Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. október 8., szerda 9. A konszolidálódás folyamata 1957. tavaszára az eszmei-politikai zűrzavaros állapotot fokozatosan a tisztulás folyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellentmondások, visz- szaesések nélkül a félrevezetett, megtévesztett tömegekben is tapasztalható volt a kijózanodás. Vége- volt már a disszidálási hullámnak is, amely több mint 200 ezer magyar állampolgárt vetett idegenbe. (Egyötödük néhány hét vagy hónap múlva visszatért.) A normális rend helyreállásában, a konszolidálási folyamat kibontakozásában jelentős szerepe volt annak, hogy a párt és a kormány miközben nagyon határozottan fellépett minden ellenforradalmi cselekedet, és az ellenforradalmi szellemet konzerválni próbáló új taktika (mindenekelőtt a munkástanácsoknak hatalmi-politikai szervekké alakítása) ellen, megértéssel kezelte, és a vitát, a tömeges felvilágosító szót alkalmazta a téves eszmék hatása a.lá került tömegek tisztánlátása érdekében. A felszabadí- . tást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunista politikai tömegmunka nem folyt az országban, mint ezekben a hónapokban! Erre annál is inkább nagy szükség volt, mert a tömegek bizalmának visz- szaszerzéséért a régi mulasztásokat is helyre kellett hozni. Az 1948-aS~for- dulat után a pártvezetés - — különböző hibás meggondolásokból és a sikerektől megrészegülten — nem érzékelte, hogy a magyar társadalomban bizonyos polgári eszmék és illúziók csak háttérbe szorultak, de a felszín alatt tovább élnek és hatnak, így aztán nem is vitték végbe a nacionalizmus, a különböző harmadik utas nézetek, a vallásos világnézet mélyreható elemzését, és főleg nem alakították ki azt, hogy miképpen kell velük marxista módon vitába szállni, hogyan lehet velük befolyásukat csökkentő, eredményes eszmei küzdelmet folytatni. A jelszószerű, nagyhangú és dogmatikus szellemű 'kinyilatkoztatások, az „ellenséges eszmék ellen” nem pótolták ezt a mulasztást, sőt ezek, különösen az értelmiség körében inkább a kétkedést, olykor a megbélyegzett nézetek iránti szimpátiát növelték. A politika torzulásai pedig kedvező talajt teremtettek a téves eszmék és hordozóik számára, az ellenforradalom zavaros eseményei tovább hatványozták hatásukat (például a nacionalizmusét és szovjetellenes- ségét!) még olyan körökre (párttagokra) is kiterjesztve azt, amelyek korábban szembenálltak velük. A konszolidációnak és a párt tömegbefolyása növelésének fontos eszköze volt a rendteremtés a szakszervezetekben is. Ennek állomása volt a szakszervezetek országos tanácskozása 1957. január végén. Az ellenforradalmi, revizionista befolyás utat tört magának a munkásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenekelőtt a szakszervezetek függetlenségének jelszavával kellett szembenézni. Ez rokonszenves volt sok öreg szaki szemében, mert emlékeztek a Rákosi- féle vezetőség lépéseire, amelyek elrabolva a szak- szervezetek autonómiáját, azokat az állami feladatok puszta végrehajtóivá próbálták áegradálni. Tisztázni kellett tehát a szakszervezeteik helyét, feladatát az újjáformálódó szocialista rendben. A párttól, mint a szocialista építés vezető erejétől független — vagyis politika- mentes — szakszervezeti mozgalmat elvetette a SZOT-nak ez az ülése. Nyomatékosan állást foglalt viszont a szakszervezetek önállósága mellett, önállóan, saját hagyományaiknak megfelelően és saját eszközeikkel keli küzdeniük a szervezett dolgozók követeléseiért és céljaiért, hatványozott erőt fordítva az érdekvédelmi munkára. Minél erőteljesebben és eredményesebben képviselik tagságuk napi és távlati érdekeit a szakszervezetek, annál inkább hozzájárulhatnak a párt politikájának érvényesítéséhez a bérből és fizetésből élők körében. A szakszervezetek döntésének a hátterét és realitását az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az MDP-nek a szakszervezetekkel kapcsolatos elvein és gyakorlatán. Határozat született, hogy pártszervek és -szervezetek semmiféle szinten nem hozhatnak kötelező döntést a szakszervezetek egészére vagy annak valamelyik alapszervezetére. A párt vezető szerepe csak a benne dolgozó kommunisták közreműködése révén érvényesülhet a szakszervezetekben. Vagyis e vonatkozásban is a fő eszköz a meggyőzés. Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a párt ifjúsági politikájának kimunkálása. Közismert, hogy az ellenforradalmi eseményekbe, tetszetős, megtévesztő jelszavak és programok nyomán igen nagy számban sikerült fiatal embereket bevonni. November 4-e után, részben már az események idején, az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ felbomlásából létrejött réteg- szövetségekbe tömörítették az ifjúságot. Külön szervezete volt az ifjúmunkásoknak, a parasztifjúságnak, az egyetemistáknak és a középiskolásoknak. 1957. elejére ezekben a szervezetekben a . kommunisták vagy az MSZMP politikai irányvonalát magukévá tevő erők lettek a hangadók. A pártvezetés azonban úgy látta, hogy a rétegszervezeteken keresztül az ifjúság befolyásolása, szervezése, nevelése nem valósítható meg megfelelő szinten és állást foglalt a párt egységes ifjúsági szervezetének létrehozása mellett. Ezt az álláspontot még a kommunista ifjúsági vezetők egy részével is csak viták árán sikerült érvényesíteni, mert sokan vallották, hogy a rétegszervezeteken át jobban el lehet jutni a fiatalsághoz, érdeklődését és érdekeit ezeken keresztül meggyőzőbben lehet képviselni. Végül is az egységesítő álláspont kerekedett felül, és március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján megtartotta alakuló ülését a KISZ. A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének visszaállásában is mutatkoztak. Míg 1956. (Je- cemberében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest az ipari termelés csak 30 százalékos volt, 1957. első három hónapjában a megfelelő 1956. évi három hónapnak már 80 százalékát érte el. Az év második negyedében már 96 százalékos volt az arány. A mezőgazdaságban ütemesen folyt a munka. Megemlítendő, hogy még a termelőszövetkezetekben sem okozott jóvátehetetlen károkat az ellenforradalom. Igaz, hogy az 1956. októberi 3954 tsz-ből, amelyekben a családok száma 235 571, a taglétszám 298 474, az összterület 2 268 175 katasztrális hold volt, 2570 maradt, 96 940 családdal, 122 296-os taglétszámmal, és 1 187 219 hold területtel. De ez az ellenforradalom okozta vihar nagyságához mérten meglepően kedvező kép volt. A termelőszövetkezeti mozgalom szembesülve a rendkívüli politikai nyomással, sőt a gátlástalan erőszakkal is, ellenállóbb- nak mutatkozott mint bárki hitte, és a nyugati károgó prófécia hirdette. Gyökerei tehát egészségesek és kitéphetetlenek voltak! A belső helyzet tulajdonképpen páratlanul gyors megszilárdulásának megkapó demonstrációja volt az 1957-es május elseje, különösen a budapesti tömegdemonstráció és nagygyűlés. Négyszázezer budapesti vonult fel a Hősök terére. Joggal mondhatta a gyűlés szónoka, Kádár János: „Ha a harc eredményeit számba vesszük, megállapíthatjuk anélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy eredményeink igen jelentősek ... Van nálunk még hiányosság annyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle. De ha a november harmadika anarchikus viszonyaira gondolunk, amikor a dühöngő ellenforradalom és imperialista irányító gazdái már kezükben érezték a hatalmat és az egész országot, amikor a szocializmus ügyéhez hű hazafiak üldözött vadakká váltak saját hazájukban, amikor a népgazdaság teljesen megbénult állapotban volt és így nézünk vissza a megtett útra, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a fő irány, amelyet azóta követünk, feltétlenül helyes és nagyok az eredmények.” Nemes János (Következik: Az országos pártértekezlet) Megnyitották a műszaki könyvnapokat Minden év októberében rendezik meg a műszaki és közgazdasági könyvnapokat, fegnap délután Horváth Béla, a Miskolci Tudományos Tájékoztatási Információs Iroda vezetője nyitotta meg e rendezvényt. Bevezetőjében elmondta: közel 70 új könyv jelent meg, ezek közül 27 műszaki, 37 pedig közgazda- sági tárgyú, de nem maradt ki a környezetvédelem, statisztika témaköre sem. Nagy számban találhatók számítástechnikai kiadványok is. Czekkel János, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense felhívta a figyelmet a számítástechnika fejlődésére, és ebben a könyvkiadók fontos szerepére. Megjelent még 30 tájékoztató jellegű anyag is, amely a lakosság igényeit szolgálja, fontos ismereteket szerezhetünk például az építkezéssel kapcsolatban. Hazánk vendége a holland királynő (Folytatás az 1: oldalról) jelképéül annak a tízezernyi virágnak, amelyet Magyar- ország számára nemesítettek ki Hollandiában. Losonczi Pál délután díszebédet adott Beatrix királynő és Claus herceg tiszteletére a Parlament Vadásztermében. Az Elnöki Tanács elnöke a díszebéden elhangzott pohárköszöntőjében üdvözölte a holland uralkodót és Claus herceget, illetve a kíséret tagjait, s reményét fejezte ki, hogy a királynő budapesti látogatása, a megbeszélések és a találkozások hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez, a kölcsönös bizalom építéséhez, a két ország és a két nép közötti kapcsolatok bővítéséhez, ezáltal a nemzetközi légkör javításához, a helsinki folyamat továbbviteléhez. — Napjainkban bizonyos reményt keltő jelek mutatkoznak a nemzetközi életben. Megélénkült a szovjet— amerikai párbeszéd, eredményesen, megállapodással ért véget a stockholmi konferencia. Ám továbbra is fe- nyegetőek a veszélyek. Ezért létfontosságúnak tartjuk a nukleáris és a hagyományos fegyverkezés korlátozását, a világűr katonai célokra történő felhasználásának megakadályozását. — Kétségtelen tény, hogy a nemzetközi helyzet döntő mértékben függ a szovjet— amerikai viszony alakulásától, ám a tapasztalatok — különösen Európában — azt bizonyítják, hogy a kisebb államok is sokat tehetnek a légkör javításáért, a bizalom építéséért. Biztosíthatom Önöket, hogy Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan a jövőben is e célok érdekében kíván tevékenykedni. A holland királynő válaszbeszédében köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, majd kifejtette: — Az államközi kapcsolatok sokféle területet ölelnek fel. A nemzetközi párbeszédben a kultúrák cseréje az a közeg, amelyben a különböző országok a legvilágosabban mutatják meg önmagukat, s ez ad színt és formát minden egyéb kapcsolatuknak. Nemzeti arculatunknak, kultúránknak ez a mostani bemutatkozása jelenti mai magyarországi látogatásunk tartalmát. A két ország történelmi múltra visszatekintő kapcsolatairól szólva elmondta: Hollandia és Magyarország kezdettől fogva ugyanahhoz az európai kultúrkörhöz tartozik. Magyarország évszázadok óta erősen foglalkoztatja a hollandok képzeletét. A magyar nép régtől fogva sokakban mély szimpátiát ébresztett Hollandiában. — Az országaink közötti kapcsolat mindmáig él, s a kulturális eredmények iránti kölcsönös érdeklődés táplálja. Az uralkodó szólt arról, hogy Hollandiában nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik Magyarország fejlődését, amelynek gazdasági növekedése tagadhatatlan, kulturális kisugárzása erőteljesebb, mint valaha. — Nagy örömmel nézünk elébe annak a magyar rendezvénysorozatnak, amelyre kulturális egyezményünk alapján kerül sor a közeljövőben Hollandiában. Ennek sikerét Magyarország és Hollandia hagyományos baráti kapcsolatai biztosítják. Beatrix királynő a magyar nép sikerekben gazdag jövőjére, kultúrájára, valamint a két ország és a két nép további gyümölcsöző, jó kapcsolataira ürítette poharát. Gáspár Sándor és Marjai József izl Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke az SZKP Központi Bizottsága meghívására kedden Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a „Munkásosztály és korunk” címmel a szovjet fővárosban sorra kerülő nemzetközi tudományos konferencián. * Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője kedden Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó "Bizottságának 120. ülésén. flz HDK nemzeti ünnepén Katonai díszszemlével és ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg kedden Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 37. évfordulójáról. A katonai díszszemle tribünjén Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az Államtanács és a Nemzetvédelmi Tanács elnökével az élen megjelentek az NDK párt- és állami vezetői, valamint a diplomáciai képviseletek vezetői. Jelen volt Valerij Bjelikov hadseregtábornok, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport főparancsnoka. Üdvözlő beszédében az NDK vezetője hangsúlyozta, hogy a modern technológiák, mindenekelőtt a mikroelektronika fokozottabb ütemű, széles körű elterjesztése a legfontosabb népgazdasági feladat. A szocialista német állam mindent megtesz azért, hogy német földről soha többé ne induljon ki háború. Reméljük, hogy a küszöbönálló Gorbacsov—Reagan találkozó szabaddá teszi a nukleáris katásztrófa veszélyéből kivezető utat. NDK-delegáció az ÓKÜ-ben Az Ózdi Kohászati Üzemek és az NDK Riesai Acél- és Csőkombinát szakszervezeti bizottságai közel két évtizede kötöttek együttműködési szerződést; ennek értelmében a két nagyvállalat a szocialista munkaversenyben, a kultúrában, a sportban, valamint a csereüdültetésben eredményes kapcsolatot alakított ki. Ennek első lépcsője volt 1970-ben az a szocialista munka verseny-szerződés megkötése, amely az Ózdi Kohászati Üzemek durva- hengermű blokksorán dolgozó hengerészek és a csőkombinátban ugyancsak a blokksöron dolgozók között jött létre. Egy időben az ózdi kollektíva az Ernst Thälmann, a riesai pedig a Kun Béla nevet vette fel, és a szocialista brigádok azóta kétévenként barátságműszakban dolgoznak együtt. A kapcsolat 1985-ben tovább erősödött és bővült a két vállalat között. Tegnap az NDK megalakulásának 37. évfordulója alkalmából a vállalat szak- szervezeti bizottságának vendégeként ötfős riesai szocialista brigád-delegáció érkezett Ózdra, s a kollektíva felvette a magyar szakszervezetek központi lapjának, a Népszavának nevét. A névadón jelen volt az NDK Budapesti Kulturális és Tájékoztatási Központjának igazgatója is. dízel-motoros targoncák, ELEKTROMOS HAJTÁSÚ TARGONCÁK csehszlovák (DESTA) és bolgár (DV, EV) gyártmányú szervizelését, futójavítását, nagyjavítását, szabvány szerinti vizsgálatát vállaljuk 1987-re, szerződéses formában, Borsod és Heves megye területén. UN—050, UN—053, T-174/2, EO-2621, BH, K-406, K-606, UNC—151, UNC—200, U.NK—320 típusú földmunkagépek szervizelését, futójavítását, nagyjavítását vállaljuk 1987-re, szerződéses formában, Borsod és Heves megye területén. AGROSZER KV Sajószentpéteri Üzemegysége Sajószentpéter, Béke tér 12. Telefon: 48/31-052 Telex: 62-548
