Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

1987. október 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vásár után U 7 Bár a Fémmunkás Vállalat késik az acélszerkezetek szállításával, azért a munka nem áll meg az építkezésen Monopolhelyzetben a szállító A Borsodi Vegyi Kom- • binát kezdettől fogva megkülönböztetett fi­gyelmet szentel az őszi BNV-n való szereplésre. A vállalat nem titkolja, fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy megnyerje a nagyközönséget, felkeltse az érdeklődést a kombinát termékei iránt. S mivél fogyasztási vásárról lé­vén szó, a term ék propaganda látványos formáját is alkal­mazzák: nevezetesen show- műsort szerveznek, amely népszerű művészek közre­működésével a műanyagok világába vezeti be az embe­reket. A tíz napig tairtó vá­sár ideje alatt ily módon tíz­ezrek érdeklődését keltették fel. Ennek is része van ab­ban, hogy a PVC-iműanyag szandálból évenként több százezer pár lel gazdára. Persze, a fogyasztási javak propagandáján túl fontos ke­reskedelmi tárgyalások, üz­Piroslanaik már a fajszi, bátyai, dusnoki, miskei és uszódi házak; paprikafüzérek díszítik a Kalocsa vidéki portákon az ereszaljakat. A bértermesztés, illetve a háztáji termelés bővülésével a fűszernövény híres termő- táján visszatértek a hagyo­mányos utóérlelésre, a szá­rítás legolcsóbb módszerére. letkötések' színhelye is az őszi BNV. Tolnai Lajos, a BVK vezérigazgatója a vásár sikerét értékelve elmondta: tíz n'ap leforgása alatt köz­vetlen munkatársaival ötszáz tárgyalást, megbeszélést foly­tattak, amelyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolód­tak a vállalat tevékenységé­hez. Nem ritka, amikor sike­rül konkrét üzletet is nyél­be ütni. Példa rá, az egyik szingapúri vállalattal kötött megállapodás, melynek értel­mében a jövőben évi négy­millió dollár értékű PVC-port szállít a BVK a távoli or­szágba. A közelmúltban zá­rult őszi BNV egyik jelentős eseményeként tartják számon a kombinált vezetői, hogy a Budapest Bank Rt-vel 252 millió forint összegű hitel- szerződést írtak alá, amit exportáru-bővítő fejlesztések finanszírozására fordítanak. L. L. Érlelik a Az udvarokon kalákában fű­zik, illetve töltik necczsá- kokba a paprikacsöveket, majd felaggatják, levegőzte­tik, máshol óriás ponyvákon teszik ki a napra. Régen a paiprikafeldolgozó üzemek­ben is állványokon szikkasz­A Hegyköz ellátásáért Jó ütemben épül a piázi szerviz Észak-Zemplén és a hegy­közi községek gépkocsi-tu­lajdonosai, a vidék termelő- szövetkezetei igen várják, hogy megkezdje működését a Pálházán létesülő gépjármű- javító és szervizállomás. A műszaki intézmény ugyanis a környező községekből évente mintegy 400 személy- gépkocsi ; a tsz-eknek pedig 200 jármű szervizelését, egyes szemlére és vizsgára való felkészítését tudja majd elvégezni. A gépjavítót a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság elsősorban a zempléni részeken levő erdészetei gép­állományának javítására hoz­za létre. A különböző erdő­művelő, szállító, fakitermelő gépeket szállítás nélkül, szin­te helyben tudják megjaví­tani. A több, mint 20 millió fo­rintos beruházás terveit Szo- boszlai Tibor készítette el. A csarnokszerű, több mint 400 négyzetméter alapterületű épületet Mezőpanel-elemek- ből, a helyszínen szerelték össze, s jelenleg a belső sze­reléseket, a befejező munká­latokat végzik. A csarnok „felosztásával” benne kap helyet a gépkocsimosó, -zsí­rozó, a két javítóhajó. Ki­alakítanak többek között vil- ■ lanyszerelő- és lakatosmű­helyt, kompresszorházat és alkatrészraktárt is. A műhelyben dolgozó mintegy 20 fő részére szoci­ális helyiségeket és étkezőt rendeznek be. Az erdőgazdaság műszaki bázisa jelentős megtakarí­tást hoz a korszerű erdő­művelő gépek javításában, de kedvező a vidéken lakók­nak is, mert helyben kapnak olyan szolgáltatást, amelyért eddig kilométereket kellett autózniuk. paprikát tották a füzéreket, s (jólle­het ma már modern szárító­berendezések működnek min­denütt, de a szedés utáni érlelésre továbbra is szükség van, e természetes eljárás révén 2—3 százalékkal növel­hető az őrlemény színanyaga. Ismeretes, hogy nagy vi­tát váltott ki a szakemberek és a közvélemény körében: hol épüljön meg megyeszék­helyünkön a technika háza. Nos, a vítázók közül azok bizonyultak erősebbnek, akik a megyei könyvtár épülete melletti területet jelölték ki. Az 1985-ben megkezdett építkezés — amelynek kivi­telezője a Borsod Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat —, itt a belvárosban valameny- nyiünk szeme láttára törté­nik, figyelemmel kísérhető tehát annak legtöbb fázisa. Még akkor is, ha a munká­latok kerítésen belüliek. Az utóbbi időben, mintha némi megtorpanásnak lehetnénk tanúi. Mi ennek az oka? Er­ről érdeklődtünk a főépítés- vezetőtől, Szalai Antalnétól: — Szó sincs megtorpanás­ról. Jóllehet, vannak nehéz­ségeink, ennek azonban nem az az oka, hogy kevés a dol­gozó, vagy éppen leálltak volna az emberek a munká­ban. Az időarányos munkák eddig megfelelő ütemben ha­ladtaik. — Mit jelent ez konkré­tan? — Az épület gyakorlatilag szerkezetileg elkészült. A 89 millió forintos beruházásból 35 millió forint értékű mun­kán már túl vagyunk. Saj­nos, most nehezebb időszak következik. A technika há­zának nagy része, — a kül­ső ajtók, az ablakok, a nap­kollektorok, az úgynevezett portál — ugyanis „fémmun­kás szerkezetből" készül, a fővárosi és sajnos monopol­helyzetben lévő Fémmunkás Vállalat termékéből. Az acél- szerkezetek gyártása és szál­lítása sajnos késik, ami ter­mészetesen gondot okoz az ütem szerinti munkavégzés­ben. A legkorszerűbb és egy­ben a leggazdaságosabb meg­oldásokat tartalmazó terv­ben pedig sok az import alapanyag, amelynek beszer- 1 zése úgyszintén nehézkes. j| Ilyen például a napkollekto- • rokhoz szükséges üveg és fó- j| lia. A gépészeti berendezések j nagy része is tőkés import- ‘j ból származik. — Mindezek ismeretében | bizhatunk-e abban, hogy tart- ' ják az eredetileg kitűzött ha- ■ táridöket? — Véleményem szerint igen. Hiszen a csúszás sen­kinek sem érdeke, mert f! többletköltséggel jár. Tudni ■; kell azonban azt is, ha egy- két hónappal később adjuk ; át az épületet, — amely egyébként ilyen nagvberuhá- | zásnál nem túlságosan nagy ; idő, — annak mindenképpen egy magyarázata van. Mi is azt szeretnénk, hogy a tech­nika háza kifogástalan minő­ségben készüljön el. — Milyen munkák szere- íj pelnek még az idei esztendő terveiben? — Jó lenne az előadói j szárnyat téliesíteni és a bel­ső kőműves munkákat befe- ij jezni. Szeretnénk az ajtók- j ból és az ablakokból is mi­nél többet felszerelni és ha sikerül, megkezdjük az elek­tromos padlófűtéssel járó te- ondók elvégzését is. (monos — balogh) v HHHHNi I M jMBffflfffTTÍffiTI ...I""llliri" lllllllll—|i II Ilii |HIIIÍIIIIIIIIIII *Mj®^SKM88®S^S888W*8*888í ItHMMIM 'Lt ■? f lz (SZU mm i és a miskolci rádió KUZIHCBARGIKUN Lent, a legmagasabb beosztásban Egy bányász mssm A kiemelt fizetés sem kell Ózdra és Izsófalvára nincs pályázó Huszonhét esztendő. Ennyi ideje dolgozik a bányában Balázs Sándor. Kimondani is sok, nem még csinálni.. . Több bányász társával mai- évek óta él Kazincbarcikán, ő egészen pontosan tíz éve. Azt megelőzően Sajókazán lakott, onnan járt be a Bor­sodi Szénbányák Bükkaljai Bányaüzemének Szeles-ak­nai munkahelyére. * — Annak idején nem sok választásom volt: vagy bá­nyász leszek, vagy a mező- gazdaságban dolgozom. Az előbbit választottam, s így jelentkeztem a kurityáni ipa­ri intézetbe. A Sólyom-bá­nyán kezdtem, ez 1962-ben bezárt, akkor kerültem át Szeles-aknára. Én már sok jót >s rosszat átéltem a bá­nyában. Azt is elmondhatom, hogy a végzettségem alap­ján lent a bányában a leg­magasabb beosztást értem el: frontcsapat-vezető vagyok. Huszonhat ember dolgozik a frontfejtésen. Elég jól ke­resnek, de tesznek Is ezért. . . Nincs karácsony, húsvét. Tudja, beszélnek arról, hogy vissza kéne állítani a bányá­szat presztízsét. Amikor ki­találták, hogy az olaj ... nos, akkor kezdődött a problé­ma. Pedig valamikor nagyon is büszkén mondottuk, hogy mi bányászok vagyunk. De nem is ezért olyan fontos ez, hanem az utánpótlás miatt. Egyre kevesebb fiatal jön bányásznak, gyenge az után­pótlás. Többnyire a régiek állnak helyt. Mondjuk, ezen nem is nagyon lehet csodál­kozni, hiszen köztudomású, nem egy leányálom a bá­nyában dolgozni. Aki pedig már lehúzott ennyi időt a szénfalnál, az igazán tudja... Ottmarad az egészség. * A Bükkaljai Bányaüzem immáron évek óta sorozat­ban nyeri el az élüzem cí­met. Ebben nagy része volt és van a Lenin szocialista brigádnak is. A brigád egyik csapatának a vezetője Ba­lázs Sándor. Kazincbarcika életében, mindennapjaiban is tevékeny vészes ez‘a brigád. Részt vesznek társadalmi munkákban (legutóbb a Di­mitrov park létrehozásában jeleskedtek), megbecsülik őket. S tetteikben megnyil­vánul az ő megbecsülésük is a város iránt. * Jól összeforrott csapat ez. Mi mindent megbeszélünk, s véleményünket illetve véle­ményüket én — mint az üze­mi pártbizottság tagja — to­vábbítom. Régóta vitatjuk a kibontakozási program dol­gát is. A fő hangsúly az, hogy már ideje volt elkez­deni. Sőt, már régebben kel­lett volna. Már ami a tette­ket illeti.. Mert program már született több is, de a tet­tek ... Azzal mindannyian egyetértettünk, hogy har­minc éve nem volt ilyen or­szággyűlési ülésszak, mint a szeptemberi volt. Egy-két kérdésre viszont konkrétabb választ vártunk. * Balázs Sándor másnap reggel kezdi a munkát. Át­öltözik, majd beáll a lift­be, elmegy a szénfalhoz. S közben azon gondolkodik, hogyan lehetne még jobban megszervezni, előkészíteni az aznapi munkát... Huszon­hét éve mindig így kezdi a műszakot. (mészáros) Avatják az egyetemeken a pályakezdő orvosokat, s a megyei tanács részükre több, mint 100, pontosan 109 hely betöltésére irt ki pályázatot. A meghirdetett állásokra ösz- szesen 21 pályakezdő orvos jelentkezett. Ezeknek zöme, 10 fiatal, a miskolci megyei kórházban foglalja majd el helyét. Ami meghökkentő, egyet­len pályázat sem érkezett például az Özdon, valamint az Izsófalván működő gyógy­intézetekbe meghirdetett ál­lásokra. Pedig az utóbbi he­lyen — éppen a körülmé­nyeknél fogva — a pályakez­dőknek a más helyeknél ked­vezőbb, kiemelt bérezést tud­tak volna adni. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet más városoknál sem. A sátoraljaújhelyi kórházba például csak ketten pályáz­tak. A pályázók zömmel a négy alapszakmában meghirdetett állásokra jelentkeztek. To­vábbra is a belgyógyász, a szülész-nőgyógyász, a sebé­szet az, ahol a megyei egész­ségügyi intézmények nem küzdenek létszámgondokkal. De már például a röntgen, az ideg-elme, a közegész­ségügyi és az üzemegész­ségügyi állásokra elvétve ad­ják be jelentkezésüket a most végzettek. Ezekre a hiányszakmákra továbbra is várják megyénkbe a pályázó-., kát. Nem volt gond azokkal, j akik a megyei tanács társa­dalmi ösztöndíjával, támo-‘ gatásával végeztek. Az egész­ségügyi intézmények 27 ilyen végzőst kaptak, akik ezek­ben a napokban kezdik meg választott hivatásuk gyakor­lását. Pályakezdő orvosok kerülnek többek között a kazincbarcikai, valamint a mezőkövesdi intézményekbe, de elfoglalják első álláshe­lyüket több, miskolci egész­ségügyi létesítményben is. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom