Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
1986. július 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mérséklődő, de összességében még élénk a munkahelykínálat — jelentette nemrégiben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, s ez most, elsősorban a tanulmányaikat befejezett fiatalokat érinti, érdekli. Évről évre megfigyelhető, hogy a pályakezdőknek — különösen bizonyos földrajzi körzetekben és szakmákban — már korántsem olyan egyszerű az elhelyezkedés, mint volt mondjuk öt-hat évvel ezelőtt. Most két százalékkal kevesebb munkahelyet kínálnak a számukra, mint a múlt évben. Ezen belül — a diplomások 8 százalékkal több, az általános és a középiskolát végzettek majdnem 4 százalékkal kevesebb állásajánlat közül válogathatnak. Végeredményben száz nem diplomás fiatalra 101 munkahely jut, egy diplomásra viszont átlagosan 2,4 pályázati kiírás érkezett a munkáltatóktól. Nem érinti a munkahelykínálat csökkenése a szakmunkásokat sem: a most végzettek számánál — és a tavalyinál is — jóval több munkahely várja őket. SOKAT VÁR AZ IPAR Legtöbb állást — aránytalanul sokat — az ipar kínálja, s viszonylag élénk a kínálat az építőiparban, a közlekedési és a hírközlési ágazatokban is. A mezőgazdaság viszont az idén-sóm, érdeklődik különösebben a pályakezdők iránt. Az ipari munkahelyek majdnem GO százalékára kizárólag szakmunkásokat várnak, s az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek is azzal kell számolniuk, hogy elsősorban az ipari üzemekben. illetve a közlekedési ágazatban helyezkedhetnek el. Kiugróan magas a szakmunkásigény az építőiparban (82 százalék), míg a közlekedési és a hírközlési vállalatok inkább a szakképzetleneket keresik. A munkahelykínálat szerkezeti összetételét vizsgálva új vonás, hogy az alkalmazotti munkavállalók iránti kereslet korábban jellemző csökkenése megállt, sőt némi élénkülés tapasztalható. Egyébként az összes alkalmazotti-szellemi munkakör majdnem 70 százalékára csakis diplomásokat keresnek. Talán azért is, mert a fizikai — és la nem fizikai bérarányok változatlanul torzak, a diplomás pályakezdők bérei meglepően — és nemcsak relatíve — alacsonyak. S azért is, mert egyre több gyakorlott szakember választja inkább a kisvállalkozói szférát, őket pedig pótolni kell. FŐKÉNT SZAKMUNKÁSOK Ha már a bérről esett szó: az idei kínálat szerint az elmúlt évhez képest valamelyest emelkedtek az alsó bér- határok és mérséklődtek a felső határok. Ez már önmagában is a nivellációs törekvések erősödését jelzi, a gyakorlatban pedig úgy fest. hogy például ugyanaz a vállalat havi 4200-ért keres segédmunkásokat és 4600-ért diplomás közgazdászokat... A korábbi években megszokott — ám sokak által vitatott — tendencia változatlan: a fiatalok számára felajánlott munkakörök háromnegyed része fizikai munka és elsősorban szakmunkás-képesítést követel. Tehát egyszer s mindenkorra meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az általános gimnáziumot végzett, ám szakképzetlen fiatalok — ha nem sikerül bejutniuk a főiskolákra, az egyetemekre — akkor bizony csak a szűkös betanított, illetve segédmunkakínálatból válogathatnak. Választhatnák persze az érettségi utáni szakmatanulást is, ám az ilyen iskolák iránt rendkívül csekély az érdeklődés. Pedig az idén három újabb szakmát jelöltek ki, amely csakis érettségivel tanulható. Ami a kínálat területi megoszlását illeti: a városokban nagyobb a szakmunkások iránti igény, a falvakban, községekben inkább a segéd- és a betanított munkásokat keresik. TOVÁBBRA IS: INGÁZÁS A pályakezdők egyharma- da azonban az idén sem találhat magának helyben munkahelyet, emiatt a munkaüggyel foglalkozók azzal számolnak, hogy körülbelül ezren — s főleg a szakképzetlenek — a háztartásokban maradnak, további 1300 fiatalnak pedig ingáznia kell. (Nem lenne ez különösebb gond, ha az ingázás, s általában a családtól való különélés feltételei, körülményei nem lennének olyanok, amilyenek; s ha a területi mobilitás manapság természetes és megszokott életforma lenne, lehetne ...) A gyors vonásokkal fölvázolt helyzetkép azt is jelzi, hogy valamelyest talán normalizálódnak a munkaerő- piaci viszonyok; némileg mérséklődik a korábban csillapíthatatlan munkaerőéhség, s ez egyúttal a munkáltatók megfontoltabb munkaerőgazdálkodásra is utal. A folyamat természetes velejárója, hogy lesznek, akiket mindez kellemetlenül érint, mert nem találhatnak rá könnyen a korábban megálmodott — vagy inkább csak véletlenül kiválasztott — munkakörre, munkahelyre. Nos. ez eggyel több ok arra, hogy mindenki — az iskolákban, a családokban és másutt — sokkal -komolyabban vegye a pályaválasztást, a pályaorientációt, a továbbtanulással kapcsolatos, s most már egyre felelősségteljesebb döntést. V. Cs. Szélenergia Miskolcon, az avasi lakótelep előterében, a Templomhegyen, Jobbágy László hétvégi telkén található ez a saját készítésű szélkerék, amely az akkumulátor töltésével a hétvégi ház villamos energiáját biztosítja. Fotó: Pásztor Károly Saruk helyett automata ítélek A MÁV részére automatikus fékezőberendezések gyártását kezdi meg a Ganz- MÁVAG zalaegerszegi gépgyára. Osztrák tervek alapján készítik, majd az automata fékezőszerkezeteket, amelyek fölöslegessé teszik a balesetveszélyes és fárasztó, úgynevezett kézi saruzást. A MÁV elsőként a Ferencvárosi rendező pályaudvaron alkalmazza az automata fékezőberendezéseket. A zalaegerszegi gyár a felkészülés után 1987 augusztusáig 12 ezer ilyen berendezést szállít le. A Ferencvárosi után a MÁV a többi rendező pályaudvaron is automata sarufékek felszerelését tervezi. Kiegyensúlyozottan termel a Tiszai Erőmű Vagonnrítő gép kerül Berentére Olvasóink, bizonyára emlékeznek rá, ihogy a februári kemály hidegek idején a be- í erdei Központi Szémosztá- .vozóna befagyott rakiomlány- nyal érkező vagonókból egy különleges glép „kaparta ki” a szenet. Segítette az osztályozó imuinkáját-, hogy k:i- sebb-inagyobb nehézségekkel ugyan, de folyamatosain szállíthassák innen a szenet a lakos ságinak. Az akkori tapasztalaitok alapján döntött úgy a Borsodi i Szénbányák vezetősége, hogy ezt a gépet — a téli nehézségéit elhárítására — megvásárolja, és folyamatosan működteti -majd a Központi Szénosztályozónál. A gép egyszerre három szerelvényből is ki tudja szedni a szenet, s ez adta az ötletet, hogy ne a vágányok mellett, hanem azok fölött mozgatva dolgoztassák. A Borsodi Szénbányáknál megkezdték annak a hídszerkezetnek tervezését, amely a vágányok fölött „átívelve” a gép pályájául szolgál rríajd. Ezen a 'hídon fog mozogni az NSZK gyártmányú gép, amelyet ennek megfelelőien átterveznek, fűtőművel látják el. Így mindig oda áll ibe, áhová a befagyott szénnel teli szerelvényék beérkeznék. A tervezés 'és az e.lő,készítő munkák párhuzamosan folynak, s amiia számítanák a bányászók, hogy az idei télen már üzemszerűen működtethetik a berendezést. A Tiszai Erőműre mindig is jellemző volt, hogy az emberek minden különösebb szenzáció nélkül teszik dolgukat a vállalatnál. Naponta megtermelik az igényeknek megfelelő mennyiségű villamos energiát. Se több, se kevesebb energiát nem fejlesztenek, mint amennyire az országos hálózatnak és természetesen a leninvárosi nagy- és kisfogyasztóknak szükségük van. — A mi termékünket nem lehet konzerválni — mondja kissé tréfásan Zagyvái Béla vezérigazgató. — Olyan helyzetbe sem kerültünk még, hogy túlságosan ingadozna a fogyasztás, általában csupán néhány százalék eltérés fordul elő. Országos adatokat tartalmazó kimutatás között lapozva a vezérigazgató megjegyezte, hogy a lakossági felhasználás nem ingadozott túlságosan, az ipari felhasználók igénye viszont mintha kisebb lett volna az idei első fél évben. Bizonyára ebben közrejátszik az a körülmény, hogy az ipar teljesítménye visszafogottabb, mint azt a terv alapján remélni lehetett. — A népgazdasági terv villamos energia-fogy osztásból 3 százalék növekedést engedélyez. Milyen a kép, ha az erőmű teljesítményét vesz- szük alapul? — összességében két százalék körüli növekedést tapasztaltunk az év első hat hónapjában. Ügy gondolom, ez megfelel a várakozásnak, de a kívánalmaknak is. A kiegyensúlyozott felhasználásra kellő bizonyíték, hogy eredetileg a szénhidrogéntüzelésű erőműben 4,6 milliárd kilowattóra villamos energia termelését irányoztuk elő, ezt viszont módosítanunk kellett, mert az igények ezt nem tették indokolttá. Most ott tartunk, hogy a csökkentett 4,4 milliárd kilowattóra is elegendő lesz a felhasználóknak. — Nem mai keletű a vállalat vezetésének az az álláspontja, hogy lehetőleg a széntüzelésű erőmű teljesítményét kell fokozni. — Erre törekszünk már évek óta, hiszen a miáltalunk használt szén lényegesen olcsóbb, mint az importból beszerzett kőolaj és földgáz, vagy akár a hazai termelésű szénhidrogén. A régi, széntüzelésű Tiszapal- konyai Erőmű energiatermelésének fokozását indokolja újabban az is, hogy Bükk- ábrányban egy éve megkezdődött a lignit külszíni ki- bányászása, s ez a szénfajta a legolcsóbb tüzelőanyag. Tavaly kísérletképpen már eltüzeltünk belőle több tízezer tonnát, az idén pedig már 400—500 ezer tonna lignit felhasználását tervezzük. — Az erőmű területén hatalmas szénhegyek jelzik, hogy nincsenek híján tüzelőanyagnak. — Jelenleg mintegy 160 ezer tonna szenet tárolunk. Ez körülbelül egyhónapi készletnek felel meg. Van ebben radostyáni, dunántúli, nógrádi szén, és természetesen lignit is. A nálunk felhasznált tüzelőanyag mintegy hetven százaléka barnaszén, harminc százaléka pedig Bükkóbrányból származó lignit. — Az ország energiaellátásáért felelős kormányzati szervek szándéka, hogy tovább növelik a lignit termelését, ezzel együtt bővítik az erőművi felhasználás növelésének lehetőségét. A lignit a ma létező legolcsóbb szénfajta, ráadásul hatszázmillió tonnára tehető a bükkábrányi lignitvagyon. — Kétségtelen, az illetékes szervek foglalkoznak azzal, hogy a lignit hasznosítása érdekében különböző fejlesztéseket valósítsanak meg. Nem lehetetlen, hogy a nagy lignitvagyonra végül is megépítenek egy erőművet, vagy esetleg egy újabb blokkot létesítenek. Semmi kétség sem fér hozzá, hogy ehhez Leninvá- ros kínálja a legjobb feltételeket. Az új Tiszai 'Erőmű szomszédságában nemcsak a beruházáshoz szükséges szabad terület található, de van vasúti iparvágány, ott van a Tisza és minden egyéb, amely egy erőmű építéséhez, illetve üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen. Lovas Lajos Levél a minisztertől Címzett: a Thermolux A levél, amit még ez év májusában kézbesített a posta a Thermolux Ipari Szolgáltató Vállalat igazgatója, dr. Duvalovszky Zoltán címére, a minisztertől érkezett. Elismerő szavakat rejtett a boríték, amit a vállalat igazgatója örömmel hozott nyilvánosságra a dolgozók körében. — Vállalatuk kollektívája az elmúlt évek során a szocialista munkaversenyben átlagon felüli eredményeket ért el — olvasható Kapolyi László ipari miniszter levelében. Kiemelkedő a vállalat dolgozó kollektívájának a hűtő- és klímaberendezések gyártása, szerelése, javítása, valamint karbantartása terén végzett eredményes munkája. Elismerésre méltó, hogy szolgáltatásaikat kiterjesztették a kereskedelmi és vendéglátóipari gépek, berendezések javítására és karbantartására is. Kiemelt kormányzati cél, hogy a vállalatok a szervezetfejlesztés segítségével a piaci igényekhez rugalmasan tudjanak alkalmazkodni. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy . a kisvállalati keretek között gazdálkodó Thermolux Ipari Szolgáltató Vállalat kollektívája ennek a követelménynek magas színvonalon tett eleget. A Thermolux három évvel ezelőtt a Gelka átszervezését követően alakult meg és látott munkához. Kezdetben tevékenységüket a hűtő- és klímaberendezések, a fényreklámok tervezése, gyártása, szerelése, javítása és karbantartása jelentette. Kisvállalatként működve, a korábbi mamutcéghez képest sokkal rugalmasabban tudtak és tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz, a megrendelők igényeihez. Mindez — többek között — abban mérhető le. hogy velük szinte egy időben az ipari szolgáltatásban különféle kisvállalkozások (szakcsoportok, gmk-k stb.) alakultak, amelyek tulajdonképpen jelentős konkurenciát jelentettek számukra. A Thermolux szolgáltatásainak túlnyomó többségét a megye területén nyújtja, de tevékenységi köre országos méretekben is mérhető. A garanciális javításokat tekintve, e kisvállalat partnere a Lehel Hűtőgépgyárnak, a Keripa.r-nak, a Ramovill-nek és a Műárt- nak. Miskolcon, Ózdon és Sátoraljaújhelyen lévő munkahelyeiken magas színvonalon tesznek eleget kötelezettségeiknek. a megrendelők legnagyobb megelégedésére. Teszik ezt úgy. hogy a vállalat eléggé szétszórtan, egymástól távol eső helyen és épületekben működik. E széttagoltság érthetően növeli az üzemelési költségeket, s a létszámgazdálkodásban is gondot jelent. Mindennek ellenére a 157 dolgozó kiemelkedő eredményekkel dicsekedhet, amit a miniszter levelén túl a HVDSZ elnöksége által adományozott Elismerő Oklevél is fémjelez. Évről évre jelentős termelési értéket állítanak elő. Az elmúlt három év alatt több mint 14 millió forinttal növelték a termelés értékét, ami azt is jelentette, hogy a gépek, berendezések karbantartására, általában a munkahelyi körülmények javítására is jutott a jövedelemből. Volt gondjuk arra is, hogy bővítsék a termék- szerkezetet, és olyan új vállalkozásokba is kezdjenek, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Így — többek között — az erős konkurencia ellenére meghonosították a vállalatnál a villa- mosgép-felújító és motortekercselő tevékenységet, méghozzá úgy, hogy a megrendelők kiválóan elvégzett minőségi munkát kaptak, s mindezt határidőre, az általában kialakult árnál kevesebb pénzért. Törekvéseik kedvezően éreztették hatásukat a nyereség alakulásában is. Tavaly több mint 7 millió forint nyereséget értek el, ami a bruttó termelés értékének 14.1 százalékát jelenti. A Thermoluxról elmondható, hogy gazdálkodásukat kezdettől fogva a hatékonyságra és jövedelmezőségre való törekvés jellemzi. A termelékenység évről évre öt és fél, hat százalékkal növekszik. Ennek egyik alapja és forrása a helyesen kialakított anyagi ösztönzés, ami az indulás évétől, tehát 1983-tól érvényesül a vállalatnál. Nagy gondot fordítanak a differenciálásra, ennek eredménye a minőség javulásában mérhető le. Ennél a kisvállalatnál saját maguk alkotta törvény: tartani a határidőket. Persze, ez nem egyszerűen elhatározás dolga. Ahhoz, hogy a vállalt kötelezettségeket mindenkor időben el tudják végezni, ahhoz a feltételek is szükségesek. Mint azt Duvalovszky Zoltán elmondta. ennek egyik pillére, hogy bevezették a rugalmas munkaidőben való foglalkoztatást. Ami azt jelenti, hogy még az esti órákban is a megrendelők rendelkezésére tudnak állni. Más szóval: e munkarend lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a rendelkezésre álló kapacitást a megrendelők igényeihez igazítsák. A vállalat vezetősége a kezdet kezdetétől messzemenően támaszkodik a szocialista brigádok áldozat- késZj önzetlen munkájára. Az átszervezés utáni első hetek és hónapok nehézségeinek sikeres leküzdésében jelentős szerepük volt e közösségeknek. Részük van abban, hogy a Thermolux évről évre mind eredményesebben dolgozik, a megrendelők és a lakosság bizalmát élvezve. Ma már kialakult profillal, de sohasem „nyugodva a babérokon”, mindenkor reagálva a piac változásaira arra törekednek, hogy megszerzett hírnevük még maradandóbb, még patinásabb legyen. T. F. megállapodás Az Ipari Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szerdán együttműködési megállapodást kötött a terület- és településfejlesztés hosszú távra szóló feladatainak megvalósítására. A megállapodás alapján a két minisztérium megbízza a Bio—Innokord Közös Vállalatot, hogy jelenlegi tevékenységét kibővítve végezzen szervező, koordináló munkát a mezőgazdasági üzemek részére új, jövedelmező, nem mezőgazdasági feladatok felkutatására; az iparvállalatok számára pedig gazdaságos háttéripari kapacitások megteremtésére. A vállalaton belül területfejlesztési koordinációs irodát hoznak létre. Munkájának megszervezéséhez a két minisztérium egyenlő arányban, összesen hárommillió forinttal járul hozzá. Az iroda a jövő év végéig a gazdaságilag elmaradott térségekben, így Szabolcs-Szat- már, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas, Somogy, Baranya, Békés és Zala megyékben megvizsgálja az iparpolitika fejlesztési elképzeléseit, felméri azon üzemek körét, amelyek ipari tevékenységet akarnak folytatni, javaslatot: dolgoz ki a termelési szerkezet megváltoztatására.
