Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
1985. augusztus 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 gge gg mjm jppr liCfluC^SIfliJlCIS ■;' a BEM-ben Borsodi Ercelökészitő Mii. Kevés olyan válLatat van, melyet annyian szidtak voll- ma az elmúlt években, mint a BÉM. Szidták a kívülállók, a városlakók, mert hatalmas mennyiségű pont, kormot hordott és hord a szél az ércelőkészí'tö felöl Miskolc házaira. Kritizálták a kohászati vállalatok, mert nem jo .minőségben és nem ütemezett keretek között szállította az alapanyagot a kohókba. Dühösek voltak az ott dolgozó munkások, mert — mint mondják — „a. pokol is különb hely” a BÉM- nél. ahol a 'legminimálisabb egészségügyi, szociális körülmények is hiányoznak a munkahelyek mellől, ahol iszonyatos hőségben, piszokban kell végezni a kemény munkát.. . eléggé alacsony bérekért Miniszterhelyettesi, államtitkári szemle, szakmaközi tárgyalások napirendi pontjai között szerepelt a BÉM energiaracionailizálási beruházása, melyet már véges-régen be kellett volna fejezni, de újabb és újabb határidők késleltették a lo- lyamatos termelés, az eredményes gazdálkodás beindulását. A BÉM és az. üzemeltető vállalat, a 'KOKÖV a kohászat kikerülhetetlen, levet hetei len nyűgje. A fenntartó vállalatok sorából kilépett a Dunai Vasmű, és így a KOKÖV ma már csak az LKM es ÓKÜ érdekeltségi körébe tartozik. A vezetés, a munka irányításának hiányosságai, a beruházás csúszása árra a döntésre késztette a szakembereket, hogy generális változtatásokat kell megindítani a BÉM-ben. Közel tíz éve kísérem li- gyeilemmel Tóth Lajos munkáját. Korábban az LKM épülő kombinált acélművének egyik irányítójaként járult hozzá, hogy ez a beruházás, az. ipatágban szinte példátlan gyorsasággal és precizitással fejeződön be. Ezt az embert nevezték ki a közelmúltban a BÉM élére. a pontos titulusa azóta: KOKÖV igazgató tanácsi biztos. — A BEM hosszú időn keresztül a hazai vaskohászati vállalatok tulajdona volt — mondta Tóth Lajos. — Ma két borsodi kohászat kiszolgálása a dolgunk. Az elmúlt húsz éven keresztül, a jelenlegi beruházást leszámítva, itt semmiféle fejlesztésbe nem kezdtek, melyek révén olcsóbbá és jobbá válhatott volna a kohászatok ellátása. Elavultak a berendezések, műszakilag szinte nulla alá került minden és ami 'külön súlyosbította a problémákat: a vezetés becsontosodott, nem tudtak, semmi képességük nem volt változtatni. Ennek eredményeként ez. év tavaszára teljesen bizonytalanná vált a kohók éllátása, kilátástalan. helyzet alakult ki. Ekkor kerültünk mi ide. Megválaszthattuk a kollégákat, igy jött Kiss Antal Ózdiról, Modla Géza. Pongrác/. Imre és Szabó István az LKM-bői. — Mit. találtak itt, ebben a zűrzavarban? — Azt nem mondhatjuk, hogy ismeretlen feladatra vállalkoztunk, hiszen napunta kellett . figyelnünk a BÉM helyzetét... de belülről nézve, még nagyobb nehézségeket láttunk, mint kívülről ... — Konkrétan, milyen nehézségekre gondol? — Ez a mű olyan vállalat, aminek igazi vezetése régen nem volt. Maximális öná llót lanság jellemezte a tevékenységüket. A termeléssel és üzemvitellel összefüggő teltételek teljesen hiányoztak. Megszűnt a kontaktus a vezetők és beosztottaik között. Egyébként is az a véleményem, hogy ma óriási hibát követ el az a vezető, aki megfelelő háttér nélkül próbál meg irányítani ... Szóval, állandóan csak a tűzoltó munkára figyeltek, kapkodás, fejetlenség jellemezte a vegetálást. — A folyamatos üzemvitelt .és a beruházás tervszerű haladását milyen körülmények gátolták? — A legnagyobb gond a karbantartás területén mutatkozott. Egészen egyszerűen semmiféle követelménynek nem íeleLt meg a karbantartói állomány, színvonala és szervezettsége Ugyanakkor nehezítette a munkákat az is, hogy a BÉM területén dolgozó külső cégek — 55 van belőlük! — felháborító szerződéseket csikartak ki. Ma már vállalkozói és nem átalánybéres, meg órabóres szerződéseket kell kötni, főleg egy beruházásnál. Ennek következtében a külső cégek maid h agy n em k i szt portvoztá k a vállalatot és közben húzták-halasztották a munkát. Felül fogjuk vizsgálni a szerződéseket és újakat kötünk, új szellemben. Ez így elfogadhatatlan. árszintben, minőségben, munkatempóban. szerződéses fegyelemben. — A belső rend hiányosságai még hol ütköztek ki? — Jellemző, hogy a vállalat belső gazdálkodói rendjét jószerivel még kritizálni sem lehet. . . hiszen nincs mit . . . Természetesen azt is tudjuk, hogy ahol a műszaki színvonallal bajok vannak, ott nem lehet számon kérni gazdálkodói legyeimet sem. — Újabb pont... a műszak i-.technikai-technológiai körülmények . .. — Olyan állapotba kerültek a berendezések, annyit csúszott a beruházás, hogy a legalapvetőbb technológia; fegyelmet sem lehetett betartani . . . — A kohászatok veszteségéhez mennyivel járult hozzá a Borsodi Ércelőkészítő Mű? — A két borsodi kohászatban együttesen az első fél év alatt majdnem egy- milliárd forint veszteség gyűlt össze. Ehhez a BÉM körülbelül 550—400 millió forinttal „járult hozzá”. Azt hiszem, ehhez nem 'kell kommentál'. —■. Ha már a pénznél tartunk ... a dolgozók keresete sem kielégítő. — Valóban nem . . . pedig a KOKÖV-ön belül a BÉM kiemelt bérekhez jutott, mégis azt kell mondanom, hogy az ipari átlag alatt fizetjük a dolgozóinkat, és a munkakörülmények is a nem túlzottan kedvező ipari átlagszint alattiak. — Mi tehát a programja az új vezetésnek? — Meg kell emelni és állandó szinten kell tartani a termelés színvonalát, javítani kell a tömörítvény minőségét. csökkenteni kell az önköltséget. Meg kell nyerni a vezetőket és a dolgozókat ehhez a programhoz, mert nélkülük, minden marad a régiben. Mindkét anyavállalat elvileg mindenben a rendelkezésünkre áll, de tudjuk, hogy mind az LKM, mind az ÓKÜ veszteséges cég, tehát nem lehet tőlük sem várni, hogy hosszú időn keresztül rendelkezésünkre tudnak bocsátani anyagi eszközöket, vagy munkaerőt. Javítani kell a termelés körülményein, a biztonságtechnikai, balesetvédelmi berendezések színvonalán. Csupáncsak ezek megfelelő szintre emeléséhez 60—80 millió forint kellene, és akkor még nem beszéltem az üzemmenetről, amin a két kohászat termelése. múlik. A második fél évben 1,2 millió tonna zsu- gorítványt kell kiadnunk, ahhoz, hogy a vállalatok teljesíteni tudják a közvétleh és közvetett export'kötele- zetlségeiket, hogy valamennyit behozzanak a veszteségből. A munkásoknak megfelelő bért kell adni, ment ©nélkül ma már nem lehet senkit sem mozgósítani. Be kell fejezni a beruházást. amihez viszont az eddiginél jóval nagyobb fegyelem, összefogás, szakma: tisztesség szükséges. Egyébként meg a kívülállók, a város lakói is érdekéitek ebben, hiszen ennek a beruházásnak a része a filter- beépítés, ami körülbelül a felére csökkenti majd a ma kibocsátott por mennyiségét. — Év végére tehát rend. lesz a BÉM-ben? — Nagyon reméljük, mi mindent el fogunk követni az érdekében, kemény kézzel, ha kell szankciókkal is. de jutalmazással, a tisztességes munka megfizetésével szeretnénk minél hamarabb konszolidálni a Borsodi Érc- előkészitő Mű termelését, gazdasági helyzetét — fejezte be a beszélgetést Tóth Lajos igazgató tanácsi biztos. Szendrei Lőrinc Áldás, vagy méreg? Hadd kezdjem egy hasonlattal! Voltaképpen olyanok ezek, mint az ember-, vagy állatgyógyászati gyógyszerek. Annak, akinek szüksége van rá, na és az előírt mértékben kapja, annak orvosság, másnak azonban, ha „fogyaszt” belőle, egyértelműen méreg. A növényvédő szerekről van szó, amelyek nélkül már sehol ma a világon nem létezhet biztonságos élelmiszertermelés. A baktériumok, vírusok, gombák, rovarok, gyomok évről évre ismétlődő támadásai ellen csak ezek rendszeres felhasználásával tudjuk megvédeni földünk gabona-, takarmányterméséi, szőlő-gyümölcs ültetvényeit, Kanadától a Szovjetunióig mindenütt. Rendszeres és ami legalább ilyen fontos; szakszerű felhasználásával! Mint bevezetőmben mondtam, mérgekről, egyben gyógyszerekről van szó. Ez a látszólag ellentmondásos tulajdonság és kettősség, meghatványozza az emberi felelősség szerepét. Hiányában az áldás visszájára fordul, s károkhoz, súlyosabb esetekben tragédiákhoz vezethet. Ha valahol ilyen felelőtlenséggel, cselekménynyel találkozunk, vagy hallunk róla, döbbenten kúpjuk fel fejünket. Az emberi indulatok ilyenkor már-már a növényvédő szerek szükségességéi, is megkérdőjelezik. Pedig hát biológiai növényvédelemmel, amely ma dívik á kistermelők között, szóval például csalánfőzettel, vagy burgonya közé ültetett hagymával legfeljebb pár négyzetméter terület iermése védhető meg, ha egyáltalán megvédhető. A szerkesztőségünkbe érkezett, indulatos, panaszos levelek megszaporodott számából arra következtetünk, hogy nincs teljesen rend a vegyszeres növényvédelem körül. Évről évre sok a kár, a meggondolatlanul elvégzett, visszájára fordult védekezés. Sőt, az újságíró maga is tapasztal munkája során szakszerűtlenül végrehajtott növényvédelmi munkát, s ennek nyomán keletkező, sokszor igen jelentős károkat. Például három éve Bogács fölött szállva egy növényvédelmi helikopter „lepermetezte” szinte az egész falut, jelentős károkat okozva a zöldség- és gyümölcs- kultúrában. Nyilván nyitva maradt, vagy meghibásodás folytán nem záródott a gén egyik szelepe, így a vegyszer nem oda került, ahová egyébként szánták. Pár éve. egy kollégám említette, ho°v a Zsóri melletti nyaralól.el- két (s nem kevés szomszédjáét) az üdülőtelkek melletti napraforgótáblával e«vütt „lereglonozták”. Szeotem- ber elején elszáradt a rózsa, minden egynyári virág, foltos lett a tuja, a fenvő. sőt volt olvan cserje, ami ki is pusztult. A közelmúltban. Hejőoa- piból érkezett hozzánk (is) panaszos levél ..permetezés ügyében”. A napokban Abaúivárról Magvari Géza és Sivák István méhészek éltek panasszal: nagyon sok méhcsaládjuk elpusztult, mérgézés következtében. A szaporodó esetek arra késztettek bennünket, hogy kérjük a témában jártas illetékes szakemberek pártatlan véleményét: törvényszerű-e, hogy évről évre ismétlődnek az ilyen és hasonló esetek? Valójában olyan súlyos-e a helyzet, ahogyan azt egyik-másik kárvallott panaszos levelében lefesti? A Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson Núdler Miklós igazgatóval és Kiss Ferenc főmérnökkel beszélgettünk erről a témáról. Többek között elmondták, hogy ez évben náluk is megszaporodtak a bejelentések, permetezési károk ügyében. Ennek okát elsősorban abban látják, hogy a késői kitavaszodás miatt összezsúfolódtak a tavaszi munkák, így a növény- védelmi teendőket is feszesebb programban, sokszor az optimális feltételeket nem kivárva végezték el üzemeink. S mint ilyenkor az már lenni szokott, ebben a rohanó tempóban több hiba is becsúszott. De mielőtt bárkiben pánikhangulat keletkezne e panaszok, a nem éppen szakszerűen elvégzett növényvédelmi munkákat illetően, a két szakember megnyugtatásul közölte, hogy ezek számát az összes növényvédelmi munkákon belül ezrelékben sem lehel kifejezni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem szükséges arra törekedni: lehetőleg egy kártétel se forduljon elő. Sajnos megyénk dimbes-dombos adottsága, valamint ipari jellege (tábláin!^ tele vannak magasfeszültségű vezetékkel) nem a legoptimálisabb a légi növényvédelemre. A három-öt méteres repülési magasságot gyakorta kell változtatni a terepviszonyok miatt, márpedig az köztudott, hogy 10—15 méter magasságban már más a légmozgás, s a mikronnyi nagyságú permet- cseppek bizony elkerülhetnek olyan területekre is, ahová semmiképp sem szükséges, sőt egyenesen káros. Viszont a légi védelemről (különösen esős időszakban) lehetetlenség lemondani, sőt szőlőinket Búkkalján. Hegyalján másképp képtelenség megvédeni. Kétségtelenül nagy az emberi felelősség szerepe, főleg a növényvédő pilótáké, akik többnyire becsülettel, felelősséggel el is végzik a reájuk bízott feladatokat, márcsak azért is, mert a pilótáknál prémiumfeltétel a szakszerűen, pontosan végrehajtott munka. A növényvédő állomás kél szakembere elmondta azt is. hogy bár a bejelentések 90 százaléka valós, ám a vizsgálatok bebizonyították, hogv a bejelentett kár, korántsem annyi, amennyit u károsult mond. Az esetek többségében enyhébb, kisebb mértékű, ' sokszor a növény néhány nap alatt kiheveri. Ennek ellenére a tulajdonosok rohannak fűhöz-fához, sok esetben nagy összegű kártérítést. legalábbis az okozott kárnál nagyobbat remélnek. Az illetékes hatóságok általában az állomás szakembereit kérik fel a bejelentett kár kivizsgálására. S hogv valóban sokszor nagyobb a füstje," mini a lángja eev- egy bejelentésnek, bizonyítja: mikor a ..károsult” megtudja. egv-egv kártétel mintavizsgálata 2000 forintba kerül (amit ha jogos a panasza a kárt okozónak kell majd kifizetnie), visszalép panaszával. A megyei tanács mező- gazdasági osztályán Sümegi István növényvédő szakmérnököt, az. osztály fő- munkatársát kérdeztük meg az üggyel kapcsolatban. Ö elmondta, hogy a növényvédelmet szigorú rendeletek szabályozzák, meghatározva, hol, mit, mivel és milyen körülmények között leltet elvégezni. Ha ezeket a szabályokat mindenhol betartanák, csak elvétve fordulna elő kártétel. Véleménye szerint az előfordult káresetek 90 százaléka emberi felelőtlenséggel párosul. Pőleg a gyomirtó szerekkel van gond, ezek kijuttatásakor keletkezik a legtöbb kár, illetve a kora őszi „desziká lások” alkalmával. Sümegi István e gondok és az. olykor-olykor több növény védőszer-felhasználás elsőrendű forrásának a „programszerűen végzett" növényvédelmet tartja. Magyarul ez azt jelenti, hogy mivel a növényvédő géné drágák, s talán kevesebb is van belőlük mint kellene, a légi növényvédelmet igénylő gazdaságokat kénytelenek beosztani rotációba. Ennek alapján kerül sor, meghatározott időben az illető gazdaságban a növényvédelmi munkára. Például ha 7—10 napos ez a rotáció, akkor 7—10 naponként tér vissza újra a növényvédő gép az illető üzembe. Tehát korántsem biztos, hogy akkor, amikor optimális lenne. Vagyis lehet, hogy már megkésve. mert a betegség jelentkezett, de az is lehet, hogy hamarább. Vagyis akkor éppen, nem lenne szükség védekezésre, ám a gazdaság illetékes szakemberei nem merik megkockáztatni, hogy kihagynak egy permetezést, hisz nagyértékű kultúrákról van szó. Ezen a helyzeten ' az segítene, ha annyi növényvédő gép állna rendelkezésre, hogy mindenki akkor kérhetne védekezést és annyit, amennyire szüksége van. Abban az esetben kevesebb növényvédő szerrel, optimális időben, kevesebb kárral lehetne elvégezni ezt a nélkülözhetetlen munkát. Áldás, vagy méreg? — kérdeztem a címben. A válasz feltétlen az. hogy a növényvédelem áldás. Még akkor is, ha évről évre jelentkeznek — elsősorban nem kellő fegyelemmel végrehajtott munka nyomán — károsodások. Ezek száma évről évre változó, több szakember véleménye szerint teljesen ki sem küszöbölhető. Am, ha mindenki átérzi egyszer az effajta munka fokozott felelősségét, s annak szellemében cselekedve betartja a szigorú, de éppen ezért óvó-védő rendszabályokat. az minden bizony- nyál nemcsak annak a törekvésnek lesz a bizonysága, hogy mégsem nyugszunk ebbe a megváltoztathatatlannak lúnő lénybe, hanem gyakorlati eredménnyel is fog járni, a mainál kevesebb káresettel találkozunk. És végső soron ez lenne az igazi áldás a termelvénynek. a termelőnek. Hajdú Imre
