Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-19 / 142. szám
1984. június 19., kedd ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 Első után A bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet szőlőültetvényeit is helikopterrel permetezik. A gyakori esők azonban lemossák a permetlevet, ezért földi gépekkel meg kell ismételni ezt a fontos növényvédelmi műveletet. A Bodrogsze- gi határában levő 62 hektáros szölöteiületen Takács Gábor traktoros végezte el ezt a munkát (jobboldali kép). A közeli Murányi dűlőben találkoztunk Bodnár Miklós mezőőrrel (baloldali kép), aki elmondotta, hogy igen jó termés ígérkezik. Nincs egy üres hajtás o furmint és a hárslevelű tökéken, a fürtök pedig jól fejlődnek. Tamás István fehr. Müven Mezőkövesd ipara? • Bánija a szemem ez a pazarlás — mulat parasztember ismerősöm a termelőszövetkezeti szérűskertben kallódó műtrágya kupacra. Az eső mossa, nincs zárt hely, ahol takarékosan tárolnák. Máskor pedig azt mondogatják, hogy a talajerő pótlása nélkül nem lehet fokozni a termelést. Ismerősöm dohogása az ellentmondásoknak szól, amelyeket szőkébb környezetében tapasztal. A takarékoskodást illetően feltétlenül igaza van, ám a hazai talajerő-gazdálkodást azért nem szabad ennyire szűklátókörűén megítélni. Mert az is igaz, hogy Magyarország az egy hektárra jutó hatóanyag-felhasználásban világ- viszonylatban a nyolcadik helyen áll. Messziről jutottunk idáig. A harmincas években a magyar mezőgazdaság hektáronként 1,6 kilogramm műtrágya-hatóanyagot használt fel, jelenleg pedig megközelítettük a 350 kilogrammot. E látványos eredménynek is szól. hogy a Nemzetközi Műtrágya Központ (C1EC) a közelmúltban hazánkban tartotta négyévenként szervezett világkongresszusát. A műtrágyázás eddigi eredményeit, a fejlődés lehetőségeit folyamatosan vizsgálják a hazai szakemberek is, egyebek között nemrég tájékozódott e témában az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is. A műtrágyázás, a talaj termékenységének fokozása tehát a figyelem középpontjában van. Méltán került kiemelt helyzetbe, hiszen a mezőgazdasági termelésnek, az élelmiszer-ellátásnak nélkülözhetetlen , Velejárója. Megfogalmazták ezt a világ- kongresszus jelszavában is: „Harc az éhség ellen, a növények jobb lápanyagellátá- Bával.” Nettünk ugyan senkit nem fenyeget az éhség, a jelszó tartalma átvitt értelemben mégis vonatkozik a hazat gyakorlatra is. Itthon ugyanis az export fokozása a legfontosabb feladatok közé tartozik, de ehhez előbb meg kell 'teremteni az árualapot. A kérdés tehát az: a mező- gazdasági nagyüzemek meg- tesznek-e mindent a terméseredmények fokozásáért? Ha a legutóbbi esztendők statisztikáját vizsgáljuk, azt gondolhatnánk, nem. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása óta 1978-ig fokozatosan emelkedett a hazai műtrágya-felhasználás. 1960-ban például 167 ezer tonna műtrágyát szórtak ki a földekre. 18 esztendő múlva egymillió 539 ezer tonnát. Ekkor azonban megtorpant a fejlődés, 1980- ban már csak egymillió 399 ezer tonna volt a jnűtrágyafelhasználás. A következő két esztendőben valamelyest emelkedett, majd tavaly már meghaladta az 1978-as rekordot is. Mi az oka az ingadozásnak? A gazdasági szakemberek tömören válaszolnak a kérdésié. Emelkedett a műtrágyák ára, közben romlott a mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi helyzete; kívánnivalót hagy maga után a műtrágyák minősége, forgalmazási rendszere; nem mindenkor kielégítő a választék. A tavalyi növekedést pedig az indokolta, hogy 1981—1983 között nem változott a műtrágyák ára. Az idei esztendő megint módosította a gazdaságok elképzeléseit, hiszen a januári árváltozások miatt 1.8 milliárd forinttal többet kell kiudniok műtrágyára, mint az elmúlt években. Kétségtelen, hogy ilyen helyzetben mindenütt papírt és ceruzát fognak, s pontosan számítgatják, érdemes-e fokozniuk a hektáronként kiszórandó műtrágya mennyiségét. S ha úgy döntenek, hogy érdemes, még mindig nem bizonyos, hogy valóban növekszik a felhasználós. Tavaszonként visszatérő gond ugyanis, hogy kevés a műtrágya, nem kielégítő a választéka. Ennek ugyancsak ellentmondanak a tárolási nehézségek. A felmérések szerint a tárolási veszteségek elérik a 15—20 százalékot. Az adatot .ugyan nem ismerte parasztember ismerősöm, de a szembetűnő hiányosság mindenképpen méltatlankod'ásra késztette. Nehezíti a jelenlegi helyzetet az is, hogy a iá pa nyaggazdálk odás tech nikai feltételei sincsenek meg. Hiányoznak a tárolók, elavultak és műszakilag elkopnunk a műtrágyaszóró gépek:” Vitathatatlan tény: számos ellentmondás nehezíti az ésszerű tápanyaggazdálkodást a nagyüzemekben. A nagyobb figyelmet pedig megérdemelné e szakterület is, hiszen szorosan kötődik a gabonatermelés fejlődéséhez. A talajerő visszapótlásának ugyan nem egyetlen módszere a műtrágvázás, de az mással mégsem pótolható. Egyes felmérések szerint a növénytermesztéshez szűk- ges tápanyagok egyharmadát tartalmazzák azok a szerves trágyák, növényi melléktermékek, amelyeket a talajba szántanak. A kétharmadot műtrágyákkal kell pótolni, tehát a gabonatermelés fejlesztése nem nélkülözheti az ésszerűbb, hatékonyabb műtrágyázás! gyakorlatot sem. S hogy ez valóban kialakuljon. változnia kell a forgalmazásnak és az üzemi érdekeltségnek is. Ivóvíz, telefon (Folytatás az 1. oldalról) tanulmányterv már kész, a megvalósítása a VII. ötéves tervben várható. A karszt- forrásokkal való összefüggés miatt fontos a szennyvízelvezetés megoldása is. A térségre vonatkozóan a megyei tanács korábban már három változatot kínáló tanulmány- tervet dolgozott ki, de a megvalósítás anyagiak híján mostariig még váratott magára. Konkrétummá feltehetőleg ez is csak a VII. ötéves tervben válik. Ez évben korszerűsítik a község köz.vilagítíTisH a lámpatestek kicserélésével, változatlanul probléma azonban a televízió vételi lehetőségének a javítása, s még ebben a tervidőszakban szükség van legalább két nyilvános telefonfülke felszerelésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemi bővítésre, fejlesztésre, vagy új létesítmény építésére sem az egészségügy, sem az oktatás, sem pedig a kereskedelem területén nincs szükség. A lakosság például a Tavasz utcai körzeti rendelőhöz tartozik. Érdemes viszont megvizsgálni az alsó tagozatos összevont osztályok szétválasztásának, s egy kihelyezett óvodai részleg megteremtésének a feltételeit, a kereskedelem vonatkozásában pedig több gondot for- \ dítani a választék bővítésére. K. G. Mezőkövesd iparának alig van múltja, hiszen a felszabadulás előtti években ipari nagyüzem nem létezett a településen. Tulajdonképpen Mezőkövesden és a környező községekben ma működő vállalatoknak, szövetkezeteknek nincsenek hagyományai. Ez bizonyos vonatkozásban előnyös., másrészt hátrányos volt az Ipar kialakulása szempontjából. Az írás címében szereplő konkrét kérdésről, hogy milyen is valójában Mezőkövesd ipara, Makó Józseffel, a városi pártbizottság titkárával beszélgettünk. — Lényegében a hatvanas évek végére és a hetvenes évek elejére tehető vállalataink, szövetkezeteink erőteljes fejlődése — mondta bevezetőként. — Ipari vállalataink a nagyarányú vidéki ipartelepítésnek köszönhetik létrejöttüket. A területi elhelyezkedést illetően az ipar a fejlődés során Mezőkövesd városra koncentrálódott, ugyanis a 800—800 fős vállalatok és szövetkezetek létrehozásának feltételeit csak itt lehetett megteremteni. Mezőkövesd iparfejlesztését indokolta a meglevő foglalkoztatási gond, másrészt a Mezőkövesden működő vállalatok már rendelkeztek különböző épületekkel és gépi berendezésekkel, amelyek bizonyos bővítéssel, korszerűsítéssel alkalmasnak bizonyultak a termelő munkára. Mezőkövesden jelenleg 14 állami vállalat, illetve ipari szövetkezet 15 telephelyen működik. Ezenkívül kilenc községben 14 telephellyel ipari szövetkezeti részleg fejt ki tevékenységet. Mindegyik mezőgazdasági üzem foglalkozik ipari tevékenységgel, telephelyüket főként helyben alakították ki. — Iparunk sajátosságai közé tartozik az is — mondta a továbbiakban Makó József —, hogy Mezőkövesd három vállalatának (Kismotor- és Gépgyár, Autóvillamossági Felszerelések Gyára, Mezőgép) és több szövetkezetnek (Fehérnemű Szövetkezet, EK1SZ. Thermo- plnsztika) a központja Budapesten, • illetve Miskolcon található. Ezt a körülményt a fejlődés során eltérő módon ítélték meg. Kezdetben, főként bérkérdésekben. a munkakapcsolatban észlelhető hiányosságok miatt elmarasztaló vélemények voltak túlsúlyban. Ma viszont már úgy fogalmaznak a legtöbb helyen, hogy a produktum, a teljesítmény a fontos. — Hangsúlyozni szeretném, hogy az ipartelepítés, a meglevő üzemek fejlesztése döntően hozzájárult Mezőkövesd és a környező községek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez; meggyorsította a munkássá válás folyamatát, felerősödött a politikai, társadalmi aktivitás, fejlődött a szociális ellátás, a kulturális élet. Jó hatással volt az ipartelepítés a mezőgazdaságra is, hiszen megteremtette a feltételeket a munkaerő folyamatos foglalkoztatására. — A gyorsan változó világgazdasági helyzet, a külső és belső piac szerepének növekedése természetesen hatással van Mezőkövesd és környékének ipari termelésére, hatékonyságára. Miben ■jut ez kifejezésre? — Az a sajátosság, hogy iparunk fejlődése a közelmúltra vezethető vissza, számos területen nagy előnyt jelentett a piaci igényekhez való alkalmazkodásban. A technikai színvonal — annak ellenére, hogy mindösz- sze néhány évtizedes ipari múlt van csak mögöttünk — eléggé eltérő. Egyaránt megtalálhatók a sok élőmunkát igénylő, nullára leírt berendezések és a programvezérlésű, korszerű szerszámgépek. A korszerű technika és technológia lehetővé tette egy olyan termékszerkezet (járműalkatrész és késztermék gyártása) kialakítását, amelyet szívesen vásárolnak mind tőkés, mind pedig a szocialista piacon, — A területükön működő iparvállalatok — mint a háttéripar szerepét betöltő üzemek — az általuk gyártott termékekkel jól szolgálják a gépipar, s a mezőgazdaság előtt álló feladatok megvalósítását. Az ipari szövetkezetek. ruhaipari jellegüket tekintve, a könnyűiparra háruló tennivalók realizálásából veszik ki a részüket. Az állami vállalatoktól kikerülő késztermékek aránya mintegy 40—70 százalékra tehető, ugyanez az ipari szövetkezetnél csaknem 100 százalék. — Az ipari termelés fejlődését mutatja, hogy míg a létszám nem egészen a kétszeresére növekedett, addig a termelési érték több mint ötszörösére emelkedett úgy, hogy a termékek minősége is tovább javult. Hasonló tendencia " figyelhető meg a gazdálkodás egyéb területein is. Például a termelés növekedésének üteme mar több év óta jóval meghaladja az országos átlagot. — Igen kedvező számunkra, hogy az üzemeink, szövetkezeteink .által előállított termelési érték 35 százaléka ma már az exportból származik. Ennek kapcsán kell szólni arról is, hogy az üzemek közül egyedül csak a Kismotor- és Gépgyár rendelkezik bizonyos mértékben önálló exportjoggal, viszont több gyár Aliit elő olyan termeket, részegységeket, amelyek csak más vállalatoknál; egy bizonyos késztermékbe beépítve jelentenek export- árualapot. vagy egyéb külkereskedelmi szervezetnél realizálódik, mint exporttermék. Az viszont teljesen egyértelmű, hogy az exportra történő termelés jó hatással van a munka minőségére, kulturáltságára. — Az elmondottakból vajon levonhatunk-e egy olyan megállapítást, hogy Mezőkövesd ipari üzemei helyesen követik a piac változása ■!, no alkalmazkodó képességük? — Nemcsak vállalatainkra vonatkozik ez a megállapítás, nagyfokú rugalmasság jellemzi az ipari szövetkezetek tevékenységét is. Rendszeressé vált a termelési szerkezet korszerűsítése, a piaci igényekhez való alakítása. Ennek eredményeként több új termék gyártását honosították meg az utóbbi időben. Nagyon jó dolog az is, hogy a vezetők mernek kockázatot vállalni, több • esetben már akkor megkezdik bizonyos termékek korszerűsítését, amikor a régi gyártmányokra is igényt tartanak még a vásárlók. Ezt tették például az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában a különböző indítómotorok, generátorok korszerűsítése során. — És a tennivalók? — Valamennyi területen, az állami és szövetkezeti szektorban az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, hogy a helyi lehetőségek kihasználásával növeljék a gazdálkodás hatékonyságát, ésszerűén takarékoskodjanak az anyaggal, energiával és az élőmunkával. Fontos továbbá, hogy fokozódjék az anvagi érdekeltség. az újító- és ésszerűsítő mozgalmak töltsék be jobban szerepüket, a tudomány eredményeit gyorsabb ütemben hasznosítsák az üzemekben. Lovas Lajo* I F. ,T. Kalászszemle Szegeden A Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi kísérleti telepén búzabemutatót rendeztek. Az ország minden részét képviselő szakemberek megtekintették a legújabb búzafajtákat és oz azokkal folytatott műtrágyázást növényvédelmi, való mint egyéb agrotechnikai kísérleteket.
