Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1986. április 12., szombat Apaj múltja és jelene Lovasnapok Apajpusztán, a csikósok bemutatója. A Fekete- és a Fehér-Körös találkozása: a Szanazug Szanazug Valamikor úgv tar9 totlák, hogy a magyar lovas nemzet. Ez jelen időben már semmiképp sem mondható. Az azonban kétségtelen, hogy az elmúlt századfordulóig — s még egy kicsit utána is, az első világháborúig — magyarokból verbuválódott a Monarchia köny- nyűlovassága, azaz a hu- szársága. A 18. századi nagy háborúkban és a Rá- kóczi-szabadságharcban, a török elleni küzdelemben ugyancsak magyarokból állt a hadsereg kön nyű lovassá gaAztán előretört a technika. A lovak már nem vágtattak kardjukat előre szegező huszárokkal, nem húzták a szekeret, csézáti ekét, a söröskocsikat és a hajókat. A lovak elmentek virslinek. Ámbár nem mind. Mutatóban maradt még néhány hely az országban — és ez, szerencsére, nem az állatkert —, ahol nevelnek paripákat, hátaslónak vagy fogatba, sportolásra, esetleg mutogatásra, idegen- forgalmi csalogulónak. A lovaglás ismét divatba jött. örvendetes, hogy akadnak még lovakat nevelő gazdaságok. Ilyen állami gazdaság működik például a Kiskunságban, Apajon. vagy ahogyan inkább nevezik, Apajpusztán. A lótenyésztés itt ősi foglalkozás. Apaj valamikor virágzó falu volt, története még az Árpád-házi királyaink idejébe nyúlik vissza. Egy 1291-ben keltezett oklevélben említik először, amikor is a Hügyei-család birtoka. A 15. században már két falu lett belőle: Alsó- apaj és Felsőapaj. Mint annyi más magyar településnek, Apajnak is a török hódoltság pecsételte meg sorsát. A 16. században a török elpusztította, lakóit rabláncra verve elhurcolta. Nem maradt belőle más, csak a neve és a mai Kis- apaj-pusztától délnyugatra, egy hosszan elnyúló domb közepén, kiemelkedő helyen egy templom nyomai. Északi oldalán még felismerhető a cinlerem, ahonnan csontvázak kerültek elő. Valószínű, hogy a templom Alsóapaj egyháza lehetett. A török kiűzése után a volt két Apaj területét különböző főúri családok szerezték meg — a Koháryak, Beleznayak —, de faluvá többé nem izmosodott. A 18. századtól a Podmaniczkyak bírták sM9. század közepéig. Ekkor már álltak a nagy istállók és gazdasági épületek. 1851- ben a pusztához "9000 hold tartozott, s jobbára szikes és vizenyős legelőkből, s kaszálókból állt, szántóföldje alig volt. Természetes tehát, hogy területén ménesek nyargalásztak, s gulyák legelésztek. Bizonyára az itt nevelt lovak képe ivódott bele a szomszédos Dömsödön is lakó Petőfi Sándor tudatába, költészetébe . . . Miután a birtok a döm- södi Hajós-család tulajdonába került — e családnak volt tagja Hajós Alfréd, aki az 1896. évi, I. újkori olimpián aranyérmet nyert a A 28 ezer fős dunántúli kisváros, Pápa nevével először egy III. Béla 'király által kiadott oklevélben találkozunk. Hosszú évszázadokig az Esterházy-grófok birtoka volt, egészen a II. világháború végéig. A messziről szembetűnő, kéttornyú barokk templomot Fellner Jakab tervezte, a mennyezeti freskók a híres osztrák-barokk festő, Anton Mau’bertsch munkái. A Március 15. téren áll az 1895-ben épített egykori református kollégium épülete, a Fehér Lóhoz fogadó helyén. Az 1531-ben alapított pápai református kollégium a magyarorszá100 és az 1200 méteres gyorsúszásban —, a család barátjával, Hild Józseffel kastélyt terveztették, s építtettek, talán az alsó- apaji templom köveiből a gazdaság középpontjában. Legalábbis így tartja az emlékezet. Régi berendezése azonban az idők folyamán elenyészett. Csupán az előcsarnokban álló, faragott fekete márvány kandalló emlékeztet a hajdani tulajdonosok gazdagságára. Az épületet ez, és egy azóta lebontott másik kandalló fűtötte, mégpedig a falakon keresztül, rejtett csatornarendszerrel. Sajnos már nem funkcionál. A szépen rendbe hozott, s rendben tartott kastély a Kiskunsági Állami Gazdaság tulajdonában működő szálloda, kényelmes szobákkal. Pincéjében, ahol valamikor gombát termesztettek, ma hangulatos borozó van. S ami az egész együttesnek a varázsátadja, az a kastély előtti hatalmas, modern lovarda, körülötte a mintegy kétszáz ló befogadására alkalmas istállók sora. Cs. K. gi reformációt követően, a Dunántúl egyik szellemi központjává vált. A neves protestáns prédikátor, Huszár Gál Pápán hunyt el, fia, Dávid, itt nyomtatba ki a Heidelbergi Káté magyar fordítását. E kollégiumban tanult az (1841—1842-es iskolaévben) Petőfi Sándor. Ugyancsak az a „skóla” indította el a 19. század legnépszerűbb magyar regényíróját, Jókai Mórt. Petőfi és Jókai barátsága a pápai kollégium önképzőkörében kezdődött. Petőfi szobra a Szabadság téren, a hajdani Ester- házy-kastély (ma Jókai Mór Városi Könyvtár) előtt áll, szemben vele a neves Szanazug a neve nn# nak a tájegységnek, ahol egymásba ölelkezik a délebbről érkező Fehér-, meg a kicsit északabbra kanyargó Fekete- Körös. Igazán nagyszerű látványt nyújt ez a. Gyulától alig néhány kilométernyire föllelhelö természetföldrajzi érdekesség, ahol egyébként a horgászok pecahelveinek százai és a környék lakóinak üdü- lőházai több utcahosszat megtöltve sorakoznak. Aki valóban elzarándokol erre a különben alig- alig ismert pihenőhelyre, annak tudnia kell. hogy történelmi vidéken lépdel. Ez a tájék ugyanis rendkívül sűrű településrendszert tartott el már ősidők óta — nyilván azért, mert halban igen gazdagok voltak a Körösök. Nagyobb ásatásra először 1933-ban került sor ezen a tájon. Több Árpád-kori falu romjaira bukkantak a régészek, akik éppen e zug — azaz összefolyás — közvetlen közelében egy román kori templom tégláit, faragványait is felszínre hozták. (Az előbbieket bizonyíthatóan a helyszínen égették, míg az utóbbiak anyaga Erdélyből érkezett.) Levéltári kutatásokat folytató szakemberek megállapították, hogy azt a bizonyos templomos falucskát Szánnának hívták a XI. században. Később egy 1232-ből való oklevélben is feltűnt ez a településnév, majd pedig olyan iratok bukkantak elő, amelyek azt bizonyították, hogy Szánná az 1400-as évek elejétől egészen 1566-ig a gyulai váruradalom része — afféle kiszolgáló egysége — volt. 1560-ban például tizenegy jobbágy és ötvenöt úgynevezett „lélék” lakta; ez utóbbiak királyi szolganépekként, halászokként, virrasztókként szolgálták a gyulai vár mindenkori uraságát. Aztán erre a lapos, de gazdag vidékre is elportyá- zott a török. Jött, zsákmányolt, pusztított; 1596-ban már nyoma sem volt Szánnának, s ugyanígy a föld Az Alpok déli lábánál fekvő, festői várost nemcsak páratlan szépségű műemlékei, híres múzeumai és környékének vonzó kirándulóhelyei végett keresik fel az év minden hónapjában, ide igen sokan hosszabb időre, pihenni is szívesen jönnek. Bizonyíték rá, hogy Sopron tizenegy vállalati és SZOT-üdü- lőjében egész éven át minerdélyi magyar szobrász, a közelmúltban elhunyt Szer- vátiusz Jenő, és fia, Szer- vátiusz Tibor által emelt Jókai-emlékmű. Az épület bejárata mellett az ellen- reformáció által gályarabságra ítélt prédikátorok emlékműve áll, Mikus Sándor munkája. Közel hozzá a hajdani pápai diák, a zseniális költő, Nagy László emlékére emelt relief, Somogyi Józseftől. Érdekes pápai építészeti emlék az 1790 körül, copf stílusban épült — Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében is szereplő — Griff Szálló. A Fő utca 6. szám alatti udvarban álló del váll egyenlővé a többi, kisebb-nagvobb békési falucska is. Az 1600-as évek legvégén is csak romokat említenek a korabeli birtokleírások, amelyek adatait a bécsi udvar kamarai igazgatóságának emberei vetették papírra. Az újratelepítés gondolata azonban mind erőteljesebben foglalkoztatta a kormányzatot — ne feledjük: óriási elnéptelenedett területekről volt szó! —, ám ahhoz, hogy a Körösöknek e vidékén az ember újra otthonra lelhessen, feltétlenül meg kelleti szabályozni a zabolátlan vizeket. A regulázás első terve meglehetősen későn, csak 1850 táján készült el, ezt is többször átigazíttatták, és csak 1855 után indultak el a gátépítő, medermélyítő kubikosok csapatai az átszabandó területekre. A földmunkások legnagyobb tette a Gyulát Békéssel összekötő, úgynevezett nagycsatorna kimélyítése volt. Ez akkora vállalkozásnak számított, hogy 1857. május 27-én még 1. Ferenc József is megtekinden turnusban telt ház van. A soproni SZOT- és vállalati üdülők nem tartoznak a gyógyüdülők közé, mégis meg kell említeni, hogy a szubalpin klíma, a tiszta levegő különösen szívpanaszokra és idegkimerültségre kedvező hatású. Az üdülők közelében fekvő erdőkbe sétákat, gyalogtúrákat és autóbuszos kirándulásokat is szervezreformátus templom 1783— 1884-ben épült; benne Egyháztörténeti Múzeum, a közelben temetői fejfák, kopjafák másolatai láthatók. Az 1737-ben épült „Ökollégium” épülete a Petőfi Sándor utca 13. szám alatt áll. Érdekes ipartörténeti emlék látható a Március 15. téren, a 12. szám alatt: a pápai Kékfestő Múzeum, az egykori Kluge-féle üzem, Közép- Európa egyik legrégibb kékfestőüzeme, ma már védett ipartörténeti emlékünk. A Jókai utca 16. szám alatti épületben őrzik a Dunántúli Református Egyházterület levéltári anyatette. Mondani sem kell,a koronás főt óriási tisztelgéssel fogadták: csupán a fölsorakozó lovasbandériumnak mintegy tízezer tagja volt . . . A munkálatok az 1850- es évek végére elkészüllek. Eltűntek a hajdani lápok, mocsarak, így aztán megkezdődhetett az addig kihasználatlan földek feltörése. termővé alakítása. (Ezt a munkát javarészt már a Felvidékről odatele- pilett szlovák ajkú lakosság végezte el.) Maga a Szanazug azonban nem kapta vissza Árpád-kori képét, a falvak tőle távolabb nyújtogatták fel templomtornyaikat. Ez az idilli táj megmaradt olyannak, amilyenné a múlt századi nagy vízszabályozás alakította, tehát halfogásra kiválóan alkalmas, csöndjével máig vonzó pihenőterületnek. A parti erdők karéjában eszményien szép látványt nyújt a két Körösnek és az ék alakú — a szó átvitt értelmében is ékes-gyönyörű — találkozása. A. L. nek a beutaltak számára. Félnapos túrákra indulnak Bükfürdőre, Fertőrákosra, Fertődre, valamint Nagy- cenkre. A távolabbi helyek iránt érdeklődők pedig választhatnak Győr, Pannonhalma, Sárvár, Bükfürdő, Kapuvár, Fertőd, Nagy- cenk, Kőszeg, Ják, Szombathely között. Külföldre is lehet az üdülés alatt kirándulni, mégpedig Pozsonyba. gát, itt láthatók a hajdani pápai főiskola megmaradt régiségei is. A 75 ezer kötetes könyvtárban számos régi nyomtatvány, könyv- ritkaság van, így Calvin Institúciói, valamint Bornemisza Péter ördögi kísértetekről szóló könyve. Egy pápai kirándulás során érdemes megnézni a Tapolca-patak partján álló — ma már nem működő — vízimalmokat, sorban, föl Tape leaf óig, a Tapolca- patak forrásvidékéig, mely valaha a pápaiak kedvelt kirándulóhelye volt, míg ki nem száradt. B. J. A barokk műemlékek városa: Pápa Beutalóval Sopronban
