Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
- £SZM*MAG-YMQgSZAÜ 4 WM, jütti-as 30, wöttibert Száz éve született A trsés. **re született Szép Ernő sajátos aktualitását az adja, hogy a magyar színház az utóbbi években felfedezte szellemi rokonságát a manapság divatos groteszk es abszurd drámákkal. 1884. június 30-án született Huszton. Pályáját költőként kezdte a Nyugat nagy nemzedékének árnyékában. Első verseit Babits, Kosztolányi, Krúdy, Tóth Ároád méltatta. „Boldogok azok, akik a csengettyű első jeladására megértik Szép Ernő verseskönyvének felnyitásakor, hogy valamely különös élmeny előtt állnak. De azok sem mondhatók boldogtalanoknak, akik végigutazván Szép Ernő könyvén: efgon- dolkozva hajtják le a fejüket, mint.valamely állomáson, ahol már sok év óta nem -voltak. Ejnye, te bűvészinas, hová is ragadtál, mikor gyanútlanul kezet fogtunk veled! Valamit tud ez a költő, amit 1928- ban senki se tud Magyarországon. Azt javasolja, hogy a Dunát be kell deszkázni, hogy senki se mehessen neki. Hm.” Krúdy Gyula, a Szép Ernő emberi-költői lényéhez talán legközelebb álló kortárs szavas a lényeget fogalmazzák meg. A szerény hangú költő — akinek költészetét Kosztolányi „csodálkozó lírának” nevezte — finom, érzékeny, visszahúzódó egyéniség volt, aki egyetlen „vég nélküli ájultság- bóT’ riadt a valóságra. Művészi alkatának két legjellemzőbb vonása: a nosztalgikus vágy, amellyel az életet ábrázolja, és a groteszk realitás, amelybe ezek a vágyak torkollnak. Az álmok Iránti vonzódásnál csak realitásérzéke volt nagyobb. Es a furcsa kettősség adja életművének kulcsát: a valóság aprólékos pontosságú érzékelését és az ettől vaki visszahúzódást az álmok világába. Írói erényei éppen abba® rejlenek, hogy bevallja az illúziók csődjét és az álmok elvesztésének fájdalmát. Ezért sokan — köztük Tóth Árpád is — dekadensnek tartották az induló költőt, holott a. vidékről Budapestre került fiatalember épp a gyermekkori éden elvesztését, a. nagyvárosi ember magányosságának élmenyét énekelte meg korai verseiben. Ez. a magánypsság-érzés későbbi műveiben — a versekben, novellákban, drámákban — is visszatér. Lírájának és prózájának élményanyaga egyrészt gyermekkori környezete, a falusi tanító-apa és a család nyomora, a hajdúsági kisközségek mikroklímája, a dzsentri-Magyarország bomló-züllő-hanyatló világa. (Amelynek oly találó szatírája a Patika jelképes nevű faluja, Laposladány.) A másik élmény- forrás a század eleji, modem metropolissá fejlődő Pest kávéházaival, színházaival, orfeumaival, szerkesztőségeivel és jellegzetes emberpéldányaival. A visszatérő Szép Ernö-i hőstípus az álmodozó, életidegen, naiv és szegény fiatalember — Csacsínszky Pál, Balogh Kálmán —, aki szürke, hétköznapi eletét nem tudja ősz- szeegyeztetni az álmokkal. A klasszikus Szép Ernó-i nőalak Tóth Manci, a szegé'ny- sorsú, ártatlan fiatal lány, aki elzüllésé- ben is őrzi a szerelem utáni vágyat. A naivan ábrándos költőben — aki Kosztolányi szerint „kalászt hozott a lira meddő mezeire” — keserűen ironikus drámaíró élt. Drámáiban benne van mindaz, Szép Ernő ami költészetéből hiányzik: a pontos-hű korrajz és a társádalombirálat. 1918—22 között három darabot írt, életművének csúcsait: Patika, Lila akác. Vőlegény. Ezekhez kapcsolódnak az egyfelvonásosok (Május, Kávécsarnok, A hasbeszélő), és a kevésbé ismert darabok (Aranyóra, Azra, A.z egyszeri■ királyfi). A drámái líra és groteszk tökéletes arányú ötvözetei. Sajátos színpadi stílusának gyökered a pesti kabaréig és a francia szürrealista Kráig nyúlnak vissza. Művészete tudatosan merít a népdalok naivitásából, és abból a fajta „primitivizmusból”, amely francia kortársának, Francis Jammes-nak is sajátja, de .az ő primitívsége — jó! látja Tóth Árpád —' „komplikáltabb és rafináltabb, s egyúttal sötétebb és boldogtalanabb”. A látszólagos egyszerűség tehát bonyolult, nemegyszer ellentétes érzelmeket takar: a. Szép Ernő-hősök mindig remény, halálvágy, öröm, életundor és boldogság- vágy között vergődnek. Felfokozott, gyakran eltúlzott szenvedélyeikét az irónia menti meg a hamis szenvelgéstől. Viselkedéspózaik felszínessége mögött filozófiai mélységek rejtőznek, A Szép Ernő-i világ egyszerűsége tragikus abszurditást takar. Ezzel megelőlegezi az abszurd dráma klasszikusainak szemléletét és stílusát. Nyelve — a pesti zsargont éteri lírával egyesítő, idegen szavakat, kabarepoénokat, szójátékokat, viceelemeket felhasználó nyelv — sajátosan öntörvényű. Legnagyobb szerkesztési újdonsága darabjainak, párhuzamos dialógus-technikája, amelynek lényege, hogy mindenki a kapcsolatteremtés halvány lehetősége nélkül érintkezik egymással. Erre épül Beckett, Ionesco, Mrozek színpadi újítása. Az elidegenedés kifejezésének hatásos írói eszközével korunk drámaírói is szívesen élnek. Ez az oka Szép Ernő napjainkban újjáéledő színpadi reneszánszának. Az 19S3-ban méltatlanul elfeledve meghalt drámaköltő újrafelfedezéséhez a hetvenes—nyolcvanas évek abszurd drámai irányzatára volt szükség. Szép Ernő méltán tekinthető a hazai groteszk előfutárának. R. K, Gyógyszerész a kórházban Látványosság nélkül Amikor egy beteg befekszik a kórházba, kapcsolatba kerül az orvossal, nővérrel, gyógytornásszal, esetleg még a laboratóriumi asszisztenssel is, de nem találkozik a gyógyszerésszel. A komplex egészségügyi ellátásban a területen, nagy szerepe vaíf a gyógyszerésznek is, hiszen az emberek útja a körzeti, vagy rendelőintézeti orvostól a gyógyszertárba vezet, ahol nemegyszer kérdeznek a gyógyszer hatásáról, ahol jelzik az esetleges kellemetlen mellékhatásokat is. Különösen vidéken egészen szoros emberi kapcsolat alakul ki a gyógyszerest és a község lakói közt. Erre az emberi, gyógyszerész—beteg kapcsolatra némi nosztalgiával gondol visz- sza dr. Fábián Ferenc is, aki jelenleg a megyei kórház intézeti gyógyszertárának vezetője, s egyben a megye gyógyszerész szakfelügyelője. Pályája kezdetén rövid ideig dolgozott hagyományos „patikában”, onnan fiatalon a Békés megyei gyógyszer készítő laboratóriumba került, majd annak vezetője lett;. A sikeres életúthoz ritka szerencse kell. Szerencse kell ahhoz, hogy valaki kedvelt szakmáját nemcsak ' folytathatja, hanem módja van arra is, hogy az ónmaga elé állított követelményeknek megfelelően tudományos érdeklődését is kielégíthesse. Ha így nézzük, dr. Fábián Ferenc a sikeres emberek közé sorofhertó. Szakgyógyszerész lett, tudományos munkát folytathatott, majd analitika és gyógyszerész- kémiából Budapestem doktorált. Hogyan került az ambiciózus fiatalember Békésből Borsodba? Megtudta, hogy nyugdíjba készül a kórház főgyógyszerésze, s megpályázta, majd elnyerte a megüresedett állást. Ennek már lassan tíz éve. A megyei kórház — mely egyike az ország legnagyobb kórházainak — nem kis feladatot ró az intézeli gyógyszertárra. Az ott dolgozóknak évente 50 ezer beteget kell kiszolgálnia. — A mi munkánk szolgalat — fogalmazta meg a főgyógyszerész — olyan, amelyet csak hivatástudattal és igen nagyfokú lelkiismeretességgel lehet ellátni. Ez a hivatástudat valamennyi munkatársamban . megvan, ezért tudunk jól egyuü dolgozni. A mindennapi tevékenység mellett nem lankad tudományos érdeklődésünk sem. ott vagyunk szinte minden szakmai konferencián. Az egészségügyben gyakran elhangzott már, hogy takarékoskodni kell a gyógyszerekkel is. Mi erről a kórházi főgyógyszerész véleménye? — Ez a fogalmazás így helytelen — mondja —, mert a betegnek mindent meg kell adni, ami gyógyulásához szükséges. Nem takarékosságról beszélnék, haSzakmai továbbképzés Rendszeresen tart szakmai továbbképzést- az ÉMÁSZ vállalati központ helyi TIT-csoportja a dolgozóknak. Ebben a fél evben nyolc szakmai továbbképzési jellegű előadást tartottak. A helyi TIT-csoport 1977 óta működik, s többek között igy gondoskodnak a válla- . latnál az előirt, KRESE-to- vábbképzésröl. Az esernyő története Az esernyő története sokkal korábban kezdődött, mint gondolnánk. Kínában már ötezer évvel ezelőtt, ismerték. Akkoriban főleg a napsugarak éj leni védekezésül szolgált. Az ókorban a méltóság és az uralkodás jeleként az egész Keleten elterjedt. Ezzel szemben a görögök és s rómaiak csak használati tárgyat láttak benne. így már az i. e. az 5. - században az előkelő görög nő ruhatára divatos kellékének számított. Más népeknél továbbra is a méltóság jele volt, és ennek megfelelően szolgák hordozták. Baldachin formában, átvette az egyház is. Az első szerény „esernyőüzletet” 1830-ban nyitották meg a felső-olaszországi Torinóban. A „korszerű” eser- nyő szülőhelye azonban Gignese volt, egy picinyke . pont a Lago Maggiore melletti Sí.resa fölött. Itt igen szegény, de találékony hegyi parasztok éltek, akik télen mellékkereset után néztek és azt ,az esernyőkészítésben találtak meg. aminek tudományát francia házalóktól lesték el. Összességében ennek a környéknek 50 falva szakosodott az új iparágra. Később esemyőkés^jtök egész dinasztiái származtak onnét.. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy az említett Gigtiesebet van a világ egyetlen eser nyőmúzeuma is, mintegy 1501 kiállítási darabbal! Ember — munka — társadalom A gazdasági megújulás útján Borsod megyei előadó szereplése váltott ki igen nagy tetszést , tegnap, pénteken délelőtt a nyári egyelem hallgatói körében. Dr. Bartiia Imre, az Állami Fejlesztési Bank Területi Igazgatóságának osztályvezetője; A gazdasági megújulás útján a. gazdaság irányítási rendszeréről tartott előadást. A következőkből indult ki: — Mi azt valljuk magunkról. hogy a marxizmus—leni- nizmus a legforradalmibb eszmerendszer, s ennek talaján végezzük munkánkat. Akkor hogyan egyeztethető össze ezzel a forradalmi eszmerendszerrel a ’ konzervativizmus; ahogy elértünk egy állapotot, azt fagyasszuk be, s utána betű szerint alkalmazzunk egy dogmát? Tudomásul kell venni, hogy a ■•zo- eialista gazdaság működési rendszerének elméleti kidolgozottsága egyelőre ige® gyenge lábakon áll. Hányszor változtattunk már az 1968-ban bevezetett szisztémán is. mert a szükség azt követelte? Ez jelzi, hogy ma is kísérleti szakaszban vagyunk, s még mindig nem találtuk meg azt a legjobb megoldási, amely hosszú távra is érvényes. Az ideológia rátapadt egy olyan szocializmus-képre. amelyet Marx a legfejlettebb állapotokra nézve felvázolt. Történelmi tévedés számon kérni a mai valóságtól a távoli jövőre felvázolt szocializmus-képet. A filozófusok és a közgazdászok között ezen folyik a vita, még mindig hazánkban is. A továbbiakban arról szolt, hogy ma mar bebizonyosodott, hogy a szocializmus építésének létezik más modellje is, nemcsak a tervutasításos rendszer, ezt a magyar példa igazolja. Az más kérdés, hogy ugyanakkor kialakult a túlszabályozottság. Ezt is oldani kell. Ma már a magyar társadalom rendelkezik olyan vezető káderállománnyal, akire hagyatkozni lehet. Szakképzettség szerint nincs nagy eltérés a különböző színieken álló vezetők között, esetleg abban, hogy funkciójukból adódóan miiyen áttekintés! lehetőségük van. A vezető posztokon a rendszerrel elkötelezett emberek állnak, a politikai alkalmasság most már adott, a kiválasztásnál csupán a személyi alkalmasságra kell figyelni. Másként nem is lehet .önálló gazdálkodásról, vállalkozásról beszélni. Jó, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom olyan eredményeket hozott, amelyre építeni lehet, követni lehet a tapasztalatokat az irányítási rendszerben, hiszen otl az önigazgatás másként alakult már eleve, mint az állami szektorban. A tulajdonosulás kérdésével kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy amikor a társadalma tulajdon fogaimat az emberekhez közelebb akarjuk vinni, le kell küzdeni az alkalmazotti, bérmunkás tulajdonérzetet, amely elidegenítő viszonyt hozott létre. Ez amolyan mindenkié, tehát senkié szemlélet. Az ilyen tulajdonosi érzethez nem érdekeltség, hanem utasítás kapcsolódott. Hogyan lehet ezen a gyakorlatban változtatni, pontosan még nem tudjuk, de egy bizonyos folyamat már ‘elkezdődött. Az önigazgatási szisztémától nem kell félni, hiszen klasz- szikusaink a kommunizmust önigazgató társadalomként fogták fel. Nem lehet hiba tehát, ha ebbe az irányba haladunk. Tulajdonosulás. vállalkozás, demokrácia, önállóság elválaszthatatlan fogalmak, egymás nélkül csak ■légüres térben mozognak. Most ezen az egységes úton kell előrehaladnunk. (A. I.) nem mkítbb a gyögyeeereft hatékonyabb, célszerűbb fet* használásáról. — Befolyásolhatja-e dmett értelemben az orvost a gyógyszeres/.? — Jó együttműködés esetén igen. A mi kórhazunkban úgy érzem :jo az együttműködésünk. Évente négy alkalommal tartok az intézetben ú gy ne vezeti gy ógy szerismertetést, ilyenkor mutatom be az új szereket, amelyek időközben megjelennek. Ezen. túl nem ritka, amikor konzíliumra hívnak. A _ gyógy .szert akarok osság helyett tehát szerencsésebb az úgynevezett célzott terápia alkalmazása, amelyben a gyógyszerész az orvos munkáját segíti, s a betegnek tg jobb. ha kevesebb de a legszükségesebb gyógyszert kapja meg az intézetben, s természetesen később otthon is. Ne merjük számokkal az intézet gy ogyszerfogyaszta- sát, éppen elég azt tudni, hogy a gyógyszerekre fordított összeg évente 5—10 százalékkal nő. Ez nem csupán az áremelkedésből adódik.; hanem a közben belépő új szerek • felhasználásából is. Az is előfordult már két alkalommal, hogy külföldről repülővel hozatták meg az életmentéshez szükséges fontos gyógyszert. Eri tudva, valóban nem lehet pénzben kifejezni az intézeti gyógyszertár tevékenységét Dr. Fábián Ferenc munkáját megbecsülik, s nagyra értékelik. Már Békésben kiváló dolgozó lett, majd megkapta a. Kiváló Munkáért kitüntetést. Tegnap, pénteken Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem dísztermében pedig átvette a Kiváló Gyógyszerész kitüntetést. tadanwríiesj Tasássi vizsfálat István major ée Aém& nak tanya kereskedelmi ellátását vizsgálta a közelmúltban Ernőd tanácsa.- Megállapították, hogy az. alapvető élelmiszerekből az ellátás általában megfelelő. Gondot okoz viszont a kenyér minősége, amely sokszor csak 72 óra után jut el a településre. A Füszért á kis tételek szállítási gazda- ságtalanságára hivatkozva a kis községekbe nem szívesen, inkább csak a nagyobb üzletek részére szállít a keresett olcsó árukból. A tapasztalatok alapján a tanács intézkedésekét kezdeményezett. Anyaság Quite Júlia szobra
