Észak-Magyarország, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. június 27., csütörtök Ha A cápa elúszik Próbateremben és szabadban formálódik A certaldói vásár fcgy kocka a Szívélyes üdvözlet a Földről című csehszlovák filmből Elvileg új filmhét kezdő­dik a mai nappal, azonban a miskolci premiermozik még továbbra is Spielberg ijesztgető filmjét, A cápát kínálják elsősorban. A mai premiernapon — a meghir­detett műsorterv szerint — nem is jelentkezik új film, csak a műsoráét második fe­lében várható, így azokról csak előzetes tájékoztatás adható most. Éden boldog-boldogtalan­nak a címe az Alain Jessua rendezte francia filmnek, amely egy biztosító intézeti fiatal férfi, egy depressziós és öngyilkosságot is megkí­sérlő szerencsétlen ember sorsában kívánja azt a li- dércnyomásos világot felmu­tatni, amelyben sarlatán or­vosok mindenféle kísérletek­kel érzelem nélküli embere- ' két kreálnak, így teremtve meg számukra az Édent. Szatirikus megközelítéssel mutatja be ezt a világot és azon belül a tragédiába tor­kolló életeket. A film főhőse — a film szomorú érdekes­sége — a depressziós bizto­sítási hivatalnokot alakító Patrick Dewaerre, mintegy figurája tetteit követve, a forgatások befejezése után öngyilkos lett. E filmet csak tizenhat éven felülieknek ajánlják. Szívélyes üdvözlet a Föld­ről címmel a csehszlovák Oldrich Lipsky rendezett ér­dekesnek ígérkező vígjáté­kot. Ebben két, valamelyik idegen bolygóról érkezett férfiú keresi fel a Földön kí­vüli civilizációkkal foglalko­zó tudományos intézet kuta­tóját, s mint a földi életben járatlan lény, meglehetősen sok zavart okoz nemcsak a felkeresett férfiú, hanem an­nak széles környezete életéi ben. Talán a mostanában látott „megterhelőbb” filmek után némi kikapcsolódást jelent­het egy ilyenfajta filmvígjá­ték. Bodor Pál éveken át, még­pedig a leglátványosabb fel­lendülés időszakában, a hat­vanas évek második felében nemzetiségi főszerkesztője volt a bukaresti Irodalmi Könyvkiadónak, majd alapí­tó főszerkesztője a Kriteri- onnak. Harminchat éve van jelen a romániai magyar szellemi életben; közel két évtizeden át a kolozsvári Utunknál dolgozott, aztán kiadót vezetett, és tőszer­kesztője volt a romániai ma­gyar és német rádió- és tele­víziós műsoroknak 1979-ig, amikor egészségi okok miatt megvált a főszerkesztői ál­lástól. Ezután jelentek meg azok 'a regényei, kötetei, melyek a romániai magyar sajtóból ítélve, az utóbbi öt eszten­dő kiemelkedő irodalmi si­kerei voltak. 1981-ben adta ki a Kriterían a Svájci vil­lát. Az erről szóló tanul­mányt az Igaz Szó — a ma­rosvásárhelyi irodalmi folyó­irat — kritikusa azzal a .kérdéssel kezdte, hogy va­jon mi lehet „rendkívüli kö­zönségsikerének” titka, hol­ott szerinte minden, csak nem olcsó lektűr, ellenkező­gény többi hőse magyar, ro­mán, zsidó, cigány. Ott de- íeng benne a Brassói Lapok és Kacsó Sándor legendája, Brassai Viktor és Salamon Ernő emléke, a románokat és a nemzetiségeket egybe­ölelő baloldali összefogás szépsége — és megtudtunk valamit arról is, hogy mi­lyen volt a nemzetiségek helyzete a régi Romániában, mit jelentett a vasgárda, milyen volt a szász polgár­ság, a szász értelmiség, a szász munkások (cseppet sem egyértelmű) állásfoglalása a nehéz időkben; a legény nagyon sok mindent meg­magyaráz a mai romániai, erdélyi helyzetből. Mondhat­nám. kötelező olvasmány, a jelző legnemesebb értelmé­ben mindenki számára, aki szeretné ezt megérteni. Ez magyarázza nemzetközi si­kerét is. Készül angol nyel­vű amerikai kiadása, szó van lengyel megjelenéséről, és nagy feltűnést keltett a Neue láteralurban német fordí­tásban közölt részlet is. Ennek ellenére, úgy ér­zem. hogy az itthoni olva­sóközönség figyelmét nyo­matékosain kell Bodor Pál leg, sorskérdéseken mélyen elgondolkodtató mű. melyet az olvasók már a megjelené­se napján szokás szerint el­kapkodtak. Most a Magvető Kiadó is megjelentette a művet, amely lényegében a harmincas évektől a negyve­nes évek második feléig ter­jedő időszak romániai re­génye; cselekménye Buka­restben, majd egy Brassóra emlékeztető városban és vé­gül Kolozsváron játszódik le; a regény előterében egy né­met (szász) család kálváriá­ja áll, s így talán egyben az első. az erdélyi szászokról szóló magyar regény; a re­írói munkásságára felhívni, mert jószerivel csak a pub­licistát ismeri. Munkássága hazai elismerésére fokozot­tan igaz, hogy a határain­kon túli magyar irodalmak iránti érdeklődés lelki köte- lezettséaének tudatában szimbólum-rangra emeltünk néhány nevet, és az ő fé­nyük megnyugtatja a lelki­ismeretünket; a többiek he­lyett is őket csodáljuk, s a gazdag jelenség többi részét elhanyagoljuk. Igyekezzünk pótolni ez irányú irodalmi mulasztásainkat. (Magvető, (1985.) Dobos Marianne A Miskolci Nemzeti Szín­házban már szinte síri csend uralja az épületet, a harma­dik emeleti balett-teremből' amely esetenként játékszíni előadásoknak is otthont ad, ének, zene, ,vpróbazaj” hal­latszik. Derűs hangulatú pró­ba fogad. Itt és a tapolcai kertmozi színpadán, a nép­szerű Akropoliszban folynak az egyik nyári színházi pro­dukció próbái. Boccaccio Az arkangyal szárnyatolla című novellája alapján Füsi Jó­zsef írta, zenéjét Suppé Boccaccio című vígoperájá­ból Zoltán Pál dalszövegei­re Bródy Tamás állította össze. A címe pedig A cer­taldói vásár. (Hosszú évek óta örök és jogos panasz volt, hogy a miskolci nyár rendezvényei­ből a Miskolci Nemzeti Szín­ház gyakorlatilag kimarad. Ennek okait — lapunk ha­sábjain is — többféleképpen magyarázták, de semmiféle­képpen sem volt menthető az az állapot, hogy a város színháza ne kapjon részt és ne vegyen részt a város nyá­ri művészeti programjában. Most szerencsés és időbeli gondos szervezés és tervezé? eredményeként két zenés da­rabot is bemutatnak a mis­kolciak, a Miskolci Városi Művelődési Központ szervez­te Miskolci nyár ’85 rendez­vénysorozatban. Azok egyi­ke a később sorra kerü­lő Mágnás Miska című ope­rett a diósgyőri várban Orosz György rendezésében, a másik pedig, amelynek a próbáján most jártunk, A certaldói vásár.) A próba színhelyén még csak jelzettek a díszletek, a szereplőkön is csak egy-két kosztümdarab jelzi, hogy majdan miféle öltözetben láthatók — a jelmezeket egyébként Máger Ágnes, a díszleteket pedig Varga György tervezi —, de fel­szabadult vidámság lengi be a próbát. Gyarmati Béla igazgató ez alkalommal ren­dezői minőségben irányítja a felkészülést. Mellette Ba­logh Erzsébet rendezőasszisz­tens, Füsti Molnár Ágota, az előadás ügyelője, a zongorá­nál pedig Herédy Éva, aki egyben az egész produkció zenei előkészítője, részben alkotótársa. A certaldói vásár vérbő reneszánsz komédia. Isme­rős szereplők tűnnek elő: az öregedő fogadós, akinek ki­kapós felesége van, s a pos­tás, aki szemet vetett az asszonyra, a féltve őrzött lá­nya, akire viszont a házban levő fiatal pincér vetett sze­mét; jelen van a minden lé­ben kanál szakácsnő, egy vándorló szerzetes a szolgá­jával, akik ugyancsak nem vetik meg a földi örömöket, és a reneszánsz komédiák más, állandó szereplői. A rendező irányításával las­san kialakulnak az egyes jelenetek. A szereplők, három fiatal kivételével, a miskolci együt­tes régi, összeszokott tagjai: Csapó János, Várhegyi Már­ta, Máthé Éva, Sallós Gá­bor, Varga Gyula, Ábrahám István, Somló István, Pintér Ila, Lakatos István alakít­ják az egyes szerepeket, s rajtuk kívül nagyszámú sta­tisztéria jeleníti meg a ko­médiát. A próbán érezni, hogy e színészek nagy öröm­mel, szívesen játszanak eb­ben a darabban. A rene­szánsz komédiák teret nyit­nak a komédiázni szerető színésznek, és az említettek, úgy tűnik, jól élnek ezzel a lehetőséggel. S mellettük bemutatkozik két új énekes­színész :— Körei Katalin és Nagy Ibolya —, akik maj­dan felváltva játsszák a fo­gadós lányát, s akik éppen most vették ál diplomájukat a Zeneművészeti Főiskolán, és a következő évben szín­házunk tagjai lesznek. (Ket­ten abból a tizennégyből, akik énekesként, illetve énekkari tagként jönnek majd jövőre.) A harmadik új ember Serédi László, aki a lány szerelmesét alakítja; ő nem ide, hanem Debrecenbe szerződött. A játék első része a „Vadszamár” fogadó udva­rán játszódik, a második is tulajdonképpen itt, de be­népesül az udvar, mert fel­vonulnak a muzsikusok, vá­sárosok. mutatványosok, amint éppen mennek a cer­taldói vásárba. Sok érdekes mozzanat ígérkezik itt a já­tékban, amelynek játékmes­tere Krivjánszky István. Ha az időjárás engedi, mind többet próbálnak a helyszínen. Ami azért is na­gyon fontos, mert nemcsak a szűkén vett színpad, ha­nem az egész környezet is játszik, és az egyik „szerep­lőtárs” egy valódi szamár lesz, s annak is szokni kell a környezethez. A premiert július 5-re ter­vezik és további négy elő­adást rendelt a Miskolci Vá­rosi Művelődési Központ. Ott leszünk majd és szó­lunk róla .. . (benedek) A Miskolci Akadémiai Bi­zottság székházában emlék­ülést tartottak tegnap, június 26-án Herman Ottó születé­sének 150. évfordulóján. A Magyar Néprajzi Társaság, a Miskolci Akadémiai Bizott­ság, a Miskolci Városszépítő Egyesület és a Herman Ottó Múzeum közös megemlékezé­sén a természettudós, a nép- _ rajzos, a régész és a közéleti ember portréját vázolták fel az előadók. Bevezetőben Bre- gyán Péter mondta -el Her­man Ottó néhány művének részleteit, amelyet a Miskolci Fúvósötös játéka színesített. Az emlékülés elnöke, dr. Vj- váry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár méltatta Her­man Ottó életművének jelen­tőségét, majd dr. Bölcönyi Sándor, az MTA Régészeti Intézetének igazgatója a ter­mészettudósról, dr. Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke a néprajz- kutatóról emlékezett meg. Dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató­ja Herman Ottó régészeti munkásságát vázolta fel, míg közéleti tevékenységéről dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató tartott elő­adást. Herman Ottó pályaké­pe, tudományos tevékenysé­ge. életműve igen sokolda­lúan rajzolódott ki az elő­adások nyomán. Kétségtelen, hogy korának, az elmúlt év­század második felének ki­emelkedő jelentőségű, korsze­rűen gondolkodó tudós elmé­je volt, akinek tudomány- szervező tevékenysége máig is hat. Herman Ottó születésének 150. évfordulóján emléktábla­avatásra is sor került. Emlé­két ezentúl tábla jelzi majd a nevét viselő múzeum Pap­szer utcai épületén. A múze­um gyűjteményét egyébként annak idején ő is gyarapítot­ta: a Bársony-féle ház építé­sekor talált egyik szakócával, és eredeti felvételekkel. Szü­letésének^ évfordulóján az emlékülés rendezői koszorút helyeztek sírjára, a felső­hámori temetőben. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: A Kossuth rádió reggeli műsora. — 8.20: Káros türelmetlenség. — 8.30: A kamarazene kedvelőinek. — 9.23: Külföldről érkezett... — 9.42: Nefelejcs. — Népzene. — 10.05: Két keréken Magyarországon. — 10.35. Muzsikáról gyerekeknek. — 10.50: Az Állami Népi Együt­tes felvételeiből. — 11.39. Isten egyetlen pénze. 2. rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 13.00: A longjumeau-i postakocsis. Ope- rarészletek. — 13.40: Hatvan 750 éve. — 14.10: A magyar széppró­za századai. — 14.26: A Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa énekel. — 14.57: Csöndes Don. Solohov regénye. 13. rész. — 16.05. Révkalauz. — 17.04: A Világszinház humora — Scapin furfangjai. — 19.20. Gon­dolat. — 20.05. A Magyar Rádió és Televízió zenekarának nyár- esti hangversenye. — kb. 21.10: A Kaláka együttes felvételeiből. — 21.30: Ideológiai átmenet és az átmenet ideológiája. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Régi híres énekesek műsorából. —- 22.50: Építészeti kultúránkból. — 23.00: Barokk zene. — 0.10: A mandolini Napoletani együt­tes játszik. PETŐFI: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. — 8.05: Nó­ták. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.10: Az NDK Néphadseregének központi zene­kara játszik. — 12.25. Útikalauz üdülőknek. — 12.30: A népművé­szet ifjú mestereinek felvételei­ből. — 13.05: Nosztalgiahullám: Carl Mann. — 14.00: Molnár Fe­renc nótákat énekel. — 15.05: Tudományos könyvespolc. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — .16.00 Sanzonpó­dium. — 17.05: Ü.i dzsesszfelvé- teleinkböl. — 17.30: Zöld tele­fon. Környezet- és természetvé­delmi műsor. — 18.30: Slágerlis­ta. — 19.05: Operettkedvelöknek. — 20.03: A Poptarisenya dalai­ból. — 21.06: Kaptam 29 percet a Rádiókabarétól. — 21.35: Nép­dalkörök pódiuma. — 22.00: Ma­holnap. Ifjúságpolitikai folyóirat. — 23.20: Gyulai GaáL János szer­zeményeiből. — 24.00: Éjféltöl­ha inaiig. A Petőfi rádió zenés műsora. 3. MŰSOR: 9.08: Magyarán szól­va. — 9.23: A Corelli kamara- zenekar hangversenye. — 10.42: Zurab Andzsparidze operaáriá­kat énekel. — 11.05: Pillanatkép. — 11.10: Zenekari muzsika. — 12.21: Körmendi Klára zongorá­zik. — 13.05: Háttérbeszélgetés. — 13.35: Zenekari muzsika. — 14.40: „Áldozatul nem esel” — Vers. — 15.00: Pophullám. — 16.00 Mascagni: Iris. Háromfelvoná- sos opera. — 18.30: Román nyel­vű nemzetiségi műsor. — 19.05: Zenekari muzsika. — 20.05: Pan- taloón ők a hölgy vendégek. 4. rész. — 20.33: Helytörténeti fo­lyóiratok. — 20.53: Operaest. — 21.53: A Tavaszi fesztivál hang­versenyeiből. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek. Időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő; Antal Mag­da. (A tartalomból: Érc- és ás­ványmúzeum Rudabányán. — Vártemplom Szerencsen. Hegyi József jegyzete. — Traktorok hulladékból. —* Tokaji érdekes­ségek. Beszélgetés a helytörté­nésszel.) — 18.00; Észak-magyar­országi krónika. (A Heves Me­gyei NEB a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról tárgyalt.­— Az agitációs és propaganda munkabizottság tájékoz* a hallgatott meg a miskolci film­színházak helyzetéről és tevé­kenységéről.) — 18.25—18.30 ^ap­ós müsorelőzetes. 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. Kisfilm- összeállítás. — 9.30: Menekülés az arany földjéről. Csehszlovák filmsorozat. — 10.25: Képújság. — 16.45: Hírek — 16.50: Favágók. Finn kisfilm. — 16.55: Pávián élet. Angol rövidfilm. — 17.25: Pulzus. — 18.25: Képújság. — 18.20: Reklám. — 18.30: Telesport. — 18.55: Reklám. — 19.10: Té­vétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Stars- ky és Hutch. Amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. — 20.45: Pano­ráma. — 21.45: Színházról né­hány percben. — 22.05: Leonar­do és köre. Olasz film. — 22.55: Tv-híradó 3. — 23.05: Himnusz. 2. MŰSOR: 15.55: Képújság. — 16.00: Veszprémi tévétalálkozó. Rohamsisakos Madonna. Tévé­film. — 17.10: Nárcisz és Echó. Kisopera. — 17.35: Caligula hely­tartója. Tévéjáték. — 19.05: Mi­randolina. Szerelmi játék. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: A harmadik vendég. Svájci bűn­ügyi filmsorozat. — 22.15: Kép­újság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 14.40: Hírek. — 14.45: Csehszlovák Spartakiád ’85. — 19.00: Esti mese. — 19.10: Gaz­dasági jegyzetek. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: Magándetektív. Tévéjáték. — 21.05: A Csehszlo­vák spartakiád ’85 krónikája. — 22.00: Az ENSZ 40 éve. Doku­mentumműsor. — 22.40: Hírek. — 22.50: Éjszakai hangverseny. 2. MŰSOR: 18.05: Incheba­film ’85. — 19.00: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Fehér lap. Do­kumentumfilm. — 20.40: Udo Jürgens osztrák énekes portré­ja. — 21.20: A rendőrség napló­jából. — 21.30: időszerű esemé­nyek. 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Nézd, milyen szépen kez­dődik ez a nap. Jugoszláv té­véjáték. mozi BÉKE: Piedone Egyiptomban. Mb. színes olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: nio és f 12 óra­kor. — A cápa. Színes amerikai katasztrófafilm. 16 éven felüli­eknek! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 3, n6 és Í8 órakor. — BÉKE KAMARA: Szerelem Montreálban. Mb. kanadai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! II. helyár! Kezdés: 4 óra­kor. — Végállomás. Mb. NSz.iv film. 18 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH; A cápa. Színes ame­rikai katasztrófafilm. 16 éven fe­lülieknek! Kiemelt és III. hely­ár! Kezdés: 9, 11, f3, hn5 és 7 órakor. — HEVESY IVAN FILM­KLUB: Keresztapa I—II. Mb. színes amerikai társadalmi drá­ma. 16 éven felülieknek! Dupla és III. helyár! Kezdés: 5 órakor. — TÁNCSICS: Halál egyenes adásban. Mb. színes francia film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f7 órakor. — Elveszett egy kékszemü. Mb. színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Szívélyes üdvözlet a Földről. Mb. színes csehszlovák vígjáték. Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Anna Pavlova I—II. Mb. színes szovjet—angol film. Dupla hely­ár! Kezdés: f4 órakor. — Házi­buli. Mb. színes francia vígjá­ték. III. helyár! Kezdés: f7 óra­kor. — PETŐFI: A Jedi vissza­tér. Színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film. Kiemelt és III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FAKLYA: Az örökség bajjal jár. Mb. színes szovjet vígjáték. Kezdés: fg- és f7 óra­kor. — FAKLYA KAMARA: Va- bank. Mb. lengyel film. Kezdés: f5 órakor. — ADY MŰVELŐDÉ­SI HÁZ: Mégis kinek az éle­te? Színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — TOKA. DISCOMOZI: Redl ezredes I—II. Színes magyar történelmi film. 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor. — NÉPKERT. SZABAD­TÉRI MOZI: A cápa. Színes amerikai katasztrófafilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt és III. hely­ár! Kezdés: 9 órakor. — TAPOL­CA KERTMOZI: sandokan. Szí. olasz kalandfilm. II. helyár! Kezdés: 7 órakor a teremben, 9 órakor a kertben. — VASAS PARKMOZI: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt és III. hely ár! Kezdés: 9 órakor. — AVAS SZABADTÉ­RI MOZI (42. sz. iskola) : Arany a tó fenekén. Mb. színes új-zé- landi kalandlilm. III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — MISKOLC- HAMOR: A sárga rózsa vissza­tér. Mb. román film. Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERECE : Roccó és fivérei I—II. Mb. olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA. BEKE: A szavanna fia. Mb. szí­nes olasz—francia ifjúsági ka­landlilm. II. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — LEN IN V A.. DERKOVITS: Éden boldog-bol­dogtalannak. Mb. színes francia film. 18 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Kü- lyökbanda. Színes francia ifjú­sági kalandfilm. Kezdés: 6 és 8 orakor. — SÁROSPATAK, RÁ­KÓCZI; Roccó és fivérei I—II. Mb. olasz film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Dupla hely­ár! Kezdés: f5 órakor. — SA- TORAL.IAÚJIIELY. BÉKE; öt láda aranyrög. Mb. színes fran­cia kalandfilm. III. helyár! Kez­dés : 5 és 7 órakor. — ÓZD, BÉKE: Tienjün hegyi történet. Színes kínai film. Kezdés: 5 órakor. — öt láda aranyrög. Mb. színes francia kalandfilm. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Flash- dance. Színes amerikai zenés film. Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 6 órakor. A műsorváltóztatás jogát fenn­tartjuk! televízió Dolgozókat alkalmaznak Szakcsoport, niinösítctt he­gesztőket keres kazincbarcikai munkahelyre, csőszerelőket cs lakatos szakmunkásokat miskol­ci munkahelyre. Érdeklődni le­het.: Miskolc, Somogyi B. u. 2. sz. alatti központban. A Nehézipari Műszaki Egye­tem Kohógéptani Tanszéke 1985. július 1-től gépírót alkalmaz szerződéses munkaviszonyban. Nyelvismerettel rendelkezők előnyben. Jelentkezés személye­sen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom