Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. május 10., szombat Békenagygyűlések megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) van a tőkés országok kor­mányzati köreinek józan ön­mérsékletére, pozitív politi­kai akaratára, felelősségtel­jes partnerségére is úgy, ahogyan Helsinki és Genf szelleme megköveteli. Szólt a Szovjetunió és a szocialista országok követ­kezetes, kitartó békekezde­ményezéseiről, majd arról beszélt, hogy 1986, az ENSZ által nemzetközi békeévnek nyilvánított esztendő jó al­kalmat nyújt rá, hogy a bé­kemozgalom hazai és nem­zetközi teendőit áttekintve, erőinket felmérve minél több honfitársunkat mozgó­sítsuk, külföldi barátainkat megnyerjük a közös cselek­vés gondolatának. A béke- és A béke- és barátsági hó­nap keretében békegyűlést szervezett tegnap a Haza­fias Népfront Ózd Városi Bizottsága, a helyi Pártokta­tók Házában. A megjelente­ket Hajdú Lajos református lelkész, a HNF ózdi békebi- zottságánafc titkára üdvözöl­te. Ezután Kürti László, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, or­szággyűlési képviselő, az Or­szágos Béketanács tagja tar­tott ünnepi beszédet. barátsági hónap minden egyes rendezvényének az a hivatá­sa, hogy a békéért való cse­lekvést beépítse az emberek mindennapi, természetes te­vékenységének sorába. A nagygyűlésen ezt köve­tően az Országos Béketa­nács által adományozott ki­tüntető jelvényt átnyújtot­ták Kulcsár Imrének, a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vészének, valamint Majoros Zoltánnak, a HNF megyei béke—barátsági bizottsága tagjának. Az OBT emléklap­ját pedig Juhász Istvánné- nak, a HNF sátoraljaújhe­lyi bizottsága tagjának ad­ták át. A békenagygyűlést színvonalas irodalmi prog­ram zárta. U. J. Méltatta a béke és a ba­rátság jelentőségét, amely az emberiség valamennyi tagját érinti, hiszen legfőbb vágyunk, hogy nyugodt, bé­kés hétköznapok során épít­hessük jövőnket, nevelhes­sük gyermekeinket. Az 1986- os évet az ENSZ a béke évének nyilvánította. Talán soha nem volt olyan jelen­tősége ennek a szónak, mint napjainkban, amikor is az atomfegyverek hatásának jószerivel kiszámíthatatlan, ellenőrizhetetlen korát éljük. Ma a világ egyetlen atom­reaktorának meghibásodása miatt retteg, pedig most vi­szonylag békés körülmények között figyelnek az emberek erre az eseményre. (Kürti László végezetül a fegyverkezés korlátozásának, Kedves jelenettel kezdődött pénteken délelőtt 10 órakor a sárospataki úttörők béke­gyűlése. Czabányi Attila vá­rosi úttörőelnök üdvözölve a megjelenteket, a pajtások és a felnőtt közönség lelkes tapsa közben szeretettel kö­szöntötte az első magyar űr­hajós, Farkas Bertalan szü­leit, a bodrogközi Pácinból érkezett Farkas Lajos bácsit és feleségét, Erzsiké nénit. A pataki és a környező 15 község úttörői által a Műve­lődés Házában rendezett bé­kegyűlésen részt vett és köz­vetlen hangú beszédet mon­dott Barabás Miklós, az Or­szágos Béketanács főtitkára. A béke nyújtotta örömről és boldogságról szólva kifejtet­te, hogy nálunk, Európában 41 éve béke van, de a világ más részein még napjaink­ban is a háború borzalmai tartják rettegésben az embe­reket. A háború tehát nem­az atomifegyverek megsem­misítésének szükségét han­goztatta, békés jövőnk ér­dekében. Soha nem feled­kezhetünk meg arról, hogy az emberi élet szent, és ar­ról sem, hogy az igazságot nem lehet elérni katonai erőfitogtatással. csak a múltat jelenti, ha­nem — sajnos a jelent is. A békegyűlés ünnepélyes­ségét a pajtások színes, vál­tozatos műsora nagyban emelte. Egy filmrészleten megjelenített háborús borzal­makkal szemben az úttörők, kisdobosok szavalatokkal, maguk fogalmazta gondola­tokkal, rajzokkal, dalokkal fejezték ki békevágyukat. A rajzokat, szalagokra írt 'békejelszavakat és a közö­sen fogalmazott üzenetet a a Művelődés Háza előtti té­ren színes békeűrhajó ko­sarába tették. Az űrhajót — hatásos záróképként — Far­kas Bertalan űrhajós édes­anyja, Erzsiké néni a levegő­be eresztette, hogy vigye szét a világba a pataki pajtások óhaját: a Földön mindnyá­junknak, felnőtteknek és gyermekeknek együtt kell küzdenünk a háború ellen — a békéért. Ózdon Sárospatakon Befejeződött az MTA közgyűlése Csernobil Hans Blix sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken, nem sokkal el­utazása előtt nemzetközi saj­tóértekezletet tartott Moszk­vában Hans Blix, a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség főtitkára, aki hétfő óta tartózkodott a Szovjet­unióban, s megbeszéléseket folytatott egy sor szovjet szakértővel a csernobili haladéktalanul továbbítja a tagállamoknak. Az első ilyen adatközlésre pénteken este kerül sor, majd rendszeres­sé válik. Hans Blix kijelentette: elégedett a kapott tájékoz­tatással, a megbeszélések nyíltak, őszinték voltak. szakemberek közül csupán minden tizedik tevékenyke­dik a hazai felsőoktatásban. — Az Akadémia kutatási kapacitásával, erkölcsi presz­tízsével oda kell állni a mel­lé a most kibontakozó prog­ram mellé, amely az egész­ségesebb élet, környezet megteremtését szolgálja. Mint tudjuk, az Európában legrosszabb halálozási rátánk elsősorban a helytelen élet­formára vezethető vissza. A szív- és érrendszeri, vala­mint a daganatos megbete­gedések egyaránt összefüg­genek az életmóddal. Nagy feladat vár a tudományos világra, hiszen megrögzött szokásokat, rossz beidegző­déseket, magatartásokat kell megváltoztatni. Elhunyt Flilep Ferenc Fülep Ferenc régész, a történettudományok doktora, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, életének 67. évében vá­ratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Fülep Ferenc 1919. au­gusztus 5-én született. A Debreceni Tudományegye­tem bölcsészkarán 1946-ban szerzett Tégészdiplomát. 1947-től 1949-dg a székesfe­hérvári múzeum igazgatója, 1949-től 1951-iig a Magyar Tudományos Akadémia fő­előadója volt. 1951-tő.l fő­igazgató-helyettesként, majd 1955-itől főigazgatóként ve­zette a Magyar Nemzeti iMú­Müvelödési Minisztérium Magyar Nemzeti Múzeum zeumot. Tudományos mun­kásságának középpontjában hazánk római kori települé­seinek kutatása állt. Több mint száz cikke és tanul­mánya jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban és kiadványokban a római ré­gészet tárgyköréből. Mun­kásságát számos kitüntetés­sel ismerték el, köztük a Magyar Népköztársasági Ér­demérem arany fokozatával. Kiváló Városgazdálkodási Vállalat (Folytatás az 1. oldalról) Sátoraljaújhely pedig való­ban évről évre szebb külle­met mutat, ehhez pedig el­engedhetetlen a városgazdál­kodási vállalat dolgozóinak lelkiismeretes, szeretettel végzett munkája. A nehéz, aprólékos mun­kát a vállalat dolgozói — lassan úgy mondhatjuk — már hagyományból is kivá­lóan végzik el, hiszen az el­múlt évii teljesítményük alapján most már ötödször kapták meg a rangos elis­merést, a Kiváló Vállalat ki­tüntetést. Az elismerés át­vétele alkalmából tartották meg tegnap este az újhelyi városi tanács dísztermében az ünnepséget, melyen részt vett Somogyi László, építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Szűcs Ferencné, az SZMT titkára is. Mák Mihály, vállalati igazgató rövid beszámolójá­ban sok mindent tudott mondani. A vállalat az el­múlt tervidőszakban mint­egy 300 millió forint értékű munkát végzett el, egyre nagyobb lehetőségként tá­maszkodva a szocialista bri­gádokra, a kétszáz törzsgár­da dolgozóra. Sikerült az ed­digi ütemen gyorsítani is, a tervek szerint a szükséges rekonstrukciót az új tervidő­szak végére befejezik, sok évvel lerövidítve az eredeti határidőt. Ezt követően az építési miniszter szólt a jelenle­vőkhöz, elismeréssel adózva teljesítményüknek. Elmond­ta, hogy ha a város lakóD nak közérzete jó, ha szíve1 sen élnek itt, ahhoz a váll falat dolgozóinak sok közük van. A későbbiekben is egyik fontos tennivalónk — országosan is — a már meg-* levő épületvagyon megóvásas karbantartása. A miniszter ezután az ÉViM Kiváló Mun­káért kitüntetését adta át Mák Mihály .igazgatónak és Szalai József kőműves bri­gádvezetőnek. A későbbiekben tizenné­gyen kapták meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést, két bri­gád pedig — az egyik ve­zetője Alexa István, ', a má­siké Balogh Géza — meg­kapta A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést. atomerőműben történt sze­rencsétlenségről. Helikopterről mintegy nyolcszáz .méter távolságból szemügyre is vehette a meg­sérült reaktort. — Van egy előzetes, hoz­závetőleges képünk a bal­esetről, és a következmények felszámolása érdekében folyó munkálatokról — jelentette ki Hans Blix. Természetes­nek nevezte, hogy a munka a következmények felszámo­lására irányul elsősorban. Miint mondotta, a szervezet tagállamai adatokat sürget­tek a kiáramló sugárzás mértékéről, a szerencsétlen­ség lehetséges következmé­nyeiről és okairól. Pénteken reggel megállapodás szüle­tett, hogy a Szovjetunió elő­ször az IAEA rendelkezésé­re bocsátja a megfelelő ada­tokat, s ezeket a szervezet Az éjszakai esőzést köve­tően hazánk légterében — főként a Dunántúlon és a Duna—Tisza közén — je­lentősen tovább csökkent a levegő radioaktív-tartalma, míg a talaj felszínén és a Meggyőződése, hogy a hely­zetet teljes mértékben sta­bilizálták, ellenőrzik. Sok tagállam véleménye szerint korábban kellett volna ada­tokat szolgáltatni a kiáram­ló sugárzó anyag mennyi­ségéről, s minden bizonnyal szükség lenne egy korai riasztórendszerre. A kórházban ápolt sebe­sültek számát 204-ben hatá­rozták meg a nemzetközi szervezet képviselői. Hang­súlyozták, az erőművet kö­rülvevő harminc kilométeres kiürített körzeten kívül az élet normálisan folyik, a je­lek szerint aggodalomra nincs ok. Időbe telik, amíg kiderülnek a pontos okok, az egyes részletek. Ezért kér­ték a sajtó képviselőit, hogy kerüljék a felelőtlen kije­lentéseket, a szenzációkat, a pánikkeltést. növényzetben kisebb ingado­zást mutat. A lakosság szá­mára kizárólag a szakértők által elővigyázatosságból ed­dig javasoltak betartása ajánlható. Zágrábban hetek óta szo­katlanul népes a Zrínyi- parki körzeti bíróság épüle­te. Április 14-e óta itt fo­lyik dr. Andrija Artukovics háborús bűnös, a Hitler döntése alapján 1941 ápri­lisában létrehozott és 1945 májusáig létezett uszbasa— fasiszta, úgynevezett függet­len horvát állam hajdani bel- és igazságügy-miniszte­rének pere. Az egykori dokumentu­mokból, a régebb] és a mos­tani tanúvallomásokból ki­tűnik, hogy dr. Artukovics rendeletéivel, parancsaival, utasításaival legalább 700 000 ember meggyilkolásában mű­ködött közre. Ezek a bűn­tettei nem évülhetnek el. A bíróság a „balkáni Himm- lerként” emlegetett fasiszta zsarnokot a nemzetközi jog­szabályok szerint ezúttal mégis csak azzal a négy vádponttal terheli, amelyek alapján az Egyesült Államok (ahöl 1948 és 1986 február­ja között menedéket talált) hatóságai húrom hónappal ezelőtt kiszolgáltatták Jugo­szláviának. Artukovics semmire sem emlékszik. Minden ellene felhozott és bizonyított vá­dat tagad. Most nem akar tudni arról, hogy 1941 vé­gén Kerestinec közelében, a teherautókról leszállított egy zágrábi razzia során előző­leg összefogdosott 700 em­bert, s valamennyit agyon­lövette. Nem emlékszik ar­ra, hogy 1942 elején Vrgin Most környékén (ahol előző­leg egy partizántámadás megsemmisített egy uszbasa különítményt) összetereltette és halomra lövette a békés lakosok ezreit. Sohasem járt — mondja — Samobor ha­tárában, ahol pedig 1943-ban több száz foglyul ejtett par­tizánt kivégezteitett, majd pedig holttestüket harcko­csikkal a földbe tapos tatta. „Szemenszedett hazugság­ként” visszautasítja azt a ta­núvallomást, hogy 1941 má­jusában az ő parancsára hurcolták megsemmisítő tá­boriba dr. Jevrem Vidics Sremsfca mitrovicai ügyvé­det. A perben harmadik heté­be lépett a bizonyítási el­járás. Az eddig kihallgatott közel 30 tanú döbbenetes vallomásokkal támasztotta alá a vádlott bűnösségét. Eközben az ügyész sok olyan okmányt is felolvasott, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a második világhábo­rú egyik legvéresebb kezű gyilkosa áll a zágrábi bíró­ság előtt. Eddig minden tárgyalási nap az orvosi konzílium je­lentésének ismertetésével kezdődött. Ez mindannyiszor megerősítette, hogy a vád­lott egészségi állapota meg-” engedi perének folytatását. Radovan Trifunovlcs 51 éves pedagógus tanúvallomá­sában a többi között ezeket mondta: „1941-ben szüleim­mel együtt Jasenovác falu lakói voltunk. Hétéves ko­romban kerültem a jaseno- váci gyűjtő- és megsemmi­sítő-táborba. Falunk lakói közül 367-en pusztultak el ott. Én túléltem és a fel- szabadulás után, 20 éven át a jasenováci emlékmúzeum dolgozójaként részt vettem a 210 négyzetkilométer terüle­tű tábor tömegsírjainak fel­tárásában. A Grab ina nevű kivégzőhelynől mintegy 360 000 áldozat földi marad­ványait találtuk meg.” 1941-ben — vallotta Filip Barbanics tanú — falunk bí­róját, Simun Bunticsot be­hívatták a zágrábi belügy­minisztériumba. „Hány szer- bet öltél meg?” — kérdezte tőle dr. Antukovics. „Egyet sem” — válaszolta Bundes. „Nos, addig ne kerülj a sze­mem elé, amíg legalább két­száz szerbet meg nem ölsz” — figyelmeztette őt a bel­ügyminiszter. Djuro Klajics 67 éves nyugdíjas tanúvallomása: „1941. december 21-én az usztasák ellepték falunkat, Lasinjét. Aztán oda hurcol­ták a környék békés szerb lakóit, köztük sok öreget, gyermeket, asszonyt. Aztán kivitték őket a közeli erdő­be, s miután dróttal össze­kötözték az áldozatok kezét- lábát, fejszével, kalapáccsal, husánggal, tőrrel halomra mészárolták őket.” „Fegy­verropogást nem hallottak?” — kérdezte az ügyész. „Nem” — felelte az idős ta­nú. Részlet az egyik korona­tanú, dr. Artukovics hajda­ni testőre, Bajro Avdics val­lomásából: „1941-ben a zág- rádi Száva úti börtönből elővezettek kilenc partizánt. Halálra ítélték őket. Már felsorakozott az usztasa ki­végzőosztag, de helyette Andrija Artukovics és há­rom társa pisztollyal, saját kezűleg lőtte agyon mindet. Artukovics megjegyezte: most megsemmisítettük Zág­ráb fő kommunista fészkét." A megrendítő tanúvallo­mások folytatódnák. Sugárszintmérés „balkáni Himmler” pere IMSVILL KERESKEDELMI Radiátorvásár 60—70%-os engedménnyel a Zöldért raktáráruházban (Miskolc, Besenyői u. 1.) COLONEL RADIÁTOR BURKOLATTAL 1 méteres 1 csöves 1 méteres 2 csöves 1.5 méteres 1 csöves 1.5 méteres 2 csöves 1500 Ft helyett 450 Ft 2860 Ft helyett 1140 Ft 2200 Ft helyett 660 Ft 4140 Ft helyett 1660 Ft A raktáráruház hétfőtől péntekig: 8-tól 16 óráig AMÍG A KÉSZLET TART VÁRJA VÁSÁRLÓIT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom