Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

1986. július 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mérséklődő, de összességé­ben még élénk a munka­helykínálat — jelentette nemrégiben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, s ez most, elsősorban a tanul­mányaikat befejezett fiata­lokat érinti, érdekli. Évről évre megfigyelhető, hogy a pályakezdőknek — különösen bizonyos földrajzi körzetekben és szakmákban — már korántsem olyan egyszerű az elhelyezkedés, mint volt mondjuk öt-hat évvel ezelőtt. Most két szá­zalékkal kevesebb munka­helyet kínálnak a számukra, mint a múlt évben. Ezen belül — a diplomások 8 szá­zalékkal több, az általános és a középiskolát végzet­tek majdnem 4 százalékkal kevesebb állásajánlat közül válogathatnak. Végeredmény­ben száz nem diplomás fia­talra 101 munkahely jut, egy diplomásra viszont átlagosan 2,4 pályázati kiírás érkezett a munkáltatóktól. Nem érin­ti a munkahelykínálat csök­kenése a szakmunkásokat sem: a most végzettek szá­mánál — és a tavalyinál is — jóval több munkahely várja őket. SOKAT VÁR AZ IPAR Legtöbb állást — arányta­lanul sokat — az ipar kínál­ja, s viszonylag élénk a kí­nálat az építőiparban, a köz­lekedési és a hírközlési ága­zatokban is. A mezőgazdaság viszont az idén-sóm, érdeklő­dik különösebben a pálya­kezdők iránt. Az ipari munkahelyek majdnem GO százalékára ki­zárólag szakmunkásokat vár­nak, s az alacsonyabb isko­lai végzettségűeknek is az­zal kell számolniuk, hogy el­sősorban az ipari üzemek­ben. illetve a közlekedési ágazatban helyezkedhetnek el. Kiugróan magas a szak­munkásigény az építőiparban (82 százalék), míg a közle­kedési és a hírközlési vál­lalatok inkább a szakkép­zetleneket keresik. A munkahelykínálat szer­kezeti összetételét vizsgálva új vonás, hogy az alkalma­zotti munkavállalók iránti kereslet korábban jellemző csökkenése megállt, sőt né­mi élénkülés tapasztalható. Egyébként az összes alkal­mazotti-szellemi munkakör majdnem 70 százalékára csakis diplomásokat keres­nek. Talán azért is, mert a fizikai — és la nem fizikai bérarányok változatlanul tor­zak, a diplomás pályakezdők bérei meglepően — és nem­csak relatíve — alacsonyak. S azért is, mert egyre több gyakorlott szakember vá­lasztja inkább a kisvállalko­zói szférát, őket pedig pó­tolni kell. FŐKÉNT SZAKMUNKÁSOK Ha már a bérről esett szó: az idei kínálat szerint az el­múlt évhez képest valame­lyest emelkedtek az alsó bér- határok és mérséklődtek a felső határok. Ez már önma­gában is a nivellációs törek­vések erősödését jelzi, a gyakorlatban pedig úgy fest. hogy például ugyanaz a vál­lalat havi 4200-ért keres se­gédmunkásokat és 4600-ért diplomás közgazdászokat... A korábbi években meg­szokott — ám sokak által vitatott — tendencia válto­zatlan: a fiatalok számára felajánlott munkakörök há­romnegyed része fizikai mun­ka és elsősorban szakmun­kás-képesítést követel. Tehát egyszer s mindenkorra meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az általános gimnáziu­mot végzett, ám szakképzet­len fiatalok — ha nem si­kerül bejutniuk a főiskolák­ra, az egyetemekre — akkor bizony csak a szűkös beta­nított, illetve segédmunka­kínálatból válogathatnak. Vá­laszthatnák persze az érett­ségi utáni szakmatanulást is, ám az ilyen iskolák iránt rendkívül csekély az érdeklő­dés. Pedig az idén három újabb szakmát jelöltek ki, amely csakis érettségivel ta­nulható. Ami a kínálat területi megoszlását illeti: a városok­ban nagyobb a szakmunká­sok iránti igény, a falvak­ban, községekben inkább a segéd- és a betanított mun­kásokat keresik. TOVÁBBRA IS: INGÁZÁS A pályakezdők egyharma- da azonban az idén sem ta­lálhat magának helyben munkahelyet, emiatt a mun­kaüggyel foglalkozók azzal számolnak, hogy körülbelül ezren — s főleg a szakkép­zetlenek — a háztartásokban maradnak, további 1300 fia­talnak pedig ingáznia kell. (Nem lenne ez különösebb gond, ha az ingázás, s álta­lában a családtól való kü­lönélés feltételei, körülmé­nyei nem lennének olyanok, amilyenek; s ha a területi mobilitás manapság termé­szetes és megszokott életfor­ma lenne, lehetne ...) A gyors vonásokkal fölvá­zolt helyzetkép azt is jelzi, hogy valamelyest talán nor­malizálódnak a munkaerő- piaci viszonyok; némileg mérséklődik a korábban csil­lapíthatatlan munkaerőéhség, s ez egyúttal a munkáltatók megfontoltabb munkaerő­gazdálkodásra is utal. A fo­lyamat természetes velejáró­ja, hogy lesznek, akiket mindez kellemetlenül érint, mert nem találhatnak rá könnyen a korábban megál­modott — vagy inkább csak véletlenül kiválasztott — munkakörre, munkahelyre. Nos. ez eggyel több ok arra, hogy mindenki — az isko­lákban, a családokban és másutt — sokkal -komolyab­ban vegye a pályaválasz­tást, a pályaorientációt, a továbbtanulással kapcsolatos, s most már egyre felelős­ségteljesebb döntést. V. Cs. Szélenergia Miskolcon, az avasi lakótelep előterében, a Templomhegyen, Jobbágy László hétvégi telkén található ez a saját készítésű szélkerék, amely az akkumulá­tor töltésével a hétvégi ház vil­lamos energiáját biztosítja. Fotó: Pásztor Károly Saruk helyett automata ítélek A MÁV részére automati­kus fékezőberendezések gyártását kezdi meg a Ganz- MÁVAG zalaegerszegi gép­gyára. Osztrák tervek alap­ján készítik, majd az auto­mata fékezőszerkezeteket, amelyek fölöslegessé teszik a balesetveszélyes és fárasztó, úgynevezett kézi saruzást. A MÁV elsőként a Ferencvárosi rendező pályaudvaron alkal­mazza az automata fékező­berendezéseket. A zala­egerszegi gyár a felkészülés után 1987 augusztusáig 12 ezer ilyen berendezést szál­lít le. A Ferencvárosi után a MÁV a többi rendező pálya­udvaron is automata saru­fékek felszerelését tervezi. Kiegyensúlyozottan termel a Tiszai Erőmű Vagonnrítő gép kerül Berentére Olvasóink, bizonyára emlé­keznek rá, ihogy a februári kemály hidegek idején a be- í erdei Központi Szémosztá- .vozóna befagyott rakiomlány- nyal érkező vagonókból egy különleges glép „kaparta ki” a szenet. Segítette az osztá­lyozó imuinkáját-, hogy k:i- sebb-inagyobb nehézségekkel ugyan, de folyamatosain szál­líthassák innen a szenet a lakos ságinak. Az akkori tapasztalaitok alapján döntött úgy a Bor­sodi i Szénbányák vezetősége, hogy ezt a gépet — a téli nehézségéit elhárítására — megvásárolja, és folyamato­san működteti -majd a Köz­ponti Szénosztályozónál. A gép egyszerre három szerel­vényből is ki tudja szedni a szenet, s ez adta az ötletet, hogy ne a vágányok mellett, hanem azok fölött mozgatva dolgoztassák. A Borsodi Szénbányáknál megkezdték annak a híd­szerkezetnek tervezését, amely a vágányok fölött „át­ívelve” a gép pályájául szol­gál rríajd. Ezen a 'hídon fog mozogni az NSZK gyártmá­nyú gép, amelyet ennek megfelelőien átterveznek, fű­tőművel látják el. Így