Észak-Magyarország, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-31 / 204. szám
£^Ak>MAüYAiiUK^Aü 4 1984. augusztus 31., péntek Ahol az ember erősebb a kőnél r Á Collegium Maius udvara patakzó vízben úszott. A négy sarokban levő műemlék csatornákból hatalmas vizsugarak ömlöttek a szüntelen villámlás, mennydörgés és a szakadó eső nem mindennapi suhogása közepette. Az oszlopos folyosón álltunk, mint a megbaboná- zottak. Fantasztikus látvány volt ez, és rárakódott azokra a képekre, amelyek egy pillanattal előbb vonultak el tekintetünk előtt. A Jagelló Egyetem megalapításának 620. évfordulója alkalmából lehetőségünk volt megtekinteni az egyetem legrégibb épületét. Azt a méltóságteljes és szép épületet, amelyet a XV. és XVI. században emeltek és különféle sorsot ért meg. E múlttól megbabonázot- tan alig tudtuk megérteni azt a tájékoztatást, hogy az udvarról felszedett kőlapok körülbelül harmincévesek. Mert' ennyit bír ki a kő a jelenlegi klímában, a királyi város különféle vegyszerekkel mérgezett atmoszférájában. Tehát az udvart ismételten új kőlapokkal kell burkolni. Mondhatja majd valaki később, hogy itt az emberek tovább bírják, mint p. kő. Hát ez az egész probléma: az ó Krakkó konzerválása és felülvizsgálata. De erről majd később. A Collegium Maius épületében vagyunk, a híres aulában, ahová egyedül csak az egyetem által adományozott tiszteletbeli doktori cím átadása ünnepségének résztvevői, az egyetem szenátusának tagjai léphetnek be. És néha turistacsoportok Ülünk a padokban és a Jagelló Egyetem Múzeuma igazgatójának, dr. Stanislaw Waltos professzornak előadását hallgatjuk erről a rendkívüli — egyetlen ilyen a világon — muzeális kollekcióról. Az egyetemi múzeumok a könyvtárakban összegyűjtött emléktárgyakból alakultak. így történt ez Krakkóban is. 1869-ig az egyetemi emléktárgyakat a .Jagelló Könyvtár őrizte, később létrehozták az úgynevezett archeológiái kabinetet. Olyan helyet, ahol ösz- szegyűjjöttek mindent: dokumentumokat, képeket, oktatási segédeszközöket, különféle kiállítási tárgyakat Megalakult a „művészeti kabinet” is — azoknak a tárgyaknak a gyűjteménye, amelyeket a diákok didaktikus célból kézbe kaptak. — Ma a múzeumunk — folytatta Waltos profesz- szor — egyedülálló a világon. Betölti a legmagasabb reprezentációs funkcióit. Itt, ebben az aulában kapták meg a világ leghíresebb tudósai, valamint a pápa, az ENSZ főtitkára a tiszteletbeli doktori címet. Ez az aula összekötője az akadémiai élet évszázados hagyományának. Itt zajlanak ma le a Jagelló Egyetem szenátusának tanácskozásai: Eredetisége abban rejlik, hogy megmutatja, hogyan haladt a tudomány párban a művészettel. A kiállítást úgy rendezték el, hogy megmutassák az emberi gondolat fejlődését. A múzeum gyűjteményében — nem számítva a numizmatikai gyűjteményt — több mint 16 ezer műemlék tárgy található. Wilanów után itt van a legnagyobb lengyel portrégyűjtemény, például Karol Estreicher híres képmása, mely a Julius Slowacki Színház páholyában ábrázolja a Menyegző premierjén. A képet Wyczó- kowski festette, ugyanúgy, mint a szilárd gázt cseppfolyósító készüléke mellett ábrázolt Karol Olszewski képmását. A lengyel tudósok tíz és száz portréját később megtekintjük. A grafikai gyűjtemény háromezret számlál. Ttt található a legrégibb 1 krakkói nyomdában használt fametsző kocka. Vannak például 1534-ből valók, amelyekkel nyomiák az első, Lengyelországban kiadott Luther Bibliát. A múzeumban kétezer tudományos műszer között értékes mikroszkópgyűjtemény. Itt van — ez eléggé ismert — jagellói glóbus, a legrégibb a világon, amelyen megtaláljuk az Amerika szót. De kevesen tudják, hogy e tetők alalt gyűjtötték össze a napórákat, az asztronómiai műszereket. Nem kis büszkeséggel mondja a professzor: van itt XVIII. századbeli lépésmérő és ... skrupul (a drachma harmadrésze), a legkisebb súly, melyet a régi időkben ismertek, használtak. Később megtekinthettük e rendkívüli múzeum belsejét. A múzeumnak, mint sok más lengypl múzeumnak, sajnos, számos gondja van: mindenekelőtt kevés a hely, nem tudják a gyűjteményeket megfelelően raktározni, hiányzik a hely, ahol az egyes tárgyakat javítják, ápolják, gondozzák. Nehez a felbecsülhetetlen tudományos es történelmi értékek megfelelő biztosítása, mert a műemlék épületet ma is használják a mindennapi életben és állandó anyagi gondokkal küszködnek. Bár stílusos rács mögött elhelyezett páncél- szekrények védik az egyetemi kincstárt, ám ezenkívül még sok száz, felbecsülhetetlen értékű műtárgy rejtezik a falak között. A restauráló műhely álig 20 négyzetméter és öt restaurátor dolgozik benne. A többieknek a kiállítótermekben van a munkahelyük. A legrosszabb az, amiről a bevezetőben írtam, ha nem lesznek változások a természeti környezet védelmében, akkor a műemlék épületek állapota rohamosan romlani fog, szétmorzsolódnak a kövek, de a gótikus és a reneszánsz falak is megfeketednek. Több száz évig álltak — de lehetséges, hogy nem bírnak ki még néhány tíz esztendőt. Éppen ez a probléma vezetett bennünket Krakkóba. A műemlékek védelmének és felülvizsgálatának ügye állandóan a közvélemény érdeklődésének tárgya, és nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Tény, hogy az UNESCO 1978-ban a város műemlék együttesét felvette a világ kulturális örökségének első listájára. Figyelembe kell venni, hogy az óváros területén, a környékén levő legértékesebb, XIX. századi épületekkel, több mint hatezer műemlék épület van, amelyek közül négyezer a restaurátorok védelme alatt. A műemlék-felügyelőségen lehet találni olyan tájékoztató anyagot, amely részletesen beszámol arról, hogy a műemlékek építészeti listáján 4 ezer épület vár felújításra, közülük 1300 teljes felújításra — az alapoktól a tetőkig. Íme, ezek a problémák, amelyekkel a város már harminc esztendeje foglalkozik. Lényeges momentum volt, amikor 1982. április 7-én a Krakkó városi nemzeti tanács elfogadta a stratégiai menetrendet, Krakkó elnökhelyettese, Barbara Guzik asszony, néhány pontban összegezte a tennivalót. Mindenekelőtt elhatározták, hogy a rekonstrukciónak együtt kell haladni a környezetvédelemmel. Meg kell teremteni a megfelelő feltételeket, hogy a rekonstrukció után használni lehessen a műemlék épületeket. A legközelebbi tíz esztendőben Krakkó műemlékvédelmére, felújítására évente eg.vmilliárdot költünk. Ez az összeg a nehéz időszakban elég jelentős, és azt jelenti, hogy az állam felelősséget érez a nemzeti kulturális örökségünk megőrzéséért. Henryk Pawlak Befejezés eleit az Operaház épiieiének felújítása A megszépülő Operaház homlokzatának és díszeinek felújítását előreláthatóan szeptember elején befejezik az építők. Céljuk, hogy a dalszínház művészei szeptember 25-én már megtarthassák főpróbájukat - amellyel az építőket köszöntik —, majd szeptember 27-én az intézmény 100. évfordulóján a nyitó díszelőadást. Dőetöilek az egyetemi, a főiskolai fellebbezések, ügyében A felsőfokú intézmények nappali, esti és levelező tagozataira felvételt nem nyert pályázók közül mintegy ötezren nyújtottak be fellebbezést, kérelmet, panaszt Az oktatásügy illetékesei 535 ügyben hoztak kedvező határozatot nappali tagozatra, mintegy 900 esetben pedig esti, levelező tagozatra való felvételre. Az érintettek a napokban írásban kapnak tájékoztatást a döntésről. A Művelődési Minisztérium tói kapott tájékoztatás szerint az idén 37 039-en jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira, esti és levelező tagozataira pedig 23 ezren. Az egyetemek és a főiskolák nappali tagozataira a felvételi keretszám szerint 15 740 hallgatót vehettek fel, s azt a pedagógushiányra való tekintettel 260 tanári, tanítói hellyel egészítették ki. így a felsőoktatási intézményeken ősztől 16 ezer nappali és mintegy 9 ezer esti, levelező tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. A jelentkezések szerint az 1984—85-ös tanévben 2607- tel többen kívántak továbbtanulni, mini az előzőben. A mült évihez hasonló volt a felvételre pályázók aránya a műszaki egyetemeken és — néhány kivétellel — a főiskolákon. A legkevesebben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki karára kérték felvételüket. A legnagyobb arányú volt a növekedés a Színház- és Film- művészeti Főiskolára pályázóknál: a tavalyihoz képest 247-tel többen, összesen 1035- en jelentkeztek. Az a jelölt viszont, aki nem kapta meg a felvételi vizsgán elérhető 60 pont felét, sikertelenül kérelmezett, illetve fellebbezett. ' Rádió msüett A szabad sziget A szlovák nemzeti felkelés negyvenedik évfordulója alkalmából A szabad sziget címmel félórás emlékmüsort sugárzol! a rádió. A műsort a Kossuth rádió adásában hallhattuk, de Miskolcon készült. illetve a Magyar Rádió Miskolci Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának munkatársai — mint a hazai szlovák adások rádiós műhelyének tagjai — készítették Besztercebányán. A négy ven észtén dós történelmi távlat mór módot ad r.á, hogy egy adott eseményre történő visszaemlékezés ne pusztán személyi emlékekre, személyi élmény- idézésre alapozódjék, hanem a történelemtudomány segítségével rendeződj enek-szer- lcesztődjenek egymás mellé az esemény egykori résztvevőinek személyes emlékei, emléktöredékei, és az ilyen emlékekből, visszatekintésekből, vallomásokból és a hiteles történemi adalékok ötvözetéből alakuljon ki az emlék- műsor. A miskolci stúdió is ezt a helyes utat választotta. Munkatársai — a besztercebányai rádiós kollégák segítségével, akik között a felkelés egykori harcos résztvevője is van — megidézték a történelmi eseményeket, és megkeresték annak résztvevőit, tanúit, majd a város egy mai vezetőjével tekintettek vissza az eltelt időszak fejlődésére, és vázolták fel az egykori felkelő város mai életét. A negyven év előtti eseményeknek nyolc résztvevője szólalt meg a miskolci rádiósok mikrofonjai előtt. Közülük többen hibátlan magyarsággal. Az élmény negyven év után is érzékelhető tüze jorrósitotta át ezeket a rövid visszapillantásokat és azok sorát. Az emlékezők szinte újra .átélték a negyven esztendő előtti napokat, amikor például Milan Dudás arról beszélt, miként fogták és sugározták hajdan a moszkvai rádióadásokat, s megemlékezett arról a híradásról, amelyben Sztálin bejelentette, hogy a Vörös Hadsereg elfoglalta Munkácsot Ennek a hímek továbbadása volt egyébként a felkelő rádiósok — átmenetileg — utolsó adása. De hasonlóan izzó élményekkel teli volt Nadya Heina színésznő emlékezése, aki a felkelés hírére Besztercebányára sietett, hogy rádióbemondóként segítse a mozgalmat, s nem tudta elképzelni, hogy tőle,- gyerekeitől elvehessek a szabad szlovák tájat. Harci cselekményekre, a külföldi nemzetiségű partizánokkal való együttműködésre emlékezett Pavel Hortszkl, Pavel Craun mérnök-ezredes, aki hajdan alakulatával csatlakozott a felkelőkhöz, meg Jozej Podhora. aki a lakta- 1 nyák elfoglalásáról szólt. Megszólalt Pataki Pal, a Kijevből indult ejtőernyős partizán, felelevenítve több akciójukat, amelyekről jelenlegi munkahelyén', egy állami gazdaságban „nem nagyon szeret beszélni”, de amikor ka to na fia a mai katonaéletről szól otthon, akkor van mivel összehasonlítania az életet. A Smozcr család minden tagja részt vett a felkelésben, Adler Károlyra viszont már csak az ugyancsak egykori felkelő özvegye tud emlékezni, Ádlert ugyanis a felkelés leverése után a fasiszták kivégezték. Valamennyi emlékezésen átsütött: ezek az emberek — kommunisták és pértonkívüliek egyaránt. — büszkén és örömmel emlékeznek a negyven év előlire. hazaszeretetük, elszántságuk mit sem csökkent. Mindegyikük emlékezése egy-egv olyan emberi drámai rejtett magában, amely nemcsak egy ember drámája volt. Ju- ráj Mikola, Besztercebánya városi Nemzeti Bizottságának titkára zárta a sort a negyven esztendő utáni mai vá> ros életének felvázolásával. Az emlékidézö összeállóim méltó volt az eseményhez. Frantisek Gomulcsak kassai rádiós válogatta az összekötő zenei anyagot, felhasználtak néhány apró részletet a besztercebányai rádiós hang- archívumból, valamint a stúdió 1979-es Három tölgy című műsorából; az évfordulót, illetve a felkelést méltató meleg hangú, történelmi hitelű bevezetőt Paulo- vits Ágoston, a műsor szerkesztője írta, a műsoft Nagy István vezette, a riportokat Nagy István, Dobog Béla, Peter Malőr, Mécs Ildikó', tolnai Attila koszitelte, a technikai munkatárs Kalló István volt. Értékes, szép emlékműsort hallottunk, amely jó ismeretierjesztő, és egyben a baráti szocialista nép harcos múltja előtti méltó tisztelgés is volt. (benedek) A megye legtisztább vizű fürdője fiz ózdi strandfürdő fejlesztése Az eímótt év tavaszán nyitotta meg kapuit az ózdi strandfürdő, amely rövid idő alatt nemcsak a város, hanem Özd vonzáskörzetének is kedvelt pihenőhelyévé vált. A fürdő a város legszebb részén, a pihenőpark és a csónakázótó által körbehatárolt, parkosított területen fekszik, két medencéje feszített víztükörrel készült, s korszerű visszaforgató berendezés biztosítja folyamatosan mindkét medence vízellátását. A visszaforgató berendezésre azért volt szükség, mert a 'város területén nincs hőforrás, így a fürdő a városi ivóvízhálózathói kapja a vizet, amellyel pedig köztudott, hogy takarékoskodni kell. Ezt a vizet melegítik fel a fürdésre alkalmas, kellemes 28—30 foltra. A strand korszerű technikai felszereltsége és színvonalas üzemeltetése eredményeképpen, a legutóbbi KÖJÁL-vizsgálat megállapítása szerint, asz ózdi strandfürdő jelenleg a megye legtisztább vizű fürdője! A fürdő látogatottsága is a sikert igazolja; az elmúlt évben csaknem 100 ezer vendéget fogadott, akiknek a kényelméért számtalan intézkedés született: ebben az évben például újabb vendéglátó pavilonok kaptak helyet, napozópadokat helyeztek el a parkosított területen, s az igények alapján heti háromszori alkalommal bérlettel járhatnak úszni a mozgásnak ezt a formáját kedvelők. A környezetére igényes embernek persze az sem mindegy, a strandon mit lát maga körül A fürdő területének megszépítésére több mint százezer forintot költött a fenntartó szerv, vagyis a Borsod megyei Vízmüvek ózdi üzemvezetősége. Fagyai- és rózsatövek, díszfák és díszcserjék, virág- palánták kaptak helyet a parkban, s az eddig kihasználatlan területeken új labdarúgópályát is építettek. Az Ózdi városi Tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén több javaslatot is megtárgyalt, amely a ked- 'veltté vált strandfürdő szolgáltatását továbbfejlesztené, így például szó esett a meglévő medencék téli lefedéséről is, amelynek azonban anyagi fedezetéi a fejlesztési pénzeszközök szűk keretei miatt a vízművek egyedül nem tudja vállalni, ehhez városi szintű összefogásra lenne szükség, annál is inkább, mert ezzel végleg bezárhatná kapuit a már korszerűtlen ÖKÜ-uszoda. A távlati tervek között szerepel egy 50 méteres medence megépítése is, közös ösz- szeíogással a pénzügyi fedezet biztosítására, s a vendégek jobb ellátása érdekében változatlanul szükséges újabb pavilonok létesítése. K. Gi ] NapfurdSzé* Mizerák István felvétele
