Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 19. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1987. január 23. Csütörtökön: Varsóban Megkezdődött az ideológiai és külügyi KB-titkárok tanácskozása Varsóban csütörtökön megkezdődött a szo­cialista országok testvérpártjainak ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárainak ta­nácskozása. A szocialista integráció erősítésé­ről, a nemzetközi politika és az ideológiai ne­velőmunka kérdéseiről folyó eszmecserén a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot Berecz János és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkárai képvi­selik. A KB-titkárok tanácskozásán részt vesz a Bol­gár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szo­cialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietna­mi Kommunista Párt küldöttsége. Készü/ a szörp Az Erdei Termék Vállalót miskolci gyáregységében 25- féie szörpöt és ivólevet gyár­tanak- Tavaly 610 vagon, a gyerekek óllal kedvelt macis szörp készült el a gyártóso­rokon, amelyből 230 vagon­nal szocialista piacokra szál­lított a cég. Felvételünkön Forgács Jánosné szörplőzö a minőséget ellenőrzi. Fotó: Fojtón László Munkásgyíílés az Qrionban Gáspár Sándor mondott beszédet Ismét szovjet-amerikai tárgyalások Genta A UPI genfi jelentése sze­rint csütörtökön Genfben megkezdődött a nukleáris kísérletek betiltásával fog­lalkozó szovjet—amerikai tárgyalások negyedik fordu­lója, s ebből az alkalomból az Egyesült Államok ismét kategorikusan elutasította a kísérleti atomrobbantások beszüntetésére vonatkozó szovjet felhívásokat. Az amerikai küldöttséget Robert B. Barker, atom­energia-ügyekkel foglalkozó hadügyi államtitkár vezeti, a szovjet delegáció élén Andronyik Petroszjanc, az Múltról és jelenről egy­aránt szó volt azon a találkozón, amelyen szakszervezeti aktivisták, lapterjesztők, a mozgalom veteránjai vettek részt teg­nap, január 22-én, délután Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban, s amelyen megjelent Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára, valamint Borsod- Abaúj-Zemplén megye párt-, állami és szakszerve­zeti életének több képvise­lője is. Múlt és jelen • összekap­csolódott. Először a múlt. Száztizen­ötödik évfolyamába lépett a magyar szakszervezetek köz­ponti lapja, a Népszava, Állami Atomenergia Bizott­ság elnöke áll. Mint ismeretes, a Szovjet­unió az összes nukleáris kí­sérletek haladéktalan betil­tását javasolta, ám ezt a Reagan-kormányzat elutasí­totta. Az amerikai küldöttség csütörtöki nyilatkozata sze­rint Washington csupán a teljes nukleáris fegyverzet csökkentésével és végül fel­számolásával párhuzamosan hajlandó a kísérleti atom­robbantások korlátozására, és később megszüntetésére. A kísérletek korlátozását az mely — jogelődjét, a Mun­kás Heti Krónikát is te­kintve — a szervezett s az öntudatára ébredő munkás­ság mozgalmait szinte az első lépésektől végigkíséri. Szerkesztői és munkatársai között olyan neveket talál­hatunk, mint Frankel Leó, aki nemcsak a Kommün mi­nisztere volt, de az első magyar munkáspárt, az Ál­talános Munkáspárt egyik létrehozója is. Somogyi Bé­lát és Bacsó Bélát is feltét­lenül itt kell említenünk, akik a nemzet és a mun­kásság védelmében és ér­dekében akkor emeltek szót, amikor a fehérterror leg­borzalmasabb napjai dü­höngtek. A lap mindössze 11 Egyesült Államok még olyan feltételekhez is köti, mint az ellenőrzési módszerek to­vábbi javítása, szélesebb kö­rű bizalomépítő intézkedé­sek elfogadása, továbbá a hagyományos erők egyensú­lyának „módosítása”. A Szovjetunió, amely 18 hónapja tartja magát az egyoldalúan meghirdetett moratóriumhoz, kilátásba helyezte: csak akkor újítja fel nukleáris kísérleteit, ha az Egyesült Államok újabb robbantást hajt végre. Erre várhatóan idén februárban kerül sor. hónapig nem jelenhetett meg — ez az időszak a ma­gyar történelem legsötétebb fejezete, a fasizmus hazai terrorja volt. De a felszaba­dulás után az újrainduló Népszava első számában — akárcsak története során annyiszor, amikor a mun­kásérdekek védelmében kel­lett szót emelni — Szaka- sits Árpád, akkori főszer­kesztője a nemzeti haladás, a szabad, demokratikus Ma­gyarország programját vá­zolta fel. Ami — ahogyan arra utalt beszédében dr. Fodor László, a Népszava főszerkesztője — a szerve­zett munkásság érdekeinek (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT elnöke csütör­tökön a főváros X. kerüle­tébe látogatott. A vendéget a kőbányai pártbizottság székházában Zarnóczi Jó­zsef első titkár és Szabó Károly, a kerület tanács­elnöke fogadta. Gáspár Sán­dort tájékoztatták a kerület vállalatainak munkájáról, az évindításról, valamint a rendkívüli időjárás okozta kiesések pótlására tett in­tézkedésekről. A SZOT elnöke délután az Orion Rádió és Villamossá­gi Vállalatot kereste fel, ahol Cairmkó József vezér- igazgató és Slezák Ferenc, a pártbizottság titkára ismer­tette a nagyvállalat helyze­tét, törekvéseit. A gyárlátogatás végezté­vel Gáspár Sándor részt vett és beszédet mondott az Ori­on dolgozóinak munkás­gyűlésén. Elöljáróban az ország gondjairól szólt, hangsúlyoz­va: az MSZMP KB novem­beri és decemberi ülése nyo­món megújuló erővel kezdő­dött a küzdelem terveink megvalósításáért. — Mindenekelőtt azt kell elérnünk — hangsúlyozta —, hogy a vállalatoknak és a dolgozóknak érezhetően ér­dekük legyen a hatékonyabb munka. A bért, a nyeresé­get, az új beruházást, új technikát szigorúan a jól végzett munkához, annak eredményéhez kell kötni. Kö­vetelmény a munkaidő jobb kihasználása, a gépek folya­matos üzemeltetése, a mun­kaszervezés, a technológia radikális megjavítása. Sokat A Népszava Borsodban Lakás, hitel, szolgáltatások Évek óta hagyomány Bor­sodban is, hogy az Orszá­gos Takarékpénztár megyei igazgatósága számöt ad a megye vezetőinek arról, ho­gyan dolgoztak az elmúlt esztendőben, milyen ered­ményekkel zárták az évet, illetve milyen feladatok várnak a jövőben a pénzin­tézetre. Ennek jegyében ke­rült sor tegnap a megyei tanács székházéiban arra a megbeszélésre, ahol dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke köszöntötte a jelenlévőket, köztük Kovács Zoltánt, a megyei pártbi­zottság titkárát, valamint az OTP vezérigazgatóját, dr. Tisza Lászlót. Az írásban elkészített je­lentéshez Dojcsák János, a megyei igazgatóság vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Ebből kitűnt, hogy a taka­rékpénztár az elmúlt évet szép sikerekkel zárta. A végzett munka összegezésé­ben szereplő tények arról tanúskodnak, hogy a taka­rékpénztár és a tanácsi szervek közötti kapcsolat kiegyensúlyozott s gyümöl­csöző. A legkényesebb prob­lémák megoldásában is mindig szót tudtak és tud­nak érteni, megtalálják a megoldáshoz vezető utat. E példamutató együttműkö­désnek nemcsak a tanácsok hatáskörébe tartozó ügyek intézésében van jelentősége, hanem a lakosság sokrétű (Folytatás a 2. oldalon) Putnok legújabb középülete az OTP-íiók, amit négy hónapja ad­tak át rendeltetésének. jelentene az is, ha az anyag- és energiatakarékosság a munka, a gazdálkodás szer­ves részévé, mindenkinek természetes igényévé válna. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait so­rolva Gáspár Sándor ki­emelte : — Irányítási gyakorlatun­kat is alkalmasabbá keli tenni a bonyolult feladatok végrehajtására. Sürgős teen­dőnk a veszteséges vállala­tok helyzetének rendezése. A nagyvállalatok népgazdasá­gunk fő erejét jelentik és a jobb munkához náluk is megfelelő feltételeket kell teremteni. Nagy felelősséget kell éreznünk a szocialista nagyiparért, hiszen a nép­gazdaság jövőjét változatla­nul az itt dolgozók munká­ja határozza meg. A szocialista nagyiparban dolgozók élet- és munkakö­rülményei sok helyen nehe­zebbé váltak. A bérek nem tudták követni az árak emel­kedését, a nagyvállalatoktól nagyobb jövedelemhányadot vont el az állam. A gazda­sági és politikai szerveknek rragy figyelmet kell fordíta­niuk a nagyüzemi munkás­ságra, hiszen az ő egyetérté­sük a társadalmi, a gazda­sági és a politikai stabilitás alapját jelenti. — Intézkedések szüksége­sek továbbá döntési rendsze­rünk javítására, a várható hatások előzetes felmérésére, és a folyamatok későbbi megnyugtató ellenőrzésére. Sok még a teendő azért is, hogy a gazdaság csak kellő mennyiségű és minőségű munkaerőt foglalkoztasson, s mindenki ott dolgozzon, ahol a legeredményesebb munkát tudja végezni. Szem­be kell néznünk azzal is, hogy reménytelen dolog mindent elvonni a vállala­toktól és ugyanakkor nö­vekvő hatékonyságot követel­ni. A gazdaságirányításban túlságosan eluralkodott a pénzügyi szemlélet. Elsősor­ban a hatékony termelést (Folytatás a 2. oldalon) Uj kerékgyártó sor Tervek az eredmény növelésére Országszerte fennakadáso­kat okozott a folyamatos ter­melésben a zord tél. Aka­doztak az alapanyag- és készéruszállítások, zavarok keletkeztek az energiaellá­tásban, több vállalatnál pe­dig azért kellett szüneteltet­ni a munkát, mert a dolgo­zók egy része nem tudott bejutni munkahelyére. Borsodban is voltak gon­dok. Am a Borsodnádasdi Lemezgyárban például csak egy-két napig „borult fel” a pontosan kimunkált terv. Előbb szállítási, később pe­dig energiaellátási nehézsé­gek miatt kényszerült a ve­zetés munkarend-átcsoporto­sításra. Miint a gyár vezetői elmond­ták, a kiesést még januárban megszüntetik, föltéve persze, ha nem következik be újabb, termelést akadá­lyozó tényező. Amennyi­ben ismét gondokkal kell megbirkóznia a lemezgyári kollektívának, az már nem­csak az éves, hanem a kö­zéptávú terv megvalósítását is veszélyeztetné. Éppen az ötéves elképzelések elérése érdekében kell ebben az esztendőben 15 százalékkal növelni a vállalati ered­ményt, és időben elkészülni az új kerékgyártó sor tele­pítésével. A kiemelt felada­tok közé tartozik az idén a termelés korszerűsítésének a folytatása, hogy lényegesen javítani lehessen a munka- körülményeket. Ugyancsak fontos tennivaló a termék- szerkezet' átalakítása, ami egyébként már évekkel ez­előtt megkezdődött, de a szűk anyagi lehetőségek le­lassították ezt a folyamatot is. Érzékenyen érinti a vál­lalatot, hogy a táppénz első három napját fizetnie kell a dolgozók részére. A kal­kulációk szerint ez 1987-ben 2,5—3 millió forintjába ke­rül a cégnek. Ezt minden­képpen ellensúlyozni kell, különben rontaná a gyár év végi eredményét. A vezetés belső átszervezésekkel, az anyag- és energiatakarékos­ság további fokozásával, va­lamint a tartalékok feltárá­sával igyekszik kigazdál­kodni ezt az összeget. To­vábbi lehetőséget jelenthet még a fizetőképes piachoz való rugalmasabb alkalmaz­kodás, valamint az export- lehetőségek maradéktalan kihasználása. Természetesen e két utóbbi tényező alaku­lása nemcsak a lemezgyá­riak elhatározásától függ... Mint ahogyan a kereseti lehetőségek alakulása sem. Mindenképpen kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat mun­kaerő-megtartó képességét, hogy a tavalyi 4 százalékkal szemben ebben az esztendő­ben csak 2 százalékos kere- setfejlesztést hajthatnak végre. Ez várhatóan minden munkahelyen feszültséget okoz majd. — F —

Next

/
Oldalképek
Tartalom