. * A műszaki vezető invitált, nézzük meg, mi mindennel foglalkozik jelenleg a száz­hetven dolgozó. Évente 7—8 millió darab termék hagyja el a telepet, s mint láttuk, az édesipartól kezdve a ve­gyi és nehéziparig, a ker­tészetig sok-sok ágazattal van kapcsolatban az üzem. Babérlevél-csomagoló: a Compakt Vállalatnak dolgoz­nak a kis műhelyben tizen- ketten. Ez a munka május­ban kezdődött, s a pontos szállítással elérték, hogy a kereskedelmi vállalat a to­vábbiakban is jó partnernek tekinti a szövetkezetét, s kö­zösen gondolkodnak egyéb lehetőségeken is. Csokoládécsomagoló: a fo­lyosó, az apró műhelyek, húsvéti nyuszival telve min­denhol. Az embernek káprá­zik a szeme az egymás mel­lé halmozott, szépen csoma­golt, több ezer nyúl láttán. Ebben az üzemben tavaly október 1-től dolgozik, mint­egy száz asszony. Szeptem­ber 16-án kezdték építeni, szociális létesítményekkel el­látni, és a Köjál összes követelményének megfelelő­vé tenni ezt a részleget. Ro- hammunka volt ez a siker érdekében és .két hét múlva kezdődhetett a csomagolás. A Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Csokoládégyárának megrendelésére egész évben nyuszit csomagolnak az asz- szonyok, teljesítménybérben. Egy hónapos begyakorlás után 16 forintos alapóra­bérért naponta 880 csoko­ládé nyulacskát kell a fényes sztaniolba felöltöztetni. Miskolci Istvánná csoport- vezető Bódváról jár ide. — A sziráki tsz-ben dol­gozom 14 éve, az edelényi Aranycsoki GT-ben is csoma­goló voltam. Mióta ez az üzem felépült, itt vagyok. Aki ügyes, az 1700—1800 da­rabot is becsomagol, ezzel 26—28 forintot kereshet óránként. Nem nehéz a mun­ka, közben beszélgethetünk is. Forgács Károlyné mind­össze három hete jött ide Sajószentpéterről. Mint mondta, a vendéglátóiparban dolgozott azelőtt, nem volt könnyű a munka, kevés volt a pénz, s keveset lehetett a családdal. Találkoztunk fiatalokkal is. Bistyák Mónika virág­kertésznek tanult, tavaly végzett, de nem tudott elhe­lyezkedni, ezért próbálkozott itt: — Két hónapig hiába kerestem munkát. Aztán az a munka, amit végeznem kel­lett. nem tetszett. Dolgozni pedig muszáj, s ez a lehe­tőség kapóra jött. A műszaki vezető elmond­ta, több száz asszonyt ke­restek meg, mielőtt az üzem beindult, de mégsem sikerült teljesen rehabilitációs mun­kakörre várakozókkal feltöl­teni a létszámot. A megyei tanács munkaügyi osztálya segítségével ma is keresik az erre rászorulókat. Doboz- és szondagyártó műhely: Itt mindössze öt férfi dolgozik. Tavaly vásá­rolta a dobozgyártó gépeket a szövetkezet és saját költ­ségén rendbe hozatta. A drá­ga alapanyag miatt ezek a termékek nem versenyképe­sek. Elsősorban saját termé­keik csomagolására készíte­nek dobozokat. Itt gyártják a kohászati mintavevő szon­dát is, amely sajnos ta­valy nem kellett az LKM- nek, így a termelés megle­hetősen visszaesett. Ez évre azonban újabb megrende­lést kaptak, most már ezt csomagolják. Üvegtechnikai üzem: két üvegtechnikus tanította be az itt dolgozó tizennégy em­bert. Kémcsövek, mintavevő szondák, és egyéb üvegipari termékek kerülnek ki az ügyes kezek alól. Ezeknek jó piaca van; kórházaknak, laboratóriumoknak és az iparnak is szállítanak. Szitanyomó részleg: tizen­két asszony készíti ebben a műhelyben a fekete zsáko­kat, a kertészeti vállalatnak palántázáshoz. Tóth Tamás- né egy éve dolgozik itt. — Háromezer forint körül keresek. Óvodában voltam dadus, de bizony sokat kel­lett egész nap talpalnom, nem nagyon bírtam. Ez jó­val könnyebb munka, több a pénzem is. Az elmúlt évben ez az üzemrész négymillió forint termelési értéket állított elő. * Végigjárva a műhelyeket, a jövő terveiről kérdeztük a két vezetőt. — A következő fontos szempontokat kell szem előtt tartanunk. Lehetőség sze­rint egyre több embernek kell munkát biztosítanunk. A piackutatást is saját magunk végezzük, itt minden olyan dolgot meg kell fognunk, amely a megváltozott mun­kaképességű embereknek va­ló. Az ágazatokkal a több­éves jó kapcsolatot nem sza­bad megszakítanunk, és tud­juk, ezt csak pontos szállí­tással, kedvező árajánlattal érhetjük el. Ügy kell dolgoz­nunk, hogy nyereséget ter­melve, érezhessék ezek az emberek, szükség van mun­kájukra. Tudniuk kell, nem­csak azért foglalkoztatjuk őket, hogy valahol eltöltsék a napjukat. Elsősorban azért, hogy tevékenyen, hasznosan éljenek, és persze pénzt is keressenek. Orosz B. Erika Fotó: Balogh Imre Földrengés-előrejelzés Jeles napok „Ai olyon napot, melyhez évszázadok óta állandósult hiedelem vagy szokás fűződik, jeles napnak nevezik.” '-.íMMHNNÍ Vízkereszt napjához nagyon sok, jórészt vallásos tartalmú szokás csatlakozik, hi­szen ez a karácsony tizenkettedik, egyben zárónapja. E napról már századokkal ez­előtt Bőd Péter is megemlékezett: „Víz- kereszt napja Boldogasszony havának ha­todik napjára esik, amely napot a római­ak szenteltek az Augustus császár tiszte­letére. A keresztyének pedig a magok vallásokra alkalmaztatták, és nagy szor- galmatossággal szokták volt megszentel­ni... Mondották ezt epifániának, megje­lenés innepének, mert ezen a napon je­lent meg az új csillag a bölcseknek... Vízkeresztnek nevezték a magyarok. Mi­ért? Egyáltaljában a Krisztus vízzel való megkeresztelésének emlékezetére ...” Valóban, vízkereszt a nevét Jézusnak, a Bibliában leírt megkereszteléséről kapta. Ennek emlékére szenteltettek vizet általá­ban a katolikus vidékeken. A szentelt­vízből aztán egy keveset egész évben őriztek a házaknál. Behintették vele a szobát, az istállót, a kutat, a tavaszra el­Vízkereszt tett vetőmagot. Mezőkövesden a gazda- asszony a hazavitt szenteltvízzel miközben meghintette a szoba, az istálló négy sar­kát, valamint az udvart, például a követ­kezőket mondta vagy énekelte: Hints meg uram izsópoddal, Megtisztu­lok általa. Hints meg engem és fehérebb leszek, Mint a tél hava. Régen a matyó anya elvitte gyermekét a keresztanyjához, hogy az szenteltvízzel hintse meg, s ezáltal oltalmat, védelmet nyerjen a gyermek. Rakacán, a görög ka­tolikus hívek fagy idején a patak jegén kereszt alakban léket vágtak, a szentelés ott történt, a vizet onnan hordták haza. Vilyvitányban a pap a réti patakot áldot­ta. A vízből mindenki vitt haza, s aznap abból főztek, a jószágot is ebből itatták meg. A vízkereszt napján szentelt vizet sok­felé háromkirályok vizének is nevezték. Hangonyban a háromkirályok vizével hin­tették meg a haldokló ágyát és szobáját. Matyóföldön, amikor a tehén először el­lett, középen a szarvát egy kis fúróval megfúrták, s abba szenteltvizet, vagy szentelt tömjént öntöttek a rontás meg­előzésére. E nap liturgikus hagyománya (volt) a házszentelés. A pap, a kántor járták a házakat, — úgy mondták vízkeresztet jár­nak — s megszentelték az épületeket. A ház egyik ajtajára, meg az istállóra kré­tával a háromkirályok nevének kezdőbe­tűit, G+M-)-iB, valamint az évszámot ír­ták fel. Ügy tartották ez a jel és a szen­teltvíz távol tartja a gonoszt a háztól. Fá­radozásuk jutalmául a pap és a kántor ajándékot, sonkát, szalonnát, tojást, gabo­nafélét kapott. A Bodrogközben, Dámócon a görög katolikusok ilyenkor a pap lova számára zabot is adtak. E nap jeles szokása voít, a betleheme- zésből önállósult háromkirály-járás. Nevét a betlehemes játékban szereplő napkeleti bölcsről kapta. A fehér ruhába öltözött gyerekek, vagy nagyobb lányok, fejükön papírkoronával, kezükben csillaggal járták a házakat, és köszöntő énekeket adtak elő. A királyok közül Boldizsár arcát bekor­mozták, hogy ezzel is jelezzék annak sze- recsen voltát. A háromkirály-járás néha csak a kö­szöntők elmondásából állt, de egyes he­lyeken előfordult, hogy dramatikus jele­netek előadására is sor került, ezekben a három napkeleti király többek között He- ródessel és kíséretével találkozik. A víz­kereszti csillagjárás előzményei a közép­korba nyúlnak vissza. Nálunk a Tractus Stellae, azaz a csillagjáték először a 11. század végén, Hartvik püspök idején, a győri székesegyházban került bemutatás­ra. Később a középkor folyamán e litur­gikus hódolat a templomból kiszorulván népszokássá vált. Vízkereszt napján utoljára gyújtják meg a gyertyákat a karácsonyfán, majd lebontják a fát. S ahogy e nap záróünne­pe a karácsonyi ünnepkörnek, ugyanúgy kezdete egy új jeles időszaknak. Ugyanis e napon veszi kezdetét a sok vidámság­gal, s jókedvvel járó, egészen hamvazó­szerdáig tartó ünnepkör, a farsang. (hajdú i.) Nemcsak az egészségre káros

Next

/
Oldalképek
Tartalom