Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

a T984. október MU szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Az a bizonyos AFP■ vizsgálat Tragédiákat előzhet Magyarországon évente mintegy 400 gyermek szüle­tik úgynevezett „záródási” rendellenességgel, magyarán koponya- vagy hasfalhiany- nyál, nyitott hátgerinccel stb. A szakemberek szerint, ez a mintegy egyezrelékes arány, európai viszonylatban nálunk és Észak-Angliában magasnak tekinthető. Álla­munknak egy ilyen gyermek megszületése, és későbbi in­tézményes gondozása szemé­lyenként évente csaknem egymillió forintjába kerül! A szülő tragédiája pedig fo­rintokkal egyáltalán nem merhető... Mit lehetett és lehet ez ellen tenni? A korábbi, mag­zatvízből vett vizsgálatok bonyolultsága sok szempont­ból nem tette alkalmassá a szűrés programszerű kiter­jesztését. A legfrissebb hazai eredmények ennél jóval biz­tatóbbak. Erről a Miskolcon még új eljárásról beszélget­tünk dr. Kovács Helgával, a Borsod megyei Kórház ge­netikusával. — AFP-vizsgálat. Mit tit­kár ez a fogalom? — A rövidítés (AHa-Föto- Prolein) azt a magzati fe­hérjét jelöli, amelyet nagy részben a magzat mája ter­mel, s amely » terhesség előrehaladtával emelkedő tendenciát mutat az anya vérében. Egy bizonyos érté­ket meghaladva már rendel­lenességre utalhat, elsősor­ban záródási hiányra. Tehát a magzat teste valahol nyi­tott... Koponyahiány, gerine- hasadék, esetleg hasfalhiány. Közülük még ez utóbbi re­ményteljesen korrigálható többszórós sebészeti eljárás­sal. — A terhesség melyik sza­kaszában, és hogyan végzik ezt a vizsgálatot? — A kritikus időpont a terhesség tizenhatodik hete, amikor, ha „baj” von, egy­értelműén megugrik ez az érték. Ezért minden, tizen­hatodik hetébe lépő terhes­től vért veszünk, s egy szé- rumos laboratóriumi vizsgá­lattal megállapítjuk: normá- lís-e az AFP-szintje. — Mi történik ezután? — Következik az ultra­hangos vizsgálat, ami tisz­tázza az okokat: ugyanis egy laboreredmény még nem ad biztos választ, csak jelez, lás a jelzés vonatkozhat egy „el- számított” időpontra is (vagy­is a terhesség több mint ti­zenhat hetes, amikor normá­lisan is magasabb az érték). Terheseknek kötelező lesz fenyegető vetélésre, esetleg a magzat fejlődésének visz- szamaradására, vagy éppen ikerterhességre. — És ha az ultrahang be­bizonyít valamit...? — Akkor a huszadik hétig a terhesség legálisan meg­szakítható. Nem kötelezhető persze az abortusz, de a rábeszélés, meggyőzés sokat segíthet. És eddig még senki nem lépett vissza... — Mióta végeznek ilyen vizsgálatot Magyarországon? — Évek óta. Az úttörők a Pécsi Orvostudományi Egyetem és az ottani megyei kórház szülészeti osztályá­nak a szakemberei voltak. Részben külföldi, importból beszerezhető vizsgálati anya­gokkal, műszerekkel és ma már részben hazai készítmé­nyekkel is. — És Miskolcon? — Mi tavaly májustól kap­csolódtunk ebbe a lassan országossá váló akcióba. Egy évig csak miskolci terhese­ket „szűrtünk” itt a megyei kórházban a dr. Kassay I-ászló vezette központi la­boratórium és a röntgenosz­tály közreműködésével. Ez év nyarától viszont bekap­csolódott Sátoraljaújhely és környéke, hamarosan Sze­rencs, illetve annak körzete is hozzánk tartozik oly mó­don. hogy a levett vért. mint vizsgálati anyagot, beszállít­juk a megyei kórház köz­ponti laboratóriumába, ezt követően sor kerülhet az ultrahangos vizsgálatra ». — A szűrés kötelező? / — Igen. Automatikusan el­végezzük a tizenhatodik hé­ten. — Hány kismamát érint? — Borsod megyében éven­te mintegy II ezer gyermek születik. Miskolcon három­ezer körül van az évi szüle­tések száma. Sátoraljaújhe­lyei és most már Szerencset is ideszámítva, ez évente mintegy 6 ezer kismamát érint. — Tehát mintegy 5 ezer terhes szűrése megoldatlan még. Ha Kazincbarcikáról vagy Ózdről jelentkezik ön­szántából ilyen kéréssel va­laki,, fogadják? — Elvileg nem fogadhat­juk. egyelőre... Mert milyen alapon tennénk kivételt egy­valakivel. amikor még több ezerről van szó... Mégis ha­zudnék, ha azt mondanám: az ide kopogtatót hazaküld- tük... — Mikorra várható a szű­rés teljes kiterjesztése? — Tavaly minisztériumi határozat született arról, hogy rövid időn belül ezt orszá­gos érvényűvé keli tenni! Idő, igaz, már csak rövid idő, és pénz kérdése ennek meg­valósítása. — Mennyibe kerül egy ilyen vizsgálat? — Hamis a kép úgy, hogy személyenként 70 forintba. A kiindulás ugyanis ennyi. Ám a bizonyosság kedvéért vég­zett kontrollok ennél lénye­gesen többe kerülnek. — A múlt évtől mostanig milyen eredménnyel dolgoz­tak? Magyarán — mik a ta­pasztalatok? — Az elmúlt évben 1071 terhes vérvizsgálatát végez­tük el. Közülük 204 kisma­mánál már az első érték magasabb volt a megenge­dettnél. Huszonnégyen ú.iabb vizsgálatra nem jelentkez­tek, sorsukról semmit nem tudunk. Elszámitott terhes­séget tapasztaltunk nyolc- vankettőnél, kilencvennyolc­nál viszont egyértelműen kó­ros eredmény született. Az ultrahang ebből kiderített három koponyahiányos ese­tet, négy, méhen belüli el­halást és öt ikerterhességet. A fennmaradó hetvennyolc­nál nem sikerült wttrahang- gal tisztázni egyértelműen az okokat, de sokuknál ké­sőbb koraszülés, vetélés tör­tént, illetve a megszületett gyermekek egy részénél ve­se-, szít- és egyéb rendebe- nesaégeket tapasztattak. Te­hát a jel zésre minden eset­ben oda kell figyelnünk! Er­ről az. évről természetesen még nincs végleges összeg­zés. Az eddigi több ezer vizsgálatnál négy esetben volt a magzat bizonyítottan koponyahiányos. Mind a négy esetben megszakították a terhességet. Nagy fájdalom ez akkor a nőnek, de kilenc hónap múltán már nem fáj­dalomról. hanem tragédiáról beszélhetnénk. És ezt pró­bálja ez a vizsgálat meg­előzni. Keresztény Gabriella Küldi delegációk Borsedlaa fFoIvtafós az 1. oldalról) Tegnap, kedden délután bolgár, csehszlovák és NDK- beli delegáció látogatott az MTESZ Borsod megyei Szer­vezete meghívására Borsod­ba. Miskolcra, az MTESZ székhazába érkezett külföldi vendégeket, a Bolgár Tudo­mányos és Technikai Egye­sület Vracai Műszaki Tudo­mányos Kerületi Szövetsége, a Csehszlovák Műszaki Tech­nika Társaság Szlovákiai Ta­nácsa és a kassai Technika Háza, az NDK Műszaki Ka­marája Neubrandenburgi megyei Szervezetének kül­döttségét az MTESZ Borsod megyei Szervezetének veze­tői, köztük dr. Szaladnva Sándor elnök és Valaska László titkár fogadták. A teg­nap esti tanácskozáson részt vettek az MTESZ tizenkét tagegyesületének Borsod me­gyei, miskolci és számos üze­mi csoport vezetői is. Elsőként Farkasi Béla, az MTESZ Borsod megyei Szer­vezete nemzetközi kapcsola­tok bizottságának elnöke szá­molt be a magyar, bolgár, csehszlovák és NDIC-beli tu­dományos egyesületek közös munkájáról, az együttműkö­dés eredményeiről, a szak­emberek tapasztalatcseréjé­nek hasznosságáról. A delegációk vezetőit é* tagjait az. elnökség nevében dr. Szaladnya Sándor, az MTESZ Borsod megyei Szer­vezetének elnöke köszöntötte. Az első nap programja a jövő évre szóló munkaterv, illetve együttműködési prog­ram egyeztetésével éa jóvá­hagyásával ért véget. Ma, szerdán a külföldi de­legációk Leninvárosba. a Ti­szai Vegyi Kombinátba láto­gatnak, ahol az MTESZ he­lyi Intéző bizottságának mun­kájával ismerkednek, és megtekintik a kombinát Kíbb üzemét. Csütörtökön délelőtt Mezőkövesdre utaznak, dél­után Eger ncveaetesscwcirel ismerkednek a külföldi ven­dégek. A vizek védelme A szocialista országok tu­dományos akadémiái közötti együttműködés keretében kedden Tihanyban nemzetkö­zi tanácskozás kezdődött, amely a tavakban és tárolók­ban lejátszódó fizikai, bioló­giai és kémiai folyamatok­kal foglalkozik. A menyasszony ötvenki­lenc, a vőlegény heivenöt esztendős. Mindketten az idén léptek át először a mis­kolci, 1. számú öregek Nap­közi Otthonának ajtaján. Egyikük válás, másikuk te­metés után érkezett a magá­nyosan élő, idős emberes számára oly sokat jelentő ' közösségbe. Erzsiké néni, Bodrogi Já- nosné hosszú ideje él Mis­kolcon, Kossuth utcai szoba- konyhás lakásában. Jakó La­jos pedig felesége halála után költözött be a közeli községből a megyeszékhely­re. Talán éppen azért — mint ahogyan mondják a napközi lakói —. hogy ösz- szetalálkozhassanak És összetalálkoztak ... Néhány napja mór egy la­kásból érkeznek az otthon­ba. — Hogy választotta ki Er­zsiké nénit a sok asszony közül? — tudakolódtunk ta­lálkozásunkkor Lajos bácsi­tól. — Nem volt nehéz — mondja , huncut bókkal —, hiszen fiatal és szép. A kontyba fésült hajú menyasszony zavartan mond­ja­— Hu megvan a szimpátia, « tisztelő szeretet, mint aho­Kézfogó gyan közöttünk is, akkor miért maradjon az ember társtalan magányban? Tu­dom, sokan másként véle­kednek. akadnak, akik rossz szemmel néznek ránk. Di többnyire azok az emberek, akik nem ismerik a hosszú, álmatlan éjszakák, a kihez szólhatnék egy szót? —gyöt­rő pillanatait, óráit. — Kettesben minden más­ként lesz ... — Reméljük — mosolyog párjára a menyasszony. — Elegendő nyugdíjunk van, már vettünk közösen egy te­levíziói magunknak. Mi már nem nagyon mozdulunk ki otthonról, csak ide, a nap­közibe. Itt nagyon szeretünk Esküvő elő« lenni. Jó együtt emlékezni, beszélgetni. — Csak az a baj — tér vissza sopánkodva az eskü­vőre a leendő férj —, hogy ki kell várnunk az egy hó­napot. Fiatal korban persze ez nem nagy idő, óm ne­künk már hosszúnak tűnik mipden nap. — Nem számít, Lajos bá­csi — szól közbe az „öröm­anya” — így hívják magúk között Esztikét, az otthon vezetőnőjét —, legalább van időnk a készülődésre. A nap­köziben ez lesz az első es­küvő. Meg kell hát adni a módját. És ahogy hallottuk, meg ts adják majd. Díszés ebéd, harmonikaszó, • meg jó né­hány meglepetés várja majd az „ifjú párt”, akikkel együtt számolják a napokat az it­teni idős asszonyok, férfiak. S a menyasszonyi ruha és frizura tervezget ésével, az ünnepi ebéd menüjének ösz- szeállításával. bizonnyal ha­marosan elérkezik minduny- nyiuk számára az a szép őszi nap ... Monos Mária Laezö József Sáros ügy A Csokonai és Radnóti utca sarkán a kerítést sem kiméi- ték a gépkocsivezetők ... Van egy ismerős da­ft lünk, melynek egyik sora így hangzik: „.. . hazamennék, jaj, de nem tudok ..Nemi mó­dosítással, de egyre gyak­rabban emlegetik az előb­bi strófát Miskolcon, a martintelepi Csokonai és Radnóti utca lakói, vala­hogy így: ... hazamennék, jaj, de nem tudok, a sárba térdig ragadok. A két utca lakóinak hó­napok óta tartó kálváriája a szomszédos lakótelep épí­tésével kezdődött, amikor a közművesítés során meg­bontott utakon lehetetlenné vált a közlekedés. A föld­munkák befejezésével sem változott a helyzet, sőt! Az építési anyagokat és a ház­gyári elemeket szállító jár­művek „felszántották” az alap nélküli útszakaszokat, az esős idő beköszöntővel szjnte holdbéli tájjá válto­zott a környék, iszaptenger veszi körül a családi háza­kat. A járdák sem kerül­hették el sorsukat, s mára mar csak gumicsizmában, vagy a „kertek alatt” kerü­lővel — a bátrabbak a ke­rítéseken tornázva — jut­hatnak el a házakhoz a tulajdonosok. De nemcsak a gyalogosok, a gépkocsival közlekedők sem ússzak meg ép „bőrrel” a sárral való birkózást, a helybeliek már meg sem kísérlik az „át­kelést”, az arra vetődő ide­gen pedig csak segítséggel kerülhet ki szorult helyze­téből. Telnek a hetek, a hóna­pok, ezzel együtt nő az em­berek elégedetlensége. A tél közeledtével egyre nagyobb fejtörést okoz a téli tüzelő házhoz szállítása, a mén­nel rakott' gépkocsik is »e- hezen vergődnek el az adott címre, s ha egy-egy gépko­csi megszabadul terhelői, a tüzelőt a sarba üríti, s en­nek a megrendelő látja ká­rát. A lakók megunva a vá­rakozást, maguk próbálták változtatni az áldatlan Ál­lapoton — nem sok ered­ménnyel. Az újra és tón megjelenő szallítójármá- vek gondoskodnak arról, hogy a kísérlet sikerbaiea maradjon! Az új lakótelepek kiala­kítás» nagy munkával és nem kévés felfordulással jár, a környéken élőknek — hosszú időn keresztül — számos kel lemet lenseggd kell szembenézniük. Ennek * ellenére hisszük, hogy kö­rültekintőbb szervezéssel, gondosabb munkával csök­kenthető lenne a bosszúság forrása. Ebben az esetben például nem kellene más, csak nehány kocsi zúzott kő, amivel az építők meg­erősítenék az érintett út­szakaszokat. Ezzel nemcsak az utca lakóit kímélnék meg a felesleges kellemet- ienségektől, a nagy értékű járműveket is kisebb erő­próbának vetnék alá, nap mint nap — s ez sem el­hanyagolható szempont. A két utca lakói a kia­lakult helyzetben sem mondtak le teljesen a se­gítségről. bíznak abban, hogy belátható időn belül orvosolják panaszaikat, s az ősz derekán már „szá­raz“’ lábbal közelíthetik meg otthonukat. — csákó — Korábban a Telefongyár Zempléni Gyáregysége fog­lalkozott személygépkocsi­javítással Sátoraljaújhelyen, de ez a szolgáltatásuk az el­múlt évben megszűnt. San­da' sóhaj, hogy talán több lesz igy majd a telefon. . Ám ezzel, hogy megszüntet­ték a fenti szolgáltatást, nem maradt állami vállalat, ame­lyik gondjajba vette volna a város és környékének mintegy 4000 magántulajdo­nú gépkocsiját, valamint a vállalatok személygépkocsi­jait. A hét kisiparos autó­javító pedig nem győzi a gépjárművek javítását. Joggal kérdezik az újhe­lyiek: mikor lesz megfelelő kapacitású autójavító a vá­rosban? Napirendre került a probléma különböző tanácsi fórumokon is, de megnyug­tató válasz még nem érke­zett. Az illetékesek próbál­koztak gépjárműjavító üzem létrehozásával, tárgyaltak például a Faipari Szövetke­zettel. hogy meglevő épüle­teinek felhasználásával társ- beruházói, vagy legalább bérbeadói kapcsolatba kerül­nének, de a tárgyalások eredménytelenek maradtak... A kisiparosok pedig 15—2* ezer órában tudnak .iávitást vállalni a reális igényt je­lentő 100 ezer óra helyett. Nem lett volna ésszerűbb, csak akkor megszüntetni * korábbi szolgáltatást, amikor helyette van más. megfele­lő?-b - J I

Next

/
Oldalképek
Tartalom