Észak-Magyarország, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

1985. március 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Virágzó vesszők 4 Felvételünk a barkát bontott, hajtatott ágakról Pusztafaluban készült Idén márciusban, a 0 megkésett tavasz mi­att a szokásosnál is szegényesebb a virágválasz­ték. Ugyanakkor üvegház­ban tenmesztett virágot vá­sárolni egyáltalán nem ol­csó mulatság. Ha ennek el­lenére lakásunkban mégis szeretnénk tavaszt, üde szín­foltot varázsolni, ajánljuk a vesszők hajtatását. Messünk le őszibarack-, cseresznye-, meggy- vagy mandulafáról, esetleg aranyvessző-, som-, mogyoróbokrokról ágakat er­re a célra. Ügyeljünk ami, hogy a levágott vesszőkön viszonylag sok virágrügy le­gyen. Odahaza a vesszőket két-három órán át fürdes­sük langyos vízben, majd fűtött szobában, vízzel telt vázába tegyük. Néhány nap múlva a rügyek megduzzad­nak, s általában két héten belül a vesszők virágruhát öltenek. Teendők a zöldségesben Amint ímegszikkad a föld, s rá lehet menni a talajra, kezdhetjük a borsó vetését. Érdemes több fajtát ültet­ni, s némi időeltolódással, hogy szakaszosan érjenek, s így hosszabb ideig fogyaszt­hassuk ezt a közit ed veit cse­megét. A házikertekben két fajlatípust ajánlunk: a si­ma magvú kifejtőborsót, va­lamint a velőborsót. A bor­sót kb. ,1—4 centiméter mé­lyen vetjük, 25—20 centimé­teres sortávolságra. A sóslcát kora tavasszal, a téli fagyok elmúltával vethetjük. A kora tavaszi időpont azért célszerű, mert ilyenkor kedvezőek a csapa­dékviszonyok, s kelés idején a gyomosodás még kisebb mérvű. A sóskamagot 2—2 centiméter mélyre tegyük a földbe, s mivel a mag vi­szonylag lassan csírázik, sor- jelzőnek saláta, vagy repce magját keverjük közé. A dughagymát ugyancsak márciusban szokás ültetni. Ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a dugványok felső ré­sze is legalább 2—2,5 cen­timéter mélyen kerüljön a talajba. A fejjel lefelé ülte­tett dughagymák hozama lé­nyegesen kevesebb. A hagy­ma tenyészterülete: 20x10—15 centiméter. Ha hagyma ma­got vetünk, akkor úgy szá­moljunk, hogy a kereskede­lemben kapható 10 gram­mos csomag 12—12 négyzet- méterre elegendő. Kertbarátoknak . »iF°SÍ ósót, ha a tél megtört, forgasd meg a földet Uj ojtványok alá te is; elteregetve a trágyái / bontsd ki, s mesd meg a tőkéket...£ sorokkol serkent munkás ta- vasiro o poéta, Keresztúri Dezső, bár úgy hiszem, hexa­metereinek nemes buzdításával ez évben egyetlen kertész- kedőt sem kell munkára noszogatni. Ellenkezőleg! Alig vár. ják valamennyien, hogy végre valaháro véget érien e na­gyon hosszúra nyúlt, kemény tél, felengedjen o fold fagya, s langyos napfény ébresztgesse fában, bokorban, magban az élet nedveit, csíráit. Az elhúzódó tél sok kerti teendőt zsúfolt össze o ta­vasznak első hónapjára Márciusban szükséges elvégezni, befejezni a metszést a szőlőskertekben és gyümölcsösök­ben. E hónapban van mód és lehetőség új fák telepítésére a kipusztultak, o hiányzók pótlására A tavaszi tatojmun- kák, o fejtrágyázás, a tél végi lemosópermetezés, a pa­lántanevelés, sőt néhány zöldségféle szabadföldi vetése ugyoncsak e hónapban teljesítendő feladat. Havonként je­lentkező, kertbarátoknak szóló összeállításunkban ezekhez o munkákhoz kívánunk segítséget nyújtani. Biológiai kertművelés Amikor 1982-ban a Mező­gazdasági Kiadó gondozásá­ban megjelent. Gertrud Franck: öngyógyiló kiskert című könyve, a könyvesbol­tokból néhány hét alatt el­kapkodták a kertészkedők. Azóta a biológiai kertműve­lés, a vegyszerek, mérgek nélküli kertészkedés — mert a könyvben a szerző ez irá­nyú .tapasztalatait adja köz­re — hazánkban, sőt szűkebb pátriánkban, megyénkben is elterjedt. E kertművelésnek egyik alapvető lényege, hogy a növények ésszerű megvá­lasztásával, társításával, fény- és árnyékhatással, sok­oldalúan és kedvezően be­folyásolható a növények fej­lődése, növekedése, termés­hozama, kondíciója, és ami nagyon lényeges, kántevők­től, kórokozóktól való men­tessége. Természetesen arra nincs mód, hogy a biológiai kertművelés, az úgynevezett teljes vegyeskert tervét is­mertessük — aki erre ki­váncsi, a könyviárakból ki­kölcsönözheti a fent említeti könyvet —. de néhány ked­vező és kedvezőtlen növény­társulás ismertetésével sze­retnénk segíteni a tavaszi zöldség vetésterv elkészítésé­ben. Kedvezően hatnak egymás fejlődésére a növények a következő párosításban: bab —káposztafélék, paradicsom —petrezselyem, saláta—retek, saláta—bab, borsó—zeller, burgonya—borsó, paradi­csom—hagyma. Viszont nem kívánatos szomszédság: a bab—hagyma, a káposzta— hagyma, a vöröskáposzta— paradicsom, a petrezselyem— saláta párosítás. Nyilván sokukban felvető­dik: az úgynevezett kedve­ző párosítás esetén .mi az oka annak, hogy a növényt nem, vagy csak kismérték­ben támadják meg a kárte­vők, a betegségek. Egy ame­rikai szaklap szerint: min­den növénynek megvan a maga meghatározott, ható- és illatanyaga, amelyek időn­ként számunkra is érzékel­hetők. A rovarokat ezek az illatanyagok tájékoztatják, ezek alapján keresik meg azokat a növényeket, ame­lyek a tojások lerakására, vagy éppen táplálkozásukra megfelelőek. Ha azonban kultúráink szomszédságában egészen más illatú, és attól eltérő anyagokat kiválasztó növények vannak, ez a tény a rovarokat megtéveszti, s a keveredő illatok elterelik őket. Megjegyzendő: a biológiai vegyeskertben a növényeket ne ágyasonként ültessük, hanem soronként egymás mellé! Tehát például egy sor paradicsom után egy sor hagyma, majd újra paradi­csom következzék. Természe­tesen több növény soronkénti kombinációja, variációja is lehetséges, az alapelvek betartása mellett. Mi most két variációt ismertetünk: 1. Első sor sárgarépa, má­sodik sor hagyma, harmadik sor újra sárgarépa, negye­dik sor paradicsom, ötödik sor pasztinák; 2. Első sor zeller, karfiol, vagy korai káposzta, második sor fe­jes saláta hónapos retekkel, harmadik sor uborka, ne­gyedik sor saláta retekkel. ötödik sor újra zeller, kar­fiol, vagy korai káposzta. Tessék kipróbálni! Az oldalt összeállította és irta Hajdú Imre A fóliasátrakban az állandó hőmérséklet biztosítása, az öntözés és növényvédelem, melegebb napokon pedig a szellőztetés rendszeresen ismétlődő feladat. Fotók: Laczó József és Kovács Mátyás Pincemunkák márciusban Márciusban elérkezett a # borok második fejtésé­nek ideje. A levegő fel- melegedése nyomán számítha­tunk az édes borok utóerjedé­sére, következésképp a borok térfogatának növekedésére. Ilyen bort tartalmazó hordókat most ne töltögessük, mert a teli hordóból könnyen kicsordul a bor. Márciusban is időszerű feladat az üres hordók rend­szeres kénezése és törölgetése. Hová ültessük? Gyakori vita telekszom- szédok között: a fa, a cser­je közel került a telekha­tárhoz. Űj telektulajdonosok figyelmét felhívjuk ezért a jogszabályokban is lefekte­tett távolságok pontos be­tartására, hogy ezzel elke­rüljék a későbbi, esetleges kellemetlenségeket. Belterü­leten és zártkertben a 3 méternél magasabbra nem növő fákat, cserjéket, szőlőt legalább 1 méterrel kell a kerítéshatáron belül elhe­lyezni. Az étitől magasabb fákat pedig 2 méterre. Kül­területen a szőlőt, köszmé­tét, ribiszkét, málnát 80 cen­timéterre. az őszibarackot 2,5 méterre, a cseresznyét 5 méterre, a még nagyobbra növő diófát 8 méterre ül­tessük a telekhatártól. E tá­volságokat a helyi tanácsok módosíthatják. Fajtalexikon Althánn ringló A csehországi Svojsicében, egy bizonyos Althánn nevű gróf birtokán a kiváló ker­tész Jan Prochaska szelek­tálta ki a Zöldringló ma- gonoai közül ezt a máig leg- kiválóbbnak tar-tott ringló szilvafajtát. Gyümölcse nagy, mindkét végén kissé nyo­mott, gömb alakú. Alapszíne sárgászöld, amelyet pirosas­lila fedöszin taka»-. Erősen hamvas. Húsa sárgás, na­rancssárgás. kemény, bőlevü. Ize erősen édes és savas, kellemes zamattal. A fa ko­ronája ritka, fiatalon felfelé Az eddigi rügy vizsgálatok szerint a januárban, febru­árban tapasztalt rendkívül kemény fagyok komoly ká­rokat okoztak a szőlőültet­vényekben. Az adatok sze­rint fajtától, területtől füg­gően 25—75 százalékos a rü­gyek elfagyása. Azokat a kistermelőket, akik az idei tavaszon akarnak szőlőt te­lepíteni, vagy a kifogyott, elpusztult tőkéket újjal akar­óik) gúla, később kissé le­hajtó. majdnem gömb alakú. Korán termőre forduló, elég bőven termő. Am ehhez „porzófajta" is szükséges, ugyanis virágai önmeddők. Általában jól termékenyítik az Ageni, az Olasz kék, a Paczelt szilvája, a Stanley és a Zöldringló fajták. Gyü­mölcsének érési ideje au­gusztus második fele. A faj­ta sarkavírus-fertőzésre kö­zepesen, a polistigmás le­vélfoltosságra egyáltalán nem érzékeny. Helye van minden kiskertben! ják pótolni, nyilván érdek­li : melyek azok a fajták, amelyek a faggyal szemben legellenóll óbbak ? Nos az ő figyelmükbe ajánljuk a nagy- illetve jó fagytűrő ké­pességgel rendelkező Jubile­um 75, Kunbarát, Kunleány, Rajnai rizling, Cabernet franc, Kékfrankos fajtákat. S viszonylag jó fagyitűrő a Csiri-csuri, a Pinot blanc, Chardonnay, Szürkebarát, és az Olaszrizling fajták is. „Fagytűrő” szőlőfajták

Next

/
Oldalképek
Tartalom