Észak-Magyarország, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-15 / 165. szám
ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 1984. július 15=, «escirnup A tájhoz, amely egykor iskola volt. Korabeli dokumentumokból ál a Jókai-emlékszoba kiállító, si anyaga. Atardonai táj ház Jókai Mór minden bizonnyal hálája jeléül is vethette papírra tardonai tartózkodásának emlékét. Köztudott, hogy 1849 nyarától ez a község nyújtott neki menedéket mindaddig, míg felesége meg nem érkezett a Komáromban szerzett menlevéllel. Azt az épületet, amelyben az író tardonai napjait töltötte, már lebontották. Ám a község lakói — közöttük is a helytörténeti szakkör, Tóth József kádarmester vezetésével —, mindenképp szerették volna, ha Jókai itteni emléke nem merül feledésbe. Társadalmi munkában felújították a hajdani iskolaépületet, ahol Jó- kai-emlékszobát rendeztek be, a korabeli dokumentumokból. Az épület másik három helyiségében pedig a községben gyűjtött paraszti bútorok, berendezési tárgyak segítségéve! a Tardonára és környékére jellemző, az itt élők egykori életmódjára utaló kiállítást állítottak össze. A paraszti szoba berendezésének egy részlete, az itteni népviseletet bemutató bábuval. (laczó József felvételei) Évadzárás Társulati ülés a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál Tegnap, Miskolcon, évadzáró, s egyben úttöröházbeli tartózkodásuk utolsó társulati ülését tartották a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjai. A tervek szerint szeptemberben, a nyári szünet után a Jókai úti lakótelepen, számukra átalakított, úgynevezett mulomépülelben találkoznak ismét. Az évadzárás résztvevőit, a párt- és állami szervek képviselőit Sir László, a zenekar igazgatója köszöntötte. Szólt az elmúlt évadról, a negyven felnőtt, harminc ifjúsági koncertet adó zenekar munkájáról, a fiatal szólisták tradicionálisan rendezett nagyzenekari koncertjeiről, valamint az iskolai hangversenyekről. Az évad munkájának ismertetése után átadta a szót Mura Péter, igazgató-karnagynak, aki a zenekar huszonegyedik évada után köszönt el muzsikustársaitól. — Az elmúlt 21 évben, több mint 2000 szerepléssel, koncerten, színházban, belföldön és külföldön, minden jelentős műfajban szerepet játszott Miskolc kulturális életében a zenekar, — mondotta az igazgató-karmester. — Számos, Miskolc és a megye életében fontos eseményen működött közre: a muzsikusok részesei voltak aa avasi kilátó átadásának, a* OKÜ jubileumának, és más, számos, fontos eseménynek. A zenei munka visszakerült az emberek életének gazdagodásába, a város szellemi arculatának előrevltelébe. Bár az utóbbi években a város érdeklődése megváltozott, kevesebb volt a zene iránti érdeklődés, a zenekar muzsikusainak számos fórumán ismert munkája biztosíték az elkövetkezendő évek koncertjeinek sikeréhez. — Ezután megköszönte mindenkinek az együttműködést, és a következő évekhez sok sikert kívánt a társulatnak. A zenekar tagjai ezt követően elbúcsúztak az igazgató-karmestertől, akinek ár. Szűcs Lajos, a Miskolci vá- 'rosi Tanács művelődésügyi osztálya nevében jutalmat adott át, munkája elismeréseként. Az ünnepélyes pillanatok után több jubilánst köszöntöttek a zenekarból, majd jutalmakat adtak át. Végül bejelentették, hogy a zenekar új művészeti vezetője a következő évadtól Kovács László karnagy lesz. Uj magyar dráma Gyulán Gondolatok egy tárca olvasásakor * Szobor és utca Patakén Pécsi Sándornak és Tóth Edének Őszinte örömmel olvastam az Eszak-Magyarország július 8-i számában Csendes Csaba írását. A Szeszt pa- r rancsol ? — nemcsak szépen --Wdított életképével, megszívlelendő tanácsaival vált számomra kedvessé, hanem egyrészt az öreg és tisztelt tokaji borbély, Engelthaller mester bemutatása, másrészt a szakma olyan régi szavakkal illetése. mint „borbély”, " „nyírás” okozott számomra jóleső érzést. Ugyanis ezeket a múltra utaló szép és kifejező magyar szavakat olykor még a szakma fiataljaival szemben is védelmeznünk kell, hogy fennmaradjanak a „fodrász”, „vágás” stb. újabb keletű szóhasználatok mellett. Értékes az írásban a közelmúlt" hajviselet divatjára vonatkozó néhány mondatos visszatekintést is megfontolni, mert csevegve és szórakoztatva ízlésformáló, ezzel nevelő hatást fejt ki. Helytálló a felismerés, hogy napjainkban egyre többen igénylik a szakmai szolgáltatásokat, és térnek be a fodrászüzletekbe. A tárca elolvasása után mégis kissé keserű szájízzel tettem le az újságot. A szakművelet leírásakor szinte tiszteletet ébresztőén sugallja, hogy a borbély- szakma veteránja valóban jól, egész életére érvényesen tanulta meg a szakmáját. Honnan való tehát a kételkedés a szakmai tankönyvek létezésében? („... ahogy az a borbélymesteri tankönyvben, ha ugyan létezik ilyen, meg lehet írva.” — Csendes Csaba.) Megjegyezni kívánom, hogy kiadták Francsics Károly, XTX. századi magyar borbélymester naplóját — Kis kamorámban gyertyát gvújték —, sőt abból hangjáték is készült, amit nem Ápolónőképzés munka mellett A megyei kórház, közösen trr. Egészségügyi Szakiskolával az 1984—85-ös tanévben megkezdi az egészségügyi szakdolgozók munka melletti képzését. Erre azért volt is olyan régen folytatásokban sugárzott a Magyar Rádió. Már a múlt század húszas éveiben is 4 évig kellett tanulni, majd komoly vizsgát tenni annak, aki bor- bélyságra adta a fejét. Még régebbi bizonyíték az éppen Tokajban megtalált, XVII. századi kirurgus könyv arra, hogy ennek a szakmának Magyarországon is régi szakirodalma, ha úgy tetszik, „tankönyve” van. Napjainkban pedig, amikor „divatszakma” a fodrászat, a szakmunkásképző intézeteket ostromló 8 általánost végzett és jelentős létszámú érettségizett jelentkezőknek 3 évet — érettségizetteknek 2 esztendőt kell az iskolában tölteniük. Ezek a tanulók azt is tudják, a vendégkör pedig tapasztalja, amit bizonyára a szakmai műveletet pontosan alkalmazó, a tárca tanúsága szerint sorrendi hibát sem ejtő öreg Engelthaller mester sem feledhetett el, hogy ugyanis a nevezett szakmai művelethez az arc lemosása is hozzátartozik, és szappanhabo- san egyetlen vendég sem hagyhatja el az üzletet. Habmaradék legfennebb az önborotválók arcán éktelenkedhet. így a „csúfolódó gyerekemberek öröme” kirívó esetben „valódi” lehet ugyan, de semmieselre sem „igaz”. A költő tanácsát ugyanis a prózairónak sem árt megszívlelni! Ezeket a gondolatokat kívántam papírra vetni Csendes Csaba írása nyomán, amelyhez annyit fűzök még, hogy alapjában mégis örömöt okozott. Hiszen egy írásmű — legyen bár vers, regény, vagy tárca —. akkor jó 'igazán, ha gondolatokat ébreszt az olvasóban. szükség, mert az Egészség- ügyi Szakiskolában végzettek egy része nem a szakmában helyezkedett el, más része viszont néhány hónap után megvált a pályától. Sárospatak örvendetes fejlődése új építkezési helyek, telkek kialakítását teszi .szükségessé. Mivel egy-egy városrészben a lakóházak egész"sorát építik, a legtöbbet a várkert és a lakótelep környékén, ezért itt új utcákat is kell nyitni. Ez történt a napokban i*. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén két új utca kialakítását hagyta jóvá, és adott nevet nekik. Áz utcaelnevezés terén előszeretettel ápolják Patakon a történelmi emlékeket, hagyományokat. Ez vezette a végrehajtó bizottságot, amikor az új utcákat a kollégium két volt diákjáról: a színész és népszínműíró Tóth Edéről és a tizenkét éve elhunyt, kiváló színész Pécsi Sándorról nevezte el. Tóth Ede a* 11148—49-es szabadságharc utáni évekA hetes az ókorban szent szám volt — egy bizonyos zárt egész, a harmonikus kezdet és vég szimbóluma. Például az ókori Babilonban hét főistenséget tiszteltek, akik közül mindegyikei égitest jelképezett: a Nap, a Hold, a Venus, a Salurnus, a Merkur, a Mars és a Jupiter. Sok jel mutat arra, hogy a hetes mindig mélyebb tartalmakat hordozott magában. A városok, a hegyek, a szigetek neveiben lépten-nyo- mon ismétlődik ez a „bűvös szám”. Róma, Prága, Kijev, Moszkva, Addis Abeba, mind hét hegyre épült. Es hány közmondás, babona, népi ábrázolás van a hetessel kapcsolatban! Ezenkívül a hétnek is hét napja van, a szivárványnak hét színe, a skálának hét hangja. A hetes szám a Bibliában is állandóan megjelenik: a világ teremtése hét napig tartott, és a főbűnök száma is hét... Véletlen-e ez? A legújabb kutatások alapján arra következtetnek, hogy különleges vonzalmunk a hetes szám iránt vilááfel- fogásunk pszichológiai törvényeivel indokolható. Bebizonyították, hogy 7 ± 2 az ben volt a pataki kollégium diákja, s bár pályáját vándorszínészként kezdte, igazi hírnévre népszínműveivel, elsősorban' " a száza ran vas pályadíjat nyert A falu rosz- sza című népszínművével tett szert. Pécsi Sándor 1940-ben érettségizett a pataki kollégiumban. Az utcanéven kívül szobor is őrzi, illetve néhány hét múlva őrizni fogja a kollégium két volt diákjának emlékét. Tóth Ede szobra. Ugray György alkotása 1972 óta látható az iskolákért! szoborsétányon. De Pécsi Sándor portrészobrát is elkészítette már Marton László szobrászművész. Ezt is az iskolakertben állítják fel. méghozzá Tóth Ede közvetlen szomszédságában jelölték ki a helyét. Felavatására a nyári nagy diáktalálkozó alkalmával, augusztus 19-én kerül sor. emberi agy „áteresztő képességének” jellemző száma. Közismert tény, hogy a dolgok formájának legfontosabb jellemzői közé tartozik a forma egysége, harmóniája. Ám, bármennyire ellentmondásosnak tűnik is, ennek az egységnek objektív kritériumait nehéz lenne meghatározni. A formák értékelésének egyetlen módszere sokáig kizárólag az intuíció volt, amely természetesen igen szubjektív dolog. Ám. a „bűvös hetes” itt is segít abban, hogy megközelítőleg konkrét, mennyiségi értékelést végezhessünk. Ha ugyanis elfogadjuk azt az elvet, hogy a forma (az épület, a gép formája stb.) öt-hét alapelemből áll, akkor a forma, mint vizuálisan lezárt egész, értékelhető és indokolható. Ha ez, az egész ennél több elemből áll, akkor WöfM« Péter fin itt • fWtdön is című drámájának ősbemutatóját láthatja július 20-án a Gyulai Várszínház közönsége. Az új magyar történelmi dráma a Gyulai Nyári Színház idei íőpro- dukciója, rendezője Sik FeOTÍskole legnagyobb kcmyrboltjában, a Kazinczvban is érződik a kánikula. Nemcsak a bolt hőmérsékletén, hanem a forgalmon is. — A meleg beköszön tével kicsit csökkent a forgalmunk — mondja Romend a Nor- bertné, a bolt vezelöhelyel- tese. — A hűvösebb időben többen tértek be hozzánk. Akik mostanában jönnek, elsősorban könnyű olvasmányokat keresnek, térképeket, útikönyveket, a diákok kötelező olvasmányokat, a turistaként ideérkezők hazai tájainkat bemutató fotóalbumokat. Ezeket keresik a külföldi utakra készülők is, akik ajándékként viszik. azokat már az egész fragmentumainak, csoportjainak tekinthetjük — és ismét a 7 + 2 mennyiségben. Ez a következő konkrét példával is bizonyítható: megállapítható, hogy a kvalifikált kezelést igénylő speciális gépek esetében, ha az alapvető irányítási funkciók men.y- nyisége meghaladja a 7 + 2 számot, nagyobb lesz az üzemzavar veszélye és több a munkamegszakílás. A „bűvös hetes” alkalmazásának égy másik területe emberemlékezet óta a katonai stratégia. A történészek felhívják a figyelmet arra, I hogy Napóleon hadseregét éppen a hetes elv alkalmazásával szervezte meg: közvetlen irányítása alá hét marsall tartozott. minden marsallhoz hét tábornok, és így tovább, egészen a legalacsonyabb rangokig. renc. Az I, István fcaWT* utáni időben játszódó drama az író első színpadi műve. A Gyulai Várszínház t.iz este játssza. l Főbb szerepeiben egyebek közt öze Lajost, Szoboszlai Sándort, Rubold Ödönt és Csikós Gábort láthatja a közönség. — S miként tudják kielégíteni ezeket a kívánságokat? — Sajnos, nem maradéktalanul. Miskolci útikönyvünk van, más magyar városokról alig, külföldi útikalauz jelenleg 3—4-féle. Nem kapunk. A kötelező olvasmányok is nagyrészt hiányoznak. nem jelentek meg időben, pedig most igen kelendőek lennének. — Nyáron csökken a bolt ellátása? — Nem mondhatnám. Legalábbis mennyiségileg nem, hiszen csaknem mindennap jön valami. De mintha a könyvhét után valami kis visszaesés lenne ... (bm) vezési szakértők egyre gyakrabban hangoztatják azt a véleményt, hogy a nagy intézmények és üzemek egész irányítási struktúráját a hetes elvre kellene alapozni: a közvetlen kapcsolatok számát minden szinten 7 + 2- re kellene korlátozni. Sőt, ezen túlmenően, még az egyéni munkát is érdemes lenne ennek az elvnek alávetni. A hetes törvénye a művészetben is érvényesül. Ez a törvény meglepő módon kapcsolja össze az építőművészeiét a költészettel és a művészi szerkesztéssel. Több megfigyelés szerint eev építészeti. vagy más művészeti alkotás akkor ritmikus, ha az ismétlődő elemek száma 3—4. ha ennél több (például, ha 10). már fárasztó — az ismétlődő elemek kezdenek „tolakodóak” lenni. Tehát a művészeti alkotás konstrukciójának is az említett arányokra kell épülnie: az optimum a 7 + 2 határai közölt van. Ezt az elvet egyébként ismerik az alkotók. bár a leggyakrabban nem tudatosan, intuitívan alkalmazzák. Gáspár Sándor, fodrásztankönyviró Moslanában a munkaszerA bűvös hetes szám Kánikulában a könyvboltban
