Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

1986. április 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 V/ clinuti években meglehetősen kövesei olvastunk, hallottunk a .lakásépítő, illetve -lenntartó szövetke­zetekről, Különösen az előbbiekről, ezért voltak olya­nok is. akik a lakásépítő szövetkezetek „kihalását" jó­solták. A látszat egyébként ezt a prognózist igazolta, hiszen volt olyan év, amikor ötezer lakás épült szö­vetkezeti formában, tavaly viszont esak kettőezer- ötszázat (mltak tető alá hozni. Megújítást, a mozgalom megújulását látja indokolt­nak a Szővosz. i: fontos döntés hátterében az áll, hogy a VII. ötéves tervben javítani kívánják tagjaik élet­körülményeit, hasznosítani az anyagi és szellemi erő­forrásokat. fokozzák az afcszek, a lakásépítő szö­vetkezetek alkalmozkodókepességét és helytállásál a mint) élesebb gazdasági versenyben. Az eddigi sike­rek tartalékai kimerültek, új kezdeményezésre, a ru­tinmunkát felváltó bátrabb lépésekre, és olyan vezetői magatartásra lesz szükség e szférában Is, amely a párt XIII. kongresszusán megfogalmazott, reális el­képzeléseket veszi célba. Nagy és ígéretes program ez, sok-sok alkotó, előrevivő ember szükséges meg­valósításához. Es ebben ít munkában na­gyon fontos szerep jut a la­kásépítő szövetkezeteknek, hisz’ az. államinál Olcsóbb és jobb lakásra .mindig is égető szükség lesz, Sajnos, az utóbbi években — több tényező együttes hatása mi- alt — erőteljesen visszaesett a szövetkezeti keretben, szö­vetkezeti eszközökkel készüli lakások építésének üteme. Volt olyan év, amikor ötezer lakás készült el, tavaly vi­szont csak kettőezer-ötszá­zat tudtak tető alá hozni. A visszaesés elsősorban u telekszerzés fokozódó ne­hézségeivel magyarázható. E léren különösen nehéz a helyzet a fővárosban, holott — az ismert okok miatt — itl volna a legnagyobb szük­ség a könnyebben felhúzha­tó, a tulajdonos állal befe­jezhető szövetkezeti ottho­nokra. A Szövosz és a lakásépítő szövetkezetek — felismerve a kialakult helyzet tarthatat­lanságát — változtatni ki­vannak. Elképzeléseiket nagyban segíti a lakásépíté­si hitelek kedvező módosítá­sa: így — várhatóan — a ta­valyi mélypont után 1987- ben már háromezer, Huni­ban ötezer. 1990-ben pedig •i ízezer lakást építenek. Eddigi fennállásuk óla 4(1 ezer otthont adtak át a la­kásépítő szövetkezetek. A fenntartással foglalkozó szö­vetkezések jelenleg 260 ezer lakást, 48 ezer garázst ke­zeinek. De foglalkoznak a szövetkezetek üdülő, mű­hely, üzlet, játszótér, sőt még klubhelyiségek fenntartásával is. A szövetkezeti lakások hatvanöt százalékának fenn­tartását saját szervezettel végzik a szövetkezetek, en­nek az az előnye, hogy a költségek 20—26 százalékkal kisebbek a vállalati formá­ban történő karbantartásnál. A lakásépítő szövetkeze­tek ma már nemcsak sor­házak építésére vállalkoznak, Debrecenben például négy­es ötszintes lakásokat készí­tetlek, méghozzá jó minő­ségben. A Vasutas Hiúsági Lakásépítő Szövetkezet Sze­ged belvárosában tavaly ti) ezer 600 (!) forintos négy­zetméterenkénti áron tudott lakásokat építeni egy foghíj­telken, ugyanezt — állami vállalat — csak jóval borso­sabb áron vállalta volna. Ha­sonlóan jók a tapasztalatok a Bács-Kiskun megyei Ka­locsán is, építéssel szinte ki­zárólag a Petőfi Lakásépítő Szövetkezet foglalkozik, az árversenyben ők maradtak egyedül a porondon. Mivel nehéz kivitelezőt ta­lálni. ezért a Szövosz illeté­kesei fontolóra vették a la­kásépítő szövetkezetekben dolgozók létszámának eme­lését : u jelénlegi átlagos negyven-ötven főről száz- háromszázra. Ilyen na­gyobb, ütőképesebb szövet­kezetekre mindenütt nagy szükség lesz. A megépített lakásokkal kapcsolatos szava­tosság eddigi gyakorlatán is szeretnének változtatni a szövetkezetiek, mégpedig oly formában, hogy ne a lakók­nak kelljen .bizonyítani az átadóit lakás esetleges rossz tulajdonságait, hanem az épí­tők garantálják a munkájuk hibái lanságát. A Szövosz eme kezdeményezését — amely a végrehajtást, az or­voslási is meggyorsítaná — a Fogyasztók Országos Ta­nácsa is támogatja. A VII, ötéves népgazdasá­gi tervben továbbra is a ma­gánerős építkezések szerepe lesz a meghatározó, pedig jelentős feladat vár a lakás­építő szövetkezetekre. A Szövosz a lobbi közölt azt ajánlja, hogy kezdeményezö- en vegyenek részt a telek­gazdálkodásban. Állapodja­nak meg a munkáltatókkal és a pénzintézetekkel a tá­mogatások.' kölcsönök felvé­teleiben. Következetesebb ér- dtekvédelemre van szükség a tervezés, az építkezés, to­vábbá az átvétel alkalmával az árszínvonal és minőség lekinletében. A saját építőszervezel tel, illetve kivitelezéssel dolgozó lakásszövetkezetek verseny­képesebbé tehetik ezt az épí­tési formát. Ahol viszont házgyári elemekből valósul meg az építés, a szövetkeze­tek megszervezhetik a befe­jező munkák tagok által tör­ténő elvégzését, a félkész la­kásépítés különböző tormáit. A Szövosz azl ajánlja, hogy a lakásfenntartó szö­vetkezetek a személyi és tár­gyi feltételek megteremtésé­vel, liléivé .javításával is se­gítsék elő az ésszerűbb, ta­karékosabb .'gazdálkodást, fé­kezzék a költségek növeke­dési ütemét. Bővítsék tevé­kenységi körüket. Kedvező teltételekkel, növekvő arány­ban vegyenek részt a tagok javítási, szolgáltatási igé­nyeinek kielégítésében, to­vábbá a szervezett lakáscse­re lebonyolításában. Terv­szerű karbantartással, és az esedékes felújítások időbeni elvégzésével gondoskodjanak a szövetkezeti lakásvagyon állagának megóvásáról. A lakásszövetkezetek konk­rét és kölcsönösen előnyös együttműködést építhetnek ki az áfészekkel, a karban­tartó részlegek, brigádok ka­pacitásának közös célú hasz­nosítása, a folyamatos anyag- ellátás pontosabb és olcsóbb megoldása céljából. A Coop- tourisltal, az üdülőszövetke­zetekkel összefogva megszer­vezhetik e társas üdülők ide­genforgalmi célú hasznosítá­súi. Csak néhány tennivalót soroltunk tel, a teljesség igé­nye nélkül. De talán ennyi is elég lesz annak bizonyí­tására, hogy tévedtek azok, akik a lakásépítő és -fenn-, tartó szövetkezetek szerepé­nek csökkenését, netán „ki­halását" jósolták. Kétségte­len ugyan, hogy volt az éle­tükben egy mélypont, de ezen már túljutottak. Ismét a fellendülés idősza­ka következik. Cs. .1. Műveljük kertjeinket! Sok es nehéz évtizedeket is megélt üreg. földmíves isme­rősöm — kinek volt olyan időszak az életében, hogy elriasz­tották a földtől, s próbálták vele megutáltatni a paraszti munkál — ma is azt mondja: semminek — még a frissen sült cipónak, a májusi orgonának, a nyári harsnak — sincs olyan jó illata, mint a márciusi földnek, .a havat, lelet ma­gába rejtő, frissen párázó, vajként hasadó tavaszi hantok­nak. Ügy fogalmaz: hitet, reményt, erőt yd számára, újra és újra ez a semmi mással nem mérhető illat. Tettre pezs- dül tőle a vér. a már nehezebben mozgó láb, a télen, olykor már erőtlen kar. A légelső tavaszias napon, a napsütés parányi jelére kert­jeikbe, telkeikre kiáramló, ott hangyamód nyüzsgő panel­lakok ezreinek példája bizonyítja: a tavasz hívó jele, a pir- kadó föld illata nem csupán öreg ismerősömnek indító üze­net. Az ember természetéből adódik, hogy örök vágya: a mozgás, az alkotás, a föld, a növényzet közelségének, a ve­lük való élésnek érzete. S miközben az ember mozgás- és alkotói vágyának kielégítésével „jót cselekszik" önmagával és a földdel, az emberiségnek ezen örök értéke, oly sok élet szülőhelye nem marad hálátlan. A kertté változtatott földön paradicsom teremtődik! Szó szerint és átvitt értelemben egy­aránt . Örök vita, mely területen születnek a leghatalmasabb al­kotások. Van, aki a művészetekre esküszik, mások a gigá­szi ipari produktumoknak, vagy újabban a mikroteehnika csodáinak ítélik oda a pálmát. Remélem — pérsze elismer­ve némi elfogultságot — vagyunk nem keVesén. akik az em­ber és a természet közös műveit részesítjük előnybe, a ke­nyér. számokkal talán ki sem fejezhető alapanyagát, a vége­láthatatlan táblákban ringó aranyló kalászt éppúgy, mint néhány négyszögölnyi földdarabot, ahol azért ontja illatát a rózsa,-kínálja fűszerés gyümölcsét a szőlőtőke, mert az em­berben szorgalmas, titkait megismerő társra talált. Ismétlem, hálás az ilyen föld. s hálás lehel az ember is a földnek. Bár kapcsolatuk olykor csata, birkózás, egyszer­egyszer a kudarc sem kizárt, összességében, főleg hosszú tá­von korrekt, gyümölcsöző ez a kapcsolat. Műveljük kertjeinket! Aki tényleg megérzi orrával az el­ső legigazibb tavaszjelet, a friss ásónyom után orrba tóduló illatot, annak felszólításra nemigen van szüksége. Megy ma­gától. mintha csak egy láthatatlan erős mágnes vonzunó, s ásót fog. metszőollót szorít, s permetlével teremt húsvéti ün­nepeket. Nékik, sok-sok ezrüknek nem kell se ilyen, se más­milyen felszólítás. Sőt inkább loporzékoló türelmetlenségü­ket szükséges fékezni, bosszúságukat a későn ébredő termé­szet miatt, az időjárás ilyentájt gyakori furcsaságai miatt. Ök azok. akik ott láthatók, ahol utak mellett szelíd a táj. Ahol terasz bontja a domboldalt, mértani alakzatban man­dulák. őszibarackfák öltenek rózsaszín ruhát, s a sóska mé­regzöld leveleit duzzasztja, nyújtja. A szem megnyugszik e tájon, harmóniái lát, esztétikum és praktikum nagy-nagy egységét. De valljuk be . .. Annak ellenére, hogy évről évre a kü­lönféle statisztikai jelentésekből aggódva olvassuk: fogyat­kozik hazánkban a termőföld, úton-útfélen nemcsak harmó­niát: Iát az emberi szem. Elhagyott ősvadon uralja nem ke­vés helyen a vidéket, eke nem járta, kasza nem érintetté domboldalak, völgyek. Vadvirág, kökény, s szemét, tömén­telen szemét díszíti ezt az elvadult vidéket. Évek, talán év­tizedek óta. A rög, melyből most legfeljebb katángkóró sar­jad, nem kizári, hogy már el is felejtette: képes lenne gyü­mölcsfák. vagy szőlő gyökerét is táplálni, rögzíteni. Miként slfelejtették ezt e gazdátlan földek papíron létező, tulajdon­joggal bíró gazdái is! Számukra, igen számukra most ta­vasz iáján fontos, s talán még nem késő a kérő, felszólító, figyelmeztető szó: Tegyük kertté parlagjainkat! Műveljük kertjeinket! Hajdú Imre Az ezredik fúrógép Az Ózdi Gábor Áron Ipori Szakmunkásképző Intézetben kisebb gépeket is gyártanok. 1955-töl immár az ezredik fúrógép hagyta el a tanműhelyt. A jubileumi darabot Ba­lázs Gábor irányításával a másodikos gépszerelő csoport tagjai állították össze. Agrotechnikai együttműködés A kukoricahibridek fajtá­hoz alkalmazott agrotechni­kájának kidolgozására kez­dődnek 'kísérletek az idén a KGST kukorica-nemesítési együttműködésében részt ve­vő országok kutatóintézetei­ben. A kutatások célja az, hogy a közösen előállított fajtákból megfelelő agro­technika alkalmazásával a lehető legmagasabb termés­átlagokat hozzák ki, s egy­idejűleg megtalálják a mód­ját a termesztési költségek csökkentésének, a jövedel­mezőség javításának. A kí­sérletek adatait a KGST ku- kor i ca nem es í tés i koord i nác i - ős központjában, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében dolgozzák fel. Megőrizni a népművészet értékeit A Matyó HISZ múltja és jelene Mezőkövesd országos hí­rét — legalábbis a régmúlt időkben — elsősorban színes népviselete, s főként szabad- rajzú hímzései által szerezte. Ezeket a formagazdag, rend­kívüli színharmóniákul ma­gában foglaló hímzéseket egykoron a tanulatlan „író", azaz rajzoló asszonyok dús fantáziája teremtette meg. Ösztönös művészi érzékkel stilizálták le a mezei virágo­kat és közvetlenül vitték ál trónjukkal házi vászonra, s különböző alapanyagokra, ruhafélékre. Később a Matyó Háziipari és Népművészeti Szövetkezel ezeket a hímzé­seket vitte át a különböző térítőkre, párnákra, női blú­zokra. * S milyen az élei. az utób­bi években ebbe a szövetke­zetbe is „betört” a termelés és termékszerkezet korsze­rűsítésének. változtatásának igénye, hiszen a piac nem tesz .kivételt, olyan árukat részesít előnyben, amelyek megfelelnek a vásárlók igé­nyeinek, S ehhez tegyük rögtön hozzá azt is. hogy a vevők igénye, a divat 'elég gyakran változik, amit a gyártónak, legyen az ipari üzem. vagy szövetkezet, fel­tétlenül figyelembe kell ven­nie. A gazdálkodás feltételei­ben bekövetkezett gyakori változások azonban nem szegték kedvüket a köves- dieknek. Szüntelenül keres­ték. kutatták azokat az uta­kat. módokai, amelyek elő­segítették a hatékonyabb ter­melést. s közben újabbnál újabb, versenyképes áruk­kal jelentek meg a hazai és a belföldi piacon. Nagy ered­ménynek tartják a kövesdi- ek —. s erre minden alap­juk megvan —, hogy a ve­zetőkben és a tagságban egy­aránt adott a képesség, a termelés, a gazdálkodás kor­szerűsítésére. a nagy múltú népművészei szépségének megőrzésére. — Az elmúlt évben is ar­ra törekedtünk — mondta közgyűlési beszámolójában Pöli le Mihalyné elnök —. hogy megtartsuk, illetve to­vábbfejlesszük a népművé­szetet, ugyanakkor összhan­got teremtsünk a szövetkezel tevékenysége és a népgazda­ság érdeke között. Vagyis, mindinkább előtérbe kerüli a termékszerkezet tervszerű, tudatos korszerűsítése, fej­lesztése. A régi termékek he­lyét újak vették át. olyanok, amelyeknek előállítása gaz­daságosabb. kisebb ráfordí­tási igényel, ezzel szemben nyereségtartalmuk nagyobb a réginél. * Sok-sok munka, fáradozás eredménye, hogy a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet a múlt évi árbe­vételét, a tervezetthez képest csaknem három százalékkal felülmúlta, amelynek teljes összege meghaladta a 132 millió forintot. Említésre méltó még. hogy az export­ból származó bevétel — 1984-hez képes! — több mint harminc százalékkal növeke­dett: kiváltképpen a rubelel­számolású kivitel alakult a vártnál kedvezőbben, a nö­vekedés ugyanis hatvanhá­rom százaléka volt, s a szövet­kezet teljes exportja megha­ladta a hatvanmilliót. En­nél aligha találnánk kézzel­foghatóbb bizonyítékot annak igazolására, hogy a piacori­entált. a vásárlók igényeihez igazodó termelésnek van jö­vője az, állami iparban és az ipari szövetkezetekben egy­aránt. Jelenleg a szövetkezet leg­jelentősebb szakágazata a textilruházat. Itt. az árbevé- tel-emelkedés mintegy 13 millió forintra tehető. — A termelés és az érté­kesítés bővülését ez esetben annak tulajdonítjuk — je­gyezte meg az elnökasszony —. hogy az exportigények a várakozáson felül növeked­tek. A jelentős túlteljesítést ugyanis a lengyel hálóingek, valamim a szovjet gyermek- ruhák termelése, illetve ér­tékesítése révén értük el, A népművészeti termékek csoportjában ismét . emelke­dett a díszes dobozok gyár­tása. (tavaly ezekből 140 000 készült — szerk.), s újra di­vatba jött az album; az ajándéktárgy kategóriában nagy a kereslet a kicsi, apró termékek iránt. Például, tű­párnából az igényekhez iga- zódva. 174 ezer darabot, ké­szítetlek. * — Mi ókozta a legtöbb prob­lémát a szövetkezet vezeté­sének? — Sajnos, a bedolgozók egy része csak a mennyiség­re törekszik, s közben elha­nyagolja a minőséget — mondja Pólik Mihalyné. — Ez pedig oda vezetett, hogy folyamatosan érkeztek rek­lamációk az egyik francia cégtől, belföldi vevőink kö­zül többen a hímzés minő­ségét kifogásolták. De a len­gyel szállításokban is találtak hibát. A helyzeten az sem segített, hogy írásbeli figyel­meztetésben részesítettük az érintetteket, s kártérítésre köteleztük a vétkeseket. Volt rá példa, hogy a kifogásol­ható minőség miatt megszün­tettük a bedolgozó munka- viszonyát. Jó hírünk arra kötelez bennünket, hogy to­vábbi. szigorú intézkedések­kel elejét vegyük a további minőségromlásnak. Fennáll annak a veszélye is. hogy egyes termelők az általuk előállított áruikkal rontják a magyar népi ipar­művészet tekintélyét. A vá­sárlók egy része ugyanis nem minden esetben tudja az értékest az értéktelentől, azaz a giccstől megkülönböz­tetni. — Remélhetőleg, mind ke­vesebb ilyen eset fordul majd elő a jövőben — új­ságolja az elnökasszony. — Ez év végétől ugyanis — előreláthatólag, október 1- től — márkajellel és diplo­mával látják el mindazokat a népi iparművészeti tár­gyakat. amelyeket a Népi Iparművészeti Tanács zsűri­je arra érdemesnek tart. Diplomát pedig csak olyan alkotás kap, amelyet a zsű­ri „A" kategóriásnak minősí­tett. Bizonyosra veszem, hogy ez az intézkedés is nagymértékben hozzájárul a népi iparművészeti termékek hí i nevének. t ekin télyének megvédéséhez. I,. I..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom