Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

1987. december 19., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7

Üj idegenforgalmi

9 térkép jelent meg a napokban, „A Mátra—Bükk idegenforgalmi térképe". ' Hasznos információkkal szolgál a szállásférőhelyek. benzinkutak, múzeumok és kiállítóhelyek, valamint sportolási — téli sportok, lovaglás, vadászat, .természetjárás — lehetőségeivel kapcsolatban. A teljes üdülőterület vonzástényezőit grafikusan ábrázolva, feltünteti a legcélszerűbb útvonalakat, a még működő kisvasutat és az országos Kéktúra útvonalát.

A Kartográfiai Vállalat munkája az ízlésesen és gyorsan elkészített térkép. A védett természeti értékek — a Mátrai Tájvédelmi Körzet, a Bükki Nemzeti Park — súlyának és látogatottságának megfelelően kapott jelölést. A Mátra—Bükk Intézőbizottság felmérve a terület iránt megnövekedett érdeklődést, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (Eger-, Borsod- és Nógrádtourist) bevonásával jelentős szervezőmunkát vállalt a kiadvány létrehozásában. Az eddigiektől eltérően, a térkép hátoldala most a főoldalhoz hasonló színvonalon került hasznosításra. A természetvédelem értékeit, a Nemzeti Park nagyobb léptékű, átfogó in- formációjú térképét helyezték itt el, 40 darab színes fotóval együtt, mely a terület szigorúan védett növény- és állatvilágát mutatja be az érdeklődőknek. Ez az oldal önállóan is hasznos kiadvány, jól szolgálja az idegenforgalom mellett az általános és középiskolák oktatási céljait is.

A kiadvány az utazási irodáknál, a BNP fogadó- és kiállítóhelyein, 1988 januárjától áll a látogatók rendelkezésére.

ff

Helyzetbe hozzuk magunkat"

Az áldozat felelőssége

Idézet a szerkesztősé9 günkhöz érkezett levélből: „Sátán, a Brassói úton lakunk, és most kb. 2 éve süllyed és reped a házunk. Már életveszélyes is van közöttük. Fordultunk már a biztosítóhoz is megfelelő szakvélemény- nyel, de egyszerűen nem hajlandók fizetni, még csak ki sem jöttek. Azzal indokolják elmarasztaló döntésüket, hogy a szárazság okozta házaink megsüllye- dését. Mi ezt nem tartjuk hihetőnek, ugyanis van közötte 30—40 éves lakóház is, és nem hisszük, hogy ennyi idő alatt csak most lett volna szárazság. Olyan állapotok uralkodnak, hogyha nem kapunk sürgős segítséget hamarosan tragédia is bekövetkezhet a lakóházak állagának fokozatos romlása miatt."

Aláírta kilenc sálai család.

*

Putnokot elhagyva bányavidéken halad a kocsi. A dimbes-dombos táj szépségéi elrondítják a termőföldön terpeszkedő meddőhányók, a kötélpályák, a hegyek lábához furakodó sáros, salakos, repedező betonutak. A természeten elkövetett emberi erőszak magyarázható, hiszen milliószámra rejti az egyre drágább szén tonnáit ez a föld. Sajómercsén sok családnak munkát, kenyeret, megélhetést adott a bánya, de a másik kezével visszavett belőle, amikor a falu alatt szenet keresve megbillentette az épületek alapjait, szétroppantotta a vályog- és téglafalakat, semmivé téve egy élet munkáját. A családok nagy része jól járt, hiszen forintban megfizették a veszteséget — amennyiben ezt pénzzel ellentételezni lehel —. lakást kaptak, vagy vásároltak a környező nagyobb településeken, fe a fiatalok talán könnyebben is élnek, amióta nem zúg a fülük a háztáji és az állatok miatt. Borsod- bótáig nem értek el a bányától,yosók, mégis jó lenne belepillantani a bányatérképekbe, hiszen az utóbbi időben itt is repedések ijesztgetik a háztulajdonosokat.

Bétától egy rövid ugrás Sáta. Kétlaki munkások az itteniek. Domboldalra kapaszkodnak a házak, többségük új, vagy felújított. Többen most kezdtek hozzá az építkezéshez — mások már bánják, hogy itt. az Upponyi hegység északi lábánál teremtettek otthont maguknak. Sátán repednek a falak és a betonkerítések, még a „föld is megnyílt" a Brassói utcában.

*

Mintha egy óriás tréfából megfricskázta volna a Nagy Miklósék házát: ugyan nem dőlt össze, de benne lakni mór életveszélyes. Ujjnyi vastag repedés szeli ketté az épületet, s ha még ettől sem hőköl vissza a látogató, akkor a megbillent járda jelzi, hogy Nag.vék alatt megmozdult a föld.

A feketébe öltözött ötven körüli asszonyka hirtelenjében nem is tudja, hogy a hét helyiség közül melyikei mutassa meg először. A hát- J só szobában kezdjük a szemlélődést.

— Kisebb repedésekkel jelentkezett három évvel ezelőtt — sorolja az idegességtől remegve Nagyné. — A megnyugvás miatt megnézettük kőművesekkel, akik azt mondták, hogy a ház alapjával lehet baj. Azt javasolták, hogy talpaljunk alá. Megerősítettük a ház alapját, utána egy évig nem is mozgott. Tavaly aztán megint elkezdett repedezni, de annyira, hogy a gyerekeknek augusztusban ki kellett innen költözniük, mert rájuk pergett a vakolat. Olyan

rések nyíltak a falon, hogy már fűteni sem lehetett a szobát.

A nagyszobában a padló elvált a faltól. A repedés körbeszalad a szobán, s helyenként akkora, hogy egy férfiököl is belefér. Abban a szobában ülünk le beszél- . getni, ahol a Nagy házaspár alszik. Ez a lakrész sem különbözik a többitől: kisebb-nagyobb repedések hálózzák be a falakat és a mennyezetet. írás közben rémülten tapasztalom, hogy amint Nagyné behozza a kávét, megmozdul alattunk a padló.

— Ez is süllyed?

— Az utóbbi hónapokban egyre jobban — mondja a háziasszony. — Már nem tudunk hová menekülni a lakásban, mert nincs olyan hely, amelyikben ne félnénk. Tizenhárom éve vettük ezt a házat és soha nem volt gondunk vele. Három évvel ezelőtt megbolondult, azóta nincs nyugodt percünk. Tavaly ősszel jelentettük a dolgot az Állami Biztosítónak. Azt a választ kaptuk, hogy fúrjunk a ház alá és vizsgáltassuk meg a süllyedés okát. Két és tél ezer forintunkba került a fúratás. A fúrómesterek ezt írták — tolja elém a tavaly október 1-jei keltezésű papírokat —: ,,A vizsgálat kapcsán begyűjtött és megőrzött talajminták bizonyítják, hogy az épület- alatti teherhordó talajréteg száraz, ezáltal zsugorodott és így feltételezhetően a bekövetkezett talajmozgás hatásáfa befolyással van az egész lakóépület stabilitására."

— Ez azt bizonyítja, hogy nem építési hiányosság miatt repednek a falak, tehát a biztosító fizethet.

— Mi is ezt gondoltuk, ezért a jegyzőkönyv egy példányát elküldtük a biztosítónak. Bár ne tettük volna, mert éppen erre a vizsgálatra hivatkozva utasították el a kártérítést.

— Ezt nem értem ...

— A biztosító a szárazságra nem fizet! — csomagolta össze kapkodva a papírokat Nagyné.

— Jóhiszeműen odaadta nekik a bizonyítékot — mondja özvegy Törő Mik- lósné, aki eddig csendben hallgatta szomszédasszonya kesergését. — Rájuk omlik a ház, és nincs, aki segítsen nekik. Lehet, hogy mi is így járunk... Már az én házamon is szaporodnak a repedések. Nem hiszem el. hogy a szárazság miatt, mert a legtöbb épület már elmúlt ötvenéves. Volt már ilyen szárazság, mégse esett baja egyiknek se! Azt beszélik a faluban, hogy a bánya idáig húzódott, és az okozza. Mert. húsznál is több házon látni már töréseket.

— A tanács mit mondott?

— A tanácsi szakértő nem nyilatkozott. De mint volt kőműves, azt mondta, hogy ezt a házat már nem lehet: megjavítani. Mondja meg, akkor mit csináljunk? Jön a tél. Itt_ fűteni már nem lehet. Meg félünk is, mert. néha megroppan. Azt beszéltük a férjemmel, hogy elköltözünk albérletbe, amíg nem rendeződik a ház sorsa. Először a sógoromékhoz

akartunk menni, de az ö házuk is reped, összepakoltunk, mentjük, ami menthető.

*

Az Állami Biztosító Borsod Megyei Igazgatóságán Gyökér Józsefet keresem, mert a hírek szerint ő a specialistája az ilyen jellegű ügyeknek.

— Ismeri a sátai repedező házak ügyét?

— Részletesen tájékozódtam az esetről — mondja a műszaki kárrendezési csoport vezetője. — Nagy Miklós ügyfél az Állami Biztosítótól függetlenül végzett kutatófúrást annak kiderítésére, hogy mi okozza háza süllyedését: bánya, üreg,

barlang, vagy egyéb ok. A fúrási eredmény egyértelműen azt bizonyítja, hogy a süllyedésnek a szárazság az oka.

— Nem mondanám, hogy •egyértelműen, mert a fúrómesterek úg.v fogalmaztak, hogy feltételezhetően.

— A fúrás más okot nem talált, mi pedig nem ismételhetjük meg a kutatást, mert ez nem a mi dolgunk. A kár okát mindig a károsultnak kell bizonyítania. Az épület- és lakásbiztosítási szerződés szerint a biztosító káreseményeket köteles megtéríteni. Tehát azt. amire vállalkoztunk, mivel a biztosítási díjat is erre számoljuk fel. Olyan kár is létezik, amelyik nem szerepel a szerződésben. Ilyen például a szárazság. Az épület tehát olyan ok miatt repedt meg, amely nem biztosítási esemény.

— Honnét tudják ezt ennyire biztosan?

— Ilyen az ügyfél szerint sem történt.

— Az ügyfél adta a biztosító kezébe az ellene szóló bizonyítékot. Akkor is elhitték volna a fúrási eredményt, ha éppen amiatt kellett volna fizetni?

— Azt mi is megvizsgáltuk volna.

— Most nem vizsgálódnak.

— Az eljáró szakértőnk kint volt a helyszínen és teljesen egyértelmű a megállapítása, hogy a száraz-- ság okozta a lakóépület sérüléseit. Rengeteg ilyen esettel találkozni a megyében és az országban, különösen az elmúlt négy esztendőben szaporodtak meg a bejelentések.

— Ha ennyire gyakoriak az ilyen esetek, akkor a szárazság miért nem szerepel a szerződésben?

— Ezt nem vállalja az intézet, talán éppen, a gyakorisága miatt. Azt hiszem, hogy az ügyfeleknek sem lenne jó, mert ha ezt is bevennénk a szerződésbe, az nagyon megnövelné a biztosítási díjat.

— Ezek szerint nem segít Nagyéknak, egyáltalán a sálainknak senki?

— Mi állami pénzintézet vagyunk és szigorúan a szerződésben rögzítettek szerint járunk el. Nem tudok a kérdésre válaszolni, mert nem szeretnék másra hivatkozni. Ugyan a biztosítónak van méltányossági kerete, de ezt nem ilyen jellegű dolgokra fordítják.

*

Nagyék valószínűleg már biztos helyre húzódtak a hideg és az ellenségükké vált házuk elől. Helyzetük teljesen kilátástalan. Egyedül maradtak. Ahonnét pénzt reméltek,' onnét elutasították őket. A helyi tanács csendben szemléli az eseményeket. A rokonság legfeljebb egy zugot tud adni nekik, a szomszédság pedig a saját házát lesi, mert nem tudja, hogy mikor kell neki is csomagolni é.s odébb állni.

Fónagy István

Még ha meg is ússza az ember a bűncselekményt, s nem kell — mondjuk — az életével fizetnie, akkor is keserves dolog áldozatinak lenni. Akár csaik úgy is, hogy egy karcolás seim ér bennünket, de „megszabadítanak" az értékeinktől. Átéltem: a lakásomat feltúrva, szétrombolva találtam.- Legjobban az „előszereteti'’ értékkel bíró holmijaimat sajnáltaim, amelyeknek valóságos piaci értékük szinte alig volt. De mert becsben tartottam őket — s értékre való tekintet nélkül mindent elvittek betörőim — fájdalmasabb valtt e kár bármi másnál. Ahogy utólag visszagondolok az egészre, el •kell ismernem, magam is hozzájárultam ahhoz, hogy betörhessenek a lakásomba. Ment bár két zár „védte" illetéktelenektől a bejárati ajtót, mégis kiszakították a tokból. Csak később gondoltam végig, úgy istenigazából, hogy az ajtótokot meg ■kell erősíteni, s nem árt egy szirénázó riasztóberendezést is felszereltetni, kerül amibe kerül, mert még mindig olcsóbb, mintha újra kirámolják a lakásomat.

A vikti.moilóg'iia, az áldozattan azt kutatja, hogyan kínálja fel magát az ember, hogy bűncselekmény áldozat a-károsult ja legyen. Ezt teheti úgy is, mint én tettem, hogy csák a betörés után erősíti ettem meg lakásajtómat . . . Teheti úgy is, mint a legutóbbi Kék fényben láthatták-hallhatták a nézők, a békéscsabai ügyben . . . Egy 17 éves békéscsabai villanyszerelő film- szerepek ígéretével 493 15— 16 éves lányt és fiút ugratott be. És megannyi szülőt, akik hozzájárultak ahhoz, hogy gyermekeik olyan kérdésekre válaszoljanak, amelyek egy ember — különösen gyereklány — legbensőbb titkaihoz tartoznak.

Mondhatják, végül is nem történt semmi, a rendőrség időben közbelépett, s egyáltalán .nem biztos, hogy a jelentkezőket személyükben valami kár érte voilina. Valóban, leginkább feltételezés az, hogy mi minden történhetett volna velük. Csakhogy a valódi bűncselekmények legtöbbje éppen ilyen eshetőségekből keletkezik. Régi tapasztalát: ha emberek sokasága kiadja magát olyasvalakinek, aki nem teljesen egyenes, inkább törvénytelen úton jár el, a vik- timológia szerint, megnő az esély az áldozattá válásra. Sokféle a sérelem, ami érhette volna ezeket a gyereklányokat. fiatal fiúkat. A kérdező-ígérgető villanyszerelő például könnyen visszaélhetett volna azokkal a válaszokkal, amelyek bizonyságát adják, hogy a válaszadó — bármilyen fiatal — már létesített szexuális, némelyik homoszexuális kapcsolatot is, vagy hajlandó lenne erre. Az sem járt volna csekély veszélyekkel, ha a filmforgatásig eljut a dolog, s mondjuk, „videokazettába kerül" egy 15—16 éves lány, amint a nyílt színen szeretkezik, a szó leg- naturálisabb értelmében . .. A videokazetta jó pénz manapság, sokszorosítani lehet, s az illegális terjesztőnek a hálózatban keményen fizetnek érte, még akkor is, ha csupán szex-jelenetek láthatók rajta . . . Hát még akkor mit ér, ha pornó.. . Vagyis pornográf! Amelynél az áldozat egyben már bűncselekmény elkövetője is. Hiszen nyilvános pornográf jelenetekben részt venni még akkor is tilos, ha ez a nyilvánosság aiz adotit pillanatban mindössze a felvételen résztvevőket, a film készítőit jelenti.

De nem is ez a dolog veleje, hanem az áldozati része . .. Amikor teliét az áldozat felelősségéről beszélek például az előbbi, a békéscsabai esetiben, azt sem tagadhatom el, hogy a jelentkező gyerekek személyi felelősségének feszegetésénél sokkal inkább fontosnak tartom a környezetük magatartását. Jelen esetben a szülőkét, akik tizenéves gyermekeiket minden bizonnyal féltőn óvják attól, hogy eslte r>yalc óra után a városban csavarogjanak, vagy olyan társaságba keveredjenek, ahol mindenféle illetlenségek történhetnek. Bizonyos vagyak benne.

hogy a 493 fiatal lány és f.iú szüleinek a túlnyomó többsége beleremegne abba a gondolatba, hogy gyermekének mondjuk nyilvánosan le kell vetkőznie. De azonnal fetejtődik a morál, a félelem, mihelyt felcsillan egy lehetséges karrier első — bizonytalan — állomása. A leendő áldozatok egyike sem gondolja a bűncselekmény megtörténte előtt, hogy vele is előfordulhatna. Pedig az élethelyzetek árulkodnak önmagukról: vigyázat, itt bűncselekmény forrása rejtőzik!

Lehet, hogy a 493 fiatal szülei elhessegetik most maguktól a gondolatot, mi történhetett volna, ha. . . Még az is elképzelhető, hogy megnyugtatja majd őiket a fiatalemberre váró ítélet, akit igazából csak . magánokirat- hamisítás címén lehet felelősségre vonni; ilyesmiért nem jár „pallos". Más lett volna a helyzet, ha a film él is készül. Ez szerencsére nem történt meg! Ami mégsem nyugtathat meg senkit, hiszen nap mint nap történik olyan bűncselekmény, ami — ahogy mondani szokták — realizálódik, s ahol az áldozat-károsult önmagát hozta olyan helyzetbe, hogy pórul járhasson. Sokszor kellett már a rendőrségnek megálltapiitamda a gyilkosságok felderítése során, hogy nem kellett volna meghalnia az áldozatnak, ha az nem „kínálja” fel a helyzetet a gyilkosnak, olykor csak azzal. hogy illetéktelenül beavatja vagyoni viszonyaiba, együtt isznak, mind a ketten vállalkoznak, hogy átlépjék a törvény mezsgyéit, és így tovább. A Kék fénynek ftincs olyan adása, amely ne adna újabb és újabb példát a vifct im ológia -kutatók kezébe: íme a bizonyság,

milyen balgán lesz áldozat az ember! S bár igaz a közmondás, hogy mindenki leginkább a saját kárából tanul, de az a változat még ligazabb, hogy,más kárán tanul az okos.

Legyünk hát okosak! De 1 c g Sláb b o kosahbaik!

Szabó László

A Herman Ottó-emlékpark, amit a Bükki Nemieti Park bejárataként is emlegetnek.

Megjelent a Málra-Bl idegeÉigalmi léiképe