min­dig oda áll ibe, áhová a be­fagyott szénnel teli szerelvé­nyék beérkeznék. A tervezés 'és az e.lő,készí­tő munkák párhuzamosan folynak, s amiia számítanák a bányászók, hogy az idei télen már üzemszerűen mű­ködtethetik a berendezést. A Tiszai Erőműre mindig is jellemző volt, hogy az em­berek minden különösebb szenzáció nélkül teszik dol­gukat a vállalatnál. Napon­ta megtermelik az igények­nek megfelelő mennyiségű villamos energiát. Se több, se kevesebb energiát nem fej­lesztenek, mint amennyire az országos hálózatnak és természetesen a leninvárosi nagy- és kisfogyasztóknak szükségük van. — A mi termékünket nem lehet konzerválni — mondja kissé tréfásan Zagyvái Béla vezérigazgató. — Olyan hely­zetbe sem kerültünk még, hogy túlságosan ingadozna a fogyasztás, általában csupán néhány százalék eltérés for­dul elő. Országos adatokat tartal­mazó kimutatás között la­pozva a vezérigazgató meg­jegyezte, hogy a lakossági felhasználás nem ingadozott túlságosan, az ipari felhasz­nálók igénye viszont mintha kisebb lett volna az idei el­ső fél évben. Bizonyára eb­ben közrejátszik az a körül­mény, hogy az ipar teljesít­ménye visszafogottabb, mint azt a terv alapján remélni lehetett. — A népgazdasági terv villamos energia-fogy osztásból 3 százalék növekedést enge­délyez. Milyen a kép, ha az erőmű teljesítményét vesz- szük alapul? — összességében két szá­zalék körüli növekedést ta­pasztaltunk az év első hat hónapjában. Ügy gondolom, ez megfelel a várakozásnak, de a kívánalmaknak is. A kiegyensúlyozott felhaszná­lásra kellő bizonyíték, hogy eredetileg a szénhidrogén­tüzelésű erőműben 4,6 mil­liárd kilowattóra villamos energia termelését irányoz­tuk elő, ezt viszont módosí­tanunk kellett, mert az igé­nyek ezt nem tették indo­kolttá. Most ott tartunk, hogy a csökkentett 4,4 mil­liárd kilowattóra is elegen­dő lesz a felhasználóknak. — Nem mai keletű a vál­lalat vezetésének az az ál­láspontja, hogy lehetőleg a széntüzelésű erőmű teljesít­ményét kell fokozni. — Erre törekszünk már évek óta, hiszen a miálta­lunk használt szén lényege­sen olcsóbb, mint az im­portból beszerzett kőolaj és földgáz, vagy akár a hazai termelésű szénhidrogén. A régi, széntüzelésű Tiszapal- konyai Erőmű energiaterme­lésének fokozását indokolja újabban az is, hogy Bükk- ábrányban egy éve megkez­dődött a lignit külszíni ki- bányászása, s ez a szénfaj­ta a legolcsóbb tüzelőanyag. Tavaly kísérletképpen már eltüzeltünk belőle több tíz­ezer tonnát, az idén pedig már 400—500 ezer tonna lig­nit felhasználását tervezzük. — Az erőmű területén ha­talmas szénhegyek jelzik, hogy nincsenek híján tüze­lőanyagnak. — Jelenleg mintegy 160 ezer tonna szenet tárolunk. Ez körülbelül egyhónapi készletnek felel meg. Van ebben radostyáni, dunántúli, nógrádi szén, és természete­sen lignit is. A nálunk fel­használt tüzelőanyag mint­egy hetven százaléka barna­szén, harminc százaléka pe­dig Bükkóbrányból származó lignit. — Az ország energiaellá­tásáért felelős kormányzati szervek szándéka, hogy to­vább növelik a lignit ter­melését, ezzel együtt bőví­tik az erőművi felhasználás növelésének lehetőségét. A lignit a ma létező legolcsóbb szénfajta, ráadásul hatszáz­millió tonnára tehető a bükkábrányi lignitvagyon. — Kétségtelen, az illeté­kes szervek foglalkoznak az­zal, hogy a lignit hasznosí­tása érdekében különböző fejlesztéseket valósítsanak meg. Nem