Észak-Magyarország, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

T984. szeptember 27., csütörtök

ESZAKWvlAGYARORSZAG 4

Filmlevél

Egy kocka a Gandhi című kétrészes indiai-ongol filmből. Szemben a fiatal Gandhi (Ben Kingsley)

„Ragyogóan... és gondokkal’* Művelődés

Két filmről keil szólnom a mai bemutatók kapcsán. Az egyik a Gandhi című kétrészes indiai—angol i film, amelyet már jócskán megelőzött a híre, a másik i pedig a magyar Földi pa- I radiesom, amelyet májusban j már bemutatott a televízió, i és most is csak a megye : egyes vidéki mozijaiban kerül közönség elé.

*

A Gandhit John Britley I írta Louis Fischer Gandhi i élete című könyve alapján,

! a rendezője pedig Richard ! Attenborrough. Hatalmas filmalkotás. Hatalmas, a I szónak szinte minden értel- ! mében. Nemcsak azért, mert három óránál hosszabb a ve- I títésének az időtartama,

| nemcsak azért, mert nyolc | Oscar-díjat tudhat magáé- ! hak, hanem mert olyan szó- I les körű történelmi tablót nyújt, amilyennel a filmvásznon kevésszer találkozunk, és a XX. század egyik kiemelkedő politikusának,

1 Mahatma Gandhinak, a szabad India megalapítójának i 'élettörténetében, annak hát- j teréül olyan érzékletes ké- i pet ad az angol gyarmato- J sitó politikáról, mint azt ' még kevés film tette.

' A film 1048. január 30-án kezdődik, amikor egy szélsőséges fanatikus merénylő egy ünnepségen merényletet követett el Mahatma Gandhi ellen, aki életét vesztette. A I XX század egyik legnagyobb ! hatású politikai személyisége távozott el az élők sorából. Ezután a kezdés után pereg le a nagy politikus küzdelmes élete. Az indiai fiatalember Angliában nevelkedett, ügyvéd lett, és Dél- Afrikában kezdte meg pályafutását a múlt század utolsó évtizedében. Mint Angliából jött diplomás ember, azt hitte, a társadalom magasabb rétegeihez tartozik, de azt kellett tapasztalnia, hogy mint színes bőrűt, egyszerűen kihajították a vonat első osztályú kocsijából. A Dél-Afrikában élő hinduk polgári szabadságjogaiért küzdő mozgalomnak az élére állt, s attól kezdve az angol gyarmatbirodalom számára veszedelmes ember. Szükségtelen e jegyzetben Gandhi életútját leírni, hiszen bele sem férne, egyébként is a filmet ajánlanám mindenkinek, nézze meg ezt az alkotást, amely ezt a hatalmas életet rendkívül plasztikusan mutatja be: Nem egyszerűen életrajzi film ez, hanem mint fentebb írtam, az angliai gyarmatosítás elleni küzdelemnek a története Dél-Afrikában és Indiában, annak a küzdelemnek a históriája, amelynek az élén Mahatma Gandhi állt. Nem epikus leírás, hanem egy olyan hatalmas, összefüggő dráma bontakozik ki előttünk, amelynek minden egyes epizódja, külön egy-egy önálló dráma. S ha mindehhez hozzávesszük a főszereplő Ben Kingsley kiválasztását, aki nemcsak külsőre hasonlít szinte a megtévesztésig a nagy politikushoz, hanem teljesen azonosulni tudott vele, el tudta velünk hitetni Gandhit maradéktalanul, s hogy mellette színészóriások egész sora kelti életre Gandhi harcostársait és ellenfeleit, úgy bizton állítható: óriási filmalkotással találkoztunk.

Olyannal, »mely élmény minden, az értéket kedvelő mozilátogató számára.

♦

A Földi paradicsom, mint fentebb említettem, a televízióban már szerepelt, de mostani bemutatásának különös aktualitást ad, hogy éppen a televíziós és a mozibeli bemutatás közé esett az a néhány nyári hónap, amikor a zöldségellátással komoly gondok voltak, s amikor az őstermelőkön nyerészkedő közvetítő kereskedelem oly sok cikk, vita és magánbeszélgetés témája volt. Ifj. Schiffer Pál dokumentumfilmjét, amely a februári játékfilmszemlén nyert díjat, szívesen ajánlom mindenkinek és hiszem, hogy talán valamikor Miskolcon is látható lesz. (16 milliméteres kópiája miatt a nagy premiermozikban nem vetíthető.) Napjainkban igen sokat beszélünk mesés gazdagságú termelőidről, fóliacsászárokról, zöldségtermelő és -kereskedő új arisztokráciáról — nem is mindig alaptalanul, ám túlzott általánosítással, sosem említve azokat, akik csak úsznak az árral a nagy-nagy vállalkozói lendületben, s igen messze vannak attól, hogy milliomosok legyenek, ám annál több derékszaggatá munka, és egy sajátos életforma, az élet derűs oldala kínálta minden szépről és jóról való lemondás jellemző rájuk. Ifj. Schiffer Pál egy szentesi paradicsomtermelőben. Kerekes Jánosban és családjában találta meg azt a mezőgazdasági kisvállalkozó-termelőt, aki ntegszálloiiként küzd, dolgozik, akinek kezén milliós összegek forognak, de egy moziba sosem jut el; fűtőolaj után szaladgál, árut fuvaroz, Szentesről Budapestre, gyermekeinek földet, házat, fóliatelepet teremt, s úgy úszik az adósságban, hogy egyik hitelt az újabb másikból törleszti, s noha életében csak gürcölt, sem jelene, sem jövője nincs, csalódja is szétesőben van. Küzd. dolgozik, számolja a bankókat, amikor kanja, és amikor adósságot fizet, s közben nem él. D ráma ez a dokumentumfilm, a napjaink gazdasági lehetőségei megszállottjainak remek rajza. Kerekes János közel kerül hozzánk, rokonszevvvcl kísérjük küzdelmeit. De a film azt is megkérdezted velünk: megéri-e? Sőt azt is, ha a Kerekes Jánosok nem lennének . ilyen megszállottak, paradicsomjaik nem hiányoznánák-e a piacról? Erre kellett gondolnunk már a májusi tévéadáskor, és különösen most, a zöldségbajokkal terhes nyár után.

Benedek Miklós

Fekvésével, utcáival és műemlékes épületeivel Tály- lya legszebb hegyaljai községeink közé tartozik. Lakói éppen annyit — sokat — dolgoznak, mint a hasonló településeken. S lévén, hogy Hegyalján vagyunk — ez időben a legfőbb téma a szőlő, a szüreti kilátás. Ez az itt élők döntő többségét érinti. Persze, csak ebből itt sem lehet megélni, a munkaképes felnőttek többsége a kőbányában, a közeli és távolabbi üzemekben, vállalatoknál keresi a kenyeret. Az anyagi javakat illetően, mindenesetre nincs ok panaszra.

Nem is a tárgyi, az anyagi gazdagodás lehetőségei iránt érdeklődtünk Tállyán. A szellemi gyarapodás, a művelődés feltételeiről kérdeztük beszélgető partnereinket Nos, e téren már könnyebben kiszaladtak a szavak: gondokat, hiányokat emlegetve. Még ott is, ahová pedig az öröm okán kopogtattunk. Azt hallottuk, hogy „a kézimunka szakkör ... az ragyogóan megy ...” Schneider imréné készséggel és nagy szeretettel kezdte otthonában a bemutatást:

— Már csak hónapok választanak el, hogy megüljük a szakkör fennállásának 15 éves évfordulóját. Kimondva nem túl nagy idő ez, de a mi számunkra, akik együtt voltunk és vagyunk, nagyon sokat jelent. Sok tanulást, fáradozást és örömet, meg sikert Minden hétfőn este összejövünk, a 35 tagunkból általában 25-en jelen vannak. Járnak fiatalok is, de többnyire középkorú, meg idősebb asszonyok vagyunk együtt, s mondhatom, nagy a lelkesedés azokban, akik a díszítőművészettel foglalkoznak. Minden évben egy-egy tájegység hímzését tanuljuk meg olyanoktól, akik ismerik és magukénak tudják az eredetit. Mindig hívunk meg előadót az adott tájegységről, és többször előfordult, hogy mi magunk kerekedünk fel, hogy a helyszínen ismerkedjünk az anyaggal. Kalotaszeg, Báta- szélc, Decs, Hollókő, Sárköz, Mezőkövesd ... és még sorolhatnám a kirándulásaink, tanulmányútjaink állomásait. Mi ugyanis minden évben elmegyünk kirándulni, s az utat mindig igyekszem úgy szervezni, hogy közben tanulhassunk is. Részt vettünk minden jelentős kiállításon is, Gyöngyöstől. Szerencsen át Nyíregyházáig, az országos megméretésig. Törekedtünk arra, hogy itthon is időről időre bemutassuk munkánk, tevékenységünk „termését”.

Hogy van ez a díszítőművészeti szakkör Tállyán, az nem csupán közösségi erejével, alkotó munkájának szellemével mutat jó példát. Ezeknek az asszonyoknak a keze munkája közintézményeket is gazdagít. A községi házasságkötő teremben az ő hímzéseik vannak, amint az öregek napközi otthonában kellemességet árasztó kézimunkáik is „patronáló” buzgalmuknak köszönhető. A lakásban — ahol Schneider Imréné szakkörvezetővel beszélgetünk — hatalmas függönyök vannak kiterítve:

Látja, ezeket is mi csináltuk az iskola úttörőszobájába. Amikor mosni kell, elhozzuk, mert ez kényes munka.

Az úttörőszobához közeli közük van a tállyai asszonyoknak. Más lehetőség nem lévén a községben — ott kapnak helyet a szakköri életre. Gondjaik vannak a támogatást illetően. Mert igaz ugyan, hogy szakkörként, munkaterv szerint dolgozunk — ennek „költségvetési fedezete" még nem jött eddig össze. Nincs rá pénz! Így hát nem csupán a ionaTállyán

lak, tűk után nyúlnak gyakorta — saját zsebükbe is; hogy színvonalon maradjanak”.

Hát fgy fest nagyjából Tállyán ez a „ragyogóan dolgozó” kis közösség.

A közösségi művelődés általános feltételeit illetően nem sok jót hallottunk Tály- lyán. A tanács elnöke, Pekó József nem próbált szépíteni. A megjegyzésre, hogy azért is érdeklődtünk az itteni helyzetről, mert valahogyan kiesett eddigi látószögünkből — így reagál:

— Ha úgy véli, hogy „kiestünk”, igaza van. Gondokkal küszködünk, nem sokat hallattunk magunkról az utóbbi időben.

— Mik a gondok forrásai?

— Nézze, kezdem ott, hogy év elejétől nincs művelődési ügyvezetőnk. Lehetőségünk főhivatású népművelő foglalkoztatására nincs, a tiszteletdíjakat pedig biztosan ismeri ... Szóval, most úgy vagyunk, hogy a moziban hetente kétszer van vetítés, igen gyér látogatottsággal... A korábban működött ifjúsági klub rendezvényeivel problémák voltak, ez egyelőre nem megy ... A könyvtár (40 ezer kötetes) látogatottsága jó, működésével elégedettek vagyunk. Az iskolában, az üzemekben vannak kulturális rendezvények, néha mi is szoktunk fogadni vándortársulatokat a művelődési házban) És a közösségi összejövetelekhez ilyen események is tartoznak, minthogy az öregek napközi otthonának lakói most a krasz- nokvajdaiak fogadására készülnek . .. A törnegsportren- dezvények folyamatosak, nálunk meghonosodott az utcabajnokság, van, amikor tizenöt csapat — és természetesen az utca lakói — versengenek egymással. Gondunk már régen egy megfelelő művelődési objektum hiánya. Egyelőre csak tétova terveink vannak, talán a Rákóczi-kastély (műemlék épület) felújításával lehetne megfelelő tárgyi-épületi hátteret biztosítani ahhoz, hogy mozgásba jöjjenek a közösségek, keressék és meg is találják a művelődési lehetőségeket. Ez pénz kérdése.

A beszélgetések felvázolta hiányok adottak. Sok esetben valóban pénzről van szó. De — éppen a díszítőművészeti szakkör létezése és eredményes munkája a bizonyíték arra — nem minden múlik a pénzen. Tenni akarás, hit, lelkesedés, önzetlenség is kell —, hogy a közösség művelődéséről beszélni lehesse n.

Ténagy József

Ámengo

A csurgói Madonna, amit szülőfalujának készített

A Fehérvárcsurgón • 1909-ben született Tóth

Imre a világ Amerigo Tot-ja lett. Szeptember 27- ón hetvenöt éves. Olyan magar szobrász, aki már életében az egész világé. Ez a nemzetköziség nem oldotta fel magyarságát, sőt, így lett igazán a miénk. Értékei és hűsége elkötelezettségével.

Főiskolai tanulmányait Budapestem, az Iparművészeti Iskolában kezdi 1927- ben, a dessaui Bauhausban

A Miskolci Nemzeti Színház szeptember 29-én, szombaton nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az 1984/ 85-ös évad első bemutatójára ugyan csak október 19- én kerül sor, már korábban is láthatunk előadásokat, mégpedig az elmúlt évadban bemutatott Az ember tragédiájának felújítását. Szeptember 29-én, szombaton „eladott ház” előtt mutatják be a Tragédiát, majd 30-án, vasárnap és október 4-én, csütörtökön bérletszünetben láthatja ugyanezt a művet a közönség. Az új évad első darabjának, A Karamazov testvéreknek a bemutatója október 19-én lesz,

Szőnyi Márton és partizántársai halálának negyvenedik évfordulója alkalmából halár meni^ ifjúsági találkozót rendez szeptember 29-én a Hangonyi-tó pariján a KISZ Ózd városi Bizottsága. Az immáron hagyományosnak mondható, nagyszabású egész napos kulturális programra több ezer vendéget várnak.

^Kilenc órakor ünnepi megemlékezéssel, majd a Szőnyi Mórton-emlékmű megkoszorúzásává I kezdődi k a találkozó. Ezután kitüntetéseket adnak át a fegyveres erők napja alkalmából azoknak az aktivistáknak.

Tot 75 éves

folytatja, a 30-as évek elején jár Párizsban, ahod. Maillol szobrai hatnak rá

igazán. Drezdából gyalogod Rómába 1933 júniusában a „kis szobrász”, ahogy akkor Szerb Antal nevezte Tóth Imrét. Részt vesz az ellenállási mozgalomban a fasizmus ellen. Ez a telte határozza meg életét és a művészété. Termékeny, gyors, organikusan fejlődő pályája, mely minden művében egyforma energiával valósítja meg a látvány realitását es a gondolat belső elvonatkoztatásait, hiánytalan szakmai felkészültsége és szabad képzelete alapjan.

Világszerte ismerik és elismerik, többször állított ki a velencei biennálén, szobrait bemutattak kontinensek fővárosaiban. Életműve több száz szobor, dombormű, grafika. Horizontja az egész világ — nemcsak járt Japánban, Indiában, az USA- ban, hanem felmérte és művészetének alapforrását bővítette minden ’’.or és minden égtáj plasztikáinak eredményeivel. Nemcsak nagy szobrász, hanem önzetlen ember is, aki nemcsak önmagáért, hanem hazájáért, az emberiségért alkot.

de előtte 18-án az Egyetemi bérletben már látható a* új produkció. Oktober folyamán A Karamazov testvéreket további hét alkalommal láthatja a közönség, míg Az ember tragédiáját további három estén adják elő. A Tragédiával október 2-án Budapesten vendégszerepel az együttes. A színház épületében egyébként három vendégszereplés is várható októberben: 8-án a Kínai

Népköztársaság Pekingi Operájának belső-mongol társulata tart előadást itt, 15-én a Leningrádi Filharmonikus Zenekar, 22-én a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt.

akik az ifjúsági mozgalomban kiemelkedő munkát végeztek. Délelőtt tíz órakor indul a Szőnyi Márton elnevezésű emléktúra, amelyen a résztvevők számot adhatnak elméleti és gyakorlati tudásukról, majd kezdetét veszi a szórakoztató műsor. Az MHSZ modellezőinek, motoros sárkányrepülőseinek, valamint a határőrök fegyver-, kutya- és lovas- bemutatóiban gyönyörködhetnek — többek közt — az érdeklődők.

Rossz idő esetén az egész napos programot az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban rendezik meg.

Ma este a képernyőn

Napló a hanamori iskoláról

«VJctpón film látható ma este 20 órai kezdettel a második műsorban. Míjosi Kjod- zó novellája nyomán Kumo- gai Iszao rendezte a Napló a hanamori iskoláról című filmet. A világtól elzárt völgyben, nehéz körülmények között működik a hanamori iskola. Az ott élőknek, a gyerekeknek és a lelkes pedagógus házaspárnak mégis ez a kis tanyai iskola az életük értelme, a szebb jövőhöz vezető út fontos állomása. Képünk a film egyik kockája.

Szombatéi! évii a színház

Rátér menti ifjósági találkozó Hanpykan i