Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
1984. július 22., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mit iszunk, Háziasszony ismerősömet mogorva kedvében találtam. N agymosásba kezdett, de előtte negyed óráig azzal kínlódott, hogy a kád aljára ülepedett, rozsdásbarna tócsát lesúrolja vimmel. — Nézd meg! Hát lehet ilyen vízben mosni? Ha kinyitom a csapot, abból is ez a szörnyű lé csorog. Igyák belőle nyugodtan, mondják, mert a „vas és a mangán nem ártalma« az egészségre”. de mosni ne mossak vele. mert besárgítja a fehérneműt. Az egészségügyi kiadványok arra már régóta figyelmeztetnek minket, hogy „Mit eszünk, ha van eszünk ?”. mellékessé téve persze azt a körülményt, hogy mindez elsősorban a pénz függvénye. De lassan már arra is választ szeretnénk kapni, hogy mit iszunk, ha van eszünk? Mert ez az analógia nem vr.it erőltetett például tavasszal, a Bódva fenolszennyezésekor, amikor azt olvastam az újságban: „A hasmenéses megbetegedésekben nem feltétlenül a víz a ludas, mégsem árt az óvatosság, a lakótelepi kisgyerekek, csecsemők inkább palackozott ásványvizet fogyasszanak, az esetleges bajt megelőzendő ...” NINCS, VAGY MINIMÁLIS A VÍZVÉDELEM I I-Iát igen ... Mit iszunk, ha van eszünk? Netán Borsodi sört, hiszen itt a gyár a tőszomszédságban? Ez bizony rossz javaslat, legfeljebb ha viccnek jó, s ezt a „humort” annál is inkább hagyjuk, mert valóban bajok vannak a miskolci vízzel. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága részletes tanulmánytervet vitatott meg arról: mit kell tenni az ezredfordulóig Miskolc és a megye településeinek az ivóvízellátásáért. A vaskos dosszié megállapítása szerint tíz év alatt tovább romlott felszíni vizeink, a Sajó. a Bodrog, a Bódva es a Hernád folyók vízminősége, s növekedett a nitráttartalom: a parti szűrésű vizeknél 60 százalékkal, a karszt- és talajvizeknél 10, illetve 90 százalékkal. De jelentős az egyéb ásványi szennyezettség is, amelyeknek a kiszűrésére szükség volna, ha... lenne mivel. Egyelőre azonban nincs, mert a regionális rendszerek fejlesztése mellett a tisztítóberendezések létesítése, védőterületek kialakítása elmaradt a kívánt mértéktől : pedig Miskolc ellátása minőségi szempontból is rendkívül „sérülékeny”. Jelenleg egyáltalán nincs védelme a sajóecsegi vízműnek. minimális a gesztelyi és sajóládi vízbázisoknak, el- nitrátosodott az alsózsolcai vízmű utánpótlási területe, s egyre több bakteriális szeny- nyezödést észlelnek az eddig sérthetetlennek vélt bükki, illetve tapolcai forrásoknál is. ÖT TERÜLET: VAS, MANGÁN ÉS NITRÁT Milyen forrásokból és minőségben kapja a megye- székhely az ivóvizet? A legjobbnak tartott karsztvizekből az esőzésektől függően 30—90 ezer köbméter érkezik a vezetékeken naponta. a lágyvízü Bódvából 10 ezer köbméter, s megközelítőleg ennyi az alsózsol-. cai nagy kutakból is. A legszámottevőbb regionális forrás a Hernád-menti. gesztelyi, vagy másképpen Keleti- csúcsvízmű, napi 30 ezer köbméterrel. S végül ötödikként a jövő bázisa a ma még csak napi 20 ezer köbmétert szolgáltató sajólád— bocsi vízmű. A számok ösz- szeadásából az derül ki, mennyi a város átlagos napi vízfogyasztása (egyébként 100 ezer köbméter körüli), a források felsorolásaha van eszünk? Miskolc ivóvize ma — és az ezredfordulón kor pedig az is, melyik városrészt honnan látják el. A Szentpéteri kapui lakótelepen élők a Bódváról. a keleti városrészben lakók a Hernád mentéről, a diósgyőriek pedig vagy a Szánva- és a tavi-forrásokból, vagy a tehermentesítőn átnyomott, keleti területen tér- • mell vizet kapják. Ez utóbbi városrésznek hírhedten rossz az ellátása múld meny- nyiségi, mind minőségi szempontból. Az említett tanulmányterv erre is tartalmaz megoldást: épül a Göröghegyi tározó, s a kelet—nyugati városrészeket összekötő vezeték, ami e kettő segítségével megszüntetné az elosztás aranytalanságait. VESZÉLYBEN A KARSZT IS! S hogy van-e különbség a vizek között? Van bizony — állítják a szakemberek. Legjobb a karsztvíz, amely sem vasat, sem mangánt, sem fertőző kémiai komponenseket nem tartalmaz. Kitermelése tehát a legolcsóbb, mert öntisztító rendszere jól működik, habár ebben a rendszerben az utóbbi időben mintha némi zavarok mutatkoznának. A bükki kgrszt források „védőidom- tervében'' alaposan feltérképezték, hol, mennyit ront a helyzeten az állattartás, kiskertek műtrágyázása, üdülőövezetek kiépülése. Bükk- szentkereszten és lassan Bükkszentlászlón is egymást érik a vikendházak — sajnos szennyvízcsatorna nélkül. Erre is van tanulmány- terv, nem is egy, de pénz híján egyelőre nem a csatornákba, hanem a talajba szivárognak a házi szikkasztók, árnyékszékek fekáliái. Egy friss tanácsi jelentés szerint változás már csak a VII. ötéves tervben várható. Addig is tilalmak, szankciók kellenek, mert a városi KÖJÁL mérései megállíthatatlan romlást jeleznek, s egy kísérlettel pedig bebizonyították, hogy e települések tisztítatlan szennyvizeit magába fogadó Mexikó-pa- tak a benne levő szulfáttal, ammóniával és számlálhatatr lan mennyiségű koli-bacilus- sal együtt már megjelent a tapolcai források vizében is... De menjünk tovább. Milyen a „lágyvizű” Bódva? A sajóecsegi vízmű eredetileg ipari felhasználásra termelt, aztán a vizínség 1969-töI arra kényszerítette a várost, hogy az üzemeknek adott mennyiség felét további kezelésekkel emberi fogyasztásra is alkalmassá tegyék. Aktív szénszűrők, ózonizálás, pulzátoros derítő ... van itt minden, ami kell. c^ak éppen a tavaszi esőzésekkor, amikor műtrágyát mos a csapadék a folyóba, az ammóniával, nitráttal ts legutóbb például a fenollal) nem tudnak mit kezdeni. Elegendő vésztartalék csak akkor lesz, ha megépül az oldalvölgyi tározó az Ördögpatak völgyében. A folyó Csehszlovákiából érkezik, de hazai területen is bárhol belemosódhat műtrágya, szerves trágya, a mezőgazdasági és ipari üzemek sokféle szennyezése. Előfordult egyszer az is, hogy a Bódva vizét a Rakacai-tóéval próbálták hígítani,' mire kiderült, hogy a szennyeződés éppen ott koncentrálódott. S mivel nincs tizem hiba nélkül, időnként elromlik az ózoni- záló készülék ms. Ilyenkor dohossá, mocsárízűvé válik az ivóvíz a Szentpéteri kapui lakótelepen. MIÉRT NINCS NITRATTALANITÓ BERENDEZÉS? A parti szűrésű kutakra épített Hernád-menti csúcsvízmű, városnak adott köbméterei kavicsszűrésüek. A talaj szerkezete miatt azonban a vas- és mangántartalom tízszerese a megengedettnek! A vízmű tisztító- berendezése éppen csak a határérték közelébe (és nem alá!) szorítja az arányokat, s erre is csak akkor képes, ha nincs nagy terhelés. Az üzem éjjel-nappal működik, s hiba esetén rögtön felszökik ez az érték is. Am akkor sincs leállás! Egyrészt, mert a vízre égetően szükség van, másrészt ugye „a vas és a mangán nem ártalmas az egészségre”, harmadrészt egyéb vizekkel keveredve amúgy is felhígul. A dolognak csak az a szépséghibája, hogy a vízhez adott vegyszerek hatására ezek az anyagok a hálózatban csapódnak ki és rakódnak le. A városi vízmű időről időre áttisztítja a vezetékeket, nem sok eredménnyel. Az itteni laboratórium a kezelt és a nyers vizet rendszeresen ellenőrzi, mert a kutak nemcsak a talajból, hanem az időnként kritikusan szennyezett Hernádból is töltődnek. A zsolcai kutak vizében nincs vas es mangán, annál több a nitrát. Méghozzá annyi, hogy ma már fo- gvaszthatatlan volna, ha nem kevernék a gesztelyi es sajóládi vízzel. S ha a laikusban felmerül a kérdés: vajon honnan ez a sok nitrát? A szakemberek válasza: a csatornák nélküli, elszeny- nvezett talajból. Ezek után felmerülhet még az a kérdés is: miért nincs nitrátta- lanító berendezés, mire a szakemberek e naivitáson csak mosolyognának. A fogyasztó csak örüljön, hogy nincs, mert ennek költségei a vizet szinte megfizethetetlenné tennék. Az ivóvíz előállítási es fogyasztói ára között így is óriási a szakadék. A különbséget az állami költségvetés egyenlíti ki. Egy liter víz árában átlagosan 70 százalék a dotáció, és akkor még hol vannak a vezetek- rendszerek kiépítésének a horribilis költségei! A nemrégiben épült va.fótádi vízműnél jövőre adják át a tisztítóberendezést. Addig ez a víz „nyersen” kerül be a hálózatba, szintén magas vas- <36 mangántartalommal . Ez. tehát a körkép. Öt terület, ahonnan — talán a karsztot kivéve — gyenge és még gyengébb minőség érkezik, s a keverések eredménye az úgynevezett ..standard'' ivóvíz. De a szükség törvényt bont. (és óhatatlanul minőséget ront), mert a városnak egyre több vízre van szüksége, amit a szeny- nyezési folyamat különböző stádiumaiban levő területekről kell Miskolcra behozni. A tanulmányterv milliókkal. sőt milliárdokkal számol azoknak a feladatoknak a megvalósításánál (új források felkutatása, vízművek, tározók, s a nagy reménység. a Tisza-menti vízmű megépítése stb.), amelyeknek a létrejötte után, úgy az ezredforduló tájékán talán már nemcsak elegendő, hanem tisztább vizet is önthetünk a poharunkba. Keresztény Gabrieli» Dédestapolcsányban Petrezselymet árul - lia van Régen vége már a báli szezonnak, legfeljebb a hírneves Anna-bál belépőiért folyik még a harc azok között, akik nem vetik meg az efféle mulatságot, de hát ha sikerül is szerezniük, akkor is Balatonfüredre kell utazni a részvételért. Petrezselymet meg egészen biztos, hogy senki nem visz oda magával, legfeljebb eladó lányt, úgyhogy a címben foglalt petrezselyem teljességgel szó szerint értendő. Ráadásul a Balatonhoz sem sok a köze, hiszen ez a zöldségbolt, ahol mi jártunk, nem víz közelében, de hegyek között fekszik. A dédestapolcsányi főúttól egy lépésre van, mellette jókora tábla hívja föl a figyelmet arra, hogy ezen a helyen nemcsak zöldséggyümölcs eladással, de felvásárlással is foglalkoznak. Nosza, gyerünk beljebb, hadd lássuk, milyen az ellátás a Kazincbarcika és Vidéke Áfész 16. számú zöldség- gyümölcs boltjában! Mégpedig addig, amíg van hely benne, s egyelőre akad, mert most egyeljen vevő sorolja benne kívánságait: káposztát, majd zöldpaprikát kér, — s kap. Aztán vár, mit akarnak az idegenek. Ha, mielőtt az ajtón belépek, megkérdeznek róla, milyen lesz az üzlet belülről, képzeletemben mindenféle zöldekkel dúsan megrakott polcok jelennek meg. A helyiséget betölti a petrezselyemnek némi zellerrel keveredő illata, karalábék kékje mellett répák vörös csíkjai, másik oldalán lepedőn yí üde saláták, hereegő uborkák, mindez újkrumplik zsenge halmaival keretezve A gyümölcsöket — cseresznyéktől kezdve meggyeken át a barackokig —, nem is részletezem. Elvégre végigsétálva a dédestapolcsányi utcákon az ember fia mindenütt gondozott portákat, tide kiskerteket, nyesett gyümölcsfákat lat- méltán várhatja hát. ha ax üzlet felvásárlással foglalkozik. akkor ennek mindnek helye van a boltban m. Ámbár, ha meggondoljuk, bőgj' mióta a tej például tasakha záratott, azóta faluhelyen nehezebb dolog friss tejet szerezni, mint mondjuk városi piacon, akkor miért éppen a zöldségekkel lenne fordítva a helyA dédestapolcsányi üzletben zet. Mert. hogy az imént leírt kép csak elképzelt, azt gondolom, kitalálták. A tenyérnyi üzlethelyiségbe belépve jókora, itt-ott üres polcok fogadnak. A polcok előtt, pult, a pulton mérleg, előtte eladó. Czakó József ne eladó, aki egy személyben üzletvezető is. Gyorsan végez az egyetlen vevő kiszolgálásával. aztán már ráér velünk beszélgetni. Elmondja. hogy felvásárlás útján az itt forgalmazott zöldség-gyümölcsféléknek csak elenyészően kis részé érkezik a polcokra. A faluból nem is igen hoznak, még Eger tájáról jönnek a legtöbben, mostanság például cseresznyével. Így aztán Dedestapolcsány- ban is a túrakocsit lesik, hasonlóképpen a városi zöldségboltokhoz. Hetente háromszor, kedden, szerdán és pénteken jön az áru. Hoznak mindent ' becsülettel, hiszen az alapvető zöldségek — sárgarépa, petrezselyem, karalábé — mellett nem hiányzik az újkrumpli, paradicsom, zöldpaprika, káposzta, a cseresznye, barack, szörp, üdítő ital. S még annak a férfinak sem kell üres kézzel távoznia, aki terményért érkezett Egyszóval igazán nem panaszkodhatnak a dédestapol- csányiak, ha mindig ennyi az áru zöldségboltjukban. Százezer forintot hagynak itt átlagosan egy-egy hónapban, úgyhogy csak kell lenni {tació Jóisef falvétel®) máskor is árunak azokon a polcokon. Kovács Gyuláné, a bevezetőben említett vásárló mégis megvárja a beszélgetés végét, mikor meghallja, újságírók vagyunk. Itt a jó alkalom, gondolja, hogy elmondhatja véleményét a nyilvánosság előtt is. Készséggel elismeri, hogy általában mindent meg lehet kapni az üzletben, amire egy gyakorló háziasszonynak nap mint nap szüksége lehet. De aztán a választékot említi. Hogy gyümölcsből például nem ártana, ha bőségesebben szállítanának, hogy lehetne többféle, fajtában is, minőségben is. Ügy gondolja, * városon lakók jobban járnak ebből a szempontból is, csak nagyobb a választék egy ottani zöldségboltban. Persze, a szomszéd retje mindig zöldebb, s 6 sem igen sokat jár Dédestapol- csánvbol vásárolni mondjuk a miskolci főutcán vagy éppen az Avas-lakótelepen lévő üzletekbe, hát el kell, hogy fogadja: nagyobb választék zöldségből, gyümölcsből azokban sincs. Ami persze nem jelenti azt hogy mindkét helyen minden rendben van az ellátás körül. Így aztán, maradtunk ennyiben. S mivel az árukínálat javítása — legyen szó esetünkben a zöldségfélékről — nem olyan feladat, amelynél nagyobbat is nem sikerült már megoldani, hát legközelebb az a rész. amely ebben az írásban még a véletlen szó alatt szerepel, lehet. hogy átkerül a valóság alcím alá. Csendes Cssta Közlekedésbiztonság Szerencsen és környékén Konkrétan sohasem mérhető le, hogy a balesetmegelőző tevékenység milyen mértékben képes befolyásolni a közlekedésbiztonság helyzetének alakulását. A megtörtént közúti balesetek hátteret vizsgálva viszont újra, meg újra arra a felismerésre jutnak a szakemberek, hogy szükség van az ismeretek bővítésére, az állandó és a változó szabályok áttekintésére. A szerencsi területi Közlekedésbiztonsági Tanács az elmúlt évékben erősítette balesetmegelőző munkáját és nyilvánvalónak látszik, nem a véletlenek egybeesése: a területen csökkent a közlekedési balesetek száma. Lehet-e előadásokkal, filmvetítésekkel. szakmai vetélkedőkkel hatékony balesetmegeló- zö munkát végezni? A statisztikai adatok önmagukban még senkit sem győznek meg, a tanfolyamok, előadások számának emelésétől önmagában még nem várható el meggyőző eredmény. A nyitva maradt kérdésre másutt kell keresni a választ. Ha sikerül felhívni a figyelmet egy-egy rendezvényre, ha a közlekedésbiztonsági propaganda azokhoz szól, akik a képzésre, a továbbképzésre a leginkább rászorulnak, akkor már jobb eredmény felmutatása várható. A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségének legutóbbi ülésén módszerbeli tanácsot is kértek a szerencsiektől arra, hogy miként lehet látogatott, eredményes tanfolyamot szervezni a magán-gépjárművezetők számára. Másutt ugyanis az ilyen kezdeményezések nem ritkán az érdektelenség, a közömbösség falába ütköztek. Szerencsen és a város- környéki községekben viszont látogatottak voltak az előadások. A baleset megelőző munkát kiterjesztette a területi KBT: a vállalatok, gazdaságok telephelyein, szállítási részlegeiben is szervezik az oktatást, a továbbképzést A szerencsi balesetm«ge?6ző munka sikere valószínű abban keresendő, hogy a területi KBT a társadalmi szervekkel, intézményekkel közösen állítja össze programját. Az óvodákban, az iskolákban játékos vetélkedőket szerveznek, a Népfronttal, a TIT-tel, a Vörös- kereszt helyi szervezetével pedig lovábbkepzesre hívják az autósokat, motorosokat. Nem feledkeznek meg a gyalogosok közlekedési képzéséről sem. a lakóhelyi körzetekben előadásokat tartanak az érdeklődőknek. Ismert, hogy megyénkben az országos átlagot meghaladóan magas az ittasan okozott közúti balesetek száma, örvendetes, hogy Szerencsen és a város környékén az elmúlt években az 1980-as adatokhoz képest sikerült valamennyire visszaszorítani az ittasságot: csökkent azok száma, akik ital hatása alatt ültek volán mögé.