lehetetlen, hogy a nagy lignitvagyonra végül is megépítenek egy erőmű­vet, vagy esetleg egy újabb blokkot létesítenek. Semmi kétség sem fér hozzá, hogy ehhez Leninvá- ros kínálja a legjobb feltéte­leket. Az új Tiszai 'Erőmű szomszédságában nemcsak a beruházáshoz szükséges sza­bad terület található, de van vasúti iparvágány, ott van a Tisza és minden egyéb, amely egy erőmű építéséhez, illetve üzemeltetéséhez nél­külözhetetlen. Lovas Lajos Levél a minisztertől Címzett: a Thermolux A levél, amit még ez év májusában kézbesített a posta a Thermolux Ipari Szolgáltató Vállalat igazga­tója, dr. Duvalovszky Zoltán címére, a minisztertől érke­zett. Elismerő szavakat rej­tett a boríték, amit a válla­lat igazgatója örömmel ho­zott nyilvánosságra a dolgo­zók körében. — Vállalatuk kollektívája az elmúlt évek során a szo­cialista munkaversenyben átlagon felüli eredményeket ért el — olvasható Kapolyi László ipari miniszter leve­lében. Kiemelkedő a vállalat dolgozó kollektívájának a hűtő- és klímaberendezések gyártása, szerelése, javítása, valamint karbantartása te­rén végzett eredményes munkája. Elismerésre méltó, hogy szolgáltatásaikat kiter­jesztették a kereskedelmi és vendéglátóipari gépek, be­rendezések javítására és karbantartására is. Kiemelt kormányzati cél, hogy a vállalatok a szervezetfej­lesztés segítségével a piaci igényekhez rugalmasan tud­janak alkalmazkodni. Jó ér­zéssel tölt el bennünket, hogy . a kisvállalati keretek között gazdálkodó Thermolux Ipari Szolgáltató Vállalat kollektívája ennek a köve­telménynek magas színvona­lon tett eleget. A Thermolux három évvel ezelőtt a Gelka átszervezé­sét követően alakult meg és látott munkához. Kezdet­ben tevékenységüket a hű­tő- és klímaberendezések, a fényreklámok tervezése, gyártása, szerelése, javítása és karbantartása jelentette. Kisvállalatként működve, a korábbi mamutcéghez ké­pest sokkal rugalmasabban tudtak és tudnak alkalmaz­kodni a piac változásaihoz, a megrendelők igényeihez. Mindez — többek között — abban mérhető le. hogy ve­lük szinte egy időben az ipa­ri szolgáltatásban különféle kisvállalkozások (szakcso­portok, gmk-k stb.) alakul­tak, amelyek tulajdonképpen jelentős konkurenciát je­lentettek számukra. A Thermolux szolgáltatá­sainak túlnyomó többségét a megye területén nyújtja, de tevékenységi köre országos méretekben is mérhető. A garanciális javításokat te­kintve, e kisvállalat partne­re a Lehel Hűtőgépgyár­nak, a Keripa.r-nak, a Ramovill-nek és a Műárt- nak. Miskolcon, Ózdon és Sátoraljaújhelyen lévő mun­kahelyeiken magas színvona­lon tesznek eleget kötele­zettségeiknek. a megrende­lők legnagyobb megelégedé­sére. Teszik ezt úgy. hogy a vállalat eléggé szétszór­tan, egymástól távol eső he­lyen és épületekben műkö­dik. E széttagoltság érthető­en növeli az üzemelési költ­ségeket, s a létszámgazdál­kodásban is gondot jelent. Mindennek ellenére a 157 dolgozó kiemelkedő eredmé­nyekkel dicsekedhet, amit a miniszter levelén túl a HVDSZ elnöksége által ado­mányozott Elismerő Oklevél is fémjelez. Évről évre jelentős ter­melési értéket állítanak elő. Az elmúlt három év alatt több mint 14 millió forint­tal növelték a termelés ér­tékét, ami azt is jelentette, hogy a gépek, berendezések karbantartására, általában a munkahelyi körülmények javítására is jutott a jöve­delemből. Volt gondjuk arra is, hogy bővítsék a termék- szerkezetet, és olyan új vál­lalkozásokba is kezdjenek, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Így — többek között — az erős konkuren­cia ellenére meghonosítot­ták a vállalatnál a villa- mosgép-felújító és motorte­kercselő tevékenységet, még­hozzá úgy, hogy a megren­delők kiválóan elvégzett minőségi munkát kaptak, s mindezt határidőre, az álta­lában kialakult árnál keve­sebb pénzért. Törekvéseik kedvezően éreztették hatá­sukat a nyereség alakulásá­ban is. Tavaly több mint 7 millió forint nyereséget ér­tek el, ami a bruttó terme­lés értékének 14.1 százalékát jelenti. A Thermoluxról elmond­ható, hogy gazdálkodásukat kezdettől fogva a hatékony­ságra és jövedelmezőségre való törekvés jellemzi. A termelékenység évről évre öt és fél, hat százalékkal növekszik. Ennek egyik alapja és forrása a helye­sen kialakított anyagi ösz­tönzés, ami az indulás évé­től, tehát 1983-tól érvénye­sül a vállalatnál. Nagy gon­dot fordítanak a differen­ciálásra, ennek eredménye a minőség javulásában mér­hető le. Ennél a kisvállalatnál sa­ját maguk alkotta törvény: tartani a határidőket. Per­sze, ez nem egyszerűen el­határozás dolga. Ahhoz, hogy a vállalt kötelezettsé­geket mindenkor időben el tudják végezni, ahhoz a fel­tételek is szükségesek. Mint azt Duvalovszky Zoltán el­mondta. ennek egyik pillére, hogy bevezették a rugalmas munkaidőben való foglal­koztatást. Ami azt jelenti, hogy még az esti órákban is a megrendelők rendelke­zésére tudnak állni. Más szóval: e munkarend lehe­tővé teszi a vállalat számá­ra, hogy a rendelkezésre álló kapacitást a megrende­lők igényeihez igazítsák. A vállalat vezetősége a kezdet kezdetétől messze­menően támaszkodik a szo­cialista brigádok áldozat- késZj önzetlen munkájára. Az átszervezés utáni első he­tek és hónapok nehézségei­nek sikeres leküzdésében je­lentős szerepük volt e kö­zösségeknek. Részük van ab­ban, hogy a Thermolux év­ről évre mind eredménye­sebben dolgozik, a megren­delők és a lakosság bizal­mát élvezve. Ma már ki­alakult profillal, de soha­sem „nyugodva a babéro­kon”, mindenkor reagálva a piac változásaira arra töre­kednek, hogy megszerzett hírnevük még maradan­dóbb, még patinásabb le­gyen. T. F. megállapodás Az Ipari Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium szer­dán együttműködési megál­lapodást kötött a terület- és településfejlesztés hosszú távra szóló feladatainak megvalósítására. A megállapodás alapján a két minisztérium megbízza a Bio—Innokord Közös Válla­latot, hogy jelenlegi tevé­kenységét kibővítve végez­zen szervező, koordináló munkát a mezőgazdasági üzemek részére új, jövedel­mező, nem mezőgazdasági feladatok felkutatására; az iparvállalatok számára pe­dig gazdaságos háttéripari kapacitások megteremtésére. A vállalaton belül területfej­lesztési koordinációs irodát hoznak létre. Munkájának megszervezéséhez a két mi­nisztérium egyenlő arány­ban, összesen hárommillió forinttal járul hozzá. Az iro­da a jövő év végéig a gaz­daságilag elmaradott térsé­gekben, így Szabolcs-Szat- már, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas, Somogy, Baranya, Bé­kés és Zala megyékben meg­vizsgálja az iparpolitika fej­lesztési elképzeléseit, felmé­ri azon üzemek körét, ame­lyek ipari tevékenységet akarnak folytatni, javaslatot: dolgoz ki a termelési szerke­zet megváltoztatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom