Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

1986. június 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kövér Klodia és Dorottya tiszapalkonyai testvérek Török Krisztina keszthelyi kislány Ifj. Keszi Jenő Mezőkövesdről Krompák Katalin és Tünde encsi testvérek Az olvasó reagál Az Észak-Magyarország 1986. május 16-i számában Szerencs közlekedési gond­jaival foglalkoznak „Kevés pénz — sok gond” címmel. Mint évtizedek óta szeren­csi lakos és közlekedő — másrészt ezzel a témával már a 70-es években a tanácsnál foglalkozó — az alábbiakat fűzném a nagyon időszerű cikkhez és remélem, hogy mégis elindítható .lesz a szerencsi Rákóczi utca, a gerincvonal legalább rész­beni tehermentesítésének megoldása. A Rákóczi utca tehermen­tesítése azokon a szakaszo­kon sürgős, melyeken az üz­letek sora elhelyezkedik. Az­zal, hogy e szakaszokon a közelmúltban kihelyezték a Megállni tilos! táblákat, saj­nos. nem oldották meg a problémát, mert most a par­koló oldalon párhuzamosan is beállnak a gépkocsikkal, ily módon nehezítve az amúgy is szűk utca forgal­mát. Ezek a neuralgikus he­lyek, s én lehetőséget látok a megoldásra. Azt javasol­tam már a 70-es években, hogy a Rákóczi utcával pár­huzamos utcákat jelöljék ki parkolóutcáknak, innen 2— 3 perc alatt megközelíthető- ek az üzletek. Mindehhez csak az kell, hogy parkoló táblákat helyezzenek ki, és fessék fel a parkolósávokat, beállókat. Dr. Szántó J. Endre Szerencs Miért szűnt meg? Szomorúan olvastam lapjukban, hogy a miskolci Bársony János utcai kis óvodát megszüntették. Az én fiam 5-6 évvel ezelőtt ebbe az óvodába járt, s mind­nyájan nagyon szereltük. Szép kis udvarán a gyerekeknek nyáron sem volt melegük az árnyat adó gesztenyefák alatt. Ez az épület a szülők társadalmi munkájával lett összkom­fortos, ha jól tudom, a központi fűtés szerelését is társadal­mi munkában csinálták meg. Nem biztos, hogy ezek a szülők — ha tudták volna, hogy mi lesz az épület sorsa — vállalják a sok munkát. Lehet, hogy azóta megszületett már a második gyermekük, akit most kénytelenek a környék zsúfolt óvodáiba íratni. Az illetékesek mielőtt döntenek egy óvoda funkciójának megváltozásáról, legalább várják meg, amíg egy lakótelep megöregszik, s lényegesen csökken az ott lakó óvodás korú gyerekek száma. Ügy gondolom azonban, hogy amíg a város némely részén lakásokban is vannak gyermekek, inkább azokat az óvodákat kellene megszüntetni, mint az ilyen szép környezetben lévőket. K. L.-né Miskolc Víz - csak éjjel... 1962-ben építkeztünk Bod- rogkeresztúron, a Felső ut­cában. Azért ide, mert. itt olcsó volt a házhely. A fér­jemet baleset érte, és a ke­vés nyugdíjból éltünk. Én három gyermeket neveltem, nem dolgoztam sehol. Az utcánkban kút nem volt, mert a talaj csupa szikla, kő és nem lehetett ásni. Több mint 20 évig hordtuk a vizet a pincegazdaság kútjából, vállon, garagulyával. Elég nehéz volt, ezért örültünk, amikor megcsinálták a víz­vezetéket, gondoltuk, meg­szűnik a gondunk. Úgy lát­szik, tévedtünk, mert nyáron csak éjszaka van vizünk. Ha mosni akarok, fel kell kelnem éjszaka, mert dél­után, ha hazaérünk munká­ból, nem lehet sem mosni, sem fürdeni. Az egész utca lakói ilyen gondokkal küz­denek, de sajnos megoldást nem találunk. Kovalik Mihályné, Bodrogkeresztúr Levelekből - sorokban Illés Endre írja Miskolc­ról: A Közterület-fenntartó Vállalat egyik becsületes, szorgalmas dolgozója, utca­seprője, nyugállományba vo­nult, Mondhatná bárki, ez mindennapos esemény, min­den embert, munkaerőt lehet pótolni. Mariska néni azonban a kivételek közé tartozik. A Kilián-lakótelepen végzett munkája ezt bizonyítja. Ami­kor nyugdíjba ment, szeme­tessé. piszkossá vált a terü­lete. A lakók örömére múlt év őszén újra megjelent, és most mint nyugdíjas, végzi munkáját. Azóta újra szép tiszta a lakótelep és jobb a közérzetünk. * A napokban mesélte egyik ismerősöm az alábbi törté­netet: A lánya (óvónő) az egyik butikban vásárolt eav nadrágot, az ára 720 forint volt, ö 1020 forintot adott oda. de csak otthon vette észre, hogy az eladó 1300 forintot adott vissza. Másnap visszavilte az ezer forintot, de nem köszönetét kapott érte, hanem azt a választ, hogy minek zaklatja, mo­lesztálja ilyen ügyekkel? Is­merősöm eltöprengett, hogy hogyan lehet az, hogy az az ezer forint, amiért ö annyit dolgozik, másoknak semmi­ség és még csak nem is hi­ányzik — írja Kovács Lász­ló, Miskolc, Szentpéteri kapu * Az elmúlt napokban került sor Putnokon a helyi Vörös- kereszt szervezésében önkén­tes véradásra. A kétnapos akcióban a helyi üzemek és a lakosság nagy része részt vett. A véradónapokon 258 önkéntes véradó 89,19 liter vért adott. A Putnoki Bánya­üzem dolgozói az üzemben szervezett véradáson vesz­nek részt. Együttesen mint­egy 5000—6000 ember ad vért a nagyközségben, ami majd­nem megközelíti a lakosság 10 százalékát — írja Koszta János Putnckról. Negyvenéves az líttörőszövetség Kedves ünnepségnek vol­tunk részesei május utolsó vasárnapján, gyermeknapon. Az úttörőmozgalom 40 éves évfordulója alkalmából az úttörőszervezet legkisebb csa­pata kapta meg a kék és vö­rös nyakkendőt. Kiemelkedő esemény volt a csapatzászló­avatás, melyet a műanyag- feldolgozó-üzem szocialista brigádja nevében Kriston Nándor ügyvezető igazgató adott át a pajtásoknak. A pajtások az új zászló előtt tettek fogadalmat, hogy méltó folytatói lesznek a 40 év eredményének. Nagybarcai Általános Iskola, csapatvezetőség * Mozgalmunk 40. évforduló­ját minden úttörőcsapat út- törőhéltel is megünnepelte, ezt tette az Encs Városi Ál­talános Iskola Ady Endre úttörőcsapata is. Sok színes programot kínál mindenki­nek a jubileumi hét. Hétfőn nagy izgalommal vártuk a megyei parancsot, az akadályversenyt eredmé­nyesen leküzdöttük. Telefo­non üdvözöltük • a párt- és állami szervek vezetőit. Ked­den este minden raj, vagy őrs romantikus szalonnasü­tést rendezett. Szerdán elér­kezett a várva várt nap, a rajok bemutatkozója, ahol minden csoport színvonalas műsort adott. Délután talál­koztunk Magyarország első űrhajósával, Farkas Berta­lannal, aki beszélt az űrha­józásról. Csütörtök a „tettek napja” volt, minden raj tár­sadalmi munkát végzett. Pén­teken a pedagógusokat kö­szöntöttük és az encsi József Attila Könyvtár dolgozói ér­tékelték a levélezős pályá­zatot. Több őrsünk ért el jó helyezést. Szombaton vendé­gül láttuk testvér,iskolánk, a csehszlovák Meeenzéf úttö­rőit. Délután vidám gyermek­napon vehettünk részt, és este tábortüzet gyújtottunk a csehszlovák úttörők tisztele­tére. Vasárnap volt a kisdo­bos- és úttörőavatás. Encs első úttörője, Novák Jóska bácsi avatta fel a pajtáso­kat. Az úttörőhét programja június 2-án zárult a honvé­delmi nappal. Szabó Tünde 7. osztályos tanuló Az illetékes válaszol Az Észak-Magyarország április 10-én megjelent szá­mában „Nyakig ér a sár” című olvasói levélre az aláb­bi információt adja Varga Zoltán, a Városgondnokság igazgatója: A jelzett szaka­szon esős időben valóban nagy a sár, * de legalább olyan nagy a balesetveszély is. Ha mi azt a részt lczúza- lékolnánk — mint azt a le­vélíró kéri —, akkor mi ad­nánk okot a balesetveszélyes közlekedésre. A balesetmen­tes közlekedés biztosított az ÉMÁSZ-székház felöli olda­lon. ahová a kijelölt gya­logátkelőhelyen át és vissza lehet jönni. Állításunk igazolására, egy személyes tapasztalat: Az építkezést összefüggő zárt kerítéssel látták el, amely igen közel van a nagy forgalmú északi teher­mentesítő úthoz. Két fia­talember ment a kerítés mellett. A kerítésen belül egy nagy csattanás volt és az egyikük — mivel nem lá­tott be, és váratlanul érte a zaj — oldalra ugrott, úgy, hogy majdnem egy arra ha­ladó teherautó elé lépett. Csak a gépkocsivezető ru­tinjának volt köszönhető, hogy nem történt baleset. Kérjük a levélírót, hogy leeren türelemmel és az épít­kezés befejezéséig használják a biztonságot jelentő másik oldalt. Mozgásszegény vilá­gunkban ez a kis séta nem hisszük, hogy gondot jelen­tene. * Lapunk április 24-én „Hossza egy kilométer" cím­mel megjelent képünk­re az alábbi választ ad­ja Stoll Gábor, a Közúti Igazgatóság műszaki igazga­tója: Az országos közutak környezetének tisztán tartá­sa, a közlekedés kultúráltsá- gának biztosítása kizárólago­san az útüzemcltetők részé­ről, a pénzügyi lehetősége­ket ma már meghaladja. A Közúti Igazgatóság környe­zetvédelmi tevékenységén belül ennek eleget kíván tenni, de a megelőzésben, a környezetszennyezések meg­akadályozásában minden szerv aktív közreműködésére számít.. A cikkben közölt és il­lusztrált. a 3. számú főút melletti, hosszan elnyúlt sze­méthalmazt a forrói községi szeméttelepről hordta ide a szél a közút mellé. Eltávo­lítására és hasonló esetek megakadályozására még áp­rilis hóban megtörtént az in­tézkedés. Ezúton is megkérjük a közúton közlekedőket, hogy csak a kijelölt helyeken he­lyezzék cl a hulladékanya­gokat. kímélve ezzel a kör­nyezetet és segítve a kultú­rált közlekedést. így is megértjük A gyalogátkelőhely mintegy tíz méterre van. de két hölgy, hogy célját — az út túlsó oldalát — hamarabb elérje, keresztülszalad az úttesten. Egy taxi közele­dik. és fékeznie kell, nehogy elüsse a szabálytalanko­dókat. A kocsi lassít és a sofőr kedvesen, mosolyogva kiszól az ablakon: Tessék csak nyugodtan, hölgyeim, én majd a járdán megyek a kocsival! Nem káromkodott, nem ordított, nem mutogatott, csak kedvesen mosolyogva szólt. A két hölgy viszont pirulva igyekezett a túloldalra, kissé megszégyenülten, hogy lusták voltak a biztonságot jelentő gyalogátkelő­helyig elmenni. Összeállította Orosz B. Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom