Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
1987. december 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 A Reischl-bódétól a pesti Magyar Színházig alapítók Emlék-könyv az első magyar szí utaz \7{Yl 'Hajtis !>dikén !•.«(• ..I megnyitásának ■íj ikkni fiú szói színpadra I «"• pe!« fiiing Ádám János agg57,inéi!xn'‘k ni".i .. iifii'í.cíi --/iuli|:«r ISIU lujüi SHIkrn ;•* r<at>«/4*ti *•/J i« i t. ti ft'is::,á:Milos üiiiu^ére.- — P I S T t i • : .1 I .1 r. il • ' I ! • || * • ■U r fl M % • . Láng Adám János n ffrrií;' hsfr í<»' Stefii r.»:(1772—1847) életútja eredeti darabját tartja száAz Abaúj megyei Jászújfaluban látta meg a napvilágot, ahol apja tanító és jegyző volt. Fiát jó nevelésben részesítette, aki nem azért lett színész, hogy az iskola kötöttségeitől szabaduljon, hanem tanulmányai példás befejezése után a hivatástudat és tehetség állította a pályára. Élete híd az első magyar szín- társulat és a felépült pesti Magyar Színház között. Az ív középpontján, a művészi élet horizontján Miskolc és Borsod megye gyönyörködhetett játékában. Mikor 1790-ben Kazinczy Ferenc és Ráday Pál munkálkodása hatására létrejött az első magyar szín- társulat, hamarosan köztük találjuk Láng Ádám Jánost. Fizetését csak a nagy tragi- ka Moór Annáé és a hős Sehy Ferencé lépi túl. Se- hy később ellentéteket szított a társulatban, s a belső feszültség hozzájárult az 1796-ban történő felbomláshoz. A társulat tehetséges tagjai a Wesselényi Miklós szárnya alatt működő kolozsvári társulathoz csatlakoztak, köztük ő is. 1806-ban Pesten egy újabb csoport verődött ösz- sze, s ott találjuk, először mint tagot, később, mint rendezőt. A rövid életű kis együttes szétesése után a Német Színház tagja lett, hiszen jól beszélt németül. A rutinos együttesben alaposan megtanulta a szakmát, s tudását a magyar színészet minőségi emelésére fordította. Kántorné Engelhardt Annát, a legnagyobb magyar tragikát ö vezette a pesti színházhoz és ő tanította — nemcsak a mesterségre — hanem az írás-olvasásra is. Erdélyben rendszeresen oktatta az ifjú színészeket. Azonkívül irt és fordított. 112 fordítását és 27 mon a lexikon. Ö írta az első Árgylus királyfi színpadi változatát, ezt a gördülékeny cselekményű szép magyar darabot, mely az ország minden zugát bejárta a hőskorszakban. Kolozsvárt, Pesten, Lőcsén, Rozsnyón és Komáromban, Marosvásárhelyen és Miskolcon tapsolt a csattanós igazságokon és a népdalok zenéjén a közönség. Későbbi, sokkal gyengébb változata, mely Láng darabját letörölte színpadról, nem az ő hírnevének ártott, hanem az eredeti karakterű magyar mesejátéknak. Fájdalmas veszteség ez, mert a magyar népmese sámánkorba visszatekintő tartalmi elemeivel sajátos színpadi légkör megteremtésére volt képes. A korai színjátszás önálló stílusjegyeit ezek a mélyen gyökerező lelki tartalmak szabták meg, mert ebben az Árgylusban benne volt Gyergyai Albert tudatos szerkesztői tálentuma és a nép kemencéjének melege. De tudott Láng Ádám János, ha akart, angol módra is drámát írni. Boleyn Annája nem utánzat, hanem egy jó történelmi darab, angol atmoszférával. Míg az Andorvári grófok című vitézi játék a magyar nemzeti szellem, a magyar múlt hagyományárból szövi cselekményét. Kitűnő humora volt. A Féltékeny varga című vígjátéka korai feldolgozása ugyanannak.a trufá- nak, melyet később Garcia Lorca a Csodálatos vargá- né címmel írt színpadra. A Fiakker mint úr című komédiája Molnár Ferenc Egy-kettő-három című egy- felvonásosának őse. A kulturált légkörű, békés Miskolc őt is magához vonzotta, mint Benke Józsefet, Wándza Mihályt. Latabár Endrét. 1818-tól házat vásárolva a városban. Miskolcot tekintette a tájegység színházi központjának, s társaival együtt innen sugározta szét a szin- házkultúrát. Álljon itt egy pár értékes adat a nehezen rekonstruálható vándorkorszakból: 1823 Színházunk megnyitásának éve. Éder György társulatával itt tartózkodik. Szeptember 19-én fellépett Lillien Antal: A pártosság dühe című eredeti darabjában 1827 februárjától Gillyén Sándor társulatával itt játszik, részt vesz a felépült páholyok avatási ünnepségén és február 28-án nagy sikert arat Kleist—Kilényi: A sokat-tudó vagy tudálékos című remek vígjátékéban. Közben hol Sárospatakon, hol Sátoraljaújhelyen tűnik fel a nevük. 1828-ban hosszabb időt töltenek Sárospatakon, Eperjesen, Pesten, majd a magát Nemzeti Színjátszó Társaságnak nevező együttes egyik igazgatójaként él és működik Miskolcon. Később 1831 szeptemberétől 1832 decemberéig Éder Györgyék is csatlakoznak és ezen a néven működnek együtt. Éderék később elmennek Nagyváradra, de Láng marad és minden évben olvashatunk miskolci fellépéséről, E korszak 1837 augusztusáig a város színészetének egyik fénykora. László József, Fáncsy Lajos, Pály Elek, az Éder és a Láng család neve fémjelzi. 1837 augusztus 22-én megnyílt a pesti Magyar Színház és Láng Ádám Jánost ott találjuk a tagok között. Ö az egyetlen élő tanúja a nagy harcok árán felépült új színháznak azok közül, akik a kezdeti magyar színház életének részesei voltak. Ö még megélte Vörösmarty szakszerű bírálatát. Bajza precíz já- tékelemzését, s kiállta a próbát. Vele, általa ünnepelték a magyar színház 50 éves jubileumát 1842. május 5-én. Köztudott a magyar színház 1790-ben történt létrejötte, de a pestiek Láng Ádám János kedvéért egy későbbi dátummal kötötték össze az eseményt. A budai Reischl-bódét ugyanis a nagy sikerű Talált gyermekkel avatták, amelyben a hősszerelmest Láng alakította. A Talált gyermek 1792. május 5-i előadásáról újságcikk is megjelent, melyben a naivan lelkendező „riporter” külön kitért Láng Ádám szép orgánumának. daliás termetének és „módfelett igényes játékának” dicséretére. Az 50 éves jubileumon Gondosi udvarbíró szerepét vállalta. Az előadáshoz Szigligeti Ede allegorikus előjátékot írt, Szerdahelyi József pedig zenét. Magát a darabot Brühl Jakab után az ugyancsak abaúji származású Gagy községbeli Bárány Péter írta. Láng Ádám János és az esemény tiszteletére emlékkönyvet adtak ki, melynek bevételével és később rendszeres adakozással pótolták az agg színész havi járandóságát, amely a létfenntartáshoz nem volt elég. Élete utolsó percéig dolgozott. Jegypénztári ellenőr, könyvtárnok volt. Hirtelen jött betegséggel a Rókus Kórházba szállították. Itt halt meg 1847. március 22-én. A magyar színjátszás kiemelkedő személyisége volt. Hivatott, művelt színész, becsületes, korrekt férfi, s az első tudatos színésznevelö. Gyárfás Ágnes FECSKE CSABA: Csillag tize gyűl Kéklő hegyeken ül a Hold, nagy a csönd Csillag halovány tüze gyűl odafönt Sziklán, köveken csobogó piciny ér, tenger hívogat: te talán odaérsz Hallom levelek zizegő neszeit Árnyék fedi el a világ sebeit Párnád a szívem, betakar tenyerem Sorsom a tiéd, te szeged kenyerem Vízpart Susog a nád, loccsan a víz Árva csónak ringatózik Egy zsombékon ül az éjfél: csöndet őriz csillagfénynél Egyre lialkal Vándormadarak hült helye a lakó, szeptemberi ég Lángol a madárberkenye, kínálja tűzpiros színét A dombon az ősz kolompja szól, és egyre halkabb Fényt zizzent a Nap, megalmoz a kérődző alkonyatnak Homokos part Feledy Gyula rajza AKAC ISTVÁN: Ok és a Többiek Tél kopogtat az ajtón — fejem válladra hajtom Vala nádszál-kisasszonyok ékes derekát ölelte át f Balassi is ama híres brassói bálban . . . S tündérszép hajadonok csillag-kínjával istenült Csokonai, miként időbe-hanyatló Rokonai, - mielőtt a közömbös, honi rögre a tüdejét kiköhögte! Fejem válladra hajtom — tél kopogtat az ajtón Négy számjegyű irákiét Európa tépetten lihegett, — itt, s valahol, messze, ezrek kezdtek fázni . . . Pedig izzott az ég, és a vaskő is megolvadt; egy érdes hang fölgyújtott milliókat, mely tettből formált Szívekké szíveket, hogy nem fogják már őket többé megalázni. - Hitemre: ezt még nem kell magyarázni?! GALYÓ GÉZA: Magányos csillag Mindig egyedül jár az a csillag az űrt perzselve kis rózsalánggal, a délkeleti égen, alacsonyan nézett rám szelíd szempillákkal. Mert én is magányban égek mindig, s tán az a csillag is csöpp remény. Hü égen keresem. Vigadunk, lobogunk még mi ketten a mindenség ünnepén.